Csongrád Megyei Hírlap, 1975. április (20. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-02 / 77. szám

Tanácskoztak a megye országgyűlési képviselői Tegnap, kedden délelőtti Szegeden, a Hazafias Nép­front városi bizottságának székházában tanácskozást tartott a Csongrád megyei országgyűlési képviselőcso­port. Juratovics Aladár, a képviselőcsoport vezetője köszöntötte a megjelent képviselőket és vendégeket, köztük dr. Németh Lajost, a megyei pártbizottság tit­kárát, dr. Bozó Sándort, a megyei tanács vb titkárát, Molnár Sándort, a Hazafias Népfront megyei titkárát. A tanácskozáson először az országgyűlés tavaszi ülés­szakának napirendjét beszél­ték meg a képviselők, amely a társadalombiztosítási tör­vényjavaslatot tárgyalja majd. A felkészüléshez nagy segítséget nyújtott dr. Nagy Máténak, az SZTK megyei igazgatójának tájékoztatója. Ezután a megye ország­­gyűlési képviselői a négy­éves munkájukról szóló je­lentést vitatták meg, abból az alkalomból, hogy az 1971- ben megválasztott ország­­gyűlés mandátuma április­ban lejár, és új választások­ra kerül majd sor. Megyénk 16 országgyűlési képviselője a választókerü­letét a megyei és országos fórumokon jól képviseli. Tí­zen közülük valamely or­szággyűlési bizottság mun­kájában is aktívan részt vesznek. A képviselők nem­csak a megye életét érintő kérdéseket vitatták meg üléseiken, hanem látogatást tettek a HÓDIKÖT-ben, a szentesi Árpád Tsz-ben, a szegedi Házgyárban, az olaj­mezőn és közös tanácsko­zást tartottak a Bács-Békés megyei képviselőcsoporttal. Jóllehet, a képviselők mun­kája egyéni képviselet, a me­gye gondjai, a közös orszá­gos és helyi feladatok ösz­­szekapcsolják tevékenységü­ket. A sokrétű munkájukat segíti, hogy megfelelő kap­csolatot teremtettek a Ha­zafias Népfront bizottságai­val, a helyi párt- és taná­csi szervekkel. A képvise­lői beszámolókon túl bri­gádgyűléseken, falugyűlése­ken, különböző rendezvé­nyeken találkoztak választó­ikkal. A jelentésről kialakult vi­tában valamennyi képviselő­ elmondta véleményét. Saját tapasztalataikról, tevékeny­ségük szépségeiről és nehéz­ségeiről szóltak. Kiemelték, hogy az elért eredmények, nem egy képviselő munká­ját, hanem az egész csoport és a társadalmi szervek jó együttműködését tükrözik. A választók jogos és közér­dekű panaszaikkal segítik a képviselők munkáját, külö­nösen a kisebb kollektívák­kal való beszélgetések hasz­nosak és fontosak. A gon­dokról szólva egyben a jö­vő­­ feladatait is meghatároz­ták: tovább javítják kapcso­lataikat az üzemek, gyárak, termelőszövetkezetek,­ kollek­tíváival, a helyi tanácsokkal és a Hazafias Népfront bi­zottságaival. A Csongrád megyei kép­viselőcsoport eredményeit értékelte dr. Németh Lajos, a megyei pártbizottság tit­kára is. Megköszönte lelki­­ismertes, becsületes, közéleti felelősségérzeten alapuló munkájukat, amely me­gyénk négyéves fejlődésében is döntő szerepet játszott. Kategóriánként elsők: Csongrád, Csanádpalota, Királyhegyes Értékelték a település­fejlesztési versenyt Ülést tartott a megyei tanács vb Tegnap délelőtt ülést tar­tott a megyei tanács végre­hajtó bizottsága dr. Perjési Lászlónak, a megyei tanács elnökének, illetőleg Hantos Mihálynak, a megyei ta­nácselnök helyettesének el­nökletével. A vb napirendjén szere­pelt az 1974. évi település­­fejlesztési terv értékeléséről készített beszámoló Bérczi Gyulának, a Csongrád me­gyei Tanács településfejlesz­tési verseny szervező bizott­sága vezetőjének előterjesz­tésében. A bizottság értékel­te a településfejlesztési ver­seny múlt évi eredményeit, s megállapította a település kategóriák szerint kialakult sorrendet, melyet a vb elfo­gadott. • A városok között Csong­rád érte el a legjobb ered­ményt, ahol egy lakosra 662 forint értékű társadalmi munka jut, s összesen 13,3 millió forintot teljesítettek. Ezzel az eredménnyel el­nyerték az 1 millió forint jutalmat. Második helyre került Makó, 12,8 millió fo­rint értékű munkavégzéssel és harmadik Szentes, 13,1 millió forinttal. A nagyközségek között Csanádpalota érte el a leg­jobb eredményt, s elnyerte az 500 ezer forintos jutal­mat. Összesen 5,3 millió fo­rint értéket teljesítettek, egy lakosra 1071 forint jut. Má­sodik lett ebben­ a kategó­riában Mindszent 5 millió­­forinttal és harmadik Szeg­vár 2,8 millió forint értékű társadalmimunka-teljesí­téssel. Királyhegyes lakossága 1 millió forint értékű társa­dalmi munkát végzett el, s ezzel a községek között leg­jobb eredményt mutatták fel, s így megkapták a 300 ezer forintos jutalmat. Eb­ben a kategóriában második lett Fábiánsebestyén 1,6 millió forinttal, s ezért 200 ezer forint jutalmat kaptak. Harmadik helyre került Ár­pádhalom fél millió forintos teljesítéssel. A településfejlesztési ver­senyben, mint ezt a jelentés is megállapítja a megye va­lamennyi települése részt vett és jórészt a kongresz­­szusi felajánlások következ­tében korábbi évekhez ké­pest jobb eredmények szü­lettek. Megyénkben tavaly összesen 135,2 millió forint értékű munkát végeztek el társadalmi feladatként, mely 29 százalékkal, s 30,4 millió forinttal haladja meg az 1973-as eredményt. Az el­múlt évben a­ verseny során a helyi tanácsok és a válla­latok jobban együttműköd­tek, s ez abban is kifejező­dik, hogy a gazdálkodó szer­vek mind nagyobb mérték­ben bekapcsolódnak a társa­dalmi munka szervezésébe és végzésébe. Figyelemre méltó a KISZ-tagok és út­törők mind nagyobb arányú bekapcsolódása. Megvitatta a vb Csanád­palota nagyközségi közös ta­nács végrehajtó bizottságá­nak munkájáról készített írásos jelentést, melyet Ba­lázs István csanádpalotai ta­nácselnök terjesztett elő. Eh­hez írásos kiegészítő jelen­tést fűzött, Szabó Jánosné, a megyei tanács vb makói járási hivatalának elnöke. A tanácselnök írásos be­számolója úgy mutatta be a nagyközség és társközsége, Kovegy fejlődését, mintha az problémamentes, zökke­nő nélküli lett volna­­az ed­digiekben. Főként az eddig megvalósított fejlesztésekre helyezte a hangsúlyt. Ta­gadhatatlanok az eredmé­nyek, de a község életéről, a községpolitikai tevékenység­ről, a csanádpalotai nagy­községi közös tanács végre­hajtó bizottságának munká­járól a járási hivatal elnö­kének kiegészítő jelentése adott hű képet. Ebben köve­telményként megfogalmazó­dott az, hogy a községi vb­­nek nagyobb szerepet kell vállalnia a tanácsi határoza­tok végrehajtásának meg­szervezéséből. Ugyanis több­ször előfordult, hogy amikor a tanács határozatainak vég­rehajtásáért a végrehajtó bi­zottságot tette felelőssé, ak­kor a tanácsi vezetők saját­ maguk intézkedtek, megke­rülve a végrehajtó bizottsá­got, s ez a testület szerepé­nek lebecsülését jelenti. A két előterjesztést mér­legelve a megyei tanács vb úgy határozott, a járási hi­vatal elnökének jelentését fogadja el, mivel az tükrö­zi jól a csanádpalotai vég­rehajtó bizottság munkáját. A nagyközség további fej­lődése csak úgy képzelhető el, ha a tanácsi vezetők reá­lisan ítélik meg helyzetü­­ket, s fő feladatuknak te­kintik a társadalmi élet de­mokratizmusának növelését és elmélyítését. A községpo­litikát nem szabad leszűkí­­tetten értelmezni, s az ered­ményeket csak néhány je­lentősebb objektum megva­lósulásával magyarázni. Nél­külözhetetlen a társadalom­­politikai feladatok eddiginél jobb megszervezése. A ta­nácsnak és a lakosságnak a kapcsolatát úgy kell formál­ni, hogy a falugyűlések sze­repe érvényesüljön. Ahhoz,­­hogy a községpolitika való­ban a nagyközség valameny­­nyi polgárának érdekeit szol­gálja, szükséges a helyi párt­­szervezet eredményesebb irá­nyító és ellenőrző tevékeny­sége is. Paprika­­magról KÍSÉRLETI SZÓRT VETÉS A MAKÓI LENIN TSZ-BEN A makói Lenin Termelő­szövetkezet termáltelepén az idén először vetnek paprika­magot. Egyelőre csak 7 hek­táron alkalmazzák a szórt ve­tést, egy gépsor segítségével. Amennyiben ez a módszer beválik és jó termést ad, a következő években növelni fogják a területet. Ez a n év tehát a kísérlet­re. A­zer­­zett tapasztalatokat a jövő­ben hasznosítani fogják. Képünkön: Géppel vetik a paprikamagot. (Fotó: Lázár Mihály.) SZERDA. Újjászületett egy százéves gyáregység Elkészült a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengerműve öt esztendővel ezelőtt szü­letett a döntés: a Lenin Ko­­­hászati Művek területén hat futballpálya nagyságú helyen építsék meg Közép-Európa legkorszerűbb nemesacél­hengerművét. A mű kész, április elsején 14 órakor ad­ták át. Máris többet term­él a réginél A tegnap avatott nemes­acél-hengermű középsora már egy éve működik, s a felfutás első esztendejében ötezer tonnával többet ter­melt, mint a lebontott száz­éves régi finomhengerbe, amelynek három hengersora együttesen 130 ezer tonnát termelt. Most, hogy a finom­hengersor is elkészült (a két hengersor termékei között a méretekben van különbség) , teljes a mű. Ha az újságíró azt kérde­zi a kohászati művek bár­melyik dolgozójától, hogy vajon miért van szükség a hárommilliárd forint értékű beruházásra, bizony szemet kerekítenek rá, hiszen a fej­lődő gépgyártás, az építőipar valósággal falja a hengerelt acélt, és a világpiacon ez az egyik legbecsesebb áru, így hát a fejlesztést nem lehetett elodázni, sürgősségét a nép­­gazdasági érdek kívánta. Az utóbbi húsz évben mintegy tízmilliárd forintot fordítottak az LKM fejlesz­tésére, a legtöbbet — há­rommilliárdot — a henger­műre. Műszerek mellett A nézelődőt elkápráztatja az égbe nyúló kéményerdő között is óriásnak tűnő gyár­egység. S ha még azt is tud­ja, hogy mi minden történt a döntés és az átadás között — legalább annyira csodálja az embert, aki alkotása ré­vén maga is óriás lett Itt megszűnt a nehéz fizikai munka. Munkások sokaságát küldték Krivosrogba, Zapo­­rozsjebe, ezenkívül Lengyel­­országba és az NDK-ba, hogy átképezzék őket az új tech­nikára, miközben itt, a gyár­ban is egymást érték a tan­folyamok. Jellemző: a ko­rábbi hengerműben mintegy ezer, nehéz fizikai munkát végző dolgozó birkózott az anyaggal, most a sokkal na­gyobb teljesítményhez 1200 a létszám, de műszerek mel­lett automatákat kezelve dolgoznak, s közülük a régi­hez viszonyítva meghárom­szorozódott a karbantartók száma. Van itt csodálnivaló bő­ven­ A gyáregység területén 810 ezer köbméter légteret építettek be, az üzemcsar­nok óriás alapterülete 75 ezer négyzetméter, 1200 ki­lométer hosszú (!) kábel, és 25 ezer kilowatt az összes beépített villamos teljesít­mény, amely egy kisebb vá­ros teljes energiaellátását biztosítaná. Nemzetközi munkamegosztással A felszabadulás 30. évfor­dulójának méltó ünneplése­ként az alkotókkal együtt örült az ország. Ebből az al­kalomból külön köszönthet­jük a külföldi közreműködő­ket is; barátainkat a szocia­lista országokból, szovjet, NDK-s és csehszlovák segí­tőtársainkat, francia és oszt­rák szakembereket. Most már összehangoltan termelnek a magdeburgi SKET-cég gépei, a szovjet gyártmányú melegfűrészek és repülőollók, a francia iz­zítók, és az osztrák finom­sori átfutó kemencék. Töké­letesen működnek az NDK REAB-cégének villamos be­rendezései is. A kohászok — és mind­annyiunk — e legújabb büszkesége magán viseli a nemzetközi együttműködés jegyeit. Termékei pedig — miként eddig is — eljut a világ sok-sok országába, na­gyobb mennyiségbe­r, jobb minőségben, öregbítve az egyre fiatalodó kohászati művek hírnevét. CSALA LÁSZLÓ Tegnap délután Horgos Gyula kohó- és gépipari mi­niszter felavatta a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hen­gerművét. Az ünnepségen szovjet és NDK-beli küldöttség is részt vett. (MTI) MŰSZAKI BEMUTATÓ­­ JELKÉPES ÜZEMBE HELYEZÉS NAPONTA 10 EZER KÖBMÉTER VÍZ Felavatták az új vásárhelyi vízművet Kedden délelőtt Vásárhe­lyen hazánk felszabadulásá­nak 30. évfordulója tisztele­tére hivatalosan is felavat­ták a több, mint 27 millió forintos költséggel épített városi vízművet. Ebből az alkalomból a városi tanács vb-termében szakmai bemu­tató keretében ismertették a meghívottak előtt a vízmű létrejöttének előzményeit, s az új létesítmény működési elvét. Albert Károly, a városi tanács vb terv- és munka­ügyi osztályának vezető fő­mérnöke egyebek között el­mondotta, hogy az 50-es években még — a város kü­lönböző pontjain fúrt — 135 kis kút látta el a lakosságot vízzel. Az évek során ezek­nek a kutaknak a hozama fokozatosan csökkent, s ezért törpe vízművek tele­pítésével próbáltak enyhíte­ni az egyre gyakoribb víz­hiányon. Azonban az így­ nyert­ 4500 köbméteres napi vízmennyiség is kevésnek bizonyult a későbbiekben: nyaranta — különösen a többszintes­ lakóházakban — sokszor kora reggeltől késő estig nem folyt víz a csa­pokból. A vízellátás megoldására 1969-ben készült el az az át­fogó terv, amely egy — hosszabb távon napi 25 ezer köbméter vizet termelő — központi vízmű létesítését tartalmazta. A kivitelezés a negyedik ötéves tervben kez­dődött meg a kertvárosi Parkerdő1-­­ben tér­é nyegében kis rendsze . .. Lé­tesítmények most készültek el teljesen. Ezekkel, s a még jól üzemelő törpe vízmű­vekkel, összesen napi 10 ezer köbméter vizet tudnak a la­kosság önkéntes hozzájáru­lásával is egyre bővülő ma­a­gasnyomású vezetékhálózat­ba juttatni. A felmérések szerint ez a mennyiség az 1980-as évek elejéig elegen­dő lesz — a fogyasztás je­­­lenleg átlagosan napi 6 ezer köbméter —akkorra kell majd a második ütemben­ tervezett kutakat megfúrni, s a további berendezéseket a már most kiépített he­lyükre beszerezni. A főmérnök ismertetője után Pohánka Árpád, a köz­ponti vízműtelep vezetője tartott tájékoztatót, a vízmű működéséről. Ezután a hely­színen került sor a város életében oly fontos — már eddig is részlegesen műkö­dő — létesítmény jelképes üzembe helyezésére, amely­nél jelen volt Dobai József, a városi pártbizottság titká­ra és dr. Csatordai Antal ta­nácselnök is A szentesi Termál Tsz-ben Egymillió forint lakásépítési kölcsönre A szentesi Termál Tsz-ben a tavalyi jó gazdasági ered­mények lehetővé tették azt a kezdeményezést, hogy a dolgozók, a felnőttek és a fia­talok lakásépítési akcióinak elősegítésére kölcsönt folyó­sítsanak a szociális összegből. Erre a célra egymillió forin­tot irányoztak elő 1975-ben. A kölcsönzési akció a maga nemében újdonságnak és ez­zel együtt nagyon hasznos dolognak számít a szentesi mezőgazasági nagyüzemek viszonylatában. A szövetkezetben külön bi­zottságot alakítottak a gaz­­­­dasági és politikai vezetés­­ képviselőiből, hogy kidol­gozzák a feltételeket, az egyes részletkérdéseket a la­kásépítési kölcsön folyósítá­sára. Az elképzeléseket még ezután hagyják jóvá, de szó van arról is, hogy a kölcsön mellett kedvezményes telek­hez is juttatják az arra ér­demesült jelentkezőket, sőt az építés folyamán az anyag­­szállításokban is segítséget nyújt a szövetkezet. A megfelelő időtartamú munkaviszonyt, a szociális helyzetet és más szempotokat figyelembe véve, az elbírálás alapján a jelentkezőknek nyújtandó kölcsönt — ka­matmentesen — fejenként 50 ezer forintra tervezik. Az összeget részletekben kell törleszteni. Azt is meggondo­lás tárgyává teszik, hogy a kölcsönt esetleg más lakás­­építési akciókkal összekötve — például OTP jellegű épít­kezés — folyósítják a rászo­ruló tsz-tagoknak, illetve al­kalmazottaknak. Érdemes még azt is meg­említeni, hogy a szövetkezet­ben 100 ezer forint összeggel létesítettek ifjúsági alapot. Ennek felhasználására a ter­melőszövetkezet KISZ-alap­­szervezete és ifjúsági bizott­sága már kidolgozta a ter­veket. Többek között bőví­tik a klubhelyiségeket, és sportszereket vásárolnak. 3

Next