Csongrád Megyei Hírlap, 1971. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-23 / 120. szám

Nem leváltás kérdése (B. N.) Vezetőkről, a vezetés színvonaláról beszélgetve elég gyakran hallani véleményeket, amelyek lényegét talán így foglalhatjuk össze: minden tiszteletem az öregeké, csak menjenek már nyugdíjba. S a summáit után részletesen is kifejtik, hogy a korszerű vezetéstudomány alapvető elméleti tételei sem tudnak meggyökeresedni, gyakorlatunkban, amíg a vezető posztokat ki nem vesszük az ötvenen felüliek kezéből. Kényszerűségből ugyan szót ejtenek a tapasztalat jelentőségéről is, de nyomban hozzáteszik: ma már nem alapozhat erre senki, hiszen a tudományok gyors fejlődése mindenképp elavulttá teszi a régi ismereteket. Egyszerű lenne mindezt a nemzedéki ellentét talán örök és nagyon is érthető kategóriájába sorolni. Annál is inkább, mert nyilvánvalóan részes is benne a fiatalok sajátos türelmetlensége, az egyetemen megtanultak mielőbbi hasznosításának erőteljes vágya. Aki emlékszik rá, magáról tudja, hogy a munkahelyre illúziókkal telve lépett, be annak idején. Hitt a gyors sikerben, a karrierben, amelyet birtokolt ismeretmennyisége bőségesen indokolt. Szerinte. Aztán jött az első kudarc, és nyomában kialakult az ítélet: nem engedik az öregek. Szerencsés, embernek mondanám, aki megmenekült ettől a helyzettől. . . . " De ne maradjunk a dolgok felszínén, ds ne érveljünk az „öreg — tehát maradi” szemlélettel szemben a „fiatal — tehát türelmetlen”, nem kevésbé általános és hamis jelszóval. Ehelyett gondolkodjunk el kicsit komplexebb módon a vezetés színvonala, és vezető személye közötti, teljesen nyilvánvaló összefüggésről. Van iparvállalatunk, amelynek termékei és technikai berendezése felett régen túlhaladt az idő? Sajnos van. Esetleg olyan is, amelynek igazgatója történetesen hatvanöt éves? Bizonyára akad példa erre is. Ha azonban a kettő egymásmellettiségéből azt a következtetést vonjuk le, hogy először a vezetőt kell nyugdíjazni, s akkor majd magától ifjedik meg a géppark és a gyártmányösszetétel, biztosan holtvágányra jutunk. Egyszerűen azért, mert a hajóskapitány életkorának az égvilágon semmi köze nincs a minket utaztató hajó teljesítőképességéhez. A Diesel-mozdonnyal vontatott gyorsvonatot a hatvanas mozdonyvezető is Pestre viszi Szegedről 150 perc alatt, ha megtanulja a kezelését. Nem képes viszont ilyen bravúrra a kétdiplomás, harmincéves masiniszta sem, ha a szerelvény elé holmi első világháborús gőzmozdonyt akasztanak. Amiben persze nemcsak az a tanulság foglaltatik benne, hogy jó feltételek mellett jó vezető a fiatal is. Ki kell tudnunk olvasni azt az igazságot is, amely így hangzik: az ötvenen felüli vezető is képes megtanulni az irányítás tudományát, ha veszi a fáradtságot, amely ehhez óhatatlanul szükséges. Úgy vélem, azt már senki sem állítja komolyan, hogy nincsenek seregestől napról napra tanuló, a szakma legújabb eredményeivel is lépést tartó, egyébként deres fejű gyárigazgatóink, hivatalvezetőink, párttitkáraink. Legfeljebb szemléletük védelmében felteszik az újabb kérdést: de mi legyen azokkal, akik nem kaphatók a tanulásra, az önképzésre? Őket pusztán tapasztalatuk, régi érdemeikre való tekintettel most már örökre hagyjuk meg az egykor rájuk bízott vezetői poszton? Senki sem hirdet ilyen elveket. Ennek megfelelően senki sem tartja elképzelhetetlennek, netán embertelenségnek, ha egy-egy kis képességű, fejlődni nem tudó és nem is akaró vezetőt leváltanak posztjáról, amikor erről megbizonyosodnak, az arra illetékesek. S ha az eddigiekből, még nem lenne teljesen világos, afféle summázatként írom le véleményemet: a vezetés színvonalának szüntelen, és kötelező emelése nem oldható meg leváltással. Kis és nagy gyárban, helyi, vagy országos hatáskörű hivatalban sem. Több reményt ad a helyes döntésre, ha a vezetők rendszeres minősítésekor az életkor objektív ténye helyett azt vizsgálják az arra illetékesek, hogy az éppen szóban forgó személy tud-e kialakítani maga körül alkotásra ösztönző légkört. Egyszóval: rendelkezik-e vezetési készséggel, vagy sem. S ha ez gyakorlattá válik, remélhetőleg tompul a nemzedéki ellentét éle is, vezető posztot kap az arra méltó harmincéves, de ott marad a tapasztalat pótolhatatlan előnyével rendelkező, vezetni képes hatvanöt éves is. /SSO* Mai számunk tartalmából: ROMÁNIAI NAGYKÖVETÜNK LÁTOGATÁS AI ERDÉLYBEN NIXON MEGEGYEZÉSRE TÖREKSZIK? HÍREK KÖZEL-KELETRŐL • AZ SZMT KIBŐVÍTETT ÜLÉSE SZEGEDEN GONDOLATOK MÉRT BUDAPESTI KÖZGYŰLÉSE UTÁN • ÉREMHULLAS GYULÁN SZOMBATI SPORTEREDMÉNYEKI Páter János és Stefan Jedrychowski befejezte tárgyalásait A lengyel külügyminiszter szombaton hazautazott Péter János és Stefan Jedrychowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere tegnap befejezte tanácskozásait. A két külügyminiszter megbeszéléseiről záróközleményt adtak ki. Stefan Jedryczhowski szombaton délután hazautazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren Péter János külügyminiszter, Marjai Ferenc külügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa búcsúztatta. Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter szombat délelőtt Péter János külügyminiszter társaságában megtekintette a budapesti nemzetközi vásárt. Elkísérte őket Marjai József külügyminiszter-helyettes, Némety Béla, hazánk varsói nagykövete, továbbá Tadeusz Hanuszek, budapesti lengyel nagykövet és a lengyel külügyminiszter kíséretének tagjai. Stefan Jedrychowski a nemzetközi vásáron szerzett benyomásairól kedvezően nyilatkozott az MTI munkatársának. Korom Mihály Bulgáriában A magyar igazságügyi küldöttség, amely dr. Korom Mihály igazságügyi miniszter vezetésével pénteken érkezett Bulgáriába, egynapos szófiai tartózkodás és a Szvetla Daszkalova igazságügyi miniszterrel folytatott baráti megbeszélés után, szombat délelőtt a bolgár fővárosból vidékre utazott. Vidéki programja szerint a delegáció Északkelet- és Kelet-Bulgáriában, Tirnovóban, Várnában és még mihány más városban tesz látogatást. Szlovák miniszter Budapesten Szurdi István belkereskedelmi miniszter meghívására hazánba érkezett (K. Goga, szlovák kereskedelemügyi miniszter. Tárgyalásokat folytat a magyar belkereskedelem időszerű kérdéseiről és a két ország kereskedelmét kölcsönösen érintő témákról. Itt-tartózkodása során tanulmányozza a magyar kereskedelmi, vendéglátó- és szállodai hálózatot Átütő siker a BNV-n Hat Csongrád megyei termék a kitüntetettek között Csográd megye iparának fejlődése, termékeinek színvonala egyaránt kitűnő minősítést kapott az idei Budapesti Nemzetközi Vásáron. A nagyközönség és a szakemberek megkülönböztetett érdeklődésén túl meggyőző bizonyíték az a tény, hogy a kiállítók és kiállított termékek közül kettő elnyerte a fővárosi tanács nagydíját, továbbá négy a vásár díját kapta meg. Sok éves rendszeres gyártmányfejlesztő tevékenység elismerését jelenti a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat .tricoplan’’ ponyvájának kitüntetése. A gyár szakemberei öt esztendeje foglalkoznak a különböző alapanyagú ponyvák kenés útján történő impregnálásával. Ez a kísérletsorozat vezetett el a már jó néhány hónapja gyakorlatban is kipróbált tricoplan ponyva előállításához. A teljes egészében műszálas alapanyag sokkal jobban bírja az igénybevételt és a vízzel szemben is ellenállóbb, mint a hagyományos takaróponyvák. Minden bizonnyal részes a kitüntetésben az a tény is, hogy ebben az évben már 300 ezer négyzetmétert adnak a kereskedelemnek ebből a keresett cikkből a szegediek. Kétéves termelési és üzemelési tapasztalat birtokában nevezte be a díjakért folyó versenybe a négysoros kukoricabetakarító adapterét, a BMG makói gyára, a francia licenc alapján gyártott, kombájnra szerelhető csőtörővel. A bíráló zsűrit megelőzően számos kukoricatermelő gazdaság nyilatkozott a gyártmányról teljes elismeréssel, így azt is mondhatnánk, hogy a fővárosi tanács nagydíjának elnyerése inkább az eddigi sikeres munka elismerése, sem mint egy új gyártmánynak adott ajánlólevél. Nem kevésbé kitüntető az az elismerés, amelyet fogyasztási cikkeket gyártó vállalataink arattak a magyar és a nemzetközi ipar nagy seregszemléjén. A Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyár vásári díjas triacetat keveréki alapanyagból gyártott női és férfi pulóverei olyan keresettnek örvendenek a piacon, amelyet egyelőre megközelítően sem tudnak kielégíteni a vásárhelyiek. Ez egyszerre fejezi ki a termék tetszetőségét, kiváló tulajdonságait, de azt az egyre feszítőbb ellentmondást is, amelyet oly gyakran tapasztalunk iparvállalataink gyártmányfejlesztő tevékenysége és kapacitásnövelési lehetőségek között. Gyorsan fejlődő fiatal nagyvállalatunk az Alföldi Porcelángyár Krisztina étkészletének kitüntetése minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárul majd a vásárhelyi porcelán minősége elismerésének, miként a Minőségi Cipőgyár hírneve növekedésének a BNV-díjat nyert bőrhelyettesítő anyagból készült női csizma kollekció. Dél-Magyarország élelmiszeriparától szintén elvárjuk a sikert valahány kiállításon csak megjelenik. A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnak köszönhető, hogy ez évben sem kellett csalódni. Gulyásleves kockájának BNV-díjjal való kitüntetése nem csak egy termék minőségének, de annak elismerése is, hogy ez a vállalat új és új termékeivel hozzájárul a dolgozó nők második műszakjának megkönynyítéséhez. BEDŐ NÁNDOR Néhány * HÓDEKÖT nagysikerű termékei közül (Fotó: Enyedi Zoltán) Tovább nő a tanácsok gazdasági szerepe Befejeződtek a balatonfüredi jogásznapok Balatonfüreden szombaton befejeződtek a hagyományos jogásznapok. A résztvevők két szekcióban üléseztek. Megvitatták a szövetkezeti jogfejlődés időszerű kérdéseit. Az államigazgatásban dolgozó jogászok csoportja dr. Papp Lajos államtitkárnak, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének ,,A tanácsi tevékenység továbbfejlesztése” címmel megtartott előadását hallgatta meg. Az előadó elemezte azt az 1956 óta céltudatosan szervezett folyamatot, amelynek főbb eseményeit a szövetkezeti mozgalom megszilárdítása, a gazdasági reform bevezetése, a munkahelyi demokrácia teljesebbé tétele, szövetke- zetpolitikánk korszerűsítése jellemezte, most pedig e folyamatnak lényeges része az államelmélet demokratizmusának további tökéletesítése. Az államtitkár kitért arra a fejlődési folyamatra, amely településhálózatunk igazgatásában bekövetkezett. Megemlítette, hogy 1960-ban hazánkban 3024 községi tanács működött, napjainkra pedig a száma 1827-re csökkent. Tervszerűen igyekeztek létrehozni a körzetközpontokat. Ennek jele, hogy ma már hazánkban 253 nagyközséget tartunk nyilván, a községi lakosok 34 százaléka nagyközségekben él. Beszélt az előadó a járási szervek megváltozott szerepéről. A tanácsok önállóságát bizonyítja, hogy tovább nő gazdasági szerepük. Ezt tanúsítja, hogy 1970-ben a tanácsok már 25 milliárd forintos költségvetéssel gazdálkodtak, és a közös fejlesztési alap is elérte a 20 milliárd forintot. 28. évfolyam, 120. szám 1971. MÁJUS 23., VASÁRNAP Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon ÁRA: 1 FORINT Magyar—szovjet határforgalmi tárgyalások A debreceni vasútigazgatóságon véget értek a május 17-én kezdődött magyar— szovjet határforgalmi tárgyalások, amelyeken a kormányszinten egyeztetett áruszállítási terv idei négy és fél hónapjának mérlegét vonták meg. Magyar részről Szegedi Nándor, a debreceni vasútigazgatóság vezetője, szovjet részről G. I. Bogdanovics, a lvovi igazgatóság vezetője értékelte a két ország határmenti vasútigazgatóságainak együttműködését. Megtárgyalták a fokozódó magyar almaexport lebonyolítását, és a Szovjetunióból egyre nagyobb számban érkező Zsiguli személygépkocsik záhonyi átrakásának problémáját. Szó volt a Szovjetunióból Jugoszlávia és Ausztria felé irányuló, Magyarországon átmenő tranzitforgalom lebonyolításáról is. A felek megállapodtak, hogy az egyre növekvő árumennyiség átrakása a gépesítés fokozását teszi szükségessé. Szovjet részről ehhez műszaki és technológiai segítséget biztosítanak a MÁV számára. A két vasútigazgatóság vezetője ezután a konténeres áruszállítás és az újfajta zsugorfóliás konzervek vasúti szállításával és átrakásával foglalkozott. A tárgyalások jegyzőkönyvét szombaton írták alá a debreceni vasútigazgatóságon. Egyébként G. I. Bogdanovicsot, akinek a szovjet kormány az elmúlt napokban a Szocialista Munka Hőse kitüntetést adományozta, Budapesten baráti beszélgetésen tagadta dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes, a MÁV vezérigazgatója.