Csongrád Megyei Hírlap, 1973. január (18. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-03 / 1. szám

Vízminőség­­védelmi szakkör a szentesi gimnáziumban A környezetkárosodás elle­ni küzdelem, természetes ér­tékeink megóvása napjaink egyre gyakrabban emlegetett problémája. Több nyugati or­szágban — mint ismeretes — egyes folyók annyira szen­nyezettek, hogy partjuk üdü­lésre, vizük fürdésre, vagy öntözésre egyáltalán nem alkalmas. Ezek a folyók tu­lajdonképpen szennyvízleve­zető csatornákká váltak. Élő­vizeink tisztaságának megőr­zése csak akkor lehet ered­ményes, ha a felnövekvő nemzedék, ifjúságunk, idejé­ben megismerkedik a kör­nyezet védelmének fontossá­gával. Csongrád megyében az első lépést ezen a téren — országosan is példát mutat­va — a szentesi Horváth Mi­hály Gimnázium tette meg, amikor az ősszel vízminőség­­védelmi szakkört alakítottak. A gyakorlati foglalkozásokat, az alapvető kémiai, biológiai vizsgálatokat az iskola jól felszerelt laboratóriumában tartják. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság vegysze­rekkel, esetenként kölcsön adott eszközökkel segíti a speciális foglalkozásokat. Időnként az ATIVIZIG Víz­minőségi Felügyeletének szakemberei előadásokat tar­tanak, és az előadás anya­gát írásban is megkapják a tanulók. A fiatal szakkör későbbi tervében szerepel a Kurcán kijelölendő vízmintavételi hely rendszeres ellenőrzése, a gyűjtött adatok értékelése. A Vízminőségi Felügyelet még az idén meghívja laborató­riumába az érdeklődő gim­nazistákat, és egy alkalom­mal meglátogatják a szen­tesi központi szennyvíztisztí­tó telepet Felmerült az a gondolat is, hogy a legszor­galmasabb szakköri tagokat a nyári szünidőben elviszik a Tisza expedícióval folyó­­rossz-szelvény vizsgálatra. A szakkör célja természe­tesen nem vízkémikusok vagy hidrológusok képzése, csupán a környezetvédelem­re való nevelés alapjainak lerakása. A kezdeményezést a Csongrád megyei tanács vb művelődési osztálya is segíti, és az idén más tanintézetek­ben hasonló szakkörök élet­­rehívását tervezik. lényegesen nagyobb az eddigi leg­jobb árunövénynek, a búzának a nye­reségénél. Ezért kétszerezik a termő­­területet zöldségből 1973-ban. Ilyen optikával szemlélik a szántóföldi zöld­ségtermesztés jövőjét a nagymágocsi Viharsarok Tsz-ben és a szentesi já­rás még számos gazdaságában. A termelői árak erőteljesebb stabi­lizálását követelni — több indok alapján — helyes és szükséges. De ezt arra használni, hogy a termelés el­maradottságát az állammal, végső fo­kon pedig a fogyasztóval fizettessük meg, ez lehetetlenség. Az „Állam bá­csira” számítani — úgy, mint sok­helyütt tették eddig — a jövőben már nem lehet. Vagyis: feszültség a ter­melésben — bizonyos hajtóerőt szánva ennek — a jövőben is lesz. Azok nyernek, akik mind nagyobb lehető­ségeket kutatnak fel az iparral, a ke­reskedelemmel való jobb együttmű­ködés területén. Ha nem is szép a kifejezés, mondjuk ki: a vertikális in­­tegrációról nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek is érte. így vizsgálódva a hazai és a nemzetközi zöldségpiaco­kon, nyugodtan kihagyhatjuk gazda­sági szótárunkból azt a fogalmat, hogy „túltermelés”. S azt is, hogy „fe­lesleg”. Ilyesmiről csak akkor „pa­naszkodhatunk”, amikor nem tudunk mit kezdeni egy-egy termés bizonyos részével. Ennek pedig nem a termés az oka. A Szegedi Konzervgyár pél­dául, a máskor elrothadásra ítélt nagymágocsi hulló alma-„felesleg” ezer mázsáiból készített most export­ra is alkalmas konzervkompótot. Bi­zonyítja, hogy a termés korábbi fo­galmak szerinti „feleslege” is értékes áruvá válhat, csak szervezni kell. SÜRGETJÜK a szántóföldi zöldség­termesztés gyorsabb gépesítését. A dolog indokolt. Kérdés azonban, hogy rendelkezünk-e a gépek tömeges al­kalmazását a az eléggé felszabadult üzemi, közgazdasági szemlélettel? Az említett cikkek egyike például utalt arra, hogy a zöldségbetaka­rító kom­bájnokhoz nincsenek megfelelő fajtá­ink, amelyek termése egyszerre érne a gép alá. Ezért a gép előtt vagy után többször is kézzel kell megszed­ni a táblákat azért, hogy az utolsó hüvely bab is betakarítható legyen. Valójában ilyen bab, borsó, paradi­csom, uborka vagy másféle növény a világon sincs, s talán nem is lesz soha. Ellenben, megfelelő szakszerű­ség, üzemgazdasági számvetés birto­kában le kell mondanunk a termés­nek arról a részéről, amelynek a be­takarítása — kiváltképp kézi erővel — már nem gazdaságos. Ezt a „vesz­teséget” szakaszossággal, megfelelő időzítéssel könnyen pótolhatjuk, egy­azon esztendőben két termést is ve­hetünk, így térül meg az a néhány mázsa veszteség, melyet a kézi sze­déshez képest a gépek rovására kell írnunk. Midőn egyik, különben jó nevű gaz­daságunkban, bizonyos uborkabetaka­rító gép használati tapasztalatai iránt érdeklődtem, legyintett a vezető, és azt mondta: jobb attól a ,,T—34-es”. Meglepődtem, hogyan kerülnek ide a második világháború legendás hírű szovjet tankjai? A vezető látta, hogy magyarázatot várok, rögvest szolgált is vele: egy tanító néniről és az ő 34 gyerekéről van szó ezúttal, akik sze­rinte tanulás helyett majd az idők végtelenségéig járnak paprikát, para­dicsomot, uborkát szedni a tsz-ekbe... Az ilyen „T-34-es” szemléletű ve­zetők azok, akik napjainkban sem ta­lálják helyüket a gazdasági életben, így a zöldségprogram végrehajtásában sem. Sajnos, az ő hangjuk ma még sokszor igen erős, s ellene hat az új­donságoknak. NAGYFOKK gazdasági vakság len­ne arra számítani, hogy — átmeneti szükségmegoldásoktól, olykor politi­kailag is indokolt konjunktúráktól el­tekintve — a zöldség és a gyümölcs termelői árak a jövőben emelkedni fognak. Feszülő nemzetközi termelési versenyben élünk, s az idén elvesztett svéd karfiolvevőink is hamarosan ta­lálnak majd jobb partnert maguknak, mint amilyenek mi, Csongrád me­gyeiek bizonyultunk. Sorozatunkban is felpanaszolták a tsz-ek, hogy 1972- ben alacsonyabb volt pár százalékkal a hagyma felvásárlási ára, mint az előző évben. Hozzátehetjük, ebben az esztendőben ismét csökkenni fog. Kül­földi üzletkötőink jelzései szerint má­zsánként körülbelül 20 forinttal lesz alacsonyabb a hagyma külkereskedel­mi árfekvése 1973-ban, mint tavaly volt. Nagyon messze van még az új hagymatermés, de már az illetékes kereskedelmi hatóságok gondoskodtak arról, hogy az újabb áresés jelentős hányadát állami kockázati alapok ter­hére megfizessék a tsz-eknek. De nem az egészet. Mert nem az „Állam bácsi” jó szívéről van itt szó, hanem csak arról, hogy a tsz-ek időnyere­séghez jussanak: termelésüket vala­melyest a nemzetközi élvonalhoz iga­zíthassák. Ezért is értelmetlen dolog ma már valamiféle kereskedelmi, vagy ipari „diktatúráról” beszélni. KÉRNI, KÖVETELNI természetesen kell. Vizsgálni még alaposabban, hogy melyek azok a közgazdasági sza­bályzók, hibás rendelkezések, melyek fékezik a program végrehajtását. Je­leznünk kell ezeket — sokkal na­­­gyobb bátorsággal, mint eddig —, de alapvető, hogy tisztában legyünk az­zal: amit kérün­k, amiért harcolunk, az feltétlenül az általános termelési haladást szolgálja. CSÉPI JÓZSEF SZERDA, TAMZAE . Megyénkben is megkezdődön­tz 1973. évi tanácstagi­ választásokat előkészítő munka A január 2-án kifüggesz­tett plakátokról a megyénk lakossága értesülhetett az 1973-ban sorra kerülő ta­nácstagi választásokról, melynek előkészítő munkáit — a nagykorú választópolgá­rok összeírását — közel 1500 összeíró biztos tegnap meg­kezdte a megye területén. Ez a munka az alapja annak, hogy minden választópolgár élhessen az alkotmányban biztosított jogaival, választó és választható legyen. Éppen ezért szükséges, hogy­ e mun­ka jelentőségének megfelelő pontos adatokkal szolgáljon a lakosság az őket felkereső összeírónak. Ezért a megyei választási csoport kéri a la­kosságot, hogy az összeíró­­kat munkájukban támogas­sák. A két évvel ezelőtt lezaj­lott választások alapjául szolgált összeírás annyiban különbözött a jelenlegitől, hogy akkor nem kellett be­mondani, illetve beírni a személyi igazolvány számát az összeíró lapra. Az idei ta­nácstagi választásnál erre is szükség van. A megyei vá­lasztási csoport kéri a lakos­ságot, hogy ezen a héten — az állandó lakhelyüktől való távollét esetén — személyi iga­zolványuknak betű- és szám­jelét közöljék az otthonma­­radó hozzátartozóval, vagy a szomszéddal azért, hogy az összeírók, munkájukat az adott határidőre el tudják végezni. Kérik a lakóbizott­ságok elnökeit is, hogy az összeíró biztosokat munká­jukban támogassák, s szük­ség esetén közöljék a lakó­nyilvántartó könyv adatai alapján a távollevő választó­­polgár személyi igazolványá­nak számát. Egyszerűsített ügyintézés A kérelmeket a tanácsok igazgatási osztályához, illetve a kerületi hivatalok elnökeihez kell benyújtani Azok a kormányrendele­tek, melyek a telek-, a la­kás- és az üdülőtulajdon mértékét szabályozzák még 1971 őszén megjelentek, s nagyjából ismertek is. A kormányrendelet világosn­m kimondja, hogy egy magyar állampolgár, illetve egy csa­lád tulajdonában egy lakás­építésre alkalmas telek vagy lakás, és egy üdülőtelek vagy üdülő lehet. Azt, hogy adha­tó-e valakinek felmentés a tulajdonszerzési korlátozás alól, megengedhető-e, hogy tartson az említett mértéken felüli telket vagy lakást, meghosszabbítható-e az el­adás határideje, mindeddig az iletékes tanácsok végre­hajtó bizottságai döntötték el. A jövőben e kérdésben nem a végrehajtó bizottság dönt, hanem Vásárhelyen, Szentesen, Csongrádon, Ma­kón és Szegeden, a tanács vb igazgatási osztálya. A döntési jogkör az igaz­gatási osztályok hatáskörébe került, s egyúttal Szegeden változott az ügyintézés mód­ja is. A telek- és a lakás­­tulajdonnal kapcsolatos ké­relmeket — a tulajdonszer­zési korlátozás­ és az elide­genítési kötelezettség alóli felmentésre, továbbá az el­adás határidejének meghosz­­szabbítására — annak a ke­rületi hivatalnak az elnöké­hez kell beadni, amelyik ke­rületben van az ingatlan. A kerületi hivatal elnöke dönt arról, hogy a beérke­zett kérelemmel melyik szerv foglalkozzon. A hivatalnak kell gondoskodnia arról, hogy a kérvényhez csatol­ják a meglevő és a megsze­rezni kívánt ingatlanok 30 napnál nem régebbi telek­könyvi szemléjét. Itt állapít­ják meg, hogy a város sza­bályozási terve szerint az áldott telek a lakó- vagy üdülőtelek kategóriába tar­tozik-e, felosztható-e, s a helyszínen dől el, hogy az ingatlanban hány darab és milyen rendeltetésű helyiség van. Amikor minden szük­séges adat rendelkezésre áll, a hivatal elnöke a kérelmet továbbítja a városi tanács vb igazgatási osztályához, ott döntenek a kérelem sor­sáról. Előfordulhat, hogy valaki­nek több üdülője, illetve üdülőtelke van. Azok közül természetesen csak egyet tarthat meg, a többit el kell adnia. Amennyiben az el­adási kötelezettség alól fel­mentést akar kérni, kérel­mét közvetlenül a városi ta­nács vb igazgatási osztályá­hoz kell beadnia. Persze nem sok sikerre számíthat, mert üdülő vagy üdülőtelek esetében sem felmentést, sem határidő meghosszabbítást nem adhatnak. Hiszen a tu­lajdon­szerzési korlátozás alól történő felmentés, vagy az eladási határidő meg­hosszabbítása, lakás vagy lakásépítésre alkalmas te­leknél azt a célt szolgálja, hogy lehetősége legyen va­lakinek jobb lakáshoz jutni. Ha egy lakása és egy telke van, két évvel meghosszab­bítják a telek eladásának határidejét. Ez az idő ele­gendő arra, hogy építsen a telekre megfelelő lakást, csak azután kell eladnia ré­gi lakását. Az is kaphat felmentést a tulajdonszerzési korlátozás alól, aki azért vesz meg egy telket, vagy házat, hogy jobb lakáskörülményeket teremtsen önmagának. Eb­ben az esetben is el kell ad­nia régi lakását. Az elmon­dott példákból megállapít­ható, hogy a méltányosság diktálja a felmentés vagy az eladási határidő meghosz­­szabbítását. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy senkit sem szabad megfosztani ama lehetőségtől: a réginél jobb lakást építhessen vagy ve­hessen magának. Az üdülő vagy üdülőtelek elbírálásá­nál ilyen méltányossági szempontok nincsenek: az új telek vásárlása, az üdülő megszerzése , a régi eladá­sa után sem okoz lakás­gondot! Üdvözlő távirat Odesszából MSZMP Csongrád megyei Bizottsága első titkárának, GYŐRI IMRE elvtársnak, Csongrád megyei Tanács elnökének, DR. KOMÓCSIN MIHÁLY elvtársnak. Kedves Elvtársak! Az Ukrán Kommunista Párt Odessza Területi Bizott­sága és a Odessza Területi Tanács végrehajtó bizottsága, a Lenin-renddel kitüntetett Odessza terület és Odessza hős város kommunistái, munkásai, kolhozparasztsága és al­kalmazottai nevében szívélyesen köszöntjük önöket és Csongrád megye valamennyi dolgozóját az új esztendő al­kalmából. Önökkel együtt szívből örülünk a Magyar Népköz­társaság dolgozói sikereinek, amelyeket az MSZMP veze­tésével értek el. A magyar nép a szocializmus építésében elért hatalmas eredményekkel lép az új esztendőbe. Mind­ezen eredmények kifejezésre juttatják a magyar nép te­hetségét és kimeríthetetlen energiáját, a párt és az inter­nacionalizmus iránti odaadását, mely erősíti a saját or­szága és az egész szocialista tábor közötti kapcsolatokat. Kedves Elvtársak! Kívánunk újabb sikereket az­ MSZMP X. kongresz­­ssz­sa által meghatározott feladatok teljesítéséhez, vala­mint jó egészséget és sok boldogságot. Éljen és virágozzék a szovjet—magyar barátság! P. KOZIR, az UKP Odessza területi Bizottságainak első titkára; V. POHOGYIN, az Odessza Területi Tanács vb elnöke Könyvkiállítás és ünnepség Vásárhelyen A Szovjetunió megalaku­lásának­­50. évfordulója al­kalmából kiállítás nyílt Vá­sárhelyen, a könyvtár olva­sótermében azokból a köny­vekből, melyek a Szovjetunió történetével, fejlődésével, kultúrájával foglalkoznak. A szovjet írók műveinek kiál­lítása január 6-ig, szomba­tig tekinthető meg. Bensőséges hangulatú ün­nepségen emlékeztek meg a vásárhelyi METRIPOND dolgozói a Szovjetunió meg­alakulásának 50. évforduló­járól. Ezt követően Fótos József igazgató beszámolt a vállalat eredményeiről, majd ismertette milyen feladatok megoldása szükséges az ez évi tervük sikeres teljesíté­séhez. Az ünnepség végén átnyújtotta Becsek Imre fő­művezetőnek,­­ a vállalat párttitkárának és Veres Fe­rencnek, a vállaalat pesti sze­relőjének a gyár emblémá­jával díszített jubileumi arany pecsétgyűrűt. Becsek Imre és Veres Ferenc 25 éven keresztül, megszakítás nélkül a METRIPOND dol­gozói. Kiemelkedő munká­jukkal negyed század óta részesei a mérleggyár nagy­szerű fejlődésének és ered­mény­einek. Lakóépület műszaki átadása Csongrádon A város új lakónegyede, amely egyre gyorsabban fej­lődik Csongrád délkeleti ré­szén, az elmúlt év decem­berének végén modern épü­lettel gazdagodott. A DÉL­­ÉP dolgozói befejezték a felvételünkön is látható négyemeletes épület munká­latait, és azt átadták a belső szerelőknek, akik villanyt, gázt és vízvezetéket „vará­zsolnak” az értékes laká­sokba. A tulajdonosoknak már nem kell sokat várni, hogy birtokukba vehessék az egy- és kétszobás lakásokat, mert már csak a kisebb há­nyada hiányzik a munkának. Az átadott épülettömbben összesen 22 lakás várja tu­lajdonosait. Belül csempé­szett falak, fürdőszobák biz­tosítanak majd kényelmes otthont a beköltözőknek, akik többnyire fiatalok lesz­nek. Nem is áll egyedül a szépen bepucolt, színes épü­let. Mellette már összesze­reltek téglás panelokból két épületet, amelynek munká­latai szintén jól haladnak. (Fotó: Zelman Ferenc 3

Next