Csongrád Megyei Hírlap, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-23 / 119. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG­YESÜLET­EK! Vásárhelyi kiadás CSOKRAI MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNK­ÁSPÁ­RT LA­PJ­a mi történt a nagyvilágban? — mi történt a nagyvilág* 1 Hangversennyel és kiállítással: Nixon Moszkvában A szovjet vezetők és az amerikai elnök ma kezdik meg tárgyalásaikat Hétfőn délután több na­pon hivatalos látogatásra a szovjet fővárosba érkezett Richard M. Nixon, az Egye­sült Államok elnöke, hogy az 1971. október 12-én, Moszkvában és Washington­ban egyidejűleg közzétett megegyezésnek megfelelően a Szovjetunió vezetőivel folytatandó tárgyalásain át­tekintse „az összes alapvető kérdéseket, abból a célból kiindulva, hogy tovább ja­vítsák a kétoldalú kapcso­latokat országaik között és megszilárdítsák az általános béke kilátásait”. Az Air Force One, az amerikai elnök Boeing T 707- es különrepülőgépe magyar idő szerint két óra előtt néhány perccel érkezett a vnukovói repülőtér körzeté­be. A repülőtéren államfőnek kijáró külsőségek között fo­gadták Nixont. A kormány­várócsarnokra kitűzték az állami lobogókat, s a repü­lőtér betonján a szovjet fegyveres erők három had­seregnemet reprezentáló díszszázada sorakozott fel. Az amerikai elnököt hu­szonegy ágyúdíszsortisz fo­gadta. A repülőgépből elsőként kilépő Nixont és feleségét Nyikolaj Podgornij, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke, majd­ Alekszej Koszigin miniszter­­elnök üdvözölte. A két or­szág himnuszának elhang­zása után Nixon, a szov­jet vezetők kíséretében, el­lépett a díszszázad előtt. Üdvözlő beszédek a repülő­téri fogadtatás alkalmával nem hangzottak el. A repü­lőtéri fogadtatáson a hiva­talos személyiségeken kívül több száz szovjet és külföl­di újságíró volt jelen. A né­hány perces ceremóniáról a moszkvai televízió helyszíni közvetítést adott, amelyet az Intervízió televíziós ál­lomásai, valamint az „Orbi­ta” távközlési műholdrend­szer segítségével a Szovjet­unió távol-keleti tévéköz­pontjai is átvettek. A három legnagyobb amerikai tévé­­társaság ugyancsak egyenes­­ adásban közvetítette az ér­kezést. A vnukovói kormányre­pülőtérről az elnök és fele­sége a szovjet vezetők kísé­retében a Kremlben kije­lölt lakosztályukba hajtat­tak. Nixon és a kíséretében levő személyiségek zárt gép­kocsikon, a szokás szerint motoros rendőrök díszkísé­­retében tették meg az utat. Az út városi szakaszán, a Lenin sugárúton a moszk­vai járókelők kíváncsi, de teljesen elfogulatlan tekinte­te kísérte a gépkocsikara­vánt. * Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára hétfőn délután találkozott Richard Nixon­­nal, az Egyesült Államok elnökével. A találkozón „a béke szempontjából elvi fon­tosságú k­érdéseket vitattak meg”. A találkozó­n nem hivatalos értesülések szerint — több mint egy óra hosz­­szat tartott. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége és a szovjet kormány hétfőn este vacsorát adott Richard Ni­xon, az Egyesült Államok elnöke és kísérete tiszteleté­re. A vacsorán Podgornij és Nixon pohárköszöntőt mon­dott. * A Moszkvába érkezés utáni pillanatok: Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke (balról) és Nixon, az Egyesült Államok elnöke a két or­szág himnuszának elhangzása közben Minden fontos kérdés szóba kerül A szovjet-amerikai leg­magasabb szintű tárgyalások ma kezdődnek meg a Kreml Katalin-termében. A szovjet fővárosban akkreditált új­ságírók körében elterjedt hí­rek szerint a tárgyalásokon szovjet részről Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgor­nij és Alekszej Koszigin, to­vábbá Andrej Gromiko, amerikai részről Richard­ Ni­xon és Rogers külügyminisz­ter, valamint Henry Kissin­ger, az amerikai elnök nem­zetbiztonsági kérdésekben illetékes tanácsadója vesz részt. A tanácskozásoknak — legalábbis ahogyan ezt az említett újságírók tegnap este még tudták — nincs előre meghatározott napi­rendje: a felek megállapodá­sától függően kezdik a szov­jet—amerikai viszonyokban legfontosabbnak ítélt kérdé­sek megvitatását. Természe­tesen mindenekelőtt a két vezető nagyhatalom kapcso­latairól fog szó esni, de köz­vetlenül a témák után „rangsorolhatók” az Európá­val kapcsolatos kérdések, valamint Vietnam és Közel- Kelet problematikája is, vé­gül a leszerelés témaköréből a SALT-tárgyalásokon sze­replő „tételek”. Utóbbival kapcsolatban elképzelhető, hogy a szovjet vezetők és az amerikai elnök megállapo­dást fognak aláírni. A tárgyalásoktól termé­szetesen nem lehet azt vár­ni, hogy egyrészt alapvetően megváltoztatják a két vi­lághatalom viszonyát, sem azt, hogy ez alkalommal va­lamiféle egyezménysorozat születik, mégis — washing­toni vélemények szerint — többről lesz szó, mint csu­pán az álláspontok ismerte­téséről. Az a türelmes és következetes békepolitika, amelyet a Szovjetunió, külö­nösen az elmúlt három esz­tendő alatt Nixori elnöksé­gének eddig eltelt évei so­rán folytatott és amelynek eredményeként kibontakoz­tak a feszültség és a kon­frontáció felszámolásának lehetséges körvonalai, az Egyesült Államokat a szov­jet törekvések méltánylására kötelezi, az elkövetkező négy évre vonatkozóan pedig ar­ra, hogy Washinton a maga részéről is következetesen támogassa a kibontakozáshoz vezető szovjet lépéseket. An­nál is inkább, mert hiszen az Egyesült Államok vezetőinek is tudniuk kell, hogy a világ békéje a továbbiakban még inkább, mint eddig, a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok gyakorlati politikáján, közös elhatározásain nyug­szik. A szovjet—amerikai leg­felsőbb szintű­ ma . kezdődő tárgyalások tehát­ döntő fon­tosságúak lesznek a két vi­lághatalom viszonyánál­, a nemzetközi ,politikai­­­­élet­ fej­leményei hosszú időre törté­nő meghatározásának szem­pont­jából. 30. ÉVFOLYAM, 09. SZÁM 1972. május 23., kedd MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDENNAP, HÉTKÖZNAP 8, VASÁRNAP 12 OLDALON Ára: 80 fillér Címünk: Szeged, Sajtóház, Magyar Tanácsköztársaság útja M. szám Turku–Szeged barátsági napok kezdődtek Finnország második leg­nagyobb városa, Turku és Szeged testvérvárosi kap­­csolata szép és hatásos ese­ményekben öltött testet va­sárnap, a déli órákban, amikor a barátsági napokat ünnepélyesen megnyitották. A szegedi József Attila Tudományegyetem aulájá­ban — mely zsúfolásig meg­telt — a turkui Laulun Ystävät (A dal barátai) fér­fikórus adott nagy sikerű hangversenyt. A hallgatóság első sorában foglalt helyet a turkui hivatalos delegá­ció és vezetője, a város pol­gármestere, Vainö J. Leino, a magyarországi finn nagy­követ, Martti Ingman és dr. Biczó György, Szeged me­gyei város tanácselnöke. A finn vendégeket, a férfikar tagjait a város dolgozói és vezetői nevében nagy szere­tettel köszöntötte Papp Gyu­la, Szeged tanácselnök-he­lyettese. Az első számtól kezdve is­merősen grengő finn muzsi­ka, népdal töltötte be a termet. Legnagyobb sikert Kodály Zoltán Esti dalával arattak, melyet magyarul, tökéletes kiejtéssel és igazi átéléssel énekeltek. Az ének­­kart Kaarlo Soini vezényel­te, szólót énekelt Erkki Luoionen, hegedűszólót ját­szott a mindössze 14 éves Ilkka Viljanen, zongorán kí­sérte Donatella Failoni. Turku város kiállítása dél­ben, a múzeum Horváth Mi­hály utcai képcsarnokában nyílt­ meg. Dr. Trogmayer Ottó múzeumigazgató üdvö­zölte­­a finn vendégeket, s a jelenlevő megyei és városi párt- ,­ és állami vezetőket, s mint mondotta: örömmel adott ,"helyt­es kiállításnak a múzeum, , Dr. Biczó György"megnyi­tó beszédében szólott Szeged és Turku testvérvárosi kap­csolatának" jelentőségéről, melyet jól szolgálnak a ba­rátsági napok rendezvényei, a reprezentatív kiállítás. Mindez közel hozza a távo­li Turkut, az ott élő finne­ket, akikkel nyelvrokonság­ban vagyunk és erősödik annak tudata, hogy a két nép bölcsője együtt ringott. Turku polgármestere, Vai­nö J. Leino a finn delegáció nevében köszöntötte Szeged lakóit Mint mondotta, a magyarországi életet min­dig nagy figyelemmel kísé­rik Turkuban és­ a mostani találkozásnak az a célja, hogy a két város, a két nép barátságát tovább erősítse. A kiállítás megnyitásakor közreműködött a finn férfi­kórus és a szegedi Bartók Béla kamarakórus Kardos Pál vezényletével, majd mű­soron kívül a két kórus együtt, magyarul elénekelte Kodály Esti dalát. Tegnap délelőtt fogadta a finn delegációt dr. Komó­csin Mihály, a megye ta­nácselnöke és dr Biczó György, Szeged megyei vá­ros tanácselnöke a megyei, illetve a szegedi tanácshá­zán. Dr. Biczó György a kiállítást megnyitó beszédét mondja. Mellette (jobbra) Martti Ingman és Vainö J. Leino, mögöttük a delegáció tagjai (Fotó: somogyiné) Ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága Komócsin Zoltán elnökle­tével hétfőn a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés külügyi bizottsága. A ta­nácskozáson — amelyen részt vett Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tikára is —­­■ a képviselők hazánknak a­­ fejlődő világ országaival­­ tartott kapcsolatait elemezték.­­ Az írásban közreadott mun­kaanyaghoz Hollai Imre, külügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla, külkereske­delmi miniszterhelyettes, dr. Rosta­­ Endre, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el­nöke, valamint dr. Juszt La­jos pénzügyminisztériumi főosztályvezető fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában kifejtette véle­ményét Karcs Sándor, dr. Lukács János, Beckl Sándor, Sarlós István, Darvasi Ist­ván, Tausz János és Kelen Béla országgyűlési képviselő. A külügyi bizottság ülése Komócsin Zoltán zárszavá­val ér véget. ­ MAI TÉMÁNK Cselekvés H­azánkban majdnem mindenütt és min­denkit foglalkoztat a­­ szocialista demokratizmus­­ fejleszése. Az üzemi, tsz-i, állami demokratizmus erő­teljes bontakozásával számos helyen találkozunk. A sike­res tapasztalatok is arra biztatnak, hogy fejlesztése irányában a marxista-le­ninista tanítás szellemében történjenek újabb eredmé­nyes lépések.­­ A hatásos ösztönzés céljá­ból szükséges a szocialista demokratizmus helyes értel­mezésével és tartalmával foglalkozni. A kritikai sza­badság, a javaslattevés, a társadalmi összérdek, a szo­cialista centralizmus stb. ad­ja a népi hatalom demokra­tizmusának lényegét. Elhibázott annak állítása, hogy a marxi-leniai szocia­lista demokratizmussal min­denütt, mindenki egyetért. A mozgalmi szervezetekben és a munkahelyeken érzé­kelhető fejlődés a szabad véleménynyilvánításban, ér­telmes előrehaladás kezde­ményezésében. De a szemé­lyekre való tekintet nélküli bírálat teljessé válásáért még nagyon sokat kell fá­radozni. A szocialista demokratiz­mus őszinte, meggyőződéses hívei, ha valamit szóvá tesznek, az legtöbbször an­nak a hiányolása, hogy a la­kosság egyéni, közösségi, társadalmi érdekeltsége nem mindig és mindenütt érvé­nyesül következetesen. A különböző egyéni, csoport- és népgazda­sági érdek összehan­golása vitathatatlanul bo­nyolult feladat. Ha azonban a társadalmi érdek helyes osztálytudatban, tudományos felismeréssel történik, akkor az szükségszerűen ezernyi vállalati, szövetkezeti és egyéni érdek együttes telje­sülését szolgálja. Nem ne­héz annak bizonyítása, hogy a magas termelékenység, a gazdag választék olyan össz­társadalmi érdek, amely egyszersmind a falu és a város lakosságának közössé­gi és egyéni vágyait kifejezi. Azok hibáznak, akik az egész társadalmat szolgáló cselekedetek megfogalmazá­sából, döntéseiből kirekesz­tik a „hozzá nem értő” üze­mi, intézményi dolgozókat, a munkástársadalomnak milliónyi megtestesítőit. A szocialista demokratizmus fékezését korlátozását azért is szükséges ostorozni, hogy a társadalmi és egyéni ér­dek­ — a folytonosan mu­tatkozó ellentmondásokon át — találkozzék, és kölcsönö­sen támogassa egymást. A vállalati, szövetkezeti, intézményi és egyéni törek­vés akkor találkozik és szol­gálja a szocialista társadal­mi termelési viszonyok fejlő­dését, ha a munkás, paraszt és értelmiségi tudatos össze­fogással tevékenykedik. Ezt az alapvető igazságot nem elegendő szavakban elismer­ni, hanem tettek szüksége­­­­sek.­­ Pártunk mindig, a X.­­ kongresszuson is azért érté- s kelte fontosnak a társadal-­­­mi, a csoport- és az egyéni­­ érdek találkozásának tudatos­­ támogatását mert az felfo­­­­kozza a közéleti érdeklő­dést, és a demokratizmusnak megvilágítja legértékesebb elemét: a szocialista alkotó­­készséget. A karjuk a „szocializmus építése magasabb szinten” jelszónak gazdagodó tartalommal, nö­vekvő termeléssel, gyarapo­dó tudással való megvalósí­tásai. Ebben a szerteágazó szerepét betöltve a szocia­lista demokratizmus a cse­lekvésnek lelkesítője, irá­nyítója és mozgósítója. LÓNYAI SÁNDOR

Next