Csongrád Megyei Hírlap, 1975. április (20. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-09 / 82. szám

Nem végezték el a munkát A fiamtól karácsonyra kaptam egy kenyérpirítót. Az első héten a fűtőteste el­romlott. Elvittem a Vas- és Fém ISZ rádió- és televízió­javító részlegébe, a Vásárhe­lyi utcába. Két hét múlva visszaadták, hogy használjam így, nem tudnak vele egyelő­re mit csinálni. A garancia­­szelvények közül egyet lesza­kítottak, de elvállalták, hogy nem javítottak semmit. Azóta is csak ígérgetik, hogy nézzek be, rendeltek fűtőtestet bele. Az az érzé­sem,­ hogy ez a garancia le­jártáig így megy. A cég munkájáról eddig is rossz tapasztalataim vannak a rá­dióm javításával kapcsolato­san. IGAZ ISTVÁN", Makó, Zrínyi utca 2015 * Munkatársunk érdeklődé­sére elmondták a Vas- és Fémipari Szövetkezet szervi­zében, hogy Igaz István pa­nasza jogos. Vigye vissza a kenyérpirítóját, s kicserélik hibátlanra. 6 A szegedi halászlé, mm Külföldön is nagy híre van a szegedi halászlének. Vélet­lenül fültanúja voltam egy beszélgetésnek, ahol a sze­gedi halászlét dicsérték: még most is szájukban érzik az ízét, ha Szegedre fikcióznak, s elmondták, hogyan készült régen. Szegeden négyfajta halból készült halászlé. Körülbelül 5 kiló halból, pontyból, har­csából, kecsegéből és süllő­ből. Hozzávalók: 4 evőkanál­nyi szegedi paprika, 2 evő­kanálnyi só, s annyi vörös­hagymát adtak hozzá, ameny­­nyi egy közönséges tányérra fér. Először megsózták, aztán megtisztították, a halak far­kait levágva a vért a bog­rácsba csepegtették. Legalul­­ra a halfejek kerültek, aztán a feldarabolt ponty, harcsa, kecsege és süllő, utoljára annyi vizet öntöttek rá, hogy a bográcsba rakott feldara­bolt halat legalább három ujjnyira takarta. A bográ­csot szabadban szolgafára (kampós fa, amelyre szabad tűzhely fölött a bográcsot, üstöt akasztják) akasztották úgy, hogy a láng jól körül­járja. Lassú tűz mellett főz­ték egy óráig. A paprikát és vöröshagymát akkor tették bele, amikor forrni kezdett. Keverni nem volt szabad, hogy szét ne málljon, hanem „szögediesen” szólva, csak riszálni (rángatni, cibálni) kell, nehogy a bográcshoz odaégjen. Védekezés a rozsda ellen A disznóvágáskor használt vágóeszközöket, de a kerti és a gazdasági szerszámokat igyekeztek megvédeni a rozs­­dásodástól. A berozsdásodott késekkel, húsvágókkal vagy egyéb szerszámokkal nehe­zebb volt dolgozni, mint a rozsdamentessel. A vas- és acélszerszámo­kat meg lehet védeni a rozs­­dásodástól. Kevés oltatlan mészre tiszta hideg vizet kell önteni. Amikor leülepszik, az oltott mész tetején tiszta maradt a víz, azt leöntötték, faolajjal összekeverték, addig keverték, amíg ez a folyadék tejfölszerűvé vált. Régen ez­zel a folyadékkal bekenték a késeket, szerszámokat, utá­na újság- vagy egyéb papír­ba csomagolták, s így tették el. Az így eltett szerszámok nem rozsdásodtak meg, akár­milyen hosszú ideig álltak becsomagoltan. Az idősebb emberek el­mondták még, hogy az eke­vasat és a kormánylemezt ko­csikenőccsel kenték be, így nem rozsdásodott meg, s ez­által könnyebb volt a szán­tás. KOMOLY PÁL A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁRÓL Beszélgetés Gyovai Pál népművésszel A mindszenti dózsatelepi általános iskola úttörői is megbízást kaptak a Vörös Csillag elnevezésű akció ke­retén belül, hogy próbáljunk riportot készíteni Gyovai Pál népművésszel. Virággal kö­szöntöttük Pali bácsit, uno­kája kedvesen hellyel kínált bennünket. — Hogyan lett Pali bácsi­ból népművész? — ez volt az első kérdésünk. — Tudjátok, gyerekek, én csak 65 éves korom óta fa­ragok. Azelőtt gulyás voltam, majd később molnár lettem. Bizony, akkoriban igen sokat kellett dolgozni, nemigen ér­tem rá a saját örömömre is faragni. Valamikor régen, még 39 éves koromban pró­bálgattam, fából, de komo­lyabban, csak amikor nyug­díjas lettem, kezdtem farag­ni a köveket. Első munkám­nak az „Ősanya” nevet ad­tam. — Állították már ki alko­tásait? Ki és hogyan fedezte fel tehetségét? — Bizonyára ismeritek Tóth Emmia nyugdíjas tanár­nőt. Neki mutattam meg munkáimat, és ő valami pes­ti atyafiának mutatta meg, akik el is látogattak hozzám, és elvitték mind az itthon levő kész alkotásaimat. Tud­játok, gyerekeim, becsültek engem már régen is, de a felszabadulás után meg kü­lönösen. Itt, Mindszenten nem volt kiállításom, de Kecskeméten igen. Egyik da­rabomat 2000 forintra becsül­tem, és ott ki is fizették ne­kem érte ezt az összeget. — A felszabadulás ünnepé­re készített-e valamit? — Faragtam egy vöröska­tonát. Ők hozták el nekünk a szabadságot! Ezzel állítottam emléket a magam részéről is a felszabadulás­nak. — Mindszenten van-e va­lakinek tulajdonában a fara­gásaiból? — Itt. Mindszenten csak két művem van, az egyiket a doktornak ajándékoztam, mely egy női alakot ábrázol, a másik a Török tanároknál van, az egy kutyát. Most nincs idehaza egy se, amit megmutathatnék. Mert saj­nos, idős, 90 éves vagyok én már, lassan haladok a mun­kával, és­ a látásom se a leg­jobb. — Hogyan fogadta a mind­szenti nép és Pali bácsi a felszabadulást ? — Nagyon örültünk, hogy a sok éves háború után vég­re béke lett, és szabadok let­tünk. Én már idős voltam ahhoz, hogy részt vegyek a felszabadító harcokban, de lelkemben együtt voltam a hős katonákkal. Én is,­ mint más 60 éves, élvezhettem a nyugdíjamat, és a meleg, kedves otthonomba visszavo­nulhattam, és faragtam a nekem oly kedves tárgyakat. Megköszöntük a riportot. Megbeszéltük Pali bácsival, hogy máskor is meglátogat­juk, és egy szép emlékkel in­dultunk haza. RÉPÁS ETELKA őrsvezető és társai, Mindszent Egy kiváló szocialista brigád A szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat Béke szocialista brigádja 1961-ben alakult. Munkahelyük a tojásfeldolgozó üzem. Az­óta már cserélődtek a brigádtagok, de még néhányan vannak az alapító tagok közül is. Az irodában, a polcon egymás után sorakoznak a kitüntetések. Bronz, ezüst, arany, és a legfrissebbre a legjobban büszkék. Tavalyi munkájuk elismeréséért a­­vállalat Kiváló brigád cím kitüntetés­ben részesítette a Béke brigádot. A „vete­rán” tagok közül­ Gere Lajosné, a részleg üzemvezetője, 1974-ben kapta meg a vál­lalat emblémájával ellátott arany pecsét­gyűrűt, a 25 éves törzsgárdatagságáért. Fodor Mihályné 1968-ban és most is kivá­ló dolgozó. Zöld Józsefné tele élménnyel tért haza az MSZMP XI. kongresszusáról. A brigád minden tagja részt vesz a po­litikai oktatásban, és mindenki könyvtári tag. Sikeresen szoktak szerepelni a külön­böző vetélkedőkön. Róluk el lehet monda­ni, hogy van összetartás, van segítőkész akarás. Ott vannak a kommunista műsza­kon, de szeretnek közösen szórakozni is. Legutóbb színházban voltak. Tanul, műve­lődik a brigád. Naplójukban mindent gon­dosan vezetnek. Hosszú volt az út, míg idáig eljutottak, s megérdemelték a kitün­tetést, amelyhez igazán gratulálni lehet. Munkájukról csak a dicséret hangján le­het beszélni. Kívánunk a brigád valamennyi tagjá­nak jó munkát, erőt, egészséget. Csak így tovább! DÖMSÖDI MIHÁLY szentes A képen a Béke brigád. Gyermek- és ifjúsági részleg Nagy öröm ért a földeáki könyvtárban bennünket­.. A szép, tiszta kulturált könyvtárba mindig szívesen járnak a földeákiak. A kö­zelmúltban rendezték be az egyik termet a legkisebbek­nek. Az ajtón a felírat: „Gyermek- és ifjúsági rész­leg”. A polcokon meseköny­vek, szépirodalmi művek so­rakoznak. Rácz Istvánnétól, a könyv­tár vezetőjétől érdeklődtem, hányan keresik fel a gyer­mekek közül ezt a könyvtár­­szobát, « milyen a látogatott­ság? — Az iskolás korú gyerme­kek mintegy 70 százaléka tagja a könyvtárnak. Sokan iratkoztak be azóta is, mióta megnyílt a gyerekek „könyv­tára”. Naponta átlag negyve­nen fordulnak meg itt — többségében gyerekek és idő­sebbek. Mivel 21 éve vagyok itt, tudom, kinek milyen az ízlése, milyen könyvet ajánl­jak idősnek, fiatalnak. A könyvtár alkalmas napi­lapok és folyóiratok olvasá­sára is, hisz az országban megjelenő képes- és napila­pok nagy része megérkezik ide is. A legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megtalálja az őt érdeklő la­pokat. A kényelmes fotelok­ban ülve nyugodtan olvashat a csendes könyvtárban­. Az idei évre­ a községi ta­nács 17 ezer forintot bizto­sít könyvvásárlásra. Ez lehe­tővé teszi, hogy az elhasz­nált könyveket selejtezzük, és új példányokat vásárol­junk. Jó lenne, ha a köl­csönzőink jobban megszív­lelnék, hogy a könyv — jó barát, s ne rongálják, firkál­ják össze a náluk levő pél­dányokat! — mondotta befe­jezésül a könyvtár vezetője. SIPOS ERZSÉBET Nemhiába kértük csapat­parlamentünkön a patronáló vállalatok segítségét, íme itt az eredménye. A mindszenti Háziipari Szövetkezet Béke szocialista brigádja kommu­nista szombatot rendezett, melynek eredményét, 1100 forintot csapatunknak, a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat­nak ajándékozta. Az ajándé­kot a brigád két tagja és a párttitkár néni hozta el, aki­ket virággal köszöntöttünk, és elbeszélgettünk velük. Kérdésemre a brigád egyik küldöttje így válaszolt: — Mi, felnőttek annak örülünk, ha a gyerekeket boldognak látjuk. Ezért hatá­roztunk úgy a brigád asszo­nyaival, hogy szombaton is dolgozunk. Sőt, a párttitkár néni még azt is mondta, hogy ha táborba mentek, csomagjaitokat a Háziipari Szövetkezet autója majd el­szállítja. KISS ÉVA, Mindszent, a Riporter őrs tagja Műemlékmegóvás, várospolitikai foruszt Új munkaformák a népfrontmozgalomban A népfrontmozgalom új munkaformái bontakoznak ki a lakóterületeken működő aktivisták kezdeményezésére — erről tájékozódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál az MTI munkatársa. Elmondták, hogy a fővárosban — kerületekben — és a megyékben is új meg új ötletek megvalósításával teszik hatékonyabbá a Hazafias Népfront szerepét a közéletben, fórumküldetését a politizálásra serkentésben és a közvéle­mény meghallgatásában, formálásában. Fővárosi példaként említhető a közelmúltból, hogy az ,,Együtt Budapestért” akció keretében — a pártkongresz­­szushoz és a felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódóan — méltán váltott ki nagy érdeklődést a „Milyen legyen Csepel holnap, holnapután, 1980-ban?” mottóval megrendezett, el­ső kerületi városfejlesztési konferencia, amelynek 25 lakó­körzeti ankét volt az előzménye. A nyílt várospolitika je­gyében a budapesti népfrontbizottság a Fővárosi Tanács­csal közösen kezdeményezte és szervezte meg ezt a közvé­leményfeltáró konferenciát. Köznapinak tűnő, de hátterével „népfrontos” hír az is, hogy új utat kapott a villánykövesdi és palkonyai műem­lék pincesort. A beruházás költségeit a közös tanács saját erőből fedezte, és ehhez még igen nagy értéket adott hoz­zá a lakosság, a KISZ-tagok társadalmi munkája is. Jó példát mutatott munkavállalásával a népfrontbizottság is: a teljesített munkaórák értéke sok ezer forintot tett ki. Országos nevezetességek a villánykövesdi és palkonyai műemlék pincesorok. Az Országos Műemlékfelügyelőség karbantartásra minden pincetulajdonosnak évi kétezer fo­rint dotációt ad, és ehhez jön hozzá a Hazafias Népfront­­bizottság szervezésében végzett — évente jelentős mértékű­értékű — társadalmi munka. Ennek a közös értékek ápolá­sát célzó öntevékeny áldozatvállalásnak — amint a Haza­fias Népfront Országos Tanácsánál elmondták — a jó ér­telemben vett lokálpatriotizmus az alapja. A TELJES TANULMÁNYI IDŐRE KÖSSENEK SZERZŐDÉST Ö­tezer-négyszáz tanulót várnak a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek A MÉM-ben összesítették a mezőgazdasági szakmunkás­­képző intézetek idei felvételi terveit. Az 1975—76-os tan­évben 27 szakmában várnak fiatalokat az iskolák, ame­lyekben összesen 5400 első éves tanuló kezdheti el ta­nulmányait. Miután idén az elmúlt évinél kevesebben végzik el az általános iskolát — a demográfiai hullám érezteti hatását —, néhány szakmunkáságazatban nagy erőfeszítést kell tenni a fia­talok érdeklődésének felkel­tésére. Egyes szakmáktól ugyanis például az állatte­nyésztéstől, a szőlő- és gyü­mölcstermesztéstől, egyelőre még idegenkednek a fiatalok. A szakmunkásképző intéze­tek, a megyei pályaválasztási intézetek és a termelőszö­vetkezeti szövetségek isme­retterjesztő anyagok, tájé­koztatók közreadásával se­gítik a fiatalok pályaválasz­tását. A mezőgazdasági nagyüzemek közül egész sor vállalkozott arra, hogy szakmai bemutatókon fogad­ja az általános iskolásokat, megmutatják a diákoknak a korszerű gépeket, és ismer­tetik a következő évek mun­kalehetőségeit. Egész sor üzem társadalmi ösztöndíj szerződést köt a leendő szakmunkásokkal. Ezen a téren szemléletvál­toztatásra van szükség, mert — amint megállapították — a nagyüzemek az esetek többségében csakis a negyed­éves hallgatókkal igyekez­nek szerződést kötni, holott arra lenne szükség, hogy az első évtől folyamatosan tá­mogassák a később hozzájuk kerülő fiatalokat tanulmá­nyaikban. (MTI) Sebességcsökkentő berendezés A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Kertésze­ti Gépesítési Főosztályán új sebességcsökkentő berende­zést szerkesztettek, amely a hazánkban általánosan hasz­nálatos MTZ—50 traktorok­ra szerelve óránként 0—2,7 kilométer haladást tesz lehe­tővé. Az MTZ—50 traktort így nem csupán az ültető, palántázó, de az ugyancsak „mászó” sebességet igénylő gyümölcsszedő, komlószüre­telő és takarmánykiosztó ko­csik vontatására is alkalmas­sá tették. A berendezés üze­mi próbája megtörtént, s a vizsgálatok jó eredménnyel zárultak. (MTI) A Fáklya új számáról A lap­ob száma teljes ter­jedelmét a magyar történe­lem legkiemelkedőbb esemé­nyének, a felszabadulás 30. évfordulójának szenteli. Pjotr Fedoszejev akadé­mikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke mél­tatja a két nép közötti meg­bonthatatlan barátság jelen­tőségét. Magyar részről Ja­kab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB osztályvezetője te­kint vissza ünnepi vezércik­kében a harminc év óta megtett útra. A hadtörténet lapjai soro­zatban Fomin ezredes „Ma­gyarország szabad” című, archív fotókkal illusztrált írását olvashatják. A lap riportere ellátoga­tott Vaszilij Golovcovhoz, akiről a gellérthegyi em­lékmű szovjet katonáját mintázta a szobrász. Víg István, a Magyar Nemzet főmunkatársa írt áttekintő elemzést a szovjet—magyar gazdasági együttműködés 30 évéről. A Magyarországért harcoló szovjet katonák között hős pilótanők is voltak — közü­lük néhánnyal beszélgetett emlékeikről Galina Beljaje­va. Egyidős a szabadsággal cí­men a lap riportot közöl Csordás Józseffel, a hódme­zővásárhelyi Vas- és Fém­ipari Szövetkezet elnökével, aki 1945. április 4-én szüle­tett. Méltán világhírű a Magyar Állami Operaház balett-tár­sulata. Szovjet vendégszerep­lésükről ír a lap leningrádi tudósítója. Az ünnepi számot a ba­rátság krónikája összeállítás és a következő, ugyan­csak ünnepi szám képekkel illusztrált előzetese egészíti ki. (RS) SZERDA, 1975. Április .

Next