Csongrád Megyei Hírlap, 1971. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

fi tartalomból. Páratlan provokáció a diplomácia történetében (2. oldal) Javult a szakszervezeti munka a HÓDGÉP-nél (3. oldal) A nürnbergi per negyedszázados évfordulója (4. oldal) • Jövő heti rádió- és tv-műsor (5—6. oldal) Újabb MSZPZ- szakcsoportok Az MSZMP Csongrád me­­gyei Bizottsága és a Magyar —Szovjet Baráti Társaság Elnöksége tegnap, csütörtö­kön délután Szegeden, a Tisza Szálló tükörtermében ünnepséget rendezett. Az ün­nepségen a vállalatok, az in­tézmények igazgatói, a párt­­titkárok mellett részt vett Golubjev Valentin, a Szov­jetunió budapesti nagykövet­ségének harmadtitkára, vala­mint a hazánkban ideiglene­sen állomásozó szovjet ka­tonai alakulatok képviselője, Golovin I. Janovlevics gár­daezredes, dr. Bozó Sándor, az MSZBT Országos Elnök­ségének tagja, a megyei ta­nács vb titkára, Brenner Péter, az MSZBT propagan­da osztályának vezetője is. Dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága titkára megnyitó szavaiban kitért arra, hogy az MSZBT új szervezeti fel­építése, a tagcsoportok útján fejti ki ma már tevékeny­ségét. A tagcsoportok felada­tát is vázolta, így például szólt a barátság ápolásáról, a testvérvárosi kapcsolatok kiépítéséről is. Brenner Péter, az MSZBT Országos Elnöksége nevében köszöntötte a megjelenteket. Kiemelte a tagcsoportok munkájának fontosságát, fel­adataikról áttekintést adott. Elmondotta, hogy ebben a hónapban az országban már 300 tagcsoport alakult. Is­mertette, hogy november kö­zepén megyénkbe látogat a neves szovjet Pjatnyickij­ Együttes, s az említett idő­pontban az MSZBT az MTESZ-el karöltve szovjet szakfilmek bemutatójának lehetőségeit teremti meg. Ezt követően nyújtotta át a tagcsoportok felvételét megerősítő oklevelet a szege­di Ruhagyár, a Textilművek, a Konzervgyár, az Állatfor­­galmi és Húsipari Vállalat, az Orvostudományi Egye­tem, a Tanárképző Főiskola, a vásárhelyi HÓDIKÖT, s az ugyancsak vásárhelyi Szántó Kovács János Tsz képviselőinek. A tagcsoportok nevében felszólalt a vásárhelyi HÖ­­DIKÖT, a szegedi Tanárkép­ző Főiskola képviselője, majd Golubjev Valentin méltatta a két nép közötti barátság jelentőségét, s tol­mácsolta a nagykövet és a munkatársak üdvözletét. Hangot adott annak a véle­ményének, hogy a két nép közötti barátság elmélyítését tovább szolgálják a most megalakult tagcsoportok. M­egszabadulni a háborúktól! Megalakult аж Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága Csütörtökön a Parlament vadásztermében tartották meg az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nem­zeti Bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktuson az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor református püspök, az Elnöki Tanács tagja, a Magyarországi Egyhá­zak Ökumenikus Tanácsának elnöke, a BVT elnökségének tagja, dr. Brezanóczy Pál egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas aka­démikus, az MTA elnöke, Garai Róbert, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg az ülést. Elmondta, hogy magyar köz­életi személyiségek kezdeményezték a bizottság megalakí­tását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk aka­ratát kifejezve hatékony tevékenységet fejtsen ki a kon­tinensünk biztonságával és az európai népek együttmű­ködésével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók elő­mozdítása érdekében. A bizottság tagjai társadalmunk va­lamennyi rétegét képviselik; elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula beszéde Kállai Gyula az ülésen mondott beszédében beveze­tőben hangsúlyozta: Az európai biztonság és együttműködés egész népün­ket foglalkoztató gondolata, és társadalmunk akarata je­gyében hívtuk össze mai ta­nácskozásunkat — mondot­ta, majd kifejtette, hogy Eu­rópa mindig megkülönbözte­tett helyet foglalt el a nem­zetközi fejlődésben. Az el­múlt évszázadokban itt csap­tak ösze a leghevesebben a haladás és a reakció erői, in­nen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világméretű hábo­rú, 42 millió halottal, 55 millió sebesülttel. Ugyanak­kor itt emelkedett magasra a szabadság, a társadalmi ha­ladás zászlaja is: innen in­dult el világhódító útjára a szocializmus valósága. Eu­rópában húzódik a két ellen­tétes társadalmi világrend­­szer fő erőinek érintkezési vonala. Kontinensünk a fő területe az agresszív Észak­atlanti Szövetségnek, amely bátorítja a reakció erőit, a gyanakvást és a bizalmat­lanságot. Ez az oka, hogy Európában a béke és a biz­tonság a 26 évi viszonyla­gos nyugalom ellenére ma sem szilárd, s hogy nem si­került megoldani olyan fon­tos problémákat, mint a kollektív biztonsági rend­szer, a leszerelés és a né­met kérdés. A továbbiakban Kállai Gyula emlékeztetett arra, hogy kontinensünkön szüle­tett meg a béke-világmozga­­lom, amely milliók nevében írta zászlajára?: Soha többé háborút! A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának elnöke ezután részletesen beszélt a szovjet—NSZK és a lengyel —NSZK szerződések fontos­ságáról és arról, hogy Eu­rópa népei — a szocialista országok következetes ja­vaslatai, indítványai alapján — felismerték: földrészünk szilárd békéjének megterem­tése az egész világ elemi ér­deke. Társadalmunk egésze közvetlenül is érdekelt Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk nagy érdeklődéssel kíséri a világ­­helyzet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulá­sát. Látjuk a pozitív válto­zásokat, amelyek kontinen­sünkön végbemennek. Úgy gondoljuk, hogy növekvő ak­tivitással kell kifejezésre juttatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az európai biztonság és együtt­működés megszilárdításában. Elhatározásunk teljes mér­tékben megfelel annak a nemzetközi politikai tevé­kenységnek, amelyet pártunk X. kongresszusa megfogal­mazott. Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehoz­zuk az egész népünk béke­akaratát reprezentáló bizott­ságot, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságát. Kállai Gyula ezután rö­viden vázolta, hogy a bizott­ság mit tekint feladatának. A bizottság egyebek között: szervezi, serkenti és össze­fogja azt a sokoldalú tevé­kenységet, amelyet társadal­mi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. Határainkon be­lül kezdeményezője a béké­hez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttműkö­déséhez kapcsolódó akciók­nak. Támogatja és ösztönzi társadalmunk minden réte­gét, hogy ne csak szóval, ha­nem építőmunkával, és helytállással is fejezze ki ér­dekeltségét e nagy jelentő­ségű kérdésben. Erős, gaz­dagodó kapcsolatokat kíván megteremteni a legkülön­bözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszélgetni akar kommunistákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívőkkel, képviselők­kel, újságírókkal, és művé­szekkel, tudósokkal és mun­kásokkal — mindazokkal, akik Európa boldogabb jö­vőjéért tevékenykednek. Ar­ra törekszik, hogy rendsze­resen tájékoztassa népünket az európai politikai helyzet alakulásáról, elsősorban azokról a társadalmi akciók­ról, amelyek a biztonság és együttműködés megerősítését és fejlesztését célozzák. Kállai Gyula végül felhív­ta egész népünket, hogy se­gítse, támogassa a bizottság munkáját. Közös törekvése­inknek csak egy nyertese le­het: a nép, a jövő nemzedé­(Folytatás a 2. oldalon.) 28. évfolyam, 231. szám 1971. OKTÓBER 1., PÉNTEK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon ARA: 80 FILLÉR Kádár János befejezte Tolna megyei látogatását Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Tolna megyei látogatá­sának második napján, csü­törtökön délelőtt a megyei és a városi vezetők társaságá­ban ellátogatott a Mechani­kai Mérőműszerek Gyárának szekszárdi gyáregységébe. Magyari László igazgató is­mertette a vidéki ipartelepí­tés keretében létesült gyár­egység munkáját, terveit. A többi között elmondotta, hogy anyavállalatuktól hat gyártmánycsalád előállítását vették át. A gyáregység részt vesz a Zsiguli-program megvalósításában: ez évben 180 000, jövőre pedig 300 000 tömlőmanométert szállít a Szovjetunióba. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a mo­dern üzemet, majd üzemré­szeket keresett fel és elbe­szélgetett a dolgozókkal. Látogatása végén Kádár János elismeréssel nyilatko­zott a látottakról, az üzem munkájáról. Ezt követően az MSZMP KB első titkára a Szekszár­di Állami Gazdaságot keres­te fel. Itt az igazgató tájé­koztatója alapján megismer­kedett a jelenlegi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat meghaladó te­rületű gazdaság többirányú termelő tevékenységével, eredményeivel, további fel­adataival. A gazdaság főleg szántóföldi növényeket, sző­lőt és gyümölcsöt termel, s jelentős arányú állattenyész­tést is folytat. Szó esett a tájékoztatóban arról a jelentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a szocialista brigádok játsza­nak. A munkaversenyben je­lenleg 9 brigád küzd a szo­cialista brigád cím elérésé­ért, 11 pedig a megtartásá­ért. A szocialista brigádok eredményes termelőmunká­jának tapasztalatairól, e kis kollektívák emberformáló, felelősséget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkészsé­géről is sok szó volt a talál­kozón, maguknak az érde­kelteknek, a mozgalomban részt vevő brigádvezetők­nek a beszámolóiban. Kádár János örömét fejez­te ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett az orszá­gos hírű gazdaság életével, elismerését nyilvánította ed­digi eredményeiért és továb­bi sikereket kívánt jövőbeni tevékenységéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlagként is szíve­sen hallanánk. Kádár János ezután meg­tekintette a gazdaság pincé­szetét és a várdombi sertés­telpet, amely valóságos ser­tésgyár, a világon ismert legkorszerűbb módszerekkel dolgozik. Kádár János délután a Sárköz központjába, Decs­­re látogatott el, ahol felke­reste a szőtteseiről, hímzé­seiről messze földön híres sárközi népművészeti és há­ziipari termelőszövetkezetet. A látogatásnál jelen volt Fülöp László országgyűlési képviselő, a bátai November 7. Termelőszövetkezet elnö­ke, Kovács Sándor községi tanácselnök, Sörfőző István, a Sárközi Egyetértés Terme­lőszövetkezet elnöke is. Gróh József, a szövetkezet elnöke fogadta a vendége­ket, majd ismertette a csak­nem 20 éves tevékenységét. A Sárközből és a megye más részeiből, 19 községből mint­egy 700-an vesznek részt a szövetkezet munkájában. A hagyományos színek és cik­kek mellett új színösszetéte­lek meghonosításával és új termékek kialakításával bő­vítik választékukat. "Kádár János megtekintette a szö­vetkezet tájmúzeumát, a ter­melés folyamatát, s közben elbeszélgetett Gáli Istvánné­­val, a népművészet meste­rével és Bátor Józsefné né­pi iparművésszel, a szövet­kezet művezetőivel, a dolgo­zók munkakörülményeiről, az utánpótlás nevelésével kapcsolatos teendőkről. Megtekintette a szövetkezet új termékeit is, amelyek sa­játosságait Fehér Lászlóné, a népművészet mestere, a szövetkezet művészeti veze­tője ismertette. A párt első titkára szívélyesen elbeszél­getett a szövetkezet vezetői­vel, majd emléksorokat írt a vendégkönyvbe: örömét se­(Folytatás a 2. oldalon.) Fél évszázados jubileumukra készülnek a szegedi egyetemek Dft. Szent-Györgyi Albert levele a rektorhoz • Hazai egyetemek és főiskolák képviselői is részt vesznek az ünnepségeken Több mint száz külföldi vendéget várnak A fennállásának 50. évfor­dulóját ünneplő szegedi egyetemek csütörtökön dél­előtt sajtótájékoztatót tartot­tak a központi egyetemen. Dr. Csákány Béla, a József Attila Tudományegyetem tu­dományos rektorhelyettese és dr. Ormos Jenő, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese tájékoztat­ták az újságírókat az egye­tem háromnapos rendezvény­­sorozatáról, méltatták az in­tézmény múltját és profesz­­szorainak tudományos te­vékenységét. 1951-ben az egyetem két önálló intéz­ménnyé alakult és Dél-Ma­­gyarország jelentős tudomá­nyos központjává fejlődött. Az egyetemi felsőoktatás megindulásának jubileumi ünnepségeire több mint száz külföldi professzort várnak Szegedre. Képviseltetik ma­gukat a rendezvényeken a hazai egyetemek, főiskolák, valamint az újonnan alakult főiskolák delegációi is. Az egyetem ünnepi meghívóját már eljuttatták a vendégek­hez, az egyetem volt neves tudósaihoz, professzoraihoz. Dr. Szent-Györgyi Albert a következő levélben köszönte meg a JATE rektorának, dr. Márta Ferencnek meghí­vását: „Laboratory of the Insti­tute for Muscle Research. Július 22. 971. Magnifice Rector, mély hálával vettem Mag­­nificenciád meghívását az Egyetem 50 éves évforduló­jának ünneplésére. Nagyon jólesett tudnom, hogy az Egyetem még mindig szá­mon tart mint professzorát és doktorát. Én is odavaló­nak érzem magam. Sajnos, 77 éves életkorom és renge­teg elfoglaltságom és köte­lezettségem nem engedi meg, hogy a meghívásnak eleget tegyek. Kérem Magnificen­­ciádat, hogy ne vegye ezt közöny jelének. Ha volna rá lehetőségem, nagy örömmel lennék én is az ünneplők sorában. Mély tisztelettel: Szent-Györgyi Albert” * Az ünnepi program októ­ber 9-én az egyetemek éle­tét, fejlődését bemutató ki­állítás megnyitásával kezdő­dik. A két egyetem hallgatói este fáklyás felvonulást ren­deznek és megkoszorúzzák József Attila szobrát. Más­nap, október 10-én ünnepi díszülést tartanak a Szege­di Nemzeti Színházban. Ün­nepi beszédet dr. Márta Fe­renc, a JATE rektora mond. Ezt követően Kodály Psal­mus Hungaricus művét adja elő a Szegedi Zenebarátok Kórusa és a Szegedi Szimfo­nikus Zenekar Vaszy Viktor vezényletével. Közreműkö­dik Simánál József Kossuth­­díjas kiváló művész. Október 11-én délelőtt ün­nepség keretében 13 hazai és külföldi professzort avatnak díszdoktorrá a szegedi ta­nácsházán. A jubileum tiszteletére megjelenik az egyetem al­manachja, amelyben 1921- től napjainkig valamennyi tudományos minősítést elért neve szerepel. A két egye­tem emlékjelvénnyel, plaket­tel, emlékéremmel és az egyetem nevét hirdető majo­lika tányérral ajándékozza meg vendégeit, kitüntetetteit. Az ünnepségsorozathoz gaz­dag kulturális és sportprog­ram kapcsolódik. Az egyetem díszes meghívó­ja — Kopasz Márta grafikája

Next