Csongrád Megyei Hírlap, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

Mai számunk tartalmából: CSEHSZLOVÁK VEZETŐK LÁTOGATÁSA MOSZKVÁBAN • HATALOMÁTVÉTEL UGANDÁBAN • JUGOSZLÁVIA A DINÁR LEÉRTÉKELÉSE UTÁN • SZÁLLODÁKAT , ÖSSZEFOGÁSSAL • MÓDOSÍTOTTÁK A VÉDŐOLTÁS­­SZABÁLYZATOT • MAGYAR ÉS LENGYEL SZÖVETKEZETEK KAPCSOLATA • BEMUTATÓ A SZEGEDI NEMZETI SZÍNHÁZBAN • VASÁRNAPI SPORTEREDMÉNYEK MUTATVÁNY SZÁM CSOHGRAD MEGYEI A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SAKJA 38. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM ARA: 80 FILLÉR 1971. JANUÁR 26., KEDD Választékcsere­megállapodás Hétfőn a Belkereskedelmi Minisztériumban aláírták az 1971. évi magyar—szovjet belkereskedelmi választék­­csere-megállapodás jegyző­könyvét. A jegyzőkönyv erre az év­re 20 millió rubel értékű árucserét irányoz elő. Meg­állapodtak közvetlen árucse­rében az Ukrán, a Lett és az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságokkal is. A szerző­dés szerint ebben az évben az aláíró felektől mintegy 600 millió forint értékű árut importálunk, többek között egymillió pár kapronharis­­nyát, S1 000 kerékpárt, 5000 Riga—4 mopedet, karórá­kat, fotó- és optikai cikke­ket, tranzisztoros rádiókat és egyéb, számunkra fontos cikkeket. Ellentételként köz­szükségleti cikkeket, konfek­cióárukat, bőrdíszműárut,­­hálózsákokat, kereskedelmi berendezéseket, italárukat stb. szállítunk. Idegesség (P. Z.) A főnökével szemben senki nem ideges — mondotta egykor nagyon szellemesen Karinthy Frigyes. Más társadalmi viszonyok között élünk, mint amikor ez­­ mondás született, de napjainkra is érvényes. Ma viszont joggal kérdezhetjük: és mi van akkor, amikor a főnök ideges? Mert bizony sok munkahelyen panaszkodnak a mun­kások, a beosztottak, hogy a vezetésben dolgozók örökké idegesek, és hogy ez az állandó feszültség végül kihat az ő munkájukra is. Valam­ennyien feszített­ munkatempóban dolgozunk, mert az élet­ ritmusa az elmúlt esztendőkben észrevehe­tően felgyorsult. Nagyobbak a követelmények és­ növe­kedett a felelősség mérve is. Mindez természetesen vál­toztatott az élet- és munkakörülményeken. Azok az em­berek, akik az élet sűrűjében dolgoznak, akiknek sok­szor tényleg szinte órák alatt kell dönteniük olyan kér­désekben, amelyek esetleg hosszú távon negatív értelem­ben is súlyosan éreztethetik kihatásaikat, jóval felfoko­­zottabb életet élnek most, mint amikor szép komótosan végre kellett hajtani a központból kapott utasításokat, amelyek vagy helyénvalók voltak vagy nem. De ha ez az utóbbi alternatíva érvényesült, a végrehajtó akkor sem érezhetett nagyobb bűntudatot annál, mint ameny­­nyit egy gépezetben levő más erők által mozgatott fo­gaskeréknek éreznie kell. A probléma ott és abból adódik, ahol és amikor fo­lyamatosan ható vezetői tulajdonsággá válik az idegesség. És akkor is megvan, amikor pedig — a körülmények ta­núságtétele­­szerint — nem lenne rá ok. Amikor a ve­zetők nyugodt szituációban munkálkodva is kapkodnak, amikor nincs ,,idegük'’ — magyarán mondva: nincs tü­­remük és energiájuk — a dolgozók ügyeivel való fog­lalkozáshoz. És ez az állapot egy kicsit már a pszicho­lógus ügykörébe tartozó probléma. Nem is ártana néha egy-egy ilyen szakember segítségét igénybe venni ah­hoz, hogy legyen, aki az ideges vezető előtt felrajzolja önnön magatartásának lelki kórképét. Azt az állapotot, amikor a vezető engedi magán eluralkodni az idegi la­bilitást, amikor nincs benne elég önfegyelem ahhoz, hogy türtőztesse magát, hogy önmaga idegességét ne engedje átragadni-átterjedni másokra. Igaz, a vezető is ember, neki is lehetnek rossz nap­jai, múló depressziói. De éppen a vezetői rátermettség egyik bizonyítéka, ha ezeken nagy önfegyelemmel túl tudja magát tenni, el tudja érni, hogy­ az üzemi, válla­lati, hivatali mikroklíma ne váljon az ő idegállapotának függvényévé — már persze rossz érteleidben ne vál­jon azzá. A dolgozók, a beosztottak sokat és joggal panasz­kodnak a vezetők idegességére. Ám néha elfeledkeznek arról, hogy olykor ők maguk is hozzájárulnak a vezetői idegesség túlburjánzásához. Például azzal, hogy nem a vezetői munkakörbe tartozó rangú — tehát túl aprólé­kos problémákkal — zaklatják a vezetőket. Amikor olyan kérdésekben is rájuk próbálják hárítani a felelős­séget — ezzel egyben tehát, a munkát, s az azzal járó fizi­kai és idegi fáradság terhét is —, amelyekben pedig ne­kik kellene dönteniük. Mert így teljes a kép. Az igazság kedvéért ezzel a momentummal is ki kellett egészítenünk Igaz, ne legyen ideges a főnök. De ha egy mód van rá, ne is idegesítsük. Akkor talán könnyebben rászokik ő is velünk szemben az önfegyelemre. Hiszen az idegesség — bizonyított tény — leküzd­hető. S megszüntetésekor nem föltétlenül az orvosi be­avatkozás hatásosságára célzunk. Mert csak kevés em­ber ideges önmagában rejlő lelki fiziológiai okok miatt. Legtöbbet e körülmények tesznek azzá. Méghozzá olyan körülmények amelyek — nem is túlságosan nehezen — befolyásolhatók, átalakíthatók, megváltoztathatók. Csak előbb föl kell ismerni a kiváltó okokat. As­tan elemezni — pszichológiai szempontból is. A munkai­­lélektannak vannak eredményei is, normatívái is. Alkal­mazzuk hát oket. Elmondhattuk hétfőn, hogy ez a hét jól kezdődött — már ami az időjárást il­leti. Az időjárásban ugyan­is ez alkalommal bekövet­kezett a Meteorológiai Inté­zet előrejelzése, mely ezekre a napokra azt „jósolta”, hogy csendes, száraz idő lesz, hajnali ködképződéssel. Így történt. Az előrejelzés szerint hazánkban átlagosan plusz 5 fok körül várták tegnapra a nappali hőmér­séklet­ alakulásai. Délen, its megyénkben is a vártnál magasabbra emelkedett a hőmérséklet az egésznapos napsütés hatására. A Meteorológiai Intézet szegedi állomása hétfőn le­jegyezhette, hogy ez év el­ső legmelegebb napja 25-e; reggel 7 órakor az előre jel­zett mínusz három-mínusz nyolc fok helyett mínusz 9,7 fokot mértek, míg dél- Összhangban) a IV. ötéves terv lakásépítő programjával: Új gyártmányok a Vásárhelyi Fémipari Vállalatnál A Vásárhelyi Fémipari Vállalat már a múlt évben is kiemelkedő eredményt ért el. Első ízben teljesített 30 millió forinton felüli terme­lési értéket, ami egyben azt is jelentette, hogy számot­tevő nyereséggel zártak. 1971-re 34 millió forint ter­melési értéket terveztek. Fi­gyelemre méltó profilválto­zásnak mondható, hogy a hagyományos gyártmányaik mellett számos új termékkel jelentkeztek a belföldi pia­con. A tavaly még kísérle­tezésnek számító alumínium épületszerkezetek készítését ez évben már nagyobb ará­nyokban folytatják. Az építőipar 1971-re több mint másfél millió forint értékű alumínium szerkezet gyártását kötötte le a vál­lalatnál. Ezek között első helyen szerepel a már kidolgozott és tipizált, tehát sorozatban gyártható alumínium sze­métledobó, amelyet főleg a tízszintes és ennél maga­sabb házgyári épületekhez készítenek. Az új alumínium szemétledobó jobb minősé­gű és olcsóbb a régebbi tí­pusú, vaslemezből, eternit­­esőből készített szemétledo­­bóknál és súlyuk hétszerte kisebb. A vállalat felkészült arra, hogy további új termékeket gyárt majd az építőiparnak, például különböző szellőző­berendezéseket, s egyéb alu­míniumszerkezeteket, össz­hangban a lakásépítő prog­rammal. Az épületekhez készülő alumíniumszerkezetek iránt igen nagy az érdeklődés a beruházó, valamint az épí­tőipari vállalatok részéről. A bécsi magyar nagykövetség, s az egyik pesti egészség­­ügyi intézet épületére is a Vásárhelyi Fémipari Válla­lat által készített alumíni­umszerkezetet szerelték fel. A távlati tervek szerint a vállalat 1975-re már tízmil­liós értéknagyságrendben ké­szíti az építőipar részére az alumíniumszerkezeteket. KOVÁCS IMRE Új bútorcsarnok nyílt meg tegnap Csongrádon. Az ese­mény azért jelentős, mert olyan kezdeményezésről van szó, amelynek célja: a párt X. kongresszusának az ipar­cikkellátás javítására vonat­kozó útmutatása alapján közvetlen kontaktust terem­teni a minisztériumi bútor­ipar és a fogy­asztók népes tábora között. Ez történt meg tegnap, országosan most első ízben a TBV minta­termének felavatásával. — Bemutatótermünk ren­deltetése, hogy forgalmazza a csongrádi gyár és az or­szágos vállalat összes termé­keit, szolgálja egyben a pi­ackutatást is — mondotta Papp Péter Pál, a TBV igaz­gatóhelyettese az áruda meg­nyitóján. Maga az a tény, hogy köz­vetlenül a gyár telephelyén nézheti meg a vásárló az üzem mintegy 30-féle termé­két, figyelemre méltó, dicsé­rendő, bizonyára hasznos is lesz majd. Annál is inkább, mivel itt többnyire meg is vásárolhatja az ember, ami a látnivalóból megtetszik ne­ki. Magával viheti a 2000— 2500 forint körüli hagyomá­nyos, vagy a drágább, mo­dern konyhabútort, megvá­sárolhatja az irodabútorokat, a minden igényt kielégítő kárpitozott szobagarnitúrá­kat, a TBV igen keresett heverőit, a Szundit vagy a Csilla különböző típusait. Láthatók olyan készítmé­nyek is a mintateremben, amelyeket csak ezután gyár­tanak majd a szerint, hogy tetszenek-e a fogyasztóknak, illetve a kereskedelem szak­értőinek, mint például Her­­czeg Mihály tervező Ele­gant típusú konyháját (lásd bal oldali képünkön). Bizo­nyára megnyeri a fogyasztók tetszését az Amúr néven forgalomba kerülő, modern elemekből variálható lakó­szobaberendezés is (lásd jobb oldali képünkön). Jó arról beszélni, hogy megyénk bútoripara nem­csak egyre több közkedvelt termékkel jelenik meg, ha­nem a vásárlókkal történő kapcsolat építésében orszá­gosan is példát mutat. Elis­merésüket fejezték ki ezért a mintaterem megnyitóján megjelentek, mindenekelőtt Horváth Gyula könnyűipari miniszterhelyettes, valamint a megye és a város illetéke­sei. Batka Ferenc, a TBV csongrádi gyáregységének igazgatója bejelentette a megnyitón azt is, hogy a szaküzletben ezer forinton felül OTP-hitelre is lehet bútort vásárolni. KACZOR ISTVÁN Szolgálta­t a regifcisztokat mm a piackutatást Megnyílt a bútoripar első szaküzlete Csongrádon VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) Január 25-én + 11,5 fok Csak átmenetileg n­yer, de megyeszerte tavaszias időjárás után 2 órakor plusz 11,5 fo­kos hőmérsékletet jegyeztek fel. (Csak emlékeztetőül: a szegedi körzetben a múlt év leghidegebb napja december 27-én volt, mínusz 17,2 fok­kal, idén januárban eddig a leghidegebb nap 13-án volt, mínusz 17,2 fokkal.) A szegedi állomás adataiból kitűnik, hogy’ utoljára 1965- ben volt januárban — ta­vasz a szegedi körzetben, íme, néhány adat­ a januári legmelegebb napokról: Azt tartja a közmondás, hogy ,,a kutya nem eszi meg a telet" — így me­gyénkben is csak átmeneti­leg számíthatunk a ta­vaszias időjárásra. A szegedi állo­más műszerei ugyanis hét­főn délután azt mutatták, hogy a légnyomás nagyon süllyed, s ebből arra követ­keztetnek, ismét visszatér a tél! 1965. január 31-én + 13,8 fok 1966. január 2-án + 8,3 fok 1967. január 14-én + 4,6 fok 1968. január 17-én + 9,4 fok 1969. január 17-én 9,3 fok 1970. január 16-án + 7,6 fok 1971. január 25-én + 11,5 fok Előkészületek az országgyűlés éj ülésszakára Kállai Gyula elnökletével hétfőn a Parlament Gobelin­­termében értekezletet tartot­tak az országgyűlés tiszt­ségviselői, állandó bizottsá­gainak elnökei, illetve a képviselőcsoportok vezetői. A tanácskozáson — amelyen megjelent Vass Istvánná és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, vala­mint dr. Papp Lajos, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­talának elnöke — dr. Ko­rom Mihály igazságügy-mi­niszter tartott tájékoztatót a tanácstörvény tervezetéről. A törvényjavaslat — mondotta egyebek közt — új módon határozza meg a tanácsok jellegét, fokozott hangsúlyt ad népképviseleti, önkormányzati, államigazga­tási funkciójuknak. A ha­marosan az országgyűlés plénuma elé kerülő törvény­javaslat növeli a tanácsok szerepét a helyi államigaz­gatási munkában, a lakosság ellátásában; szélesíti a vá­lasztók állandó, tevékeny közreműködését a tanácsi feladatok meghatározásában, végrehajtásában és ellenőr­zésében; fokozza, a tanácsok önállóságát, felelősségét, s ezzel egyidejűleg erősíti a­ központi állami irányítás hatékonyságát. A referátumot követő vi­tában kifejtette vélemény­ét dr. Ortutay Gy­ula, Galló Ernő, Sándor József, S. He­gedűs László, Gazsó Sándor, dr. Varga Péter, Varga Gá­­borné, Illés Dezső, dr. Pes­­ta László, dr. Orbán László, Papp Lajos, dr. Bognár Jó­zsef, Jedlicska Gyula és Bencsik István országgyűlé­si képviselő. Végezetül Kállai Gyula, tájékoztatta a tanácskozás részvevőit az országgyűlés következő — s ebben a cik­lusban utolsó — ülésszaká­nak teendőiről. Az ország­­gyűlés elnöke összegezte a testület elmúlt évi munká­jának főbb tapasztalatait is. Íródelegáció utazott Moszkvába Darvas Józsefnek, az Író­szövetség elnökének vezeté­sével hétfőn íródelegáció utazott Moszk­­ába, a szo­cialista országok írószövet­ségei vezetőinek tanácskozá­sára.

Next