Csongrád Megyei Hírlap, 1975. augusztus (20. évfolyam, 179-204. szám)

1975-08-02 / 180. szám

.VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ZSOH GRIJO NEGYEI Befejeződött az európai zárószakasz a biztonsági értekezlet Pénteken harmadik és egy­ben befejező napjához érke­zett az európai biztonsági és együttműködési értekezlet helsinki zárószakasza. A délelőtti ülésen, amelyen Walter Kieber liechtensteini kormányfő elnökölt, az első felszólaló Costa Gomes, a Portugál Köztársaság elnöke volt, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke mondott beszédet. Málta mi­niszterelnök-helyettese, majd Hollandia­­ miniszterelnöke, Joop Den Uyl volt a követ­kező két szónok, ezt követő­en pedig André Saint-Mieux monacói miniszterelnök, Trygve Bratteli norvég kor­mányfő mondott rövid beszé­det. Végül Nicolae Ceausescu, a Román Szocialista Köztár­saság elnöke, az RKP főtit­kára zárta a délelőtti fel­szólalók sorát. A délutáni ülésen Wilson angol kormányfő elnökölt, és először a liechtensteini mi­niszterelnök, Walter Kieber szólalt fel, majd San Marino delegációvezetője, Gaston Torn, Luxemburg miniszter­­elnöke, végül Agostino Casa­­roli, a vatikáni küldöttség vezetője mondott beszédet. Ezeket a felszólalásokat is­­mertetjük az alábbiakban. Costa Gomes: Portugália támogatja az enyhülés politikáját Costa Gomes, a Portugál Köztársaság elnöke, aki csü­törtökön este érkezett meg a finn fővárosba, nagy érdek­lődéssel várt beszédében is­mételten megerősítette hazá­ja külpolitikájának elveit. „Meghirdettük és világosan követtük és követjük a szu­verén egyenjogúság, a mások belügyeibe való be nem avat­kozás és az összes népek ön­rendelkezési joga elismerése elveinek teljes tiszteletben tartásán alapuló külpolitikát" — hangsúlyozta. Leszögezte, hogy az euró­pai biztonsági és együttmű­ködési értekezlet által jóvá­hagyott elvek összhangban vannak a portugál kormány politikájával. Sürgette, hogy Portugáliához hasonlóan a többi ország is alkalmazza ezeket az elveket a nemzet­közi kapcsolatokban. Méltat­ta a konferencia záródoku­mentumában rögzített tíz alapelv értékét­­és jelentősé­gét. A magatartás szabályo­zóinak nevezte ezeket az el­veket, amelyeket az összes részt vevő országoknak szi­gorúan be kell tartaniuk. A katonai aspektusok jelentősé­gét abban jelölte meg, hogy az általános bizalom légkö­rének kialakításában kiin­dulópontul szolgálnak. „Az új út — amelyre Por­tugália több mint egy évvel ezelőtt lépett folytatta az ál­lamfő — tette lehetővé Por­tugália tevékeny részvételét a konferencia munkájának utolsó szakaszában. A hel­sinki csúcstalálkozó pedig az európai enyhülési politi­ka progresszív fejlődése nyo­mán vált lehetővé. Gerald Ford: A cél: a kölcsönös biztonság Az Egyesült Államok jövő­je függ Európa jövőjétől, s gazdasági felvirágzása, biz­tonsága mind szorosabban összefonódik Európa gazda­sági prosperitásával és biz­tonságával — mondotta fel­szólalásában az amerikai el­nök.­­ „Az Egyesült Álla­moknak ezért elhatározott szándéka, hogy teljes mér­tékben részt vesz Európa ügyeiben, s e konferencia eredményeit élő realitássá változtatja.’­ Kijelentette, hogy az Egye­sült Államok számára nem üres frázisok a konferencia által jóváhagyandó elvek. „Komolyan vesszük ezeket az elveket — mondotta. — Erőnket nem kímélve erőfe­szítéseket teszünk a feszült­ség további csökkentésére, a még fennálló problémák megoldására.” A Bécsben folyó haderő­csökkentési tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy az Egyesült Államok kész hoz­zájárulni e tárgyalások előbbreviteléhez, majd leszö­gezte: „a kölcsönös biztonsá­got megszilárdító megállapo­dás nemcsak megvalósítható, hanem alapvető fontosságú”. Bejelentette, hogy az Egye­sült Államok erőteljesen igyekszik majd hozzájárul­ni a hadászati fegyverrend­szerek további korlátozásáról szóló újabb megállapodás te­tő alá hozásához, ez szavai szerint változatlanul „az amerikai politika elsőrendű célja marad”. Ford végül elengedhetet­lennek minősítette a béke megőrzését célzó közös erő­feszítéseket. Hangsúlyozta, hogy az európai biztonsági és együttműködési konferencia szélesítheti a kelet—nyugati enyhülésben részt vevő or­szágok körét. „Európában és másutt legyen mindenki szívügye az enyhülési folya­matban való részvétel” — mondotta Gerald Ford. loop Don Uyl: Helsinki — Anton Buttigieg máltai miniszterelnök-helyettes — aki túlnyomórészt a Földkö­zi-tenger medencéjének helyzetével foglalkozott, megelégedéssel állapította meg, hogy az európai bizton­sági értekezlet záróokmánya külön foglalkozik a medi­terrán térséggel, és ezt kül­döttsége genfi tevékenységé­nek tudta be. A következő szónok Joop Den Uyl holland miniszter­­elnök egyebek között hang­súlyozta: A biztonsági értekezlet be­fejeződése nem egyéb, mint valami újnak a kezdete. Egy olyan korszaknak a kezdete, amelyben eleget kell ten­nünk a helsinkiben aláírásra kerülő záródokumentum ren­delkezéseinek. Egyúttal való­ra kell váltanunk az európai népek várakozásait és remé­nyeit, amelyeket a dokumen­tumban foglaltakhoz fűznek. (Folytatás a 2. oldalon.) valami újnak a kezdete Küldöttségünk a Finlandia-palota üléstermében. B­M Kádár János, jobbro- Buja Frigyes Vásárhelyi kiadás II. ÉVFOLYAM 180. SZÁM 1975. augusztus 2., szombat Ara: 80 fillér Aláírták a doku A záródokumentumnak a részt vevő or­szágok legmagasabb szintű politikai veze­tői által történt ünnepélyes .. . aláírásával pénteken, Helsinkiben, a Finlandia-palota nagytermében véget ért az európai bizton­sági és együttműködési értekezlet har­madik szakasza. Az aláírás a francia ABC szerint történt Helmut Schmidt bonni kancellár után Erich Honecker, a Német Szocialista Egy­ségpárt Központi Bizottságának első tit­kára, az NDK küldöttségének vezetője, majd Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke írta alá az okmányt. Tizenegyedik­nek írta alá Urho Kekkonen, a Finn Köz­társaság elnöke, tizenötödiknek Kádár Já­nos, az MSZMP KB első titkára, a magyar delegáció vezetője, és harmincnegyedik­nek Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a szovjet küldöttség vezetője. Az utolsó aláírás az okmányon Joszip Broz Tito jugoszláv elnöké. (A francia ABC-ben­­ az utolsó betű, és Jugoszláviát a fran­ciák így írják: Yugoslavia.—a szerk.)­A harmincöt államférfi közül egyedül Ford amerikai elnök írta alá bal kézzel a dokumentumot. A feltűnő öltözködéséről közismert Trudeau kanadai miniszterelnök ezúttal is hű maradt önmagához — zakójának gomb­lyukában hatalmas vörös szegfűvel jelent meg. Minden aláíró előtt külön tol fe­küdt az asztalon, és mindenki külön ol­dalon írta alá­ a dokumentumot. A záróokmány eredeti példányát aláírás­ra Joel Pekuri, az európai biztonsági kon­ferencia szervező titkára nyújtotta át min­den egyes államférfiúnak. Az ünnepélyes aláírás után a konferen­cia Urho Kekkemnen finn köztársasági el­nök záróbeszédével ért véget, finn idő sze­rint 14 óra előtt néhány perccel. Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford aláírja az európai biztonsági értekezlet dokum­en­tum­ait Sokoldalú folyamat Indult el Kekkonen finn köztársasági elnök záróbeszéde A dokumentumok aláírá­sa után került sor Kekkonen záróbeszédére. Az elnök töb­bek között kijelentette: — A mai napon véget ért ez a konferencia. Mindazok­ból a beszédekből, amelye­ket itt, e néhány nap alatt hallhattunk, levonhatjuk azt a következtetést, hogy az összes részt vevő országok elismerik annak a sokoldalú folyamatnak az értékét, sőt a szükségszerűségét, ame­lyet ezzel a konferenciával elindítottunk. Az értekezlet után a részt vevő országoknak minden tőlük telhetőt el kell követ­niük a záróokmányban fog­laltak megvalósítására. Két esztendő elteltével pedig is­mét találkozunk majd, hogy megvitassuk egymással az európai biztonság és együtt­működés javításával kap­csolatos létfontosságú kérdé­seket. Kádár János helsinki megbeszélései Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, pénteken Helsinkiben találkozott és baráti eszme­cserét folytatott Edward de­rekkel, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkárával. A találkozón részt vett ma­gyar részről Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Puja Frigyes külügyminisz­ter, lengyel részről Piotr Jan Laszawicz miniszterelnök és Stefan Olszowski külügymi­niszter. A meleg hangulatú, elvtár­si eszmecserén foglalkoztak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet kérdéseivel, s kiemelték az aláírásra kerülő okmányban összefoglalt alapelvek nagy jelentőségét az európai bé­ke és biztonság szempontjá­ból. Érintették a nemzetközi élet egyéb kérdéseit is. Meg­állapították, hogy a két or­szág kapcsolatai harmoniku­san fejlődnek és további in­tézkedéseket tesznek azok bővítésére. Kádár János csütörtökön este találkozott Helsinkiben Erich Honeckenel, az NSZEP Központi Bizottságá­nak első titkárával, az NDK küldöttségének vezetőjével. Megbeszélést folytattak or­szágaik és pártjaik kétolda­lú kapcsolatairól és az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről. A találkozó meleg elv­társi légkörben zajlott­ le.

Next