Csongrád Megyei Hírlap, 1972. február (17. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
Is politika végrehajtásában is nagy szerep vár a szakszervezetekre A megyei párt- és szakszervezeti vezetők tanácskozása Ilyen tanácskozáson első ízben találkoztak a megyei pártbizottság vezetői a szakszervezetek megyei vezető testületében dolgozó kommunista funkcionáriusokkal tegnap Szegeden, az SZMT székházában, hogy számbavegyék: meddig jutottak a szakszervezetek Csongrád megyében a párt X. kongresszusa, a megyei pártértekezlet határozatai, valamint a szakszervezeti kongreszszus dokumentumaiban foglalt feladatok végrehajtásában. A tanácskozáson részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, a megyei tanács elnöke, a Szeged városi pártbizottság első titkára, az SZMT titkárai, valamint a szakmák megyei, illetve területi bizottságainak titkárai. A rendkívül termékeny eszmecsere igazolta az ilyen politikai tanácskozás hasznosságát. A tapasztalatok szerint az utóbbi években a párt- és a szakszervezetek együttműködése erősödött, konkrétabbá vált. A szakszervezetek megyei vezetésében dolgozó kommunisták felkészültsége jó, meg tudnak felelni a növekvő követelményeknek. A szakszervezeti munkában elsődleges, hogy együtt élve a munkásokkal szüntelenül tanulmányozzák a dolgozók hangulatát, figyeljenek véleményükre, elemezzék a munkásság közérzetét, morális arculatát, tettrekészségét, hiszen a munkáshatalom, a rendszer szilárdsága múlik ezen. Tehát a szakszervezeteknek ez soha nem szűnő politikai tevékenysége. Kétségtelenül igen jelentős érdekvédelmi és jelző szerepük is. De az eszmecsere során az is kiderült, hogy a „jelzés” önmagában kevés. A jövőben a feltáró és jelző szerep mellett nagyobb hozzáértéssel kell ellátniuk az érdekek ütköztetésének és harmonizálásának feladatát is. Senki sem tagadja az egyéni és csoportérdek jogosultságát, de a szakszervezeteknek is határozottabban képviselniük kell a társadalmi, a népgazdasági érdekeket is. A másik fontos tanulsága az eszmecserének az volt, hogy noha a szakszervezetek politikát formáló, alakító szerepet is betöltenek, vállalniok kell — az eddiginél határozottabban — a közösen kialakított politika végrehajtásából is a szerepet. A szakszervezeti munkának is új vonásokat kölcsönöz az MSZMP Központi Bizottsága 1971. december 1-i határozatának az a része, amely a szocialista munkaversennyel, valamint a munka- és üzemszervezés megjavításával foglalkozik. Az üzemi-munkahelyi légkör formálásában az üzemi demokrácia döntő szerepet játszhat. Amint a vita során kiderült, ebben a vonatkozásban Csongrád megyében sem értünk még el kielégítő eredményt, noha a kollektív szerződések megkötése sok hasznos tapasztalatot hozott. Világosan meg kell azonban különböztetni a vállalati problémák megvitatásának, a dolgozók kezdeményezései felszínre kerülésének fórumait, , azaz az üzemi demokráciát a termelés szervezési feladataitól. Az üzemi demokrácia és a termelés szervezés-vezetés nem egymást kizáró fogalmak, hiszen az üzemi demokratizmus olyan kedvező feltételeket teremthet, amelynek talaján a vállalati, fegyelmezett termelés feladatai megvalósulhatnak. Ahhoz, hogy Csongrád megyében a szakszervezeti munka még nagyobb eredményeket hozhasson, szükséges, hogy a Szakszervezetek Megyei Tanácsa még inkább az elemző, a mélyrehatóbb elvi tevékenység felé forduljon. Mind a közgazdaság vitatott kérdései, mind a munkások eszmeiideológiai, tudati állapota mélyrehatóbb vizsgálatával és más kérdésekkel, sok, jelenleg tisztázatlan feladathoz közelebb kerülhetünk. A megyei pártvezetés viszont világosan látja, hogy ehhez a szakszervezetekben dolgozó kommunisták számára hatékonyabb ideológiai-politikai tájékoztatást kell nyújtania, s arra ösztönözni a pártalapszervezeteket, hogy maguk is hatékonyabbá tegyék a szakszervezeti alapszervezetek politikai segítését. A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy az ilyen eszmecserék rendkívül hasznosak, s a jövőben — változatos formákban — máskor is alkalmat találnak a párt- és szakszervezeti vezetők eszmecseréje számára. Ötödik kongresszusára készül a népfront. Társadalmunkban betöltött szerepe súlyának növekedésével szervezeti életének ez a jelentős eseménye is a korábbiaknál fokozottabb mértékben került a közéleti érdeklődés homlokterébe. A tömegmozgalomOrszágos Tanácsának a közelmúltban nyilvánosságra hozott — az ország lakosságához intézett — levele joggal-okkal hangsúlyozza: „Vezető testületeinket választó gyűléseinken több százezer állampolgár vesz részt. A mi dolgunk, a mi felelősségünk, hogy ezek az összejövetelek tartalmas eszmecserékké váljanak.” A tisztségviselők újraválasztása Mint a felkészülést szolgáló tanácskozást megnyitó beszédében Szabó Gáborné megyei alelnök is hangsúlyozta: a kongresszusi előkészületek jegyében gyűltek össze Szegeden megyénk vezető népfront aktivistái, hogy mindazok, akik a tömegmozgalom elnökségeiben, bizottságaiban, a nőmozgalom őrhelyein elnökként, titkárként, tagként, vagy esetleg sarzsi nélküli aktívaként tevékenykednek, felkészüljenek a következő hetek-hónapok nagy munkájára. Hiszen nem kevesebbről van szó, mint a tisztújításról, a községi, városi, járási, megyei népfrontbizottságok,elnökségek tagjainak, tisztségviselőinek újjáválasztásáról. Arról, hogy bizalmat szavazzanak azoknak, akik az elmúlt négy esztendő során becsülettel megállták helyüket, akik jelesre, sőt kitűnőre vizsgáztak a közéleti serénykedésből. S arról, hogy a közömbösek, a munkát, a megbízatást esetleg félvállról vevők, a más funkciókkal agyonterheltek helyébe másokat válasszanak. Illetve arról, hogy új erőkkel — elsősorban ambiciózus fiatalokkal — frissítsék a mozgalom megyei érrendszerének vérkeringését. A választási előkészületek természetszerűleg automatikusan hozták magukkal a mérlegkészítésre való erőgyűjtés felelősségét is. Ebből az alapállásból összegezte Molnár Sándor megyei titkár a két kongresszus , közötti munka eredményeit. Jelentős fejlődésről adhatott számot. Szélesedett a tömegbázis. Bővült a hatókör. Új területekre terjedt ki a tevékenység, új erőket sikerült bekapcsolni a munkába. Igényesebbé, színvonalasabbá vált a testületi munka. A múlt évi választások során megélénkült aktivitást sikerült jórészt át-menteni a „hétköznapokra” is. A rendszeresség és a folyamatosság lényeges momentum lett. A bizottságok olyan témaköröket tűztek napirendre és tárgyaltak meg, amelyek közérdeklődésre számottartó vagy megoldásra váró problémákat tartalmaztak. Mindez hozzájárult ahhoz, hogy nőtt szerepük a helyi politizálásban, a helyi politika kialakításában, formálásában — ennek megfelelően a tömegek orientálásában is. Örvendetes, hogy milyen rövid idő alatt milyen nagy rangja lett a mozgalomban a véleménymondásnak. Egy-egy rendezvényt, bizottsági vagy elnökségi ülést sok esetben sikerült olyan vitafórummá alakítani, ahol nyilvánosságot kaphattak az egyéni vélemények. Sőt,néhol Triód nyílt az ellentétes vélemények ütköztetésére is. Mindez azt bizonyítja, hogy a mozgalom szervezetei, rendezvényei kezdik betölteni azt a szerepet, amely a szocialista demokratizmus fejlesztésében rájuk hárul. Hangsúlyozta: Csongrád megyében is el kell jutnunk odáig, hogy a népfront a közélet formálásának nagy nemzeti műhelyévé váljék. Ebben az irányban már megtettük az első lépéseket. Ám feladataink még rendkívül nagyok. S nem is egyszerűek. Hiszen sok esetben merev beidegződöttséggel, sőt félénkséggel, no meg a közéleti kérdésekben való járatlanság. A tapasztalatlanság problémájával isszembetalálkozunk. Az elemzett témakörhöz kapcsolódott Juhász Róbert, a HNF OT osztályvezetője is, amikor a közérthetőség fontosságát hangsúlyozta. A demokratizmus megsértése, az állampolgárok lebecsülése, amikor olyan beszámolót terjesztünk a dolgozók elé, amely nem közérthető, amelynek nyelvezete magyartalan, amely tele van zsúfolva idegen szavakkal, és amelynek statisztikai adatai inkább ködösítenek, mint sem informálnak. Ismétlem, a demokratizmus megsértése az ilyesmi, hiszen amit az emberek nem értenek, ahhoz nem is tudnak hozzászólni, arról nem is mondhatnak véleményt. A tanácsok és a népfront i tanácsok és a népfront együttműködése, kulcsfontosságú kérdés. Róla szólott előadásában Hantos Mihály megyei tanácsi elnökhelyettes — aki különben a mozgalom megyei alelnöki tisztét is betölti. A részletekbe bocsátkozás előtt hadd bocsássukelőre: több jelét látni annak, hogy a megyei tanács is valóban komolyan veszi ezt az együttműködést Emlékezzünk csak, milyen kedvező visszhangja volt annak, amikor dr. Komócsin Mihály közvetlenül megyei tanácselnökké való megválasztása után — ebben a funkcióban szinte első közéleti ténykedéseként — eljött a megyei népfrontbizottság ülésére, és ott ismertette álláspontját az együttműködés lehetőségeiről, egyben a — még az anyagi — segítségadást is megajánlotta. Most Hantos Mihály ugyanebben a szellemben nyilatkozott. Hangsúlyozta: a kapcsolatteremtés szinte kötelező érvényű, hiszen szükségességét a tanácstörvény egyértelműen deklarálja. Rendkívül sok múlik viszont az együttműködés során az emberi tényezőkön, a szubjektív vonatkozásokon, azon, hogy számítsunk egymásra, becsüljük egymást, és ahol tudunk, segítsünk, méghozzá az egyenrangúság pozíciójából. Hiszen egymásra vagyunk utalva. Összefogásunkkal a szocializmus építése gyorsul meg, válik dinamikusabbá. Az együtt nem működés viszont elszigetel, szétforgácsolja az energiákat, ami végső soron a feladatok megoldásának ritmusát lassítja. Fontos tényező a munka koordinálása — lehetőleg már a tervek készítésekor. Aztán: szükség van rá, hogy az együttműködést hozzáigazítsuk a gyorsan változó, nap mint nap új tényeket produkáló élethez, tehát megyénk valóságához. Valamint: az anyagi segítségadást sem lehet mellőzni közömbösségből, vagy rosszul értelmezett szerénységből (netán szeméremből — már ami igénylését illeti). Az állami szervek — hangsúlyozta az elnökhelyettes — nem nézhetik tétlenül, ha a mozgalom helyi szervei anyagi nehézségekkel küzdenek. Segíteni kell: pénzzel, irodaszerrel, irodagépek, adminisztrátorok„kölcsönzésével” — egyszóval: minden lehetséges módon. Nos, ebben a szellemben, ebben a testületi atmoszférában készül a megyei népfrontbizottság és a tanács együttműködési szerződése, melynek jóváhagyására a közeljövőben került sor. A Közlenyetések Szegeden Mint Hefgesang Pétertől, a szegedi népfrontbizottság titkárától megtudtuk, megyei városunkban is készülnek e szerződés megkötésére. Mindenképpen javítani akarják az együttműködést, egyben hatékonyabbá is téve azt. Milyen célkitűzéseket találni a tervek centrumában? Elevenebbé szeretnék tenni a szegedi tanácstagok és választóik kapcsolatát. Aztán: az eddiginél nagyobb ambícióval akarják propagálni a várospolitikai terveket, elképzeléseket a lakosság körében. S nem célzatosság nélkül. Hiszen mennyiségileg is, minőségileg is növelni kívánják a lakossági társadalmi munkát. Hogy célkitűzéseiket — a tiszta, virágos, Szegedért, a Tisza „városi főutcává” tételéért, stb. — mielőbb megvalósíthassák. Sok szó esett a békemozgalmi tevékenységről is. A tények, számok — amelyeket E. Szilágyi Júlia, a megyei oktatási igazgatóság vezetője, megyei népfrontalelnök ismertetett — valóban imponálóak. Megyénkben — természetesen Szegedet is beleértve — a négy év során összesen kétezerkétszáztizenkét békegyűlést tartottak! Kétszázezer résztvevővel! Ugyanebben az időszakban száztizennégy barátsági rendezvényre került sor, amelyen tizenkét ország küldöttei találkoztak, beszélgettek, kötöttek ismeretséget és barátságot megyénk lakosaival. Ezek után joggal állapíthatta meg az előadó: jó irányban fejlődik szűkebb pátriánkban a békemozgalmi tevékenység. Amire igen nagy szükség is van, hiszen tény, hogy az emberek érdeklődése igen-igen megnőtt a nemzetközi események iránt. Békemozgalmunk aktivistáinak is fontos feladata, hogy lakosságunkat helyesen orientálják. Hogy állampolgárainkat hozzásegítsék e bonyolult kérdésekben való helyes állásfoglaláshoz, népköztársaságunk külpolitikájának értéséhez, értékeléséhez, aktív támogatásához. Ne csak a jelenségeket magyarázzuk, hanem a hátteret, benne a kiváltó okok szövevényét is. Nem lehet az agitációs tevékenységet puszta ismeretterjesztéssé szimplifikálni. Ugyanakkor több lehetőséget kell teremteni a véleménycserére. Erre a kis csoportos beszélgetéseket csakúgy fel kell használni, mint a klubfoglalkozásokat. S a summázat: személyre szólóvá kell tennünk a békemozgalmi munkát, az agitációt. Sok feladat vár a mozgalomra A vezető népfrontaktivisták számára tájékoztatót tartott a megyénk fejlődését is érintő időszerű politikai, gazdasági kérdésekről Győri Imre, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára. Külön kitért a népfront társadalmunkban elfoglalt helyére és szerepére. Hangsúlyozta: e nagy tömegmozgalom is sokat segíthet abban, hogy mentői optimálisabb feltételeket teremtsünk hazánkban a szocializmust építő tevékenységnek. Komolyan kell venni a népfrontmunkát. Hiszen a mozgalom aktivistáinak erőfeszítései is benne rejlenek a megyénkben elért eredményekben, abban, hogy szűkebb pátriánk a jelentkező időleges nehézségek ellenére is dinamikusan fejlődik, hogy sikerrel valósítjuk meg gazdaságpolitikai célkitűzéseinket. Mint mondotta az első titkár: aktív népfrontpolitikára van szükség. Hiszen egész sor olyan feladat vár a mozgalomra, amelyet az eddigiek során kialakított sajátos munkamódszereivel hatékonyan segíthet megoldani. Ilyenek: a várospolitika különböző problémái. A tehetségek fel- ■ karolásáért érzett felelősség növelése. A közoktatás, ezen belül a hátrányos helyzetből startoló fiatalok továbbtanulásának patronálása. A nők és az ifjúság helyzetének rendszeres figyelemmel kisérése. A pusztaszeri Nemzeti Emlékpark ügye. A népi és a polgári ünnepek megrendezése fölötti bábáskodás. Végül a tanácskozás érdemi lényegét összegezve Nagy István megyei elnök joggal áll "pih"," meg a megyénkben konstruktív légkörben készülhetünk a népfront-tisztújításokra csakúgy, mint a mozgalom ötödik kongresszusára. PAPP ZOLTÁN Csongrád megyében is: legyen a népfront a közélet formálásának nemzeti műhelye Automatizált hegesztés Az elmúlt napokban állították üzembe a FOTOBEH csongrádi üzemegységben a képünkön látható „Peco”-típusú fóliahegesztő-berendezést. A nagy értékű gép legalább öt-hat szakmunkás tudását és szorgalmát pótolja, ugyanakkor feleslegessé teszi a hegesztés utáni varrattisztítást, és a köszörülést is. Huszka Antalné néhány nap alatt elsajátította a gép kezelését, s ma már nagy biztonsággal hegeszti a legkülönfélébb terrléralkatrészeket. (Fotó: Enyedi Zoltán) . KEDD, 1372. FEBRUÁR 1.