Csongrád Megyei Hírlap, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-01 / 281. szám
KISZ-klubvezetők tanácskozása A közművelődési határozat végrehajtásában az ifjúságra háruló feladatokról tárgyaltak a tegnap délelőtt Szentesen a járási hivatal nagytermében kezdődött kétnapos tanácskozáson a megyénk minden részéből érkezett fiatalok. A KISZ Csongrád megyei Bizottságának szervezésében létrejött találkozón a városokban és a járások községeiben működő ifjúsági klubok vezetői, valamint a KISZ-alapszervezetek kultúrfelelősei vesznek részt. Az ünnepélyes megnyitó után a KISZ Központi Bizottságának a közművelődéssel foglalkozó állásfoglalásáról szóló tájékoztatót hallgatták meg, amelyet Tóth Zsuzsa, a KISZ megyei bizottságának kultúrfelelőse tartott. Ezután az Állami Ifjúsági Bizottság feladatával és kedvezményeivel kapcsolatos beszámolóról tárgyaltak, majd a Forradalmi Ifjúsági Napok megünneplésével együttjáró tennivalók kerültek napirendre. Ma délelőtt négy szekcióban folytatják tanácskozásukat a megyei kultúrások „Aktuálisan politizálni” és „Rendhagyóan, de méltóképpen ünnepelni” címmel gyakorlati és módszertani ismereteket szerezhetnek és vitatnak meg a résztvevők. Úttörők állami támogatása A Minisztertanács határozatot hozott az ifjúsági törvénynek a gyermekkorosztályra történő hatékonyabb alkalmazása, a nevelési feltételek javítása és az úttörőcsapatok rendszeres anyagi támogatásának biztosítása érdekében. A nevelőmunka anyagi feltételeinek javítása érdekében a kormányhatározat egyebek között így intézkedik: 1976. január 1-től biztosítani kell, hogy az általános iskolák a diáksportra már jóváhagyott, tanulónkénti évi 10 forint mellett, további évi 10 forint személyenkénti kulturális, táborozási támogatásban részesüljenek. Az így képzett évi 20 forint személyenkénti mozgalmi előirányzat felhasználásáról az iskola igazgatójával egyetértésben az úttörőcsapat vezetősége dönt. a HraelHIV világháború. IHCdU199- ban Magyarországon az antifasiszta ellenállás és a demokratikus fejlődés erői az ország sajátos helyzete miatt (egyszerre volt kárvallottja, és haszonélvezője a német szövetségnek) csak későn valósíthatták meg összefogásukat. A Békepárt néven működő kommunisták, egyes belső ellenzéki erők és az antifasiszta és kommunista emigráció a háború egész időszakában igyekezett németellenes frontot alakítani, és hazánkat kiszakítani a náci „élettérből”. Az antifasiszta ellenállás legkövetkezetesebb erejének, a kommunista mozgalomnak egyedül volt kész programja a népfrontpolitikára, s a háború utáni független, szabad, demokratikus Magyarország felépítésére. A közös fellépés, az egységfrontba tömörülés feltételei azonban csak az 1943 —44-es katonai vereségek, a második magyar hadsereg összeomlása, a Vörös Hadsereg előnyomulása és az ország német megszállása nyomán értek be. 1944. május végén — nem minden vita nélkül és főként a polgári oldalról hangoztatott fenntartások mellett — megalakult a Magyar Front, a kommunisták, a szociáldemokraták, egyes kisgazdák és egyéb csoportok antifasiszta egységszervezete, melyhez később a Nemzeti Parasztpárt képviselői is csatlakoztak. Bár a fegyveres felkeléshez és a kiugráshoz fűződő remények nem váltak valóra, ez a szervezet adta meg az alapot ahhoz, hogy 1944. december 2-án, az immár felszabadult Szegeden megalakuljon a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. A Függetlenségi Front, amely az időközben újjászervezett Magyar Kommunista Párt, a Magyar Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazdapárt, a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek erőit tömörítette, elfogadta a kommunisták „Magyarország demokratikus újjáépítésének és felemelkedésének programjá”-t. A program gyökeres külpolitikai fordulatot követelt. Harminc éve történt Szegeden Megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Azonnali bekapcsolódást az antifasiszta koalícióba, fegyveres szembefordulást a náci Németországgal és hazai nyilas csatlósaival. Leszögezte, hogy „a legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek, amely kiűzi a magyar földről a német elnyomókat”. Kinyilvánította az eljövendő demokratikus magyar külpolitika alapelveit: a szoros barátságot a Szovjetunióval és a környező demokratikus államokkal; a volt uralkodó osztályok soviniszta és revíziós irányzatának végleges feladását; az antifasiszta világkoalíció angolszász hatalmaival kialakítandó jó kapcsolatokat. A Front programja a legfontosabb és legsürgősebb belpolitikai feladatnak az új, demokratikus államhatalom megteremtését tekintette. Sürgette, hogy a demokratikus pártok megbízottaiból és antifasisztákból alakítsanak minden helységben nemzeti bizottságokat, és a bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként működjenek. Síkraszállt a nemzeti bizottságokra támaszkodó Alkotmányozó Nemzetgyűlés és a Front ideiglenes kormányának megalakulása mellett. Ez a nemzeti, demokratikus és antifasiszta program alkalmas volt a magyar társadalom különböző rétegeinek, az alapvető osztályoknak a tömörítésére. A gyors nemzeti összefogás létrejötte — mert ez történt — egyértelműen a demokratikus erők sikere volt, és igazolta a kommunista párt megfontolt, a nemzet közös érdekeit hangsúlyozó politikát. Mindamellett ez a politika mélységesen elvi jellegű volt, hiszen a Komintern híres 1935-ös VII kongresszusának (ez hirdette meg a népfrontpolitikát) szellemében járt el. A Délmagyarország 1944. december 3-i száma közölte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját. lakáskörülmények közé. Ez évben pedig Szegeden 120, Hódmezővásárhelyen 17, Szentesen 5, Makón 24, Csongrádon 11 többgyermekes család lakásgondjai oldódnak meg. Ez mindenképpen kívánatos folyamat, de messze nem teszi feleslegessé a lakásgondokkal küszködők munkahelyi támogatását. Ismereteink szerint a több gyermekes családok több mint fele egyszobás, komfortnélküli lakásban lakik. Ezért helyesen teszik a vállalatok gazdasági vezetői, párt- és szakszervezeti szervei, ha kamatmentes kölcsönnel, fuvareszközzel, szocialista brigádok társadalmi munkájának szervezésével támogatják családi ház, szövetkezeti lakás építését, a személyi hitelek törlesztéséhez kedvezményeket biztosítanak a szociális indokok alapján, esetleg átvállalják az állami bérlakás használatba vételi díjának befizetését is. A gyermekes szülők, főleg pedig az édesanyák évről évre visszatérő gondja, hogy vajon gyermekeiket felveszik-e a bölcsődébe, napközi otthonba? A tanácsok nagy erőfeszítéseket tesznek a gyermekintézményi hálózat fejlesztésére. A szakszervezetek maguk is részt vesznek a gyermekintézményi férőhelyek elosztásában, s megelégedéssel tapasztaljuk, hogy az illetékes állami, tanácsi szervek méltányosan ítélik meg a több gyermekes családok helyzetét. A gyermekintézményi férőhelyek és a szükséglet közötti feszültség azonban helyenként eléggé kiéleződik. Ilyen helyzetben szükséges ugyan, de nem elegendő a szakszervezeti szervek részéről csupán a jogosultak képviselete a férőhelyek elosztásánál, örülünk, hogy a többségükben nőket foglalkoztató üzemeink vállalati, párt-, szakszervezeti, ifjúsági szervei sikeresen fejlesztik saját gyermekintézményeiket. Új óvodát létesített például a Szegedi Textilművek, az üzemi bölcsődéjét bővítette a Szegedi Ruhagyár, hasonló korszerűsítést végzett a METRIPOND Mérleggyár, a HÓDIKÖT. Jelentős összegekkel járultak a területi intézmények fejlesztéséhez például a TAURUS Gumigyár, a Kábelgyár, a DÉLÉP, és más vállalatok. A gyermekintézmények fejlesztésére kibontakozott vállalati támogatás értéke ebben az évben megyei szinten elérte a 9 millió forintot. A SZOT ÁLTAL biztosított üdültetési lehetőségeinket is céltudatosabban igyekszünk a családok együttes pihenésének szolgálatába állítani. Tavaly 766 egy-két gyermekes, családos beutalójeggyel rendelkeztek szakszervezeti szerveink, az idén közel ezerrel. Sajnos, a több gyermekes családok üdültetésére csak egészen minimális lehetőségeink vannak. Ebben az esztendőben a szakszervezetek csupán 33 három-, vagy ennél több gyermekes családot üdültettek. A több gyermekes családok üdültetését jobban elő kell készíteni. Kívánatos, hogy a vállalati szakszervezeti segélyalapból kapjanak támogatást az ilyen családok üdültetési költségeikhez. Továbbra is gondosan kell végezni a szakszervezeti gyermeküdültetést, mely jelenleg a több gyermekes családok támogatásának egyik legkedveltebb formája. Ezt igazolják a számok is. Évente több mint 2 ezer gyermek üdültetését szervezik a területi, üzemi szakszervezeti szervek. Csak tisztelettel és megbecsüléssel tudunk gondolni a gyermekek üdültetésében nagy felelősséggel és szeretettel tevékenykedő aktivistáinkra. A szakszervezeti szerveknek munkaügyi tevékenységük során is éreztetniök kell az anyaság, a gyermekvállalás tőlük joggal elvárható megbecsülését. Tapasztalataink e téren is kedvezőek. A munkahelyeken a dolgozó nőket, édesanyákat védő rendelkezéseket betartják, sőt igyekeznek pártunk szociálpolitikájának szellemében jelentős helyi kedvezményeket is biztosítani. Ma már polgárjogot kapott az a gyakorlat, hogy a családos anyát a legtöbb munkahelyen csak önkéntesség alapján osztják be éjszakai műszakra, biztosítják a kisgyermekes anyák pótszabadságát, kellő türelemmel viseltetnek a gyermekápolási táppénzen levőkkel szemben. Csak helyeselni lehet azt is, hogy a több gyermekes szülőknek igyekeznek jobb kereseti lehetőséget biztosítani. Itt jegyzem meg, hogy a nagycsaládos munkavállalók döntő többsége példában dolgozik, részt vesz a munkaversenymozgalomban, ragaszkodik a munkahelyéhez, hálás minden figyelmességért, és nem igényel különleges bánásmódot. Ezek a dolgozók — érthetően — igen érzékenyek a részükre biztosított támogatás és segítség módjára is. Jogosan sérelmezik, ha ezt a támogatást tapintatlanul és méltánytalanul elválasztják a becsülettel, lelkiismerettel végzett napi munkájuktól. A több gyermekes családok munkahelyi támogatásának eddig kialakult sok-sok értelmes, hasznos és tapintatos formáját alkalmazva, továbbfejlesztve segítsék szakszervezeti szerveink pártunk meleg szívű szociálpolitikájának megvalósítását. Ezek a törekvések valamennyi munkahelyen az anyaság, a gyermekszeretet, a család iránti szülői kötelesség és áldozat társadalmi elismerését jelentik. Ezek a célok néha a munkahelyi vezetőktől és a dolgozó társaktól több megértést is igényelnek. Kétségtelenül nehéz helyzet alakul ki akkor, ha egy-egy több gyermekes munkavállaló édesanya, vagy apa a családi gondok, főképp a gyermek betegsége miatt, hiányzik a munkából. Az ilyen átmeneti problémák a munkahelyi vezetők, a munkatársak, a szocialista brigádok türelmére és áldozatkészségére számítva mindenütt megoldhatók. Igen szórványosan bár, de találkozunk még olyan panaszokkal, hogy a gyermekgondozási segély lejártával visszatérő édesanyák nem kapják meg eredeti munkahelyüket, esetleg őket kisebb-nagyobb munkaügyi sérelem is éri. SZAKSZERVEZETI SZERVEINKNEK ezeket a leghatározottabban és gyorsabban kell orvosoltatniuk. Semmiképpen sem szabad megengedniük, hogy a gyermek vállalása miatt a dolgozó nő munkahelyén méltánytalanul hátrányos helyzetbe kerüljön. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa javasolja a munkahelyi szakszervezeti szerveknek, hogy a vállalati és intézményes szakszervezeti segélyalapjaikat a felosztható részesedési alapokból az eddiginél nagyobb arányban bővítsék. Hatékony munkaverseny-szervező, nevelő tevékenységükkel is fejlesszék tovább a több gyermekes családokról való gondoskodás anyagi alapjait, a gyermek vállalását értékelő munkahelyi közszellemet. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták ilyen irányú tevékenységéről egyébként nem régen beszámoltunk a megyei párt-végrehajtó bizottság előtt. A megyei párttestület állásfoglalásában megerősítette azokat a tennivalókat, amelyek a nagycsaládosok segítésében továbbra is előttünk állnak. JUHÁSZ JÓZSEF SZMT vezető titkár vasárnap, 1971. DECEMBER IS A belpolitikában a program célul tűzte ki a demokratikus szabadságjogok biztosítását, a fasiszta és a népellenes szervezetek feloszlatását, a közigazgatás és a fegyveres testületek megtisztítását a fasiszta és a népellenes elemektől. Az ország demokratikus átalakításának alapvető feltételeként széles körű földreformot helyezett kilátásba és előirányozta a nagytőke állami ellenőrzését, az energiaforrások államosítását. Célul tűzte ki a tökéletesebb szociálpolitika megvalósítását is. Ünnepség az évforduló alkalmából A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 30. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeznek december 3-án, kedden, a szegedi városi tanács dísztermében. Az ünnepségen elnöki megnyitót mond Nagy István, a Hazafias Népfront Csongrád megyei Bizottságának elnöke. Az ünnepi beszédet dr. Antalffy György egyetemi tanár, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, országgyűlési képviselő tartja. Felszólal az ünnepségen Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagja. Az ünnepség résztvevőinek küldöttsége megkoszorúzza a Szegedi Nemzeti Színház falán elhelyezett emléktáblát is. II Márciusi Front a Történelmi Emlékbizottság, a Magyar Front kezdeményezései után megalakult Magyar Nemzeti Függetlenségi Front — a koalíciós idők egységfrontszervezete —ezen a néven 1949-ig működött. Keretei között egyre inkább a demokratikus átalakításért legkövetkezetesebben harcoló Magyar Kommunista Párt, illetve a Baloldali Blokk vette át a vezetést. A fordulat évét követően a népi demokratikus viszonyokat védelmező és a szocialista átalakulást igénylő Függetlenségi Népfronttá alakult át. Ez utóbbi szervezet pedig közvetlen elődje volt a szocializmus építésére szövetkezett dolgozók 1954-ben megalakult Hazafias Népfrontjának DERER MIKLÓS Terhelési próba az új makói Maros-hídon Tegnap, szombaton megtartották a makói Maros-híd terhelési próbáját. A felvonuló gépjárművek kétszázötven tonnányi súllyal helyezkedtek el az új létesítményen, miközben a Közúti Közlekedési Tudományos Kutató Intézet szakemberei műszeres vizsgálatokat folytattak. Szilágyi Géza, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium területi főmérnöke elmondotta: a leterhelés célja az, hogy a szerkezeti elemek viselkedését lemérjék, ellenőrizzék. A megerősített mederpillérekre október elején ráhúzott 113 méter hosszú acélszerkezet 206 tonna súlyú. Az ártéri hidak 100, illetve 58 méter hosszúságúak. A feljáró utakat teljesen újjáépítették. A három műtárgy és a feljáró utak összes költsége 78 millió forintot tesz ki. Szerdán adják át ünnepélyesen az új makói Maroshidat, és utána lebontásra kerül az ideiglenes, facölöpökön álló híd. ---------3 Szigorítás a darabáruszállításban A Minisztertanács rendeletet hozott a vasúti, illetve a gépjármű-fuvarozási szabályzat kiegészítéséről, módosításáról. Ezek szerint a vasút a belföldi forgalomban darabáru-fuvarozást nem végez, a gépjármű-fuvarozó köteles a gyorsáru- és a darabáru-küldeményeket elvállalni. A rendelet meghatározza, hogy mi tekinthető gyors-, illetve darabárunak, mi nem szállítható ezeken a címeken, s mi a következmény, a teendő abban az esetben, ha ilyen küldemény elvész. A rendelet — amely január 1-én lép hatályba — módosította, megszigorította a szállítási határidőket és a kötbér mértékét Korábban a vasút és a közúti közlekedés egyaránt foglalkozott darabáru-fuvarozással. A közlekedéspolitikai koncepció alapján a munkamegosztás, a fuvareszközök jobb kihasználása érdekében 3 éve a Volán vette át a MÁV-tól ezt a feladatkört, s vele a raktárakat, a technikai eszközöket, az ezzel foglalkozó vasutasok egy része. A tapasztalatok szerint azóta sokat javultak a darabáru-fuvarozás feltételei, körülményei. Azelőtt a vasút naponta 800 zárt vagont töltött meg darabáruval, a Volán napi 600—700 gépkocsiszerelvénnyel továbbított ilyen küldeményeket. A kettős fuvarozás idején lényegében a menetrendben meghirdetett járatok függvénye volt a darabárufeladás. A Volán-járatok hetenként egyszer — ritkábban kétszer — jutottak el egy-egy helységbe, s nem jártak mindenhová. A kedvezőbb feltételek alapján határozták meg, csökkentették most a darabáru-fuvarozás új határidejét, amely a megyék közigazgatási határain belül 3 nap, azon túl 7 nap. (A határidő egyébként a küldemény felvételét követő munkanapon kezdődik; a rendelkezés szerint a szombat nem számít munkanapnak.) A fuvarozási határidő túllépésekor a Volán a határidőt követő, minden megkezdett nap után a fuvardíj 15 százalékának megfelelő összegű kötbért köteles fizetni, több mint háromszorosát a korábbinak.