Csongrád Megyei Hírlap, 1974. november (19. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-01 / 256. szám
Minden perc kihasználva A tegnapi eredmény: 1200 hektár szántás, 1100 hektár házavetés, 600 hektár kukorica törés . Munkához kezdtek a betakarító gépsorok is ,tegnap dehiten kaptuk atájékoztatást Gyuris Szilvesztertől, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának helyettes vezetőjétől az esőzések utáni első munkanap betakarítási, szántási, vetési eredményeiről A helyi tanácsoktól érkezett jelentések szerint mintegy 1200 hektárt szántottak fel tegnap, csütörtökön a megye gazdaságaiban. Megkezdték a munkát a vetőgépek is, mintegy 1100 hektáron tették földbe a kalászosok magját. Szorítja az idő a gazdaságokat a betakarítással is, és néhány helyen megkezdték a munkát a kukoricakombájnok, a cukorrépa-betakarító gépsorok. A tengeriből közel 700 hektár termése került a szélükre tegnap. Cukorrépát csak 60 hektárnyit szedtek fel A lánctalpas erőgépek s a honvédségi terepjárók segítségével változatlanul nagy erőfeszítésekkel szállították be a felszedett répát az átvevőhelyekre. A Mezőhegyesi Cukorgyár is naponta jelenti a megyei tanács operatív bizottságához az átvételi eredményeket, és gyors intézkedéssel oda irányítja át a terepjáró szállítóeszközöket, ahol már felszedték a répát, és a termés elszállításra vár. Megyénk számos gazdaságában nyújtott segítséget a honvédség már eddig is az őszi termények betakarításánál, és mindenütt a legnagyobb elismeréssel szólnak a KISZ-es katonafiatalok helytállásáról. Ma reggeltől újabb 400 katona kezdte meg a munkát megyénkben. A budapesti vállalatok szocialista brigádjaiból alakult munkacsapatok is változatlanul részt vesznek a megtermett mezőgazdasági értékek megmentésében. Egyre nagyobb számban indulnak a földekre a diákok is, és amenynyiben nem hoz új csapadékot a hét vége, eddig soha nem látott mértékű társadalmi segítséggel folytathatják a betakarítást a megye mezőgazdasági nagyüzemei. Új nyomda Szolnokon Korszerű, a nyomda kezdte meg a próbaüzemelést Szolnokon. Az új üzem elsősorban Szolnok megye nyomdaipari igényeit elégíti ki. Képünkön: Az új gépterem. (MTI-fotó: Medgyasszai Béla.) Évi 500 ezer tonna kőolaj megtakarítása • Energiafelhasználási tervezet Elkészült az energiafelhasználás racionalizálásának előzetes országos tervezete: a számítások szerint ötéves tervidőszakban két és fél milliárd forint beruházással 5000 milliárd kilokalória takarítható meg évente, amely megfelel félmillió tonna kőolajnak. Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet feltérképezteaz energiafelhasználó üzemeket, s több mint 120 nagyvállalatnál állapította meg, hogy korszerűsítéssel, az eddig eleresztett hő befogadásával, a hatásfok növelésével és több más módon hasznosítható a kárbavesző értékes energia. Figyelembe véve az ország szerény energiaforrását, és az egész világot érintő kőolajutánpótlási gondokat, az ötödik ötéves terv kidolgozásánál most még inkább előtérbe kerültek az energiamegtakarítást célzó beruházások. Az energiatakarékosság egyik lehetősége jó néhány üzemnél a még korszerűtlen kazánok rekonstrukciója. A tüzelés hatásfokának javításával 15—20 százalék energia is megtakarítható. Nagy mennyiségű megtakarítás érhető el az úgynevezett hulladékhő hasznosításával. Azokban az üzemekben, ahol kemencék dolgoznak — mint például az üveggyárak üvegolvasztói — a forró gázok gyakran elvesznek a levegőben, holott fűtésre alkalmas gőzt lehetne termelni megfelelő berendezés beállításával. A hulladékhő hasznosítása 416 millió forint beruházással évi 225 millió forint megtakarítást eredményezne. A geotermikus energia hasznosításával is számol a tervezet, az ország meleg vizű kútjai ugyanis felhasználhatók energiatermelésre. Felmérések szerint különösen Szolnok, Csongrád és Zala megye gazdag meleg vízben, a kutak a környéken az irodaházak fűtését, a mezőgazdasági üzemek hőellátását biztosíthatnák. A hőt adaptáló berendezések 500 millió forintba kerülnek ugyan, de évente 290 millió forintot takaríthatnak meg — a terv szerint — az üzemek az így nyert hőenergiával. A legnagyobb tartalék a villamos energia ésszerűbb felhasználásában rejlik, hiszen csaknem valamennyi üzem „falja” a villamos áramot. Az erőművek, bányák ventillátorjainak háznagyságú lapátjait például több száz kilowatt teljesítményű óriásmotorok hajtják. Korszerű változatuk a bányákban a jelenleg éjjel-nappal üzemelővel szemben csak akkor működne, ha az aknákba szivárgó metán mennyisége túlhaladná a megengedett értéket. A tervezet becslése szerint a feldolgozottakon kívül még legalább ugyanennyi — újabb évi 500 ezer tonna — kőolaj lenne megtakarítható az ilyen rejtett energiatartalékok további feltárásával. Hőrögzítési szimpozion a Szegedi Ruhagyárban A Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület, a müncheni Kufner Textilgyár, valamint a Meyer Gép és Apparátház, a Kőbányai Textilművek, a Szegedi Ruhagyár tegnap, csütörtökön délelőtt üzemi gépbemutatóval egybekötött hőrögzítési szimpoziont rendezett a gyár kultúrtermében. A tanácskozást, melyen a ruhaipari szövetkezetek, vállalatok képviselői vettek részt, Lőrincz Lajos, a termelési főosztály vezetője nyitotta meg. Az első előadás azokkal a műszaki fejlesztési irányokkal foglalkozott, melyek a Kőbányai Textilművekben a zakók, a felöltők, a kosztümök belső, tehát rejtett bélésének — ami a két anyag között van — gyártásához kapcsolódnak. A következő a hőrögzíthető betétanyagok gyártásával felhasználásával foglalkozott. A hőrögzítésben használt gépek gyártásának, műszaki fejlesztési irányainak hogyanjáról is szó esett. Az elhangzott előadásokhoz korreferátumot Baráth Györgyné, a Textilipari Kutató Intézet ruhaipari osztályának vezetője mondott Azokról a tapasztalatokról, melyeket a hőrögzítés, mint eljárás bevezetése során a Szegedi Ruhagyár szerzett, Kiss Jenő, a szervezési és fejlesztési osztály vezetője adott számot. A hőrögzítés, vagy fixálás, igen fiatal feldolgozási módszer, mely az elmúlt évtizedekben fejlődött ki. A felső anyagnak az egyik oldalára ragasztóanyaggal thermoplasztikusan, vagy hőrögzítéssel kerül fel a mindnyájunk által jól ismert „közbélés”, mely a tartását adja meg a zakónak, a felöltőnek, vágja a kosztümkabátnak. A Szegedi Ruhagyár lényegében tíz éve foglalkozik a hőrögzítéses technológiával, melyet a vásárlók az öltönyökön feltüntetett Frontfixier jelzéssel ismertek meg. Az első gyártmányaik e technológia alkalmazásával a szabadidő-öltönyök voltak. 1969-ben 130 ezer darab terméket készítettek hőrögzítéssel, miben már termékeik 40 százalékánál alkalmazták ezt az eljárást. A közbélésből — ahogyan a szakemberek nevezik — a Kufner-cégtől vásárolt licenc alapján a Kőbányai Textilművek megfelelő minőségű segédanyagot állít elő a hőrögzítéses technológia alkalmazásához. A Szegedi Ruhagyár a közelmúltban szerezte be a Meyer-cég berendezését, mely a hőrögzítés szolgálatában áll. Az új gép egyike a legmodernebbeknek, melyhez hasonlót pillanatnyilag a többi ruházati vállalat még nem használ Jelenleg a Szegedi Ruhagyárban szervezik a gyártást előkészítő mintaüzemet Ebben az üzemben koncentráltan, mutatják be majd azokat a berendezéseket, az ehhez kapcsolódó szervezéseket, melyek nagyüzemi termelés közben kerülnek kikísérletezésre, és az iparág vállalatainak kockázatmentes bevezetésre adnak lehetőséget. A szervezés 1975 végére zárul le. A tanácskozás résztvevői megtekintették a gyár mintaüzemét, s a Meyer-cég AHVBX 1890 típusú hőrögzítő gépét. PÉNTEK, I974-. NOVEMBER L A Kenderfonó és Szövőipari Vállalatnál Javult a pártmunka szintvonala KÖZELEDIK a XI. pártkongresszus, s már csak ezért is érdemes megvizsgálni, hogyan dolgoznak a pártalapszervezetek egy olyan országos nagyvállalatnál, mint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat? A vállalati pártbizottsághoz tartozó 13 alapszervezet munkájára — mint azt a vállalati párt-végrehajtó bizottság is megállapította — az utóbbi években a rendszeresség volt a jellemző. Egy-két kivételtől eltekintve, havonta rendszeresen megtartják a taggyűléseket, két-három hetenként pedig a vezetőségi üléseket. Egyetlen olyan alapszervezet sem akadt, amely — évente — tíznél kevesebb taggyűlést tartott volna. A taggyűléseket jól előkészítik: a vezetőségi ülés után megtartott pártcsoportvezetői értekezletek segítségével a megtárgyalandó témákkal minden esetben előre ismerkedik a párttagság. A dicséret mellett nem hallgathatjuk el, hogy a taggyűlések aktivitása még nem mindig a kellő mértékű. A párttagok mentségére legyen mondva, néhány esetben ezen nem is lehet csodálkozni. Néhány alapszervezetben ugyanis nem rögzítették előre munkaprogramban a taggyűlések napirendi pontjait, s így a pártexportok sem tudnak előre tájékozódni az adott témáról, illetve rövid idő áll rendelkezésükre a felkészüléshez. Néhányszor előfordult az is, hogy a taggyűlések elé már eldöntött ügyek, kialakult vélemények kerültek. Így nem alakulhat ki olyan vita, mintha a vezetőségek javaslatokat vinnének a taggyűlések elé, és megoldásához, eldöntéséhez a tagság véleményét kérnék. Ez bizony árt az aktivitásnak. Figyelemre méltó az, hogy a személyi vagy termelési kérdéseknél, ahol a vitára lehetőség nyílik, sokkal nagyobb az aktivitás, mint más jellegű anyagok megvitatásánál. AZ UTÓBBI ÉVEKBEN emelkedett a taggyűlésen résztvevők aránya: átlagosan 90 százalék felett jár, több helyen pedig meghaladja a 95 százalékot is eza szám. Ez azt jelenti: javult a párttagság fegyelme, megjelenésük a közös munkában való részvétel szándékát is tükrözi. Az is jó dolog, hogy az alapszervezetek vezetőségi tanácskozásai színvonalasak, s általában a kollektív vezetés tükröződik munkájuk során. Végre sikerült elérni azt, hogy nemcsak a titkár dolgozik, nemcsak ő tart beszámolót, hanem az adott kérdésben illetékes reszortfelelősök is. Emellett rendszeresen beszámoltatják a különböző fórumokon a társadalmi szerveket és a gazdasági vezetőket is. Ezek a beszámolók a legtöbb helyen már előre megadott szempontok alapján készülnek, így elkerülhető a kevésbé lényeges, részmozzanatok tárgyalása. Ugyancsak rendszeressé vált, hogy a beszámolókat követően a tagság állást foglal az adott ügyben, és meghatározza a további, elvégzendő feladatokat. Hasonló a helyzet a vállalati pártbizottság gazdaságpolitikai állásfoglalásával is, amelyet minden alapszervezet saját munkaterületére gondosan lebontott. Ennek alapján rendszeresen értékelhetik is az állásfoglalás helyi végrehajtását. Ez az állásfoglalás magában foglalja a gazdaságpolitikai feladatok mellett a legfontosabb éves politikai munkát is. Ez is mutatja, hogy a munkahelyi feladatok és a hozzájuk kapcsolódó politikai követelményeket helyesen értelmezik az alapszervezetekben. A már említett rendszeresség mellett színvonalában is mind megfelelőbbé válik az alapszervezetek gazdaságpolitikai munkája, s ez nagy tiszteletet vált ki a pártonkívüliek között is. Ezt a megbecsülést tovább erősítik azok a kommunisták, akik élen járnak a napi munka elvégzésében. Példamutatásuk meghatározó és mozgósító erejű munkatársaikra is. Az eredményesen végzett munka biztonságérzetet ad az üzemrészben, így a politikai hangulat kiegyensúlyozottabb. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a pártszervezetek jó kapcsolatot alakítsanak ki a dolgozókkal. E kapcsolat bizonyítéka, hogy a szocialista brigádokban nagy számban dolgoznak pártonkívüliek, akik elfogadják a párt politikáját, és helytállásukkal segítik a szocialista munkaversenyek sikerét. MINDEZEK ALAPJÁN elmondhatjuk: a KSZV-s pártalapszervezetek politikai munkája nagy fejlődésen ment keresztül, s ma már a rendszeresség, a határozatok maradéktalan végrehajtása és a jó politikai tevékenység jellemzi őket. A pozitívumok mellett viszont néhány módszertani kérdésben mindenképpen változásra van szükség ahhoz, hogy a párt politikáját a jövőben még nagyobb azonosulással és megértéssel tudják elfogadtatni a párttagsággal, s ezáltal még tovább nőjön az alapszervezeti pártmunka színvonala. REIGL ENDRE November 23—23. között Szeged lesz az V. Országos Úttörő Parlament házigazdája A megyei tanácskozást Vásárhelyen tartják November 23-a és 28-a között 350 úttörő, kisdobos parlamenti küldött és meghívott ad egymásnak randevút Szegeden az V. Országos Úttörő Parlament keretében. Megvitatják a IV. Úttörő Parlament üzenetének megvalósulását, az úttörőmozgalom jelenlegi helyzetét. Együttesen keresnek utat a mozgalomban jelentkező problémáik megoldására és kidolgozzák a továbbfejlesztés módjait. Az Országos Úttörő Elnökség 1974. évi határozata alapján Szegeden megrendezésre kerülő V. Országos Úttörő Parlament ülését az ország többi megyéjéhez hasonlóan Csongrád megyében is városi, járási parlamentek előzték meg. Ezek ajánlásait az öt városi és három járási úttörőelnökség vezetése alatt álló, közel 39 ezer kisdobos és úttörő képviseletében 130 küldött vitatja meg november 3-án a megyei úttörőparlamenten, melyet Hódmezővásárhelyen rendeznek, az Élelmiszeripari Főiskolán. Ebben az évben az eredményes munka érdekében a megyénkben a járási és városi úttörőparlamenteken a vitaindító előadást követően szekcióüléseken, munkacsoportokban folytatták munkájukat a pajtások, melynek A szénhidrogéntermékek tárolókapacitásának bővítésére 300 millió forintos beruházásba kezdett az ÁFOR Szajol térségében. A tervek szerint hat, egyenként húszezer köbméter befogadóképességű acéltárolót építenek fel két év alatt. A beruházást elsősorban az tette szükségessé, hogy a eredményéről, javaslataikról a záró plenáris ülésen számoltak be. Ezt a jól bevált módszert folytatják a megyei és az országos parlamenteken is. Az idei év úttörő-tevékenységét a „Nem térkép e táj” elnevezésű expedíció fogja össze, melynek az a célja, hogy a kisdobosok, és az úttörők jobban megismerkedjenek szép hazánkkal, szocialista jelenünkkel és jövőnkkel, a felnőttek értékalkotó munkájával; hogy erősödjön a Szovjetunió, a testvéri szocialista országok népeihez, úttörőihez fűződő barátságuk. Frappánsan fejezi ki ezt a célt az expedíció és a megyei úttörőparlament jelszava: A tettek beszélnek! A IV. Úttörő Parlament üzenetének megvalósulásán túl ennek az expedíciónak a tapasztalatai, az egyes megyék küldötteinek beszámolói szolgáltatják az V. Országos Úttörő Parlament fő vitatémáit. Ezek mellett a pajtások a szekcióülések keretében — figyelemmel az MSZMP KB titkárságának 1974. évi áprilisi határozatára, valamint az ifjúsági törvényre és az ifjúságpolitikai határozatra — megvitatják még az úttörőélet legfontosabb kérdésköreit, melyek között szerepel a lakóterület és az úttörőélet, az úttörőmozgalom és az iskola kapcsolatainak fejlesztése, valamint a táborozások továbbfejlesztésének kérdései. Vitatéma lesz az úttörő fogadalomra és a jövőbeni KISZ-tagságra való felkészítés is. Hasonlóan az elmúlt évekhez az V. Országos Úttörő Parlament ünnepélyes megnyitására november 24-én, a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 56. évfordulóján kerül sor. Az esemény színhelye a megyei tanács székháza. A parlament időszaka alatt a „Nem térkép e táj”expedíció során hazánk tizenkilenc megyéjének úttörőcsapatai által összegyűjtött anyagból kiállítást rendeznek a szegedi Bartók Béla Művelődési Központban. Minden bizonnyal kedves színfoltja és tanulságos programja lesz az V. Országos Úttörő Parlamentnek, hogy ezen időszakban Szeged üzemeiben, gyáraiban tehetnek a pajtások látogatásokat, melyek során szélesíthetik ismereteiket, megismerkedhetnek az emberi helytállás új és új lehetőségeivel. Ezeken túl a város úttörőcsapatai látják vendégül az úttörőparlament küldötteit. " MONORY BULCS ÁFOR-beruházás szénhidrogénimport és a -feldolgozás folyamatos, ugyanakkor afelhasználás szezonális jellegű. A nyári hónapokban a szűkös tárolókapacitások miatt, viszonylag alacsony áron, külföldön kell értékesítenünk egyes szénhidrogéntermékeket elsősorban a gázolajat, amit aztán télen egyre drágább importtal kell pátolni. A szajoli tároló elkészülte után lényegesen csökkenteni lehet a nyári kényszerexportot, és így természetesen a téli gázolajimportot is. 3