Csongrád Megyei Hírlap, 1973. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1973-07-03 / 153. szám
VIMC PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÉVEJID MERYEI Elei Helsinkiben maeltocerclilik az európai biztonsági értekezlet Péter János vezetésével a magyar delegáció megérkezett a finn fővárosba Ma, kedden Helsinkiben, Finnország fővárosában, a Finlandia-palotában megkezdődik az európai biztonsági értekezlet első szakasza a külügyminiszteri szinten. A 35 részt vevő ország küldöttségének többsége már a finn fővárosban tartózkodik. Tegnap érkezett meg Helsinkibe a Magyar Népköztársaság küldöttsége is, amelyet Péter János külügyminiszter vezet. A delegáció helyettes vezetője Pója Frigyes, a külügyminiszter első helyettese, tagjai: Rónai Rudolf, hazánk finnországi nagykövete és Matusek Tivadar, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. Hétfőn érkezett Helsinkibe a Szovjetunió küldöttsége is Andrej Gromiko külügyminiszter vezetésével, valamint az Egyesült Államok delegációja, Dean Rusk külügyminiszterrel az élen. A külügyminiszteri szakasz nyitó- és záróülésén Karjalainen finn külügyminiszter elnököt, a többi ülés elnökét sorsolással jelölik ki, rotációs alapon. Az első munkaülésen Otto Winter, az NDK külügyminisztere fog elnökölni. Az ünnepélyes megnyitó ülésen meghívott vendégként részt vesz Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára is. A nyitó- és záróülés nyilvános lesz, de a külügyminiszteri szakasz többi ülése is nyilvános lehet, ha a miniszterek így határoznak. Az értekezletnek hat munkanyelve varr: orosz, angol, francia, német, olasz és spanyol. Az értekezlet első szónoka Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere lesz. Július 6. és 13. között a Magyar-finn barátsági hét Bamnkból háromszázan látogatnak a baráti országba Budapest és Helsinki légi hídján július 6-ra virradó éjszaka három különrepülőgépen 300 finn vendég érkezik Magyarországra és 300 fős magyar küldöttség utazik Finnországba. Ezzel mindkét helyen egyidőben megkezdődik a SiL magyar—finn barátsági hét eseménysorozata. A hagyományos rendezvény jelentősége, rangja kifejezésre jut abban is, hogy a mindkét országban megalakult magas szintű védnökségben a két fő védnök: Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és dr. Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elöke. A finnországi látogatáson Bencsik István, a Hazafias Népfront főtitkára vezeti tíztagú politikai delegációnkat, a több száz főnyi küldöttség pedig mindenekelőtt a finnekkel testvérvárosi kapcsolatokat ápoló Debrecen, Miskolc, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok és Pécs lakosságának képviselőiből tevődik össze. A finn politikai küldöttség vezetője Ulf Lundqvist oktatásügyi miniszter, a népes vendégsereg pedig az északi országban levő testvérvárosainkból jön: Jyveskyle, Tampere, Turku, Kerni, Riihimaeki és Lahti. A programot Magyarországon is, Finnországban is úgy állították össze, hogy a vendégsereg mindegyik helyen — sokféle élményt szerezve — megismerhesse a vendéglátó ország életét, építő munkáját, eredményeit és terveit, s nem utolsósorban természeti szépségeit. „Férfi" a leninvárosi olefinmű építésében — A petrolkémia fejlesztését célzó kormányprogram összevág a népgazdaság jelenlegi és távlati érdekeivel — állapította meg hétfői ülésén az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága, amely megvitatta a központi program végrehajtásának tapasztalatait. Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter tájékoztatójában elmondotta a képviselőknek, hogy a kormány már 1970-ben határozatot hozott a petrolkémiai fejlesztési program kidolgozására, s még abban az esztendőben sor került a magyar—szovjet petrolkémiai egyezmény aláírására. Az iparág fejlesztése elsősorban az ország műanyagszükségletei miatt indokolt. A fejlesztési program első ütemében — 1975-ig — nagy kapacitású benzinpirolízis-üzem épül a szovjet— magyar olefinegyezmény alapján. A második ütemben, az V. ötéves tervidőszakban egyebek között be kell fejezni az évi 150 ezer tonna pvc gyártásához szükséges üzemek építését, s tekintélyes műanyagfeldolgozó és szintetikus szálasanyag-gyártó kapacitásokat kell létrehozni. A petrolkémiai termékek nyersanyaga a kőolaj és a földgáz, ezért az iparág fejlesztése szorosan kapcsolódik az energiaszerkezet alakulásához. Ennek megfelelően történt olyan döntés, hogy Leninváros térségében — egymás szomszédságában — épüljön fel a kőolajfinomító, az olefingyár és az erőmű. Jelenleg körülbelül félidejénél tart a leninvárosi olefinmű építése, amelyet 1974. december 31-ig kell tető alá hozni.. A tájékoztatót követő vitában felszólalt Koncz Márton, megyénk képviselője is. Kommunista vasárnap Szentesen a Kontaktéban A Kontakta szentesi gyáregységének párt- és szakszervezete, valamint KISZ-alapszervezete az elmúlt vasárnapra kommunista műszakot szervezett. Az akcióban a gyár valamenynyi munkása részt vett, és a termelési érték meghaladja a félmillió forintot. A közösen termelt jövedelmet a „Rádiót minden tanyai isko-lának” mozgalom céljaira és a Tisza partján létesítendő vállalati üdülőház anyagi alapjainak megteremtésére fordítják. Az összeg egy részéből a kajáni iskola diákjainak vásárolnak rádiót, a többit az MRT csekkszámlára fizetik be, míg a jelentősebb hányadot az üdülőház építésére használják fel. Magyar-iráni kereskedelmi kapcsolatok Hétfőn Shamsedin Gharibnak, a budapesti iráni nagykövetség ügyvivőjének jelenlétében megalakult a Magyar Kereskedelmi Kamara iráni szekciója, amelybe a magyar -iráni gazdasági kapcsolatokban különösen érdekelt 74 magyar vállalat kérte a felvételét. Az alakuló ülésen Kallós Ödön, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke elnökölt. Részt vett az ülésen az iráni gazdasági szakemberek 12 tagú delegációja is, amelyet dr. Taher Ziai szenátor, az Iráni Kamarák Szövetségének elnöke vezetett. Dr. T. Ziai szenátor felszólalásában rámutatott, hogy a két ország közötti árucsere-forgalom az utolsó öt évben megkétszereződött. (1968-ban 11,5 millió USA- dollár, 1972-ben 25,4 millió USA-dollár volt.) Vázolta továbbá, hogy a következő öt évben Iránban mintegy 36 milliárd dolláros beruházást terveznek. Ebben a gazdasági programban Magyarország számára is nyitva állanak a lehetőségek a kapcsolatok in■tenzifikálására. Teheránban ez év januárjában alakult meg a magyar szekció. Vásárhelyi kiadás 30. ÉVFOLYAM *53. SZÁM 1*73. július 3., kedd Ara: 80 fillér A Szegedi Ünnepi Hetek nagy eseményeiél Az alföldi Élelmiszergazdaság 73 jugoszláv kiállítók termékeit is bemutatja A Szegedi Ünnepi Hetek időszakában rendezi meg az ipari, vásár és kiállítás igazgatósága a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával az Alföldi Élelmiszergazdaság ’73 tájjellegű kiállítást. Országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg a termékbemutató iránt, de különösen a szomszédos megyékben támadt nagy visszhangja. Elsősorban Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyék növénytermesztő gazdaságait, élelmiszeripari, vegyipari vállalatait, szövetkezeteit és a mezőgépipar vállalatait, a kutató intézeteket, a szakoktatási intézményeket és kereskedelmi vállalatokat hívták meg. A nagy érdeklődésire jellemző, hogy több mint száz kiállítani szándékozó jelentette be igényét, kért és kapott helyet az AlföldiÉlelmiszergazdaság T3 kiállításra. Nemcsak Szeged és Csongrád megye, hanem valóban az Alföld nagy termékkirakata lesz a Marx téren megrendezésre kerülő kiállítás. Most is jelen lesznek Szeged jugoszláv testvérvárosa Szabadka vállalatai és gazdaságai mellett a Vajdaság, sőt Jugoszlávia más tájainak vállalatai is. összesen 14 jugoszláv vállalat és gazdaság részvételét jelentette be a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás testvérigazgatósága, a szabadkai kisipari vásár vezetősége. A résztvevők nagy száma is bizonyítja, hogy az Alföldi Élelmiszergazdaság ’73 kiállítás méltóképpen kívánja reprezentálni a táj élelmiszer-gazdaságának helyzetét, fejlődését, legjobb állami gazdaságainak, szövetkezeteinek eredményeit. Jelen lesznek azok a gépipari vállalatok, amelyek bemutatott termékeikkel szemléltetik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar korszerűsítésének eredményeit, és tájékoztatást adnak az élelmiszer-gazdaságot ellátó iparágak korszerű termékeiről. Igen sok vállalat nevezte be egyes termékeit, gyártmánycsoportjait, termékbemutatóját a kiállítás pályázatára. A zsűri bírálata alapján a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítás Igazgatósága a következő díjakat ítéli majd oda: a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Csongrád megyei Tanács V. B., a Szegedi Tanács V. B., és az Alföldi Élelmiszergazdaság 73 kiállítás nagydíjaiból, a zsűri különdíjából kettőt-kettőt. Ezeken kívül több kiállítási díjat is kaphatnak a pályázók. Ezek elnyerését oklevéllel tanúsítják. Az Alföldi Élelmiszergazdaság ’73 kiállítás alkalmával kerül sor a Kiváló Áruk Fóruma dél-magyarországi pályázatának eredményhirdetésére is. A megkülönböztető jelzést kiérdemlő termékeket is bemutatják a kiállításon. A Kiváló Áruk Fóruma pavilonjában az Országos Piackutató Intézetnél működő INTERKER-szolgálat információs ügyeletet tart. A Közlekedés és Postaügyi Minisztérium a kiállításra Bács, Békés és Csongrád megyékből vonattal utazik részére 33 százalékos menettérti kedvezményt engedélyez. Ezt július 19-től augusztus 6-ig vehetik igénybe az érdeklődők. Arcok a munka hétköznapjaiból Ördög Imre A közvetlen termelésirányítók Elektronika szocialista brigádjának vezetője a METRIPOND Mérleggyárban Ördög Imre. Kevés ilyen szocialista és e címért küzdő brigád tevékenykedik Hódmezővásárhelyen, amelyben a műszakiak fogtak össze, hogy a mozgalom hármas jelszavát váltsák valóra. Ördögh Imrének is jelentős szerepe volt abban, hogy brigádjuk elnyerte a megtisztelő címet. A vállalat vezetősége elégedett a kollektíva munkájával. A felsőfokú technikumi végzettséggel rendelkező Ördög Imre legközelebbi célja, hogy megszerezze az üzemmérnöki képesítést. MAI TÉMÁNK I pult két oldala A minap hallott megjegyzés — úgy érzem — bölcs igazságot takar: éppen elég türelem, megértés kell ahhoz, hogy egyes esetekben a vevő kibírja az eladót — az eladó meg elviselje a vevők egynémelyikét. De mit is várunk mi, vevők a kereskedelemtől? Gyorsaságot, kedvességet, udvariasságot, s rengeteg árut, néha még tanácsot is mindazoktól, akik a pult másik oldalán állnak. A kedvességet, az udvariasságot elég szűkmarkúan mérik, tanácsot meg a legritkább esetben kaphat az ember vásárlásaihoz. Természetes hát, hogy a kényelmesebb megoldást választjuk: egyes esetekből általánosítunk az eladókra. Ha nincs az, amit keresünk , könnyen, s nem a legmegfelelőbb hangnemben adjuk az eladó tudtára. Tény azonban, hogy a legtöbb helyen a boltvezető, az eladó nem kíséri rendszeresen figyelemmel az árualapok alakulását, a kereslet és a kínálat összhangját. Pedig ők igazán képesek arra, hogy felmérjék: melyik a legkeresettebb, legdivatosabb áru. A szakma iránti közömbösség jele, ha az eladó nem figyeli, nem tudja, mi kell a vevőknek. Lehet, hogy a nagykereskedelem kellő mennyiséget tart valamelyik kurrensebb cikkből raktáron, csak éppen a boltok nem rendelnek. A kereskedők idegenkednek az újdonságtól. Az idegenkedés példája a színes ágynemű „esete”. A DELTEX — gondolván a divatra — nagy mennyiségű, tetszetős, jó minőségű színes ágynemű anyagot és ugyancsak színes lepedővásznat szerzett be. A kereskedőknek nem kellett, nem vitték be a boltokba, mondván: a vevő úgyis idegenkedik majd tőle... A kiragadott példák alapján természetesen nem szabad egyértelműen rossznak ítélni annak a több ezer embernek a munkáját, akik a kereskedelemben dolgoznak. Hiszen a régi kiszólás ma is érvényes: mi, vevők sem vagyunk angyalok. A kelleténél is türelmetlenebbül kérünk olykor valamit, s az előző boltban szerzett boszszúságainkat „levezetjük” azon, aki a következő üzletben elsőként elénk kerül. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy maguk a kereskedelmi vállalatok is munkaerő-problémákkal küzdenek. Évente elég szép számmal törölnek az állományból dolgozókat. Például a Komplettől 1972-ben 82- en, a Deltától pedig 127-en váltak meg. Közöttük minden bizonnyal sok olyan akadt, akiket maga a vállalat tanácsolt el a szakmából, feltehetően a rátermettség hiánya miatt. Más vonatkozásban pedig nem elegendő azoknak a fiataloknak a száma, akik a kereskedelmet hivatásnak, életcélnak tekintik. M indent egybevéve, a pult másik oldalán tevékenykedők döntő többsége becsülettel végzi munkáját, lelkiismeretesen látja el feladatát. S oly kevés kell a vásárló és az eladó közötti összhang megteremtéséhez: udvariasság és kölcsönös megbecsülés. Ezek áthidalhatják a pult és a vásárlók közötti kis távolságot, melyet az indulat, a gorombaság, esetenként „kilométerekké” szélesít. VARGA EDIT