Csongrád Megyei Hírlap, 1974. december (19. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONSABB MEGYEI * A M­AG­YA­R S­Z­O­C­I­A­L­IST­A MUNKÁSPÁRT LAPJA A TERVEZETT FELETTI HOZAMEREDMÉNYEK — A HIBRIDÜZEMEK REKONSTRUKCIÓJA — ÚJ SZARVAS­­B­ARHAPROGRAM ELŐTT — KILENCVENMILLIÓS GAZ­­ DÁLKODÁSI EREDMÉNY ­lómérleg az állami gazdaságokból Több mint 90 ezer hektáron gazdálkodik megyénk hat á­llami gazdasága, alkalmazván a korszerű termeléstechnika minden vívmányát. Ez is magyarázatul szolgál ahhoz, hogy ez év végéig nagyon sok ágazatban teljesítik a negyedik ötéves terv következő esztendejének célkitűzéseit. Az 1975- ös évi terv, amikor 1970-ben készült, igen feszítettnek tűnt, de azóta az ipari termelési rendszerek révén rohamtem­pójú fejlődés következett be. □ A­z eredményeket Takács Ferenc, az Állami Gazdaságok Békés és Csongrád megyei Főosztályának igazgatóhelyet­tese úgy összegezte, hogy kukoricából hektáronként 57,2 mázsa volt az 1975-ös hozam­terv, míg az eredmény 66 má­zsa felett alakult ez évben megyei átlagban. Vannak ki­emelkedő eredmények is: a Vásárhelyi ÁG-ban 1300 hektár átlagában 75,3, Gorzsán 71 mázsát takarítottak be. Búzából 35,8 mázsás hektáronkénti átlagtermés szerepel az 1975-ös tervben, de már az idei hozam 41 mázsa feletti lett. A zöldségtermelő ágazatot mintegy 2 ezer hektárban szabta meg az 1975. évi célkitűzés, s az idén már 2150 hektáros összterületen foglalkoztak zöldségfélék termesztésével me­gyénk állami gazdaságai. Az állattenyésztés produktuma is figyelmet érdemelt A terv mind az idén, mind jövőre 12 ezer 870 anyakoca­létszámban szabta meg a törzsállományt, amely viszont ma meghaladja a 14 ezer darabot. A két megyében 3 ezer 100 liter a tehenek évi produktuma, míg a húsprogram végre­hajtásának következő szakaszaként, 1980-ig, a két megyé­ben újabb 10 ezer férőhely építését tervezik. Kétségtelen, hogy páratlan ütemben fejlődött 1970-től az állami gazdaságok termelési színvonala, de az eddigi eredmény csak kezdetnek számít. Most került napirendre például a másfél évtizeddel ezelőtt létesített hibridüzemek rekonstrukciója. Ezek, közöttük a vásárhelyi is, eddig évi 400—500 vagonos kapacitással dolgoztak, és az átépítés után megduplázódik a teljesítményük. A korszerűsített fel­­dolgozó üzemek alkalmassá válnak a borsó, a búza, a napra­forgó és egyéb vetőmagok üzemi feldolgozására is, a hagyo­ttsán­gos kukorica mellett. Tovább növekedik ugyanis az alföldi vetőmag piaci értéke, most például a késői, esős ősz ellenére is 90—95 csíraszázalékot mértek a hibrid kukori­cáknál, amely kiváló eredménynek számít. A hosszabb és rövidebb tenyészidejű vetőmagok itt, a dél-alföldi részen, értek be a legkitűnőbb minőségben.­­ A termelésszerkezet módosítása bizonyos járulékos be­ruházásokat is követel. Mivel növelik a gazdaságok a vető­mag­ermesztést, gépesíteni, fejleszteni kell a terménytáro­lást is. Új szárítók és rakodóberendezésekkel ellátott tárházak épülnek a­ jövőben. Igen jelentősnek számít a rizsfeldolgo­zás bővítése, mintegy 80 millió forintos költséggel szárító­val ellátott raktártelep épül, ahol megoldják a rizs főzé­sét, konyhakész előkészítését és csomagolását. Ez a komp­lett­­ozott rizsfeldolgozó a Pankotai és a Szarvasi Állami Gazdaság társulásával épül. Az eddigiektől eltérő arányokban kezdődött meg a rizs­­telepek teljes rekonstrukciója. A gépesített termesztés és betakarítás követelményei szerint, megnövelik a táblák méreteit. A vízszolgáltató létesítmények átépítésével, kapa­citásuk fejlesztésével gyorsítják az árasztás és a lecsapolás folyamatát. ' r ' ' 0­­. • Megyénk állami gazdaságainak ez évi eredményeit nagyszerűen fémjelzi a 90 millió forintos gazdálkodási ered­mény, amely még a harmadik negyedévben mintegy 98 millió forint körüli ígéret volt. A rendkívül nehéz és költ­séges őszi betakarítás sok többletkiadással jár,­­amely csök­kentette a termelés hasznát. Egyedül a Pankotai Állami Gazdaságban maradt változatlan a tervezett 20 min­as évi nyereség. Jobb együttműködéssel: Gyorsíthatnán­k a beruházási munkát Az Állami Fejlesztési Bank szegedi területi fiókja a kö­zelmúltban felmérte az ál­tala finanszírozott Csongrád megyei beruházások helyze­tét, elsősorban azért, hogy megállapítsa, milyen mérvű lemaradásra számíthatunk az év végéig. A többi között megállapította, hogy a bázis­hoz, tehát az elmúlt évhez mérten 7,8 százalékos túltel­jesítésre van lehetőség. Ez azonban az éves feladattal szemben mintegy 20 százalé­kos, körülbelül 400 millió fo­rint lemaradást jelent. Más szóval a tavalyinál nagyobb összeget használtat fel vál­lalataink beruházásra, de nem annyit, amennyire a terv szerint szükség lenne. Az egyedi nagyberuházá­sok velük együtt a célcso­portos és az egyéb állami beruházások is­­ jelentősen elmaradnak a lehetőségtől, illetve a követelménytől. Az állami beruházások körében tapasztalható visszaesés olyan mérvű kivitelezési za­varokat tükröz, amire a be­­ruházók nem bírhatnak be­folyással. A beruházások szé­les körében tapasztalható a társvállalkozók együttműkö­dési hiányosságai. Emiatt olyan nagymérvű lemaradás következett be, amely kapa­citásbiztosítási, vagy anyag­­ellátási nehézségekkel sem indokolható. Több beruházásnál talál­ható a Csőszerelő Vállalat esetéhez hasonló példa. Ez a vállalat sem a társkivite­­lezőkre, sem a szerződésre .11 vállalt határidőkre, de még koordinációs­­ tárgyalásokon­­vállalt­ munkaterület bizto­sítási határidőkre sincs te­kintettel. Tevékenysége­­ a társkivitelezők munkájának tervszerűségét is zavarja. Ugyanilyen probléma és rész­ben kapacitáshiány jellemzi a 31. számú Állami Építői­ipari Vállalat munkáját is. Az utóbbi időben mind­inkább tapasztalható az épí­tő és szerelő vállalatok te­vékenységében az együttmű­ködési nehézségeken túl az együttműködési készség hiá­nya is. Úgy tűnik, azért for­dítanak kevés figyelmet az együttműködés javítására, mert magatartásuk semmi veszéllyel nem jár. A kö­vetkezmények alól mindig találnak kibújási lehetőséget. Gyakran van is miért ki­­bújniuk. Elsősorban az elő­készítés közismert hiányossá­gai nyújtanak jó indokot a kivitelező szerveknek, a bel­ső szervezetlenségük és terv­­szerűtlenségeik következmé­nyeinek elkerülésére. .Indo­kaik között sűrűn­­szerepel­nek a tervezői hibák, a terv­hiány, továbbá az anyaghi­ány is. . Néhány hete létszám-át­csoportosítás és szervezési intézkedéseket ígért a 31. számú Állami Építőipari Vál­lalat a képen látható sze­gedi koordinált nagykeres­kedelmi raktárbázis építé­sének meggyorsítására. A csőszerelő vállalattal közö­sen az együttműködés hiá­nya miatt a tervszerűtlen munka következményeként lassan haladt a munka az óriás raktár építésénél. Az év végére előreláthatóan, bár az utóbbi napokban meg­gyorsult a munka, még így is közel 50 millió forint ér­tékű lesz a lemaradás a tervhez mérten. A munkák egy részét az ALÉP végzi, viszonylag jó ütemben. Jelenleg a terep­rendezési munkával foglal­koztatnak több embert, s így remélik, hogy a negyedik negyedévben a 31. számú Állami Émetőipari Vállalat által akadályozott terület ki­vételével befejezik a mun­kát. Szerelik a villanymotort A Ganz Villamossági Mű­vek termékei világszerte is­­s­mertek, keresettek. Az igé­nyek mind nagyobb teljesít­ményű gépek tervezését és gyártását követelik meg a Ganz-gyáriaktól. Ennek ered­ményes megoldását a lenin­­grádi Elektroszila gyár szak­embereivel együttesen vég­zett kutatómunka is elősegí­ti. Képünkön: a KGST-or­­szágok részére is gyártott nagy teljesítményű villany­­motort szerelnek a budapes­ti «Ifeta», QtSl-Seia — ISI im­timust cörpö­sÖK Tegnap daelőtt kitünteté­seket adtak át három egészségügyi dolgozónak, nyugdíjba vonulásuk alkal­mából. Az Egészségügy Ki­váló Dolgozója lett Kócsó Frigyesné kiszombori körze­ti ápolónő és dr. Ladvánszky József, a megyei rendelőin­tézet felülvizsgáló főorvosa. Dr. Miklós István, a rendelő­intézet csoportvezető főorvo­sa miniszteri dicséretben ré­szesült Januártól: Már etilént is termel a Tiszai Vegyi Kombinát olefingyára A negyedik ötéves terv egyik jelentős vegyipari beru­házása, a Leninváros térségében, a Tiszai Vegyi Kombinát hatodik egységeként épülő olefingyár a tervek szerint ja­nuárban kezdi meg az etiléntermelést. A magyar—szovjet petrokémiai egyezmény alapján mintegy hatmilliárd forintos beruházással épülő üzemben az év végén sem szünetel a munka. Szombaton a Tiszai Vegyi Kombinát szerelői tevékenykedtek, többek­­között csőszigetelésen, valamint a különböző berendezések rendkí­vül nagy gondosságot igénylő szabályozásán. Az olefinmű a feldolgozásra kerülő évi kilencszázezer tonna benzint Százhalombattáról kapja. A megközelítőleg kétszáz­ kilométeres szállító csővezeték már üzemel, s a ben­zin folyamatosan érkezik, amellyel most a tárolókat töltik fel. A Tiszai Vegyi Kombinát olefinművében termelt évi kétszázötvenezer tonna etilén felét a szovjetunióbeli kalusi kombinátban dolgozzák fel. Az etilént háromszáz kilométe­res csővezetéken továbbítják­­ testvérüzemünknek. Ennek száztizenhét kilométeres része esik magyar területre. A vezeték hazai szakaszának tisztítása megtörtént, s jelen­leg a szárítás van soron, párhuzamosan a nyomáspróbákkal. Az olefinmű százhúsz főnyi kezelőszemélyzete részt vett a szerelésben és az­ üzembe helyezésben is. A kongresz­­szusi munkaversenyben a Tiszai Vegyi Kombinát mint­egy négyezer dolgozója — közte a KISZ-védnökséget vállalt fiatalok — kommunista műszakon több mint huszonötezer társadalmi munkaórában segítették a kivitelezőket. Ennek eredménye a januári etiléngyártás. A Tiszai Vegyi Kombinát olefingyára a kétszázötven­ezer tonna etilénen kívül többek között százhuszonötezer tonna propilént, nyolvanezer tonna műgumi-alapanyagot, valamint kétszázezer tonna pirobenzint is­ termel majd évente. A termékek jelentős részét a kalusi üzemben dol­gozzák fel. Cserébe a Szovjetunióból olyan műanyagokat kapnak amg&efc a Sgasafi' i®» SKESre .(MSS) * Vásárhelyi kiadás 31. ÉVFOLYAM 303. SZÁM 1974. december 29., vasárnap Ara: 80 fillér MAI TÉMÁNK Seperni — a házunk elül s­ zép közmondás az, hogy seperjen min­denki a saját háza előtt. Van ebben valami, hi­­szen ugye az ember kifelé néz­ a házából. S ha eset­leg nem elég tág az ab­lak, vagy esetleg magas a párkány, akkor a maga há­za elé nehezen, a máséra könnyebben odalát. Nem árt figyelmeztetni: hová ügyel­jen,a hol seperjen. . Nekem azonban mégsem tetszik egyértelműen ez a közmondás, mármint, hogy seperjen ki-ki a saját háza­ előtt. Valaminek a hiányát érzem, amikor ezt hallom. Mintha valamit hozzá kelle­ne tenni ehhez még, külön­ben minduntalan azt a piá­­sik­ szólást juttatja eszembe, miszerint törődjék mindenki csak a maga dolgával. Ne avatkozzék bele semmibe, ami a kapun kívül történik, mert abból már elég baj volt itten úgy 30 egynéhány évvel ezelőtt. Sőt, néha, eset­leg, hellyel-közzel még azóta is. Módosítani kellene ezeken a szép és meghitt, megszo­kott mondásokon, de főként az általuk takart vagy palás­tolt vagy továbbcipelt néze­teken. Úgyis korszerűsíteni igyekszik manapság az em­ber mindent maga körül. Új dolgokkal rendezi be a munkahelyét, az otthonát, meg a divat, az öltözködés, a hajviselet, a szakáll viselet is változik. Hát ugyanúgy kellene mindig tökéletesíte­ni a nézeteinket is. A köz­mondásokkal együtt. M­iről jutott eszembe mindez? Egy makói elvtárs nemrégiben arról beszélt egy értekezlet­­en­­— MÁV-dolgozó egyéb­ként—, hogy valamelyik is­­merőse,­­ aki szellemi dol­gozó, négyszemközt elma­rasztalta oktatási irányvonal­­­unkat, mármint a népköz­társaságét — mert úgy­mond, a középiskolában ta­nuló, igényesebben nevelt gyermekeket néha rossz tu­lajdonságokkal, szokásokkal, modorbeli megnyilvánulá­sokkal fertőzik a kevésbé igényesen neveltek. Értsd: a teljes összkomforttal, nagy könyvtárral, magasabb isko­láról szóló bizonyítvánnyal még nem rendelkezők, gye­rekei nem mindig pozitív hatással vannak a többiek­re. Ne említsünk­ foglalko­zást — az kényes, így is látható, milyen társadalmi területekről és melyik olda­láról van szó a mi Nagyut­cánknak. Nem akarom ezt részlete­sebben elemezgetni. Van ilyen nézet — ez a lényeg. Az egyik oldal így látta a­­ szóban, forgó példában a má­sik oldalt. S, ott sepergetne. A­­dolgozó, aki ezt elmond­ta, hozzátette, szerinte az se ártana, ha az az „igé­nyesebb” réteg is szaporáb­ban küldené a gyermekeit a szakmunkásképzőkbe, hadd „fertőzzék” ők is a­­többit.­gy is lehet beszélni. Ezért mondom: nem egészen jó az a köz­mondás. A makói MÁV- dolgozóna­k igaza van: pró­báljunk­­ képletesen együtt sepregetni végre nem az én házam vagy a te házad, ha­nem a... házunk előtt Minden úton és­ járdán, ami közös, , LACZOB ISTVÁ»'­S !

Next