Csongrád Megyei Hírlap, 1975. április (20. évfolyam, 77-100. szám)
1975-04-09 / 82. szám
Nem végezték el a munkát A fiamtól karácsonyra kaptam egy kenyérpirítót. Az első héten a fűtőteste elromlott. Elvittem a Vas- és Fém ISZ rádió- és televíziójavító részlegébe, a Vásárhelyi utcába. Két hét múlva visszaadták, hogy használjam így, nem tudnak vele egyelőre mit csinálni. A garanciaszelvények közül egyet leszakítottak, de elvállalták, hogy nem javítottak semmit. Azóta is csak ígérgetik, hogy nézzek be, rendeltek fűtőtestet bele. Az az érzésem, hogy ez a garancia lejártáig így megy. A cég munkájáról eddig is rossz tapasztalataim vannak a rádióm javításával kapcsolatosan. IGAZ ISTVÁN", Makó, Zrínyi utca 2015 * Munkatársunk érdeklődésére elmondták a Vas- és Fémipari Szövetkezet szervizében, hogy Igaz István panasza jogos. Vigye vissza a kenyérpirítóját, s kicserélik hibátlanra. 6 A szegedi halászlé, mm Külföldön is nagy híre van a szegedi halászlének. Véletlenül fültanúja voltam egy beszélgetésnek, ahol a szegedi halászlét dicsérték: még most is szájukban érzik az ízét, ha Szegedre fikcióznak, s elmondták, hogyan készült régen. Szegeden négyfajta halból készült halászlé. Körülbelül 5 kiló halból, pontyból, harcsából, kecsegéből és süllőből. Hozzávalók: 4 evőkanálnyi szegedi paprika, 2 evőkanálnyi só, s annyi vöröshagymát adtak hozzá, amenynyi egy közönséges tányérra fér. Először megsózták, aztán megtisztították, a halak farkait levágva a vért a bográcsba csepegtették. Legalulra a halfejek kerültek, aztán a feldarabolt ponty, harcsa, kecsege és süllő, utoljára annyi vizet öntöttek rá, hogy a bográcsba rakott feldarabolt halat legalább három ujjnyira takarta. A bográcsot szabadban szolgafára (kampós fa, amelyre szabad tűzhely fölött a bográcsot, üstöt akasztják) akasztották úgy, hogy a láng jól körüljárja. Lassú tűz mellett főzték egy óráig. A paprikát és vöröshagymát akkor tették bele, amikor forrni kezdett. Keverni nem volt szabad, hogy szét ne málljon, hanem „szögediesen” szólva, csak riszálni (rángatni, cibálni) kell, nehogy a bográcshoz odaégjen. Védekezés a rozsda ellen A disznóvágáskor használt vágóeszközöket, de a kerti és a gazdasági szerszámokat igyekeztek megvédeni a rozsdásodástól. A berozsdásodott késekkel, húsvágókkal vagy egyéb szerszámokkal nehezebb volt dolgozni, mint a rozsdamentessel. A vas- és acélszerszámokat meg lehet védeni a rozsdásodástól. Kevés oltatlan mészre tiszta hideg vizet kell önteni. Amikor leülepszik, az oltott mész tetején tiszta maradt a víz, azt leöntötték, faolajjal összekeverték, addig keverték, amíg ez a folyadék tejfölszerűvé vált. Régen ezzel a folyadékkal bekenték a késeket, szerszámokat, utána újság- vagy egyéb papírba csomagolták, s így tették el. Az így eltett szerszámok nem rozsdásodtak meg, akármilyen hosszú ideig álltak becsomagoltan. Az idősebb emberek elmondták még, hogy az ekevasat és a kormánylemezt kocsikenőccsel kenték be, így nem rozsdásodott meg, s ezáltal könnyebb volt a szántás. KOMOLY PÁL A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁRÓL Beszélgetés Gyovai Pál népművésszel A mindszenti dózsatelepi általános iskola úttörői is megbízást kaptak a Vörös Csillag elnevezésű akció keretén belül, hogy próbáljunk riportot készíteni Gyovai Pál népművésszel. Virággal köszöntöttük Pali bácsit, unokája kedvesen hellyel kínált bennünket. — Hogyan lett Pali bácsiból népművész? — ez volt az első kérdésünk. — Tudjátok, gyerekek, én csak 65 éves korom óta faragok. Azelőtt gulyás voltam, majd később molnár lettem. Bizony, akkoriban igen sokat kellett dolgozni, nemigen értem rá a saját örömömre is faragni. Valamikor régen, még 39 éves koromban próbálgattam, fából, de komolyabban, csak amikor nyugdíjas lettem, kezdtem faragni a köveket. Első munkámnak az „Ősanya” nevet adtam. — Állították már ki alkotásait? Ki és hogyan fedezte fel tehetségét? — Bizonyára ismeritek Tóth Emmia nyugdíjas tanárnőt. Neki mutattam meg munkáimat, és ő valami pesti atyafiának mutatta meg, akik el is látogattak hozzám, és elvitték mind az itthon levő kész alkotásaimat. Tudjátok, gyerekeim, becsültek engem már régen is, de a felszabadulás után meg különösen. Itt, Mindszenten nem volt kiállításom, de Kecskeméten igen. Egyik darabomat 2000 forintra becsültem, és ott ki is fizették nekem érte ezt az összeget. — A felszabadulás ünnepére készített-e valamit? — Faragtam egy vöröskatonát. Ők hozták el nekünk a szabadságot! Ezzel állítottam emléket a magam részéről is a felszabadulásnak. — Mindszenten van-e valakinek tulajdonában a faragásaiból? — Itt. Mindszenten csak két művem van, az egyiket a doktornak ajándékoztam, mely egy női alakot ábrázol, a másik a Török tanároknál van, az egy kutyát. Most nincs idehaza egy se, amit megmutathatnék. Mert sajnos, idős, 90 éves vagyok én már, lassan haladok a munkával, és a látásom se a legjobb. — Hogyan fogadta a mindszenti nép és Pali bácsi a felszabadulást ? — Nagyon örültünk, hogy a sok éves háború után végre béke lett, és szabadok lettünk. Én már idős voltam ahhoz, hogy részt vegyek a felszabadító harcokban, de lelkemben együtt voltam a hős katonákkal. Én is, mint más 60 éves, élvezhettem a nyugdíjamat, és a meleg, kedves otthonomba visszavonulhattam, és faragtam a nekem oly kedves tárgyakat. Megköszöntük a riportot. Megbeszéltük Pali bácsival, hogy máskor is meglátogatjuk, és egy szép emlékkel indultunk haza. RÉPÁS ETELKA őrsvezető és társai, Mindszent Egy kiváló szocialista brigád A szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat Béke szocialista brigádja 1961-ben alakult. Munkahelyük a tojásfeldolgozó üzem. Azóta már cserélődtek a brigádtagok, de még néhányan vannak az alapító tagok közül is. Az irodában, a polcon egymás után sorakoznak a kitüntetések. Bronz, ezüst, arany, és a legfrissebbre a legjobban büszkék. Tavalyi munkájuk elismeréséért avállalat Kiváló brigád cím kitüntetésben részesítette a Béke brigádot. A „veterán” tagok közül Gere Lajosné, a részleg üzemvezetője, 1974-ben kapta meg a vállalat emblémájával ellátott arany pecsétgyűrűt, a 25 éves törzsgárdatagságáért. Fodor Mihályné 1968-ban és most is kiváló dolgozó. Zöld Józsefné tele élménnyel tért haza az MSZMP XI. kongresszusáról. A brigád minden tagja részt vesz a politikai oktatásban, és mindenki könyvtári tag. Sikeresen szoktak szerepelni a különböző vetélkedőkön. Róluk el lehet mondani, hogy van összetartás, van segítőkész akarás. Ott vannak a kommunista műszakon, de szeretnek közösen szórakozni is. Legutóbb színházban voltak. Tanul, művelődik a brigád. Naplójukban mindent gondosan vezetnek. Hosszú volt az út, míg idáig eljutottak, s megérdemelték a kitüntetést, amelyhez igazán gratulálni lehet. Munkájukról csak a dicséret hangján lehet beszélni. Kívánunk a brigád valamennyi tagjának jó munkát, erőt, egészséget. Csak így tovább! DÖMSÖDI MIHÁLY szentes A képen a Béke brigád. Gyermek- és ifjúsági részleg Nagy öröm ért a földeáki könyvtárban bennünket.. A szép, tiszta kulturált könyvtárba mindig szívesen járnak a földeákiak. A közelmúltban rendezték be az egyik termet a legkisebbeknek. Az ajtón a felírat: „Gyermek- és ifjúsági részleg”. A polcokon mesekönyvek, szépirodalmi művek sorakoznak. Rácz Istvánnétól, a könyvtár vezetőjétől érdeklődtem, hányan keresik fel a gyermekek közül ezt a könyvtárszobát, « milyen a látogatottság? — Az iskolás korú gyermekek mintegy 70 százaléka tagja a könyvtárnak. Sokan iratkoztak be azóta is, mióta megnyílt a gyerekek „könyvtára”. Naponta átlag negyvenen fordulnak meg itt — többségében gyerekek és idősebbek. Mivel 21 éve vagyok itt, tudom, kinek milyen az ízlése, milyen könyvet ajánljak idősnek, fiatalnak. A könyvtár alkalmas napilapok és folyóiratok olvasására is, hisz az országban megjelenő képes- és napilapok nagy része megérkezik ide is. A legkisebbektől a legidősebbekig mindenki megtalálja az őt érdeklő lapokat. A kényelmes fotelokban ülve nyugodtan olvashat a csendes könyvtárban. Az idei évre a községi tanács 17 ezer forintot biztosít könyvvásárlásra. Ez lehetővé teszi, hogy az elhasznált könyveket selejtezzük, és új példányokat vásároljunk. Jó lenne, ha a kölcsönzőink jobban megszívlelnék, hogy a könyv — jó barát, s ne rongálják, firkálják össze a náluk levő példányokat! — mondotta befejezésül a könyvtár vezetője. SIPOS ERZSÉBET Nemhiába kértük csapatparlamentünkön a patronáló vállalatok segítségét, íme itt az eredménye. A mindszenti Háziipari Szövetkezet Béke szocialista brigádja kommunista szombatot rendezett, melynek eredményét, 1100 forintot csapatunknak, a II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapatnak ajándékozta. Az ajándékot a brigád két tagja és a párttitkár néni hozta el, akiket virággal köszöntöttünk, és elbeszélgettünk velük. Kérdésemre a brigád egyik küldöttje így válaszolt: — Mi, felnőttek annak örülünk, ha a gyerekeket boldognak látjuk. Ezért határoztunk úgy a brigád asszonyaival, hogy szombaton is dolgozunk. Sőt, a párttitkár néni még azt is mondta, hogy ha táborba mentek, csomagjaitokat a Háziipari Szövetkezet autója majd elszállítja. KISS ÉVA, Mindszent, a Riporter őrs tagja Műemlékmegóvás, várospolitikai foruszt Új munkaformák a népfrontmozgalomban A népfrontmozgalom új munkaformái bontakoznak ki a lakóterületeken működő aktivisták kezdeményezésére — erről tájékozódott a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál az MTI munkatársa. Elmondták, hogy a fővárosban — kerületekben — és a megyékben is új meg új ötletek megvalósításával teszik hatékonyabbá a Hazafias Népfront szerepét a közéletben, fórumküldetését a politizálásra serkentésben és a közvélemény meghallgatásában, formálásában. Fővárosi példaként említhető a közelmúltból, hogy az ,,Együtt Budapestért” akció keretében — a pártkongreszszushoz és a felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódóan — méltán váltott ki nagy érdeklődést a „Milyen legyen Csepel holnap, holnapután, 1980-ban?” mottóval megrendezett, első kerületi városfejlesztési konferencia, amelynek 25 lakókörzeti ankét volt az előzménye. A nyílt várospolitika jegyében a budapesti népfrontbizottság a Fővárosi Tanácscsal közösen kezdeményezte és szervezte meg ezt a közvéleményfeltáró konferenciát. Köznapinak tűnő, de hátterével „népfrontos” hír az is, hogy új utat kapott a villánykövesdi és palkonyai műemlék pincesort. A beruházás költségeit a közös tanács saját erőből fedezte, és ehhez még igen nagy értéket adott hozzá a lakosság, a KISZ-tagok társadalmi munkája is. Jó példát mutatott munkavállalásával a népfrontbizottság is: a teljesített munkaórák értéke sok ezer forintot tett ki. Országos nevezetességek a villánykövesdi és palkonyai műemlék pincesorok. Az Országos Műemlékfelügyelőség karbantartásra minden pincetulajdonosnak évi kétezer forint dotációt ad, és ehhez jön hozzá a Hazafias Népfrontbizottság szervezésében végzett — évente jelentős mértékűértékű — társadalmi munka. Ennek a közös értékek ápolását célzó öntevékeny áldozatvállalásnak — amint a Hazafias Népfront Országos Tanácsánál elmondták — a jó értelemben vett lokálpatriotizmus az alapja. A TELJES TANULMÁNYI IDŐRE KÖSSENEK SZERZŐDÉST Ötezer-négyszáz tanulót várnak a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek A MÉM-ben összesítették a mezőgazdasági szakmunkásképző intézetek idei felvételi terveit. Az 1975—76-os tanévben 27 szakmában várnak fiatalokat az iskolák, amelyekben összesen 5400 első éves tanuló kezdheti el tanulmányait. Miután idén az elmúlt évinél kevesebben végzik el az általános iskolát — a demográfiai hullám érezteti hatását —, néhány szakmunkáságazatban nagy erőfeszítést kell tenni a fiatalok érdeklődésének felkeltésére. Egyes szakmáktól ugyanis például az állattenyésztéstől, a szőlő- és gyümölcstermesztéstől, egyelőre még idegenkednek a fiatalok. A szakmunkásképző intézetek, a megyei pályaválasztási intézetek és a termelőszövetkezeti szövetségek ismeretterjesztő anyagok, tájékoztatók közreadásával segítik a fiatalok pályaválasztását. A mezőgazdasági nagyüzemek közül egész sor vállalkozott arra, hogy szakmai bemutatókon fogadja az általános iskolásokat, megmutatják a diákoknak a korszerű gépeket, és ismertetik a következő évek munkalehetőségeit. Egész sor üzem társadalmi ösztöndíj szerződést köt a leendő szakmunkásokkal. Ezen a téren szemléletváltoztatásra van szükség, mert — amint megállapították — a nagyüzemek az esetek többségében csakis a negyedéves hallgatókkal igyekeznek szerződést kötni, holott arra lenne szükség, hogy az első évtől folyamatosan támogassák a később hozzájuk kerülő fiatalokat tanulmányaikban. (MTI) Sebességcsökkentő berendezés A gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet Kertészeti Gépesítési Főosztályán új sebességcsökkentő berendezést szerkesztettek, amely a hazánkban általánosan használatos MTZ—50 traktorokra szerelve óránként 0—2,7 kilométer haladást tesz lehetővé. Az MTZ—50 traktort így nem csupán az ültető, palántázó, de az ugyancsak „mászó” sebességet igénylő gyümölcsszedő, komlószüretelő és takarmánykiosztó kocsik vontatására is alkalmassá tették. A berendezés üzemi próbája megtörtént, s a vizsgálatok jó eredménnyel zárultak. (MTI) A Fáklya új számáról A lapob száma teljes terjedelmét a magyar történelem legkiemelkedőbb eseményének, a felszabadulás 30. évfordulójának szenteli. Pjotr Fedoszejev akadémikus, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke méltatja a két nép közötti megbonthatatlan barátság jelentőségét. Magyar részről Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB osztályvezetője tekint vissza ünnepi vezércikkében a harminc év óta megtett útra. A hadtörténet lapjai sorozatban Fomin ezredes „Magyarország szabad” című, archív fotókkal illusztrált írását olvashatják. A lap riportere ellátogatott Vaszilij Golovcovhoz, akiről a gellérthegyi emlékmű szovjet katonáját mintázta a szobrász. Víg István, a Magyar Nemzet főmunkatársa írt áttekintő elemzést a szovjet—magyar gazdasági együttműködés 30 évéről. A Magyarországért harcoló szovjet katonák között hős pilótanők is voltak — közülük néhánnyal beszélgetett emlékeikről Galina Beljajeva. Egyidős a szabadsággal címen a lap riportot közöl Csordás Józseffel, a hódmezővásárhelyi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnökével, aki 1945. április 4-én született. Méltán világhírű a Magyar Állami Operaház balett-társulata. Szovjet vendégszereplésükről ír a lap leningrádi tudósítója. Az ünnepi számot a barátság krónikája összeállítás és a következő, ugyancsak ünnepi szám képekkel illusztrált előzetese egészíti ki. (RS) SZERDA, 1975. Április .