Csongrád Megyei Hírlap, 1975. december (20. évfolyam, 282-305. szám)
1975-12-02 / 282. szám
Megvannak a lehetőségek kapcsolataink szélesítésére is amerikai mezőgazdasági miniszter nyilatkozata magyarországi látogatásáról „Nagy benyomást tett rám a Bábolnai Állami Gazdaság magas fokú szervezettsége, és a magyar gabonakutatás” — jelentette ki az MTI washingtoni tudósítójának Earli Butz, az Egyesült Államok földművelésügyi minisztere, aki most érkezett vissza európai körútjáról, felkeresve Magyarországot is. A miniszter elmondotta, hogy további lehetőségeket lát a két ország megélénkült mezőgazdasági kapcsolatainak fejlesztésére, mindenekelőtt a tudományos kutatásban, és az agrártechnológiában. Véleménye szerint a szocialista országok, köztük hazánk kezdeményezései, közös vállalkozásokra amerikai cégekkel, igen hasznos, kölcsönösen előnyös együttműködésre adhatnak lehetőséget, harmadik országok piacain is. Az egyes szocialista országokat, így Magyarországot is sújtó amerikai kereskedelmi megkülönböztetésekre vonatkozó kérdésre a miniszter kijelentette: a kormány változatlanul törekszik a normális kereskedelemre, a többi között azért is, mert a kelet-európai országokban fejlődő, biztos piacot lát az amerikai mezőgazdaság termékei, elsősorban az állati takarmányok számára. Feneót eltemették és I. János Károly néven trónra lépett Juan Carlos Herceg, az 1931-ben száműzött XII. Alfonz unokája. Elméletben e trónra lépéssel létrejött Európa egyetlen olyan monarchiája, ahol a király nemcsak afféle „alkotmányos dísz”, hanem ténylegesen hatalmi, kormányzati lehetőségei vannak! A Franco utáni korszak első kérdőjele mindenképpen az, hogy János Károly hatalmon tud-e maradni, és ha igen, milyen politikát folytat. A hatalmon maradás lehetőségéről a lehető legellentétesebb becslések vannak forgalomban. Az mindenesetre tény, hogy a két legnagyobb ellenzéki csoportosulás nem ismeri el az új uralkodó trónra lépésének törvényességét, hiszen Juan Carlost Franco nevelte, és a néhány nappal ezelőtt letett uralkodói eskü is a falangista mozgalomnak szóló hűségnyilatkozatot tartalmazta. Ezért az ellenzéki erők álláspontja szerint János Károly trónra lépése a francoista rezsim „jogfolytonosságát” jelenti — márpedig ez a rendszer a törvényes spanyol kormány elleni lázadással, majd véres és a fasiszta hatalmak segítségével megnyert polgárháborúval került hatalomra. Mindamellett a jelenleg még illegális spanyol ellenzék két nagy tömörülése nem azonos hőfokon és nem azonos határozottsággal utasítja el János Károly uralkodását. A Demokratikus Tanács (amely a Spanyol Kommunista Pártot, az ellenzéki monarchistákat és kisebb szocialista csoportokat tömöríti), azon az elvi állásponton van, hogy Spanyolországban a köztársaság vagy királyság kérdésében népszavazásnak kell döntenie. Ha a döntés a királyság javára szólna, akkor is XIII. Alfonz fia, Juan Carlos apja, a portugáliai száműzetésben élő Don Juan, Barcelona grófja lenne a törvényes utód. A másik nagy ellenzéki tömörülés a Spanyol Szocialista Munkáspárt körül alakult ki. Ez volt annak idején a köztársaság legnagyobb pártja. Vele együtt az egységes pártot még nem alkotó kereszténydemokraták, valamint kisebb szociáldemokrata csoportok hozták létre a Demokratikus Platform nevű tömörülést. A Demokratikus Platform is elutasítja elvben János Károly trónra lépésének törvényességét, de hajlamos arra, hogy „több lehetőséget” nyújtson az új királynak, és további magatartását az uralkodó által követett politikától teszi függővé. Ez mindenképpen azt jelenti, hogy az uralkodóra a tényleges ellenzék mindkét nagy csoportja részéről a nyomás nehezedik. Ugyanakkor azonban nem lehet elfelejteni azt sem, hogy rendkívül erős ultra, fasiszta nyomás is megfigyelhető. Már Franco temetésének körülményei (sok százezer falangista felvonulása), valamint a szélsőjobboldali és fasiszta szervezetek tevékenységének megélénkülése is mutatja: a fasizmus Spanyolországban nem halt meg Francával. Mindez azt eredményezte, hogy János Károlynak — ha egyáltalán meg akarja tartani trónját —, rendkívül óvatosan kell előrehaladnia. Ezért homályos és a baloldal számára elfogadhatatlan beszédet mondott. Elismerte persze a reformok szükségességét, de óvakodott a konkrét ígéretektől, és nem lehet látni még, hogy ereje és szándéka szerint milyen gyakorlati lépésekre képes. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Franco halála utáni napok a teljes bizonytalanság légkörében telnek, amikor a szó legszorosabb értelmében „minden lehetséges”. Elvben némileg világosabb a távlati kép. Az Egyesült Államok és a vezető nyugateurópai országok „vonala” nyilvánvaló. Céljuk az, hogy egy konzervatív polgári demokrácia szülessék Spanyolországban, amely nemcsak a hatalomtól tartja távol a kommunistákat, hanem még a párt legalitását is csak bizonyos idő múlva, „fokozatosan” állítaná helyre. Egy ilyen konzervatív rezsim lehetőséget nyújtana arra, hogy Spanyolország csatlakozzék a NATO-hoz és a Közös Piachoz. •Távlati szempontból a döntő kérdés az, hogy ezzel a reakciós elképzeléssel szemben az ellenzék fő erői milyen alternatívát tudnál szembeállítani. A franciaországi Toulouse városában közvetlenül Franco halála után találkoztak a Demokratikus Tanács és a Demokratikus Platform küldöttei. Sikerült olyan közös nyilatkozatot kidolgozniuk, amely megszabja együttes, közvetlen célkitűzéseiket. Közéjük tartozik mindenekelőtt az általános politikai amnesztia és a szabad választások megszervezése. Politikai tartalmát tekintve a Toulouse-ban létrehozott okmány azt az értékes lehetőséget rejti, hogy Spanyolország antifasiszta erői el tudják kerülni a portugál politikai folyamatban annyi problémát okozó tévedéseket, és létrejöhet azellenzéki erők széles, cselekvőképes politikai szövetsége. Ahhoz természetesen, hogy e távlati politikai harc egyáltalán kibontakozhasson , tisztázódnia kell a Franco halálát közvetlenül követő napok zavarának. Mindenekelőtt tisztázódnia kell annak, hogy a hadsereg és az erőszakszervezetek milyen álláspontot foglalnak el, és mennyi lehetőséget nyújtanak akár óvatos reformpolitika folytatására is. GÖMÖRI ENDRE KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Spanyolországi kérdőjelek — Franco után ÚJSÁGHÍR: Bonyolultnak ígérkezik a politikai helyzet kibontakozása Spanyolországban. 2 Ford elnök Pekingben Gerald Ford amerikai elnök hétfőn Pekingbe érkezett. A négynapos munkalátogatás nyitányán a vendéget Teng Hsziao-ping miniszterelnök-helyettes fogadta, némiképp „lefokozott” külsőségek között, minthogy a két országnak nincs diplomáciai kapcsolata. Hiányoztak a repülőtérről az ünneplő pekingiek, a táncoló iskoláslányok, és a vendégek előtt tisztelgő feliratok. Csupán himnuszokat játszó katonazenekar és a díszszázad volt jelen. Ugyanennek a koncepciónak a jegyében a hétfői kínai lapok egyetlen szóval sem említették, hogy ki érkezik délután Pekingbe. Hiányzott természetesen a minden hivatalosan idelátogató államfőnek kijáró ünnepi Zsenmin Zsipao-vezércikk is. Ford, akit Pekingbe elkísért Henry Kissinger külügyminiszter is, a repülőtérről a kínai kormány vendégházába hajtatott. A SALT II. megállapodás megkötésének esélyeiről tartott hétfőn este előadást a népfront szegedi, Béke és Barátság külpolitikai klubjában dr. Pirityi Sándor, az MTI külpolitikai szerkesztőségének h.-vezetője, a leszerelési kérdések egyik ismert szakértője. . Előadásának bevezetőjében átfogóan ismertette a stratégiai fegyverrendszerek korlátozásáról 1969-ben megkezdett tárgyalássorozat eddigi eredményeit, az 1972- ben Moszkvában létrejött SALT I. megállapodás részleteit, majd arról beszélt, hogy az 1974. őszén Vlagyivosztokban sorra került Brezsnyev—Ford találkozón meghatározták a SALT II. egyezmény keretében számításba jövő témákat. Ennek alapján kezdődtek meg ebben az esztendőben az egyezmény szövegének kidolgozására vonatkozó szovjet— amerikai tárgyalások. Már az ősszel arról adott hírt egyik sajtótájékoztatóján Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, hogy a SALT II. egyezménytervezet szövegének kilencven százaléka elkészült, s már csak néhány fontos pontban való megállapodás van hátra. Előadása befejező részében Pirityi Sándor rámutatott, hogy elképzelhető a SALT II. megállapodás nyélbeütése még az SZKP XXV. kongresszusa előtt, mint ahogy reálisnak látszik az a feltevés is, mely szerint a megállapodást csak később hozzák tető alá. Az egyezmény aláírása azonban — időponttól függetlenül — nagy fontosságú a szovjet—s amerikai kapcsolatok és a világbéke biztosítása szempontjából egyaránt. Biztonsági tanácsi döntés Meghosszabbították a Golan-magaslaton állomásozó ENSZ-erők mandátumát A Biztonsági Tanács vasárnap éjjel 13 egybehangzó szavazattal ellenszavazat nélkül, újabb hat hónapra, 1976. május 30-ig meghosszabbította a Golan fennsíkon állomásozó, csapatszétválasztást ellenőrző EBSZ-megfigyelő erők mandátumát. Ezután a Tanács tagjainak többsége közös nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy a Biztonsági Tanács 1976. januári közel-keleti vitájára a világszervezet hívja meg a Palesztinai Felszabadítási Szervezetet. A szíriai-izraeli szektorban állomásozó ENSZ- erők megbízatása november 30-án éjfélkor járt le. A döntés a haladó áláspont nagy sikere A Biztonsági Tanács vasárnap éjjel elfogadott határozatát és a PFSZ meghívását támogató nyilatkozatát a világszervezet köreiben úgy értékelik, mint ami a nemzetközi közvéleménynek a Palesztinai nép igazságos ügye iránti szélesedő támogatásáról tanúskodik — írja a TASZSZ szovjet hírügynökség. Ez az állásfoglalás ismét azt bizonyítja, hogy az izraeli vezető körök agreszszív, expanzionista irányvonala, amely tagadja a Palesztinai arab nép és más arab országok törvényes jogait, az Egyesült Nemzetek Szervezetében növekvő elítéléssel találkozik. Jakov Malik, a Szovjetunió és Csernusenko, Belorusszia képviselője a testület előtt elhangzott felszólalásában rámutatott, hogy a részleges intézkedések, különösen ha szeparatív alapon történnek, nem vezetnek a közel-keleti probléma rendezéséhez. A Szovjetunió — hangoztatta Malik — a múltban és jelenleg is a közel-keleti igazságos béke megvalósításának híve volt és maradt. A szovjet kormány ezért fordult ismét azzal a javaslattal az Egyesült Államok kormányához, mint a genfi békekonferencia társelnökéhez, hogy újítsák fel teljes egészében a konferencia munkáját. A szovjet javaslat elfogadása teljes mértékben megfelelne az arab népek érdekeinek, a valóban igazságos és tartós közel-keleti béke megteremtésével összefüggő érdekeknek — mondotta Malik. Az izraoli kormány elenvetése Hosszú ülést tartott hétfőn az izraeli kormány. Ezt követően Jeruzsálemben bejelentették, hogy Izrael bojkottálni fogja a jövő év januárjában felújítandó közelkeleti BT-vitát, mivel arra meghívják a PFSZ képviselőit is. A kormányülés után kiadott tájékoztatóból ugyanakkor kiderül az is, hogy Izraelnek egyáltalán nincs szándékában feladni a megszállt Colan-magaslatok izraeli lakosokkal való „benépesítésének” politikáját, amelynek célja a megszállt területek végleges annektálása. A kormány végül azzal vádolta a Biztonsági Tanácsot, hogy — úgymond — „behódolt a szíriai és palesztin követeléseknek”. Közös piaci csúcsértekezlet kezdődött Rómában Hétfőn Rómában megkezdődött az Európai Gazdasági Közösség állam- és kormányfőinek idei harmadik csúcsértekezlete. Az úgynevezett Európai Tanács a Közös Piac legfelső szintű tanácskozó testülete, amelyet egy évvel ezelőtt hívtak életre. A római tanácskozáson a kormányfők napirend nélkül tárgyalják meg a gazdasági közösség működésének időszerű problémáit, továbbá a nemzetközi helyzet néhány fontos kérdését. A megvitatásra kerülő témák között szerepel a tagországok gazdasági helyzete, a közös mezőgazdasági politika felülvizsgálata, továbbá az EGK intézményeit érintő, javaslatok megtárgyalása, így az európai parlament tagjainak 1978-tól kezdve közvetlen úton történő megválasztása, és az EGK-tagállamokban egységes útlevél bevezetése. A tanácskozáson Aldo Moro olasz kormányfő elnökle-tével részt vesz Giscardt d’Estaing francia köztársaság ii elnök és a közösség többi tagállamának miniszterelnö-ke és a külügyminisztere. Az EGK végrehajtó bizottságát Ortoli, a bizottság elnöke képviseli. * Egyébként VI. Pál pápa hétfőn fogadta a Vatikánba látogató Giscard d’Estaing francia köztársasági elnököt. I Ülést tartott az SZKP Központi Bizottsága Eltagadta a XXV. kongresszus napirendjét Moszkvában s Kétfőn plenáris ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A résztvevők meghallgatták Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB. főtitkárának beszámolóját az SZKP soron következő, X XX. kongresszusával kapcsolatos kérdésekről. A plénum ezenkívül meghallgatta Nyikolaj Bajbakovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökhelyettesének, az Állami Tervbizottság elnökének a Szovjetunió 1976. évi népgazdaságfejlesztési tervéről, valamint Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszternek a Szovjetunió 1976. évi állami költségvetéséről szóló beszámolóját. A plénum jóváhagyta a Szovjetunió 1976. évi népgazdaság-fejlesztési tervének, valamint állami költségvetésének tervezetét, s mindkét dokumentumot a Szovjetunió Leg-elsőbb Tanácsának soron következő, ma megnyíló ülésszaka elé utalta megvizsgálásra. Az SZKP KB plénuma Leonyid Brezsnyev beszámoló-a alapján a következőképpen határozta meg az SZKP XXV. kongresszusának napirendjét: • Az SZKP Központi Bizottságának beszámolója és a párt következő bel- és külpolitikai feladatai. Előadó: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára. • Az SZKP Központi Revíziós Bizottságának beszámolója — előadó Gennagyij Szirov, a Központi Revíziós Bizottság elnöke. • A Szovjetunió népgazdasága fejlesztésének alapvető irányvonalai az 1976—1980-as évekre — előadó Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöke: : # A párt központi szerveinek megválasztása. A plénum megállapította a kongresszusi képviselet , normáját: ezek szerint az SZKP XXV. kongresszusán minden 3000 párttagot egy küldött képvisel. A küldötteket a párt szervezeti szabályzatának megfelelően titkos szavazással választják meg a területi és körzeti pártkonferenciákon, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain. Az ukrán, belorusz, üzbég és kazah kommunista pártok képviselőit területi pártkonferenciákon jelölik ki. A szovjet hadsereg, a hadiflotta, a belső és határ menti csapatok pártszervezetei kongresszusi küldötteiket a megfelelő területi pártszervezetekkel együtt a területi és körzeti pártkonferenciákon, valamint a szövetséges köztársaságok kommunista pártjainak kongresszusain választják meg. A szovjet hadsereg és a hadiflotta országhatáron kívül állomásozó egységeinek pártszervezetei kongresszusi képviselőiket a megfelelő magasabb katonai egységek pártkonferenciáin választják meg. Az SZKP Központi Bizottságának plenáris ülése Leonyid Brezsnyev beszédével zárult. Ma kezdődik a Legfelsőbb Tanács do Zombori ülésszaka Nagy érdeklődés előzi meg a szovjet fővárosban a Legfelsőbb Tanács téli ülésszakának mai megnyitását. A várakozás oka: a szovjet parlament másfél ezer képviselője ezen az ülésszakon fogadja el a tizedik ötéves terv első évének terv- és költségvetési javaslatát. A javaslatokat Nyikolaj Bajbakov miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, illetve Vaszilij Gorbuzov pénzügyminiszter terjeszti elő. * A Pravda hétfői vezércikkében méltatja a tervteljesítés és a kongresszusi munkaverseny helyzetét. A lap felhívja a figyelmet egyebek között arra, hogy az ötéves terv „finisében” számos biztató jelentés érkezik a fővárosba az ország különböző részeiből. A hét végén jelentették, hogy a szénipar határidő előtt teljesítette ötéves tervét. A szovjet gyapottermesztők Közép-Ázsiában összesen 2,3 millió tonnával teljesítették túl az ötéves előirányzatot. Az ipari termelés növekedése hozzávetőleg megfelel az eredeti tervszámoknak — 43 százalékra becsülik öt esztendő alatt. A gabonatermelésben — mint ismeretes — a kedvezőtlen időjárási viszonyok öt éve közül legalább kettőben lényegesen lerontották a terméseredményeket, de a Pravda megjegyzi, hogy a termésátlag így is magasabb lesz az előző ötéves időszak átlagánál. KEDD, 1975. DECEMBER 3.