Csongrád Megyei Hírlap, 1973. november (18. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának soros ülését mára, november elsejére összehív­ták. A Politikai Bizottság időszerű nemzetközi kérdések megvitatását javasolja a Központi Bizottságnak. Benke Valéria vezetésével Hamburgba utazott az MSZMP KB küldöttsége Részt vesz a Német KP kongresszusán Hamburgba utazott a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának kül­döttsége, hogy részt vegyen a Német Kommunista Párt kongresszusán. A delegációt Benke Valéria, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A küldöttséget Sándor Jó­zsef, a Központi Bizottság tagja, a KB irodájának ve­zetője búcsúztatta a Ferihe­gyi repülőtéren. Szegeden tanácskoznak a KGST-tag­államok tudományos szakértői Tegnap, szerdán, kezdő­dött meg Szegeden, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia Biológiai Központjában a KGST-tagállamok tudomá­nyos szakértőinek háromna­pos tanácskozása. Straub F. Brúnó akadémikus, a szege­di kutatóközpont főigazgató­ja a házigazdák nevében üd­vözölte a megbeszélésen részt vevő öt európai szocia­lista ország képviselőit. Ez­után Dénes Géza, az MTA levelező tagja, a biológiai központ biokémiai intézeté­nek igazgatóhelyettese el­nökletével megkezdődött az eszmecsere. A tanácskozás célja, hogy a KGST-országok tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködésének keretében, a mo­lekuláris biológia és bioké­mia területén levő kapcsola­tok további kiszélesítésére és fejlesztésére dolgozzanak ki ajánlásokat, amelyeket majd magasabb szintű fórum elé terjesztenek elő jóváhagyás­ra. Ez év júliusában Prágá­ban a szakértők egyik elő­zetes megbeszélésén már javasolták, hogy a­ moleku­láris biológia témakörében az MTA Szegedi Biológiai Központjában koordinációs központot hozzanak létre. A mostani tanácskozáson az ez­zel kapcsolatos szervezeti kérdésekre, tudományos té­mák részterületeinek koor­dinációjára teszik meg ész­revételeiket a résztvevők. Az általuk összeállításra ke­rülő együttműködési prog­ramtervezet kidolgozásánál figyelembe veszik a KGST- tagállamok által 1970—1972 között kidolgozott, a mole­kuláris biológia fejlődésé­re vonatkozó prognózist. Ez tartalmazza azokat a főbb problémaköröket, amelyek­ben az elkövetkező 15—20 év alatt a legnagyobb fejlődés várható. A szegedi tanácskozás ja­vaslatait, ajánlásait jegyző­könyvben rögzítik. Az ok­mányt holnap, pénteken ír­ják majd alá a tagországok képviselői. Idén is kedvezően alakul külkereskedelmi forgalmunk­­ — Az év első kilenc hó­napjában az export 20, az import 6,6 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ilyen­kor — mondotta szerdai saj­tótájékoztatóján Veress Pé­ter külkereskedelmi minisz­terhelyettes. Az első háromnegyedév­­ben külkereskedelmi aktívu­munk a szocialista országok­kal nőtt, s hosszú idő óta először a tőkés országokkal is aktívvá vált külkereske­delmi egyenlegünk. A tőkés országokba 31 százalékkal több árut exportáltunk, s onnan 16 százalékkal többet hoztunk be, mint tavaly ilyenkor. A szocialista orszá­gokba 15 százalékkal növel­tük az exportot, az onnan származó import pedig 1 százalékkal emelkedett. A tőkés piaci konjunktúra tovább élénkült, s az ottani inflációs tendenciák is hoz­zájárultak exporttermékeink értékesítéséhez. A tőkés pia­con az árak egy év alatt több mint 10 százalékkal emelkedtek, vagyis azonos mennyiségű terméket drá­gábban tudtunk eladni, mint korábban, ugyanakkor ter­mészetesen a Nyugatról szár­­mazó importcikkek ára is körülbelül ugyanilyen mér­tékben nőtt. Az év hátralevő idősza­kában min­d a szocialista, mind a tőkés viszonylatban az import további emelkedé­sével számolunk, így is va­lószínűleg nemcsak a szocia­lista, hanem a tőkés orszá­gokkal is aktív marad kül-­s kereskedelmi egyenlegünk. " Vásárhelyi kiadás 30. ÉVFOLYAM 356. SZÁM 1973. november 1., csütörtök óra: 80 fillér Befejezte munkáját a béke-viágkongresszus Zárónyilatkozatot fogadott el és felhívást intézett az emberiséghez Szerdán délelőtt a békeerők moszkvai világkongresszusának utolsó napján, a békefórum plenáris ülést tartott. Az ülés első részét a­ mártírhalált halt afrikai szabadságharcosok és külön is Amilcar Cabral, a Bissau-Guinea és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártja merénylet áldozatául esett, főtitkára emlékének szentelték. A kongresszus résztvevői előtt beszédet mondott Anna-Maria Cabral, a PAIGC volt vezetőjének özvegye. A küldöttek egy­perces néma felállással adóztak Amilcar Cabral emlékének. Ezt követően előterjesztették a kongresz­­szus 14 bizottságának tevékenységéről szó­ló beszámolókat. Az egyes bizottságok kép­viselői 10—10 perces beszédben számoltak be arról a munkáról, amelyet a bizottsá­gokban végeztek. Az indokínai problémákkal foglalkozó bizottság beszámolóját dr. Kende István, a magyar küldöttség tagja, a bizottság titkára terjesztette elő. Dr. Bognár József akadémikus ismertet­te a fejlődéssel és a gazdasági független­séggel foglalkozó nyolcas számú bizottság­ban lezajlott tanácskozások eredményeit. A kormányközi és a nem kormányszer­vek közötti együttműködéssel foglalkozó tizenhármas bizottság beszámolóját Hargi­ta Árpád, a bizottság alelnöke terjesztette elő, aki a DIVSZ képviseletében vesz részt a békekongresszuson. A 14 bizottság tevékenységéről szóló be­számolók meghallgatása után befejező­dött a békekongresszus szerda délelőtti plenáris ülése. A békeerők moszkvai világkongresszusá­nak záróülése szerdán késő délután ült össze, hogy jóváhagyja a kongresszus zá­ródokumentumait, amelyek szövegét az összekötő bizottság szerda délutáni ülésén öntöttek végleges formába. A záróülés először a kongresszusnak a világ népeihez intézett felhívását hagyta jóvá, majd a Biztonsági Tanács közel-ke­leti határozatainak támogatására szólította fel a világ közvéleményét egy külön erre a célra megfogalmazott rövid nyilatkozat­ban. Ezt követően Mihail Zimjanyin, az összekötő bizottság szovjet alelnöke felol­vasta a kongresszus nyilatkozatát, amely a bizottságokban végzett munka eredményeit összegezi. * A béke-világkongresszus ünnepélyes zá­róülése után a szovjet főváros művészei adtak műsort, majd a kongresszus rendező bizottsága nagyszabású fogadást adott a küldöttek tiszteletére. -1 (A béke-világkongresszus felhívásai la­punk 2. oldalán közöljük.) Első lépés az együttműködés útján A békeerők moszkvai vi­lágkongresszusán elfogadott zárónyilatkozat hangsúlyoz­za: A kongresszus csupán a kezdetet jelenti az emberek közötti kölcsönös megértés és együttműködés megszilár­dítása érdekében, a béke, a nemzeti függetlenség, a nem­zetközi biztonság, az emberi jogok és a társadalmi hala­dás javára történő együttes nemzeti és nemzetközi erő­feszítésekben. A nyilatkozatban a kong­resszus azzal a felhívással fordult az összes részt vevő nemzeti és nemzetközi szer­vezetekhez, hogy hagyják jó­vá az állandó bizottságai ál­tal elfogadott beszámolókat és javaslatokat, s hajtsák végre azokat. Felszólítja to­vábbá az összes­­ érdekelt szervezeteket, pártokat és mozgalmakat, hogy folytas­sák tevékenységüket az együttműködés, a párbeszéd és az egységes cselekvés szellemében, vagyis abban a szellemben, amely a moszk­vai béketanácskozást jelle­mezte. A kongresszus megbízta a nemzetközi előkészítő bizott­ságokat, küldjön delegáció­kat az ENSZ-be, az Afrikai Egységszervezethez és más kormányközi szervezetekhez, amelyek informálják e szer­vezeteket a kongresszus ha­tározatairól és javaslatairól. Ugyancsak az előkészítő bi­zottság feladatává teszi a zárónyilatkozat annak előse­gítését, hogy a moszkvai kongresszus által kezdemé­nyezett módon további esz­mecserék bontakozzanak ki a kongresszuson részt vett szervezetek között újabb kontaktusokról és együttmű­ködési lehetőségekről. Rekonstrukció a korszerű géppel (Fotó: Enyedi Zoltán) A megye városai közül Szentes fő utcája, a Kossuth utca volt a leg­járhatatlanabb, a városon áthaladó gépjárművek szinte csak lépésben közlekedhettek. A most folyó rekonstrukció során széles, a város szívét átszelő, korszerű út épül. A munkában je­lentős segítséget nyújt a szovjet gép, amely egy műszakban 20 ember teljesítményét végzi el MÁS TÉMÁNK Ösztönözni is a tanulásra ős kereső, szakmunkás ismerősömmel a ta­nulás értelméről vi­tatkoztunk. Odáig eljutot­tunk, hogy elvként elfogad­ta: folyvást tanulnunk — tájékozódnunk — kell, hogy az­ élet változásait követni tudjuk, de úgy érzi, szemé­lyes érdekei neki nem ezt diktálják. Ő kiszámította, hogy többet keres némelyik mérnöknél is, ha egy kicsit „körülnéz”, s nem panasz­kodhat, gyarapodik lassan, kétszobás lakása van, egy nemrég épült társasházban, már gyűlik a pénz autóra, és kislányát balettórákra járatja. Ha beiratkozna a szakközépiskola esti vagy le­velező tagozatára, akkor jö­vedelme megcsappanna, a mellékesek elmaradnának. Ez kialakult háztartási egyensúlyukat is félrebillen­tené. Még mielőtt az érvek­ből kifogyott volna, közbe­vetettem a kérdést: Mi lesz tíz vagy húsz év múlva, amikor még alig ötvenéves­­ korba ér? Erre — tétovázva — ezt felelte: „akkor is szükség lesz munkásra!” Ez így igaz. De nézzünk csak túl hétköznapjaink szigorú­an zárt körén, a tanulás, a művelődés értékét ne pró­báljuk rögtön átszámítani forintra vagy autóra, hanem gondoljunk bele önmagunk, nemzetünk jövőjébe! „Tanulj fiam!” Ezt nem elég mondogatni, ha nem ez az életelv hatja át egész ne­velésünket, ha nem válik vérévé felnőtté formálódó ifjúnak. Az erkölcsi ösztön­zőknek hallatlan értékük lehet abban, hogy a szelle­mi értékeket legalább úgy tudjuk becsülni, mint az anyagiakat. Mert az az em­ber, aki nem tudja megér­teni, hogy egyéni boldogulá­sa nem választható el a kö­zösségétől, az vakvágányra futtatja sorsát. A szocializmust maga­sabb szinten építjük tovább. Vagyis nem elég annyit tudni, mint ed­dig. Manapság a technoló­giai és gazdasági fejlődés ütemét végső soron a dol­gozók képzettségének mérté­ke szabja meg, a mérnöké éppúgy, mint a szakmunká­sé! A legmodernebb techno­lógia, a legprecízebb és leg­termelékenyebb gépezet is keveset ér a hozzáértő em­ber hiányában. A közoktatás és a szakoktatás nemcsak áttételek révén hat a terme­lésre, hanem közvetlenül is. A BMG makói gyárában a szocialista brigádok segí­tik azokat, akiknek nincs meg az alapvégzettségük, az általános iskola nyolc osztá­lya. A gyár jutalommal is ösztönöz a tanulásra. De mindenhol így van ez? A makói ipari szövetkezetek­ben viszont még nem látták be, hogy több tanult, kép­zett emberre van szükség a termelés korszerűsítéséhez. Természetesen jó vagy rossz példát megyénk más hely­ségeiből is idézhetnénk. Az üzemek sokat tehetnek azért, hogy dolgozóikban felébred­jen a tudás, a műveltség iránti vágy, s ez bennük mindinkább belső szükség­letté váljon. S hogy milyen módon tehetnek többet? Er­kölcsi és anyagi ösztönzés­sel egyaránt. A tudatosan művelődő, a tanulást vállaló em­ber megbecsülése, a tudás értékeinek elismerése ugyancsak célravezető esz­köz e folytonos cselekvés­sorozatban. Hiszen a szocia­lista embereszménynek is meghatározó értéke a tanu­lás vállalása. BÁLINT GYULA !

Next