Csongrád Megyei Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-01 / 1. szám

VILÁGHÍR­ADÓ Nixon „mié MÉG JAVÁBAN FOLYIK a világsajtóban a találgatás, mi is késztette Nixon elnö­köt és az amerikai hadveze­tést arra, hogy öt napig tar­tó, de ritka kegyetlen „bom­bázási hullámot” indítson el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen? A felte­vések között szerepel az is, hogy az amerikai légierő ta­lán most akart kipróbálni egy új fegyvert, egy új bom­bát ... Akik ezt állítják, ar­ra hivatkoznak, hogy Laird amerikai hadügyminiszter három héttel ezelőtt Brüsz­­szelben, a NATO-hadügymi­­niszterek értekezletén, az ún. védelmi tanács ülésén már bejelentette, hogy az USA-nak új fegyver áll a rendelkezésére. Februárban már hét esz­tendeje lesz annak, hogy az amerikai légierő megkezdte a terrortámadásokat. A hét év alatt gyakran volt alkal­muk az amerikai hadiipar kutatóinak „harcszerű körül­mények közt” kipróbálni a „technikai újdonságaikat”. A láncosbombáktól a napalm új válfajaiig, a műanyag srapnellt tartalmazó (hogy a röntgen ne mutassa ki a se­besült testében!) bombától a „narancsbombáig” (amely gerezdekre hull szét robba­náskor). Meglehet azonban, hogy mégsem ilyen „üzleti és technikai” ok vezette Nixon elnököt és tanácsadó karát az ötnapos légitámadás­sorozat megindítására. Az erőfitogtatás texasi módsze­rét lehet felfedezni a „bom­bázási hullám” mögött. A PAKISZTÁNI PROB­LÉMA nem mozdult el a holtpontról, mivel sem a vi­lágnak, sem az ázsiai ország közvéleményének nincs tu­domása arról, hozott-e bár­milyen csekély eredményt Ali Bhutto pakisztáni el­nöknek és Mudzsibur Kha­­man sejknek, a bengál au­tonóm mozgalom vezéralak­jának titkos találkozója? Valószínű, hogy a még min­dig fogva tartott Rahman és a pakisztáni kormány alku­dozásai nem érnek véget egyhamar. A KÖZEL-KELETI hely­zetben figyelemre méltó, hogy a három arab ország államszövetségének szerve­zete fokozatosan testet ölt Egyiptom, Szíria és Líbia föderációjában most alakult meg a közös kormány: élé­re Ahmed el-Khatib szíriai politikus került. (Köztudo­mású, hogy a legfőbb szerv, az Elnöki Tanács elnöke vi­szont egyiptomi, Anvar Sza­dat.) Az egyiptomi főváros­ban ugyanekkor ülésezett a kormány, a parlament és az Arab Szocialista Unió köz­ponti bizottsága. Az itt meg­hozott határozat a diplomá­ciai erőfeszítések folytatá­sát írta elő, de megállapítot­ta,­­hogy a megszólt terüle­tek felszabadításának egyet­len módja­­ a harc. Dr. PÁLFY JÓZSEF Számvetés és előretekintés (Folytatás az 1. oldalról.) Tessük, ezek között kétségtelen jelentős tényező az 1970- es árvíz és ennek következményei. De nemcsak ez. Ala­posabban elemezve a tsz-ek helyzetét, mutatkoznak olyan hiányosságok, amelyek bekövetkezése nem objektív okok, hanem sokkal inkább, szubjektív tévedések következmé­nye. A termelőszövetkezetek egy része anyagi erejét meg­haladó —, s hozzátehetjük, nem kellően átgondolt és elő­készített — fejlesztési programba kezdett. Szép számmal akadnak szövetkezetek, ahol az egyéni jövedelmek szint­jét is túlméretezték vezetők és tagok esetében egyaránt, elrugaszkodtak a közgazdaságilag megalapozott lehetősé­gektől. Emellett továbbra is negatív tényezőként hat a homokterületek rossz természeti adottsága, a helyenként jelentkezett belvíz- és aszálykár. Mindezek miatt még nem mondhatjuk el, hogy leküzdöttük az 1970-es árvíz hatását, és azt is látnunk kell, hogy a termelőszövetkezeti moz­galom kezdeti helyzeti előnyét Csongrád megye nagymér­tékben már elvesztette. Ahhoz, hogy a megtorpanás ne következzék be, ne történjék visszaesés, a mezőgazdasági termelésben is hatékonyabb gazdálkodásra van szükség. Tulajdonképpen ennek a feltételei is adottak. Zömében nagyszerű vezetőgárda nőtt fel a termelőszövetkezetekben, mind több a hozzáértő, a szövetkezetét magáénak érző, lelkiismeretesen dolgozó termelőszövetkezeti tagok száma, és kialakultak, vagy kialakulóban vannak az optimális nagy­ságrendű, egészséges termelési struktúrával működő szö­vetkezetek. És ha vannak is külső, a szövetkezeti gaz­dálkodást nehezítő körülmények, ha nem mindenben ki­elégítők a közgazdasági és egyéb feltételek, mégis ott cse­lekednek helyesen a termelőszövetkezeti vezetők, ahol a gazdasági eredmények romlásánál nem a külső okokat ál­lítják előtérbe, hanem szembenéznek saját gyengeségeik­kel. Azok a szövetkezetek, amelyek a törvényeket és a gazdálkodási szabályokat betartották és betartják, azok a szövetkezeti vezetők,, akik nem tértek le a szilárd elvi alapokról „egy tál lencséért” — és ilyen a túlnyomó több­ség —, azok most is számíthatnak a kormány segítségére. Mi nem értünk egyet azokkal a kevesekkel a szövetkezeti mozgalomban, akik évek óta nem fejlesztettek semmit, nem kezdeményezték, kockázatot sem vállaltak, ezért ta­lán most semmi gondjuk sincs, és arra hivatkoznak, hogy azok, akik hallgattak a kormány szavára, például a­­ser­tésprogram megvalósításában, azok az új létesítésével együtt járó gondok, nehézségek miatt magukra vessenek. Lehetséges, hogy a közös sertéstelepek megvalósítása és más létesítmények építése — különösen ha nem kellő gonddal volt előkészítve —, okoz átmeneti feszültséget egy-egy termelőszövetkezetben. De ami a jövőt illeti, nem kétséges, hogy ők jártak jól, hiszen olyan hatékony ter­melőerőket állítanak a termelőszövetkezet fejlesztésének szolgálatába, amelyek éreztetni fogják hatásukat nemcsak a szövetkezetek alapjainak növekedésében, de a termelő­szövetkezeti tagok jövedelme emelkedésében is. Ugyan­akkor meggondoltságra, megfontoltságra biztatjuk a tsz­­vezetőket. A lehetőségek elszalasztása, kihasználatlanul ha­gyása is hiba, de nem kevésbé azok túlbecsülése, ami rendszerint túlzott kötelezettségvállalásokba torkoll. A X. kongresszus határozatainak érvényt szerezni a mezőgazda­­sági termelés területén arra kötelez bennünket, hogy el­­mélyülten elemezzük megyénk termelőszövetkezeti mozgal­mának legújabb tapasztalatait, és átgondolt javaslatokkal, a tsz-tagok és kollektívák érdekeit messzemenően figye­lembe véve, segítsük elő, hogy mielőbb valóban korszerű szocialista nagyüzemekké váljanak a termelőszövetkezetek, és megvalósuljanak az országos jelentőségű nagy célki­tűzések, a húsprogram, a zöldségtermesztés fejlesztése stb. Nem kétséges, hogy megvan a lehetősége, hogy Csongrád megye mezőgazdasága, termelőszövetkezeti mozgalma ran­gos helyét megőrizze a megyék között a jövőben is. N­­em öncélú tevékenység a gazdaság kérdéseivel fog­lalkozni. A gazdasági front a szocialista építő mun­kának az a fő területe, amely megalapozza az életszínvonal alakulását, és egyben jó feltételeket teremt népünk szocialista tudata kialakításához, ami szintén el­engedhetetlen a szocializmus teljes felépítéséhez. A­ X. kongresszus előtt is, de azóta is sok szó esett arról, hogy közgondolkodásunkban jelen vannak és hatnak olyan né­zetek, amelyek akadályosó tényezői a jobb, eredménye­sebb gazdasági munkának, a szocialista építésnek. Ennek érdekében is többet kell tennünk a tudatformálás, a tár­sadalom iechológiai állapota viszonylagos elmaradottsága megszüntetése érdekében. Tapasztaljuk, amikor azt mond­juk, hogy tiszteletben tartjuk az anyagi érdekeltség elvét, ezt sokan eltúlozva úgy értelmezik, hogy megtűrjük, vagy éppen támogatjuk az anyagiasságot. Egyesek kevés mun­kával, vagy munka nélkül magas jövedelmekre tesznek szert. Most a kormány egy sor jó intézkedést hozott a munka nélkül szerzett jövedelmek megakadályozására, a harácsolás, az önzés leküzdésére. Hiba volna azt gondol­ni, hogy ez csupán törvényekkel, rendeletekkel kiküszö­bölhető. Olyan közvélemény kialakítására van szükség, amelynek légkörében nem élhetnek sokáig az antiszociális és immorális jelenségek. Szükségesek az intézkedések, ren­deletek, ezeket csak szemléletformáló agitációval, propa­gandával nem lehet pótolni, de fordítva is igaz, csak ren­deletekkel az emberek szemléletét nem lehet átformálni. Sok tudatformáló munkára van szükség, hogy az emberek értsék, és egyetértsenek a munka szerinti elosztás szocia­lista elvével. Nem ritka eset, hogy a végzett munka sze­rint differenciált bérezéssel szembeállítják az egyenlőség elvont, valójában kispolgári elvét. E tekintetben is jó tá­maszt kaptunk a kormánytól azokkal a rendeletekkel, amelyek a bérezési besorolást egységes elvek alapján sza­bályozzák, és segítik kiküszöbölni, hogy ugyanazért a munkáért a különböző ágazatokban más és más bért fi­zessenek. V­alljuk, hogy nemcsak az osztályok, nagyobb közössé­gek sorsával, érdekével kell foglalkoznunk, hanem figyelembe kell venni a csoport és a kisebb közös­ségek, az egyén érdekét is. Sokan ezt úgy értelmezik, hogy az egyéni érdeket a csoport, a vállalat érdeke­ elé sorol­ják, és nem kevésbé hibás szemlélet és gyakorlat, amikor a vállalati vagy a csoportérdeket helyezik a közérdek fölé. Ebből táplálkozik az a magatartás, ami a gazdaság­­irányítás reformjából is csak azt fogadja el, ami egyéni­leg vagy a kollektívának közvetlenül és azonnal előnyös. Éppen ilyen körökben feltételezik, hogy gazdasági gond­jaink fő oka a reformban keresendő. Nem a reform okoz­ta a problémákat, legfeljebb élesebben megmutatta azo­kat. Nem a szabályozó rendszer következményei ezek , bár a szabályozó rendszer egynémely hibája hozzájárult, ha nem is a keletkezésükhöz, de a fennmaradásukhoz. Gazdasági problémáink megoldása sem a mai gazdaság­­irányítási rendszer ellenére, hanem éppen­ annak segítsé­gével, azzal összhangban levő eszközökkel történhet. E te­kintetben is egységes szemléletre van szükség. Ha vannak a gazdasági építő munkát gyengítő helytelen szemléletek, és találkozunk torz gyakorlattal, antiszociális tendenciák­kal, és olykor ezek erősödésével, akkor arra van szükség, hogy a szocializmus hívei jobban hallassák hangjukat. A szocialista demokrácia terebélyesedő lehetőségeivel ők él­jenek elsősorban, ne azok, akik visszaélnek vele, csak a saját egoista törekvéseik útját egyengetik. A szocializmust igenlő emberek sokkal többen vannak, mint elenzői. Le­gyen erősebb a hangjuk is. Ez is szükséges ahhoz, hogy jobban dolgozva, magasabb szinten folytassuk a szocializ­mus építését, megvalósuljanak céljaink, s a szocializmus mind többet nyújtson, s kellemesebb legyen azok számá­ra, akik építik. -------------------------------------------------------------------­ Hit nap eseménykrónikája SZOMBAT: Ny­ugat-Pakisztán­ban, több vezető politikust őri­zetbe vettek VASÁRNAP: Leonyid Brezs­nyev Leningrádba érkezett, Alek­­szej Koszigin pedig a Tatár Au­tonóm Köztársaság néhány vá­rosát kereste fel. Az amerikai légierő újból megkezdi a VDK bombázását. HÉTFŐ: Willy Brandt nyugat­német kancellár Washingtonba érkezett. Összeült az egyiptomi parla­ment. KEDD: Nixon­ Brandt találkozó az amerikai elnök floridai üdü­lőjében. Borrícos kubai elnök elutazott Moszkvából. SZERDA: Nixon pekingi útjá­nak előkészítésére delegáció uta­zott a srinai fővárosba. '■Bejelentették, hogy az angol csapatokat kivonják Malta szige­téről. CSÜTÖRTÖK: Szovjet kor­mánynyilatkozat a vietnami kérdésről. Abbahagyták a VDK elleni amerikai légitámadásokat. PÉNTEK: Belpolitikai tárgya­lások Nyugat-Pakisztánban Bhut­to és Rahman megbízottai kö­zött. Deficittel zárult az USA kül­kereskedelmi mérlege, 1893 óta először. Magyar vezetők­­ üdvözlő táv­irata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losoncai Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Fock Jenő, a forradalmi munkás­­paraszt kormány elnöke táv­iratban fejezte ki jókívánsá­gait dr. Fidel Castro Ráz­nak, a Kubai KP KB első titkárának, a forradalmi kormány elnökének és dr. Osvaldo Dorticos Torradó­­nak, a Kubai Köztársaság elnökének a kubai forrada­lom győzelmének évforduló­ja alkalmából. „Meggyőző­désünk, hogy a szocializmus építésében pártjaink és kor­mányaink k­özött kialakult sokoldalú internacionalista együttműködés a jövőben még tovább erősödik, szoro­sabbá válik. Szívből kíván­juk, hogy további sikerek gazdagítsák a kubai nép éle­tét — hangoztatják egyebek között üdvözlő táviratukban a magyar vezetők. A hét egyik nagy fontosságú ese­m­énye Máltával kapcsolatos: a kis, földközi-tengeri szigetországból ugyanis az angol csapatok­nak el kell távozniuk. Képünkön: Dom Mintoff máltai minisz­terelnök (jobbról) csütörtökön Líbia fővárosába, Tripoliba ér­kezett, hogy tárgyaljon Kadhafi ezredessel, líbiai elnökkel 1972. január 3-tól Megváltozik néhán­y iparcikk fogyasztói ára Az Országos Anyag- és Árhivatal és a Bel­kereskedelmi Minisztérium közleménye Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke, a Belke­reskedelmi Miniszterrel, va­lamint az érdekelt árható­ságok vezetőivel egyetértés­ben 1972. január 3-án meg­változtatja néhány termék fogyasztói árát. Az intézke­dés révén emelkedik egyes építőanyagok ára. A legfon­­to­sabb árváltozások a kö­vetkezők: — A kisméretű, I. osztá­lyú ■ tömör falazótégla fo­gyasztói maximált ára ezer darabonként lakatba rakva 914,— Ft. Kereskedelem te­lephelyén 989,— Ft. — Az I. osztályú, kettős méretű, sok lyukú falazótég­­la ára ezer darabonként a termelőüzem telepén 2290 Ft, a kereskedelem telepén 2480 Ft. Az I. osztályú ma­gasított tégla ára, ha terme­lőüzem telepén vásárolják meg 1240 Ft, illetve ha a vé­tel a kereskedelem telepén történik, maximálisan 1340 Ft lehet; — A kevés lyukú, X. osz­tályú B 30-as blokktégla ezer darabonként maximált ára a termelőnél, 4060 Ft, a keres­kedelmi vállalat telepén 4400 Ft; — Az I. osztályú, sok lyukú B25-ös blokktégla ára pedig 4930 Ft, illetve 5340 Ft; — A válaszfaltégla áradba az I. osztályú minőségű, ezer darabonként a termelőnél 3200, a kereskedelmi válla­latnál 3460 forintnál nem lehet magasabb. — A B 29-es falazóblokk­tégla termelőnél ezer dara­bonként, I. osztályú minő­ségben 4750 Ft-ért, keres­kedelmi válallatnál 5140 fo­rintért árusítható; — A 100-as nyormiszilárd­­ságú, előregyártott tégla, kö­­zépbloikk m3-enkénti ára termelőnél 900 Ft, a keres­kedelem telepén 975 Ft; — A hornyolt szalagtető­­cserepet és a hódfarkú tető­cserepet a termelőnél ezer darabonként legfeljebb 1420 Ft-ért, kereskedelem saját telepén pedig 1540 Ft-ért ér­tékesíthetik.­­ A vasbeton áthidaló­­gerendák közül az A—12 je­lű, 150 cm hosszú, szabvá­nyos minőségben gyártott gerenda darabonkénti maxi­mált ára a gyártelepen, szál­lítóeszközre felrakva, a ke­reskedelem telepén szállító­eszközre való felrakás nélkül 67 Ft. — A fecskefarkú, 1. osz­tályú minőségű tölgyfapar­ketta maximált fogyasztói ára mienkért 198 Ft, a nor­mál csaphornyos tölgyfa­parketta maximált ára 200 Ft. Ezek, az extra „K” osz­tályba sorolt minőségben maximálisan 238, illetve 240 Ft-ért hozhatók forgalomba. Az egyéb faféleségekből (kőris, akác stb.) készített parketták maximált ára nem változik. Az előzőekben ismertetett építőanyagárak a termelő­üzem, illetve a kereskedelem telephelyén alkalmazott, fu­var nélküli árak. A fuvardí­jat külön számítják fel. A színesfémek, az alu­mínium és a hőre lágyuló műanyagok, valamint az öntvények termelői ára 1972. január elsejével fel­emelésre kerül. A termelői árak emelése a legtöbb eset­ben végrehajtható volt a fo­gyasztói árak változtatása nélkül, mivel a termelői ár­emelés következményét a forgalmi adó csökekntésével a költségvetés viseli. Egyes cikkek fogyasztói árát azon­ban még így is emelni kel­lett, de ezek a teljes lakos­sági fogyasztás értékének csak kis hányadát képvise­lik, így a garzon gáztűzhely korábbi 977 Ft-os maximált fogyasztói ára 1972. január 3-tól 1030 Ft-ra, a zuhany­­tál (Z 90) eddigi­­555 Ft-os ára 646 Ft-ra, a mosogató­medence (Tip. 106) 326 Ft-os ára 381 Ft-ra, a 187 Ft-os falikúsé 196 Ft-ra, a 93,50 Ft-os főzőlapé 106 Ft-ra, a 4 literes kuktáé 157 Ft-ról 193 Ft-ra, a 6 literesé 185 Ft­­ról 226 Ft-ra, míg a 18 em­­es, félmagas, vágott szélű, csiszolt, lakkos füllel készült fazekaké 28,30 Ft-ról 30,73 Ft-ra változik. Ugyancsak emelkedik a mosógép, a centrifuga ára 30—60 Ft-tal, a gázbojlereké 70—80 Ft-tal, a gáztűzhelyeké 20—50 Ft­­tal. A kerékpárok fogyasztói ára a jelenleginél 120—140 Ft-tal lesz magasabb. Nem emelkedik viszont a motor­­kerékpárok ára, továbbá a kályha, tűzhely, a hűtőszek­rény, a rádió, valamint a tv-készülékek csoportjába tartozó iparcikkek ára, és ál­talában a kis méretű alumí­nium edényeké sem. Ezen termékeknél is a termelői árak emelkednek, de a for­galmi adó csökkentésével a költségvetés átvállalja a ter­heket a fogyasztói árak vál­tozatlanságának biztosítása érdekében. Emelkedik né­hány, nem alapvető műanyag­cikk ára is. A személygépkocsi gumi­abroncs- és tömlőféleségek fogyasztói ára mintegy 20 százalékkal emelkedik, így például a Trabant gépkocsi­hoz használt gumiabroncs jelenlegi 340 Ft fogyasztói ára 408 Ft-ra emelkedik. Az intézkedés eredménye­­ként csökken a mosószerek (porok és paszták), tisztító­­szerek, valamint a szappan­féleségek ára. Eszerint a leg­gyakrabban használt termé­kek ára az alábbiak szerint módosul: A 200 grammos Optima régi fogyasztói ára 6,20 Ft, új fogyasztói ára 4,60 Ft, a Tisztaság mosópor régi fo­gyasztói ára 6 Ft, az új fo­gyasztói ára 4,40 Ft. A 250 grammos Tomi Super és a 350 grammos Tomi Automat mosóporok ára 1 Ft-tal lesz alacsonyabb.­A Bio automate 10 Ft-ról 7,40 Ft-ra, a Tip mosogató­por ára 8 Ft-ról 5,90 Ft-ra, az Ultra mosogatóporé pedig 5,80 Ft-ról 5,— Ft-ra csök­ken. A pillírozott mosószap­pan ára 20,— Ft helyett 15,20 Ft, a márkázott 1/6-os pipereszappanok kg-kénti ára 35,40 Ft helyett 27,— Ft, darabonként pedig 5,90 Ft helyett 4,50 Ft. A baba­szappan ára a jelenlegi 4,40 Ft-ról 3,40 Ft-ra csökken. A borotvakrémek ára is csök­ken. A hatóságilag megállapí­tott új árak 1972. január 3-án lépnek életbe. A sza­badáras termékeknél az ár­emelkedéseket a vállalatok a piaci helyzet alakulásának hatására fokozatosan való­sítják meg (MTI) SZOMBAT. .m. .LMBKÁS .

Next