Csongrád Megyei Hírlap, 1972. szeptember (17. évfolyam, 206-230. szám)

1972-09-29 / 230. szám

Konlk­tiviális kerítések a tennani tanácsüléseken (Folytatás az 1. oldalról.) nem hiányzott a kritikai hang sem. Többen szóltak arról, hogy még nincs tíz éve a szennyvízelvezető rend­szer megépítésének, és az egész létesítmény máris kor­szerűtlen, és szűk kapacitás­sal rendelkezik. Több szak­­szerűséggel és felelősséggel kell a közeljövőben meg­vizsgálni a városfejlesztési terveket, a beruházásokat, hogy elkerüljék a kommuná­lis ellátás súlyosabb akadá­lyait. Ez vonatkozik a víz­toronyra is, amelynek egyik meghibásodott medencéjét a mai napig sem javították ki az arra kötelezett intézmé­nyek. Második napirendi pont­ként Garai Szabó Bálint, a városi-járási rendőrkapi­tányság vezetője beszámolt Szentes közrendi és közbiz­tonsági helyzetéről. Ez alap­vetően szilárd, és Szentes statisztikai átlagai — a bű­nözés arányait véve alapul — kedvezőbbek a megyei és az országos mutatóknál. Et­től függetlenül tény, hogy a bűnözések szám szerint emelkedtek a városban az el­múlt időszakban. Az előidéző okok között többségben elő­fordult az alkoholizmus, a rendezetlen életkörülmények, a rossz családi és munkahe­lyi környezet stb. A bűncse­lekmények 60 százaléka va­gyon ellen irányult, és ezen belül 49 százalékban a tár­sadalmi tulajdont károsítot­ták , figyelemre méltó mér­tékben. A rendőrség a bűn­üldözés mellett nagy gondot­­ fordít a megelőzésre, a tör­vényes előírások betartására az üzemekben, a tsz-ekben, a vállalatoknál. A közúti balesetek száma némileg csökkent. Eredményes a ke­rékpárosok és lovaskocsi­­hajtók részére rendezett KRESZ-tanfolyam, amelyre ismét sor kerül. A beszámolóhoz számos tanácstag hozzáfűzte véle­ményét, kérve az illetékes hatóságoktól a forgalmi je­lek felfestését a központban levő utakra. Felszólalt d­r. Gyömbér János a megyei rendőrkapitányság részéről, és dr. Molnár László, a szentesi városi­ járási ügyész­ség vezetője is. Makó: Makó város tanácsa csü­törtöki ülését dr. Forgó István tanácselnök nyitotta meg. A város alapvető kom­munális ellátottságát, a to­­v­ábbfejlesztés lehetőségeit és a költségvetés, valamint a fejlesztési alap első félévi teljesítését tárgyalták meg. Megállapították, hogy a vá­rosban a kommunális léte­sítmények állaga, a szolgál­tatás színvonala jó, s a ter­vezett intézkedések tovább javítják majd azokat. A lakásgazdálkodással kap­csolatban megállapították, hogy a negyedik ötéves terv időszakára tervezett ezer la­kás építése jó ütemben ha­lad, a tervet ez év végéig 60—60 százalékra teljesítik. Ennek érdekében tett intéz­kedések eredményesek vol­tak. Ezt bizonyítja többek között a jó telekellátás, az új lakónegyedek építése, s az, hogy már az ötödik öt­éves terv időszakára is meg­történtek az építésre kerülő lakások helykijelölései. Új lakótelepet alakítottak ki a Kenderföldön, s folyamatban van a gerizdesi lakótelep bő­vítése, ahol az új házhelye­ken a Lenin Tsz tagjai már meg­ is kezdték az építke­zést. A telekárak is tükrö­zik, hogy mind többen épít­keznek, évről évre emelke­dő tendenciát mutatnak. Az üdülőtelkek kialakításában, azok kommunális ellátottsá­gában Makó elmarad a me­gye többi városától. A Ma­ros-parti terület jelentősebb létesítménye csupán az út­felújítás és az ivóvíz kive­zetése. A helyi közlekedés tár­gyalása során megemlítették­, hogy a belterületi úthálózat 80 százaléka már nem felel meg a növekvő forgalmi igé­nyeknek. A tanács az elavult makadám- és nagykockakő­burkolatok felújításához, új utak építéséhez 4,6 millió fo­rintot biztosított. Ez az ösz­­szeg csak a legfontosabb te­endők elvégzésére elég, így az utak fejlesztésére fordít­ható összeget tekintve Makó a megye városai között az utolsó helyre került. A gyalogjárdák kiépítettsé­gében — a belterületi járda­­hálózat meghaladja a 193 ki­lométert — sokkal előbbre van a város. Ehhez nagy­mértékben hozzájárult a la­kosság felbecsülhetetlen ér­tékű társadalmi munkája. A tanács illetékes osztályai mindig figyelembe vették a tanácstagok bejelentéseit, s elsősorban ott kezdődött meg az építkezés, ahol a lakosság is segítette a járdaépítést. A városban a tömegközle­kedést autóbuszjáratok bo­nyolítják le. Az ideiglenes autóbuszállomásról naponta 80 járat indul helyi és hely­közi utakra. A további fej­lődés egyik feltétele a köz­ponti autóbusz-pályaudvar megépítése. Az előkészítő munkálatokat már két év óta folytatják, építőipari ka­pacitás hiányában azonban csak 1973-ban kerül sor az építkezés megkezdésére. A beszámolókat követően Füzes Károly, K. Kiss Sándor, Kardos János és dr. Draskóczy Ede ja­vaslatot tett pénzmaradvá­nyok átcsoportosítására, és a kommunális ellátottságot ja­vító intézkedések megtéte­lére. Megfelelő a lakásgazdálkodás és a helyi közlekedés 2 *• Pusztamérges és Öttömös közös tanácsot akar A minap tartottak tanácsülést Öttöm­ösön. A témája Pusztamérges és Öttömös közös községi tanács irányítása alá kerülése volt. Ács Kovács Ernő tanácselnök beszé­dében a közös községi tanács megalakításának előnyei­ről szólt. Az ülésen részt vett dr. Ábrahám Antal, a me­gyei tanács vb szegedi járási hivatalának elnöke. Hozzá­szólásában az új helyzet várható és kedvező jelenségeit méltatta. Tegnap délután Pusztamérgesen rendkívüli tanács­ülés során döntöttek Pusztamérges és Öttömös közös ta­nácsának szervezéséről. Horváth László tanácselnök a kö­zös tanácsi szervezés előnyeiről tartott beszámolót. Az ülés résztvevői elfogadták a határozati javaslatot Pusztamérges és Öttömös közös tanácsának szervezéséről. A tanácstagok valamennyien egyetértettek abban, hogy ez a lépés a lakosság jobb ellátása érdekében történik. Jelentős gazdasági, politika, társadalmi kapcsolatok ala­kultak ki már ez ideig is a két község között, és ez most még tovább fog bővülni. Tanácskozik az ENSZ-közgyűlés Csütörtökön — magyar idő szerint dél­után 15 óra 30 perckor — az ENSZ-köz­gyűlés folytatta vitáját. Több delegáció­vezető fejtette ki álláspontját ez alkalom­mal a nemzetközi politikai élet eseményei­vel kapcsolatban. Az ENSZ-székház eseményei közé tar­tozik az a vacsora, amelyet Kurt Wald­heim ENSZ-főtitkár adott az ülésszakon résztvevő négy nagyhatalom külügymi­niszterének tiszteletére szerdán este. A vacsorán a kínai külügyminisztert képvi­selő Huang Hua ENSZ-delegátuson kívül megjelentek az öt nagyhatalom küldöttsé­gének vezetői is. A vacsorát követően a világszervezet szóvivője „igen szívélyesnek” mondotta a vacsora légkörét, s mint hozzáfűzte, „nem vallott kudarcot Waldheim főtitkárnak az a szándéka, hogy az öt nagyhatalom egy társadalmi esemény keretében, nem hiva­talos körben cserélhesse ki véleményét egyes kérdésekről”. Az „öt nagy” képviselői az ENSZ-ben, balról jobbra: Maurice Schumann francia, és Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter, Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár, William Ro­gers amerikai és Lord Hume angol külügyminiszter, vala­mint Huang­­Hua, a Kínai Népköztársaság állandó ENSZ-delegátusa. . " fi fegyveres erők napjára Az IQ40 n­ szabadságharc kiemelkedő IKL IQ40~00 csatájának,­ a pákozdi üt­közet napját, szeptember 29-ét, a fegy­veres erők napját köszöntjük. Két évtize­des hagyománya van ennek az ünnepi napnak. Az az eszme azonban, amelyet e napon felidézünk, annál régibb, egyidős a magyar történelemmel: ezen a napon a magyar nép szabadságáért és függetlensé­géért küzdők sok százados küzdelmére emlékezünk vissza, akik hazaszeretetből, áldozatkészségből történelmi példát­­mu­tattak az utókor számára. Őket követték 1919-ben a vöröskatonák és a vörösőrség tagjai, akik forradalmi lendülettel védel­mezték az első magyar proletárhatalmat . Forradalmi múltunkra való visszaemlé­kezésünknek ebben az esztendőben külön nyomatékot ad két nevezetes évforduló: az 1514-es magyar parasztháború vezére, Dó­zsa György születésének 500., valamint Petőfi Sándor, az 1848—40-es forradalom és szabadságharc lánglelkű költője és ka­tonája születésének 150. évfordulója. Dolgozó népünk és fegyveres erőink tag­jai Dózsa Györgyben­­a nép elnyomása el­leni küzdelem példaképét tisztelik, azt a népvezért, aki először tette országos ügy­­gyé a népforradalmat. A költő, aki első­ként ismerte fel Dózsa igazi jelentőségét, akinek költészetében először merül fel a forradalmi, a fenyegető, az urakat rémítő Dózsa-motívum, Petőfi Sándor volt. Az eszmei rokonság Dózsa és Petőfi között nem véletlen. Petőfi a magyar történe­lem első, igazán népi ihletésű klasszikus költője,­­akinek költészetében a nép vá­gyai, céljai, tennivalói fogalmazódnak meg a legmagasabb színvonalon. Szocializmust­lenkor megbecsü­léssel és megkülönböztetett figyelemmel látja el a fegyveres erőink tagjait — a néphadsereg katonáit, a határőröket, a karhatalmistákat, a rendőröket a mun­kásőröket —, akik hűségesen védelmezik a munkásosztály államát, szocialista vív­mányainkat, hazánk függetlenségét, terü­leti sérthetetlenségét, belső rendjét. A haza fegyveres védelmezői számára ez a megtisztelő megbecsülés hazafias és internacionalista kötelességük teljesítésé­nek egyik legfontosabb erőforrása. Fegy­veres erőink személyi állománya mélyen áthatva a dolgozó nép ügye iránti fele­lősségérzettől, a szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus forradalmi eszméitől, híven követik pártunk útmu­tatását, becsülettel teljesítik szent köte­lességüket. Ilnm­inn népünk szorgalmas mun-UUiyUlU ká javal arra törekszik, hogy sikeresen megvalósítsa pártunk X. kongresszusa által meghatározott társ­dalmi programot. Megnövekedett felada­­­taink megoldásában felbecsülhetetlen se­gítséget jelent, hogy tagjai vagyunk •A szocialista országok testvéri közösségének s az élet minden területén megbonthatat­­­lan kapcsolatok fűznek igazi barátunkhoz, a kommunizmust építő Szovjetunióhoz. Közös az utunk a Szovjetunióval, a test­véri szocialista országokkal, és közös a harcunk is a békés építő munka nem­­­közi feltételeinek biztosításáért, a bizt­os­­ság megszilárdításáért, a nemzetközi im­perializmus agresszív terveinek és tettei­nek meghiúsításáért. Az agresszorok megfékezésének, a szo­cialista országok védelmének, a világbéke megőrzésének nélkülözhetetlen tényezője a Varsói Szerződésben tömörült szocialsta országok ereje és összefogása, katonai együttműködése, fegyveres erőik harci felkészültségének növelése. A Varsói Szerződéshez való­­ tartozá­sunk történelmünk alapvető tanulságának érvényesítése. Mély történelmi igazságot fejezett ki Petőfi Sándor, amikor így írt: „A porszemet, mely csak magában áll, elfújja egy kis szellő, egy lehelet, de hogyha összeolvad, összenő, ha a porszemekből szikla alakul, a fergeteg sem ingathatja meg!” Magyarország — egész évezredes fenn­állása óta — most először részese egy olyan nemzetközi szövetségnek, amely­ben egyenjogú tagként, a világ haladásá­nak és békéjének őrzőjeként a testvéri or­­szágok egész sorának erejét tudhatja ma­ga mögött, nemzeti céljainak kivívásá­ban is. Ez a tudat jogos bizakodással tölt­heti el fegyveres erőink tagjait­ és egész dolgozó népünket.­­ A Knompe erőink megyénk te- IGgyibl te­rületén szolgálatot tel­jesítő tagjai a fegyveres erők napjára em­lékezve, még jobban elmélyítik hazasze­retetüket, a politikai és harci kiképzés magas szintre emelésével, feladataik pon­tos, maradéktalan végrehajtásával bizto­sítják pártunkat, kormányunkat, dolgo­zó népünket arról, hogy mindenkor hűen védelmezik hazánkat, a Magyar Népköz­­társaságot. DR. KELEMEN MIKLÓS . Bensőséges ünnepségek A fegyveres erők napja alkalmából Szegeden benső­séges ünnepségekre került sor. A Kiegészítő Parancsnok­ságon a megyei párt-végre­­hajtó­ bizottság nevében Nagy László, a pártbizottság munkatársa köszöntötte a testület parancsnokait, be­osztottjait és méltatta szep­tember 29-e jelentőségét, majd Ács József ezredes az ünnepi parancs felolvasása után okleveleket, jutalmakat adott át több kitüntetett­nek. A Munkásőrség megyei pa­­ranc­nokságán rendezett ün­nepségen Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titká­ra nyújtotta át a szolgálat­ban élen járó munkásőrök­nek a kitüntetéseket. A Polgári Védelem leg­jobbjait a megyei tanács székházában rendezett ün­nepségen tüntették ki. Őze János alezredes, törzspa­rancsnok felolvasta a mi­niszteri díszparancsot, majd dr. Komócsin Mihály, a me­gyei tanács elnöke, megyei polgári védelmi parancsnok köszöntötte az esemény részt­vevőit. A Csongrád megyei Rend­őr-főkapitányságon rendezett ünnepségen megjelent Ró­zsa István, a megyei párt­­bizottság titkára. Molnár Imre alezredes, a Karhata­lom pártbizottságának titká­ra mondott beszédet, majd dr. Kelemen Miklós ezredes, a megyei főkavizá­rság ve­zetője kitüntetéseket adott át. Ünnepségeken köszöntöt­ték a honvédelmi felkészítő és nevelő munka társadalmi aktivistáit, valamint hivatá­sos állományát az MHSZ megyei, városi és járási ve­zetőségein. Ez alkalommal kitüntetéseket, jutalmakat nyújtottak át a legjobbak­nak. Néphadseregünk életéből A helikopterrel, vagy repülőgéppel szállított légi desszant bonyolult harcfeladatok meg­mására is alkalmas. Képün­kön desszant alegység kiképzésének egy fázisában Páncélos alakulat felsorakozva várja a parancsot a had­gyakorlat megkezdésére. A harckocsizók szerepe a mo­dern harcászatban tovább növekedett ­ Építő katonák kitüntetése A fegyveres erők napja alkalmából Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter csütörtökön fo­gadta az építőiparban foglalkoztatott katonai műszaki alakulatok parancsnokait Az ünnepi beszédet követően a miniszter kitünteté­seket és jutalmakat adott át. PÉNTEK, 1918. SZEPTEMBER 39.

Next