Csongrád Megyei Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)
1976-01-01 / 1. szám
s külföldi fizetőeszközök forintárfolyamai A pénzügyminiszternek a Magyar Közlöny 1975. december 31-i számában megjelent rendelete alapján a Magyar Nemzeti Bank 1976. január 1-től megváltoztatja — egyszerűsíti — árfolyamjegyzését. A változás szerint a bank nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamokat jegyez, s elhagyja az elszámolásokban egyébként nem használt alapárfolyam- jegyzését. A nem kereskedelmi árfolyamok használatára — az eddigiekhez hasonlóan — elsősorban a lakosságot érintő elszámolásokban kerül sor, így ezen az árfolyamon történik a külföldi fizetőeszközök vétele és eladása az idegenforgalomban, a rokoni látogatások, a tiszteletdíjak és egyéb hasonló fizetések elszámolása. A kereskedelmi árfolyamokat a vállalatok külkereskedelmi tevékenységével összefügő elszámolásoknál fogják alkalmazni. Egyidejűleg megszűnnek az ebben a körben alkalmazott külkereskedelmi árszorzók. A Magyar Nemzeti Bank az 1976. január 1-től érvényes árfolyamokat a Magyar Közlöny 1975. december 31-i számában tette közzé. Az új jegyzésben egyes valuták árfolyamai megváltoztak. A konvertibilis valutáknál a kiigazításokra a külföldön érvényesülő árfolyamarányok figyelembevételével került sor. A változások a nem kereskedelmi árfolyamok körében a forint átlagosan mintegy 3 százalékos felértékelését jelentik. A kereskedelmi árfolyamok esetében a forint felértékelésének mértéke ennél nagyobb. A valuták forintárfolyamáról a valutakiszolgáltató és -beváltóhelyek adnak felvilágosítást. (MTI) NAGYMAGOCSON: Brgonyavetőmagtermesztés Csongrád megye burgonyatermesztő mezőgazdasági üzemeinek régi gondja az évente ismétlődő rendszertelen vetőmagellátás. Államilag minősített fémzárolt vetőburgonyát ugyanis mind mostanáig nem termesztettek a megyében. Az évi szükségleteket teljes egészében importálni kellett. Most a nagymágocsi Viharsarok Tsz enyhít ezen a gondon, megteremti a korszerű burgonyavetőmag-termesztés feltételeit. Az első 600 mázsányi elit minősítésű szaporítóanyag a közelmúltban érkezett be külföldről. CSÍTÍÖVÖK, 3SX. 2ANZA X» Olaj helyett pakuraszámazék oly forradalmasító úsítás a mezőgazdaság energiaköltségeinek csökkentéséért A napjainkban gyorsan iparosodó mezőgazdaság immár jó ideje a legnagyobb energiafelhasználó a népgazdaság energiarendszerében. Mennyi energiát fogyaszt a mezőgazdaság? A technika mai állása szerint 100 kiló zöld takarmányliszt előállításához18—20 kiló fűtőolaj felhasználása szükséges. E fontos táptakarmányalapanyagból csupán a mi megyénkben, Csongrádban évente jó néhány ezer vagonnyit gyártanak a gazdaságok. A Felgyői Állami Gazdaság szárítóüzeme — ahová e riportunk elvezet — korántsem a legnagyobb, azonban éves viszonylatban itt is több mint 650 súlyvagon lucerna- és más takarmánylisztet készítenek. A világpiacon bekövetkezett nagymértékű olajár-emelkedés rendkívül érzékenyen érinti mezőgazdasági üzemeinket is. Csupán Felgyőn a szárítóüzem energiaköltségeinek növekedése 1976-ban meghaladná a másfél millió forintot. De nem fogja meghaladni, sokkal inkább csökkenéssel számolnak. Hogyan? Ennek rövid történetét mondja el a következőkben Nyilas Károly, a gazdaság főagronómusa. A párthatározat ismeretében — A termelés hatékonyságának javításáról szóló, 1974 decemberi központi párthatározat ismeretében mi, a gazdaság műszaki vezető szakemberei, azt a feladatot kaptuk, hogy az ésszerű takarékosság határain belül keressünk új megoldásokat az energiafelhasználás költségeinek csökkentésére, így jutottunk el a kőolaj-feldolgozó ipar egyik jól ismert származékához, a pakurához. Ebből óriás készletei halmozódtak fel az iparágnak, mert kevés az a felhasználási terület, ahol ez a tüzelőanyag-féleség gazdaságosan értékesíthető. A mezőgazdaságban például a pakura eleddig sohasem került felhasználásra. Éspedig azért nem, mert ez az anyag csak + 6 Celsius-fokon válik cseppfolyóssá, és +130 Celsius-fokon — tehát jóval a forráspont felett — porlasztható. Ebből az is kitűnik, hogy elszállítani a mezőgazdasági üzemekbe, és tárolni, szinte képtelenség volt eddig. A folyékony, vagyis meleg pakura, mire a felhasználási helyre érkezik, beledermed a szállítótartályba. Külön melegítőberendezések szükségesek ahhoz is, hogy a felhasználás időpontjában folyékonnyá tegyék a kemény, zsírszerű anyagot Mint látható, egész sor műszaki probléma várt megoldásra. Nyilas Károly főagronómus, Pokorni László műszaki fejlesztési technológus és Bertók László építési üzemvezető közösen vállalkoztak a bonyolult feladat megoldására. Az erősen képlékeny anyag cseppfolyósítására, a szárítókazánokban való eltüzelhetőségre csakhamar találtak jó megoldást. A tárolótartályokba melegvizes csőrendszert építettek be, amelyben, egy kisebb kazánról táplálkozva, forró víz áramlik. Az ifjú tüzelőolajjá alakult massza még egy előmelegítő gépegységbe kerül, ahol immár elnyeli a porlasztáshoz szükséges hőmérsékletet Segít a műszaki egyetem Már az első tüzelési próbák igazolták, hogy az így előkészített tüzelőolaj, szárítási hatékonyságát illetően, azonos az eddig használt, jó kétszer drágább fűtőolajéval. Ám még ezután is több nehéz akadállyal kellett az újítóknak megbirkózni. A legfontosabb: tudományosan — abszolút megbízhatósággal — tisztázni, hogy a cseppfolyósított pakuraszármazék égéstermékei szennyezik-e a takarmányt? A szennyeződés mértékének megnyugtatót tisztázára a Budapesti Műszaki Egyetem egyik tudós kollektíváját kérték fel. A téma komolyságát mutatja, hogy a budapesti műegyetem is számos külföldi egyetem és tudományos társaság szakvéleményét kérte ki. A műszaki egyetemmel tavaly márciusban kötötték a szerződést, s hosszú hónapok teltek el tudományos mérésekkel, mire megszületett a kedvező tartalmú bizonyító okirat, hogy a füstgázokból esetleg a takarmányba kerülő, az emberi és állati egészségre ártalmas anyagok a kimutathatóság határértékei alatt ■Wgnnak. Hányszor másfél millió? És még mindig maradt egy nehéz probléma: hogyan lehet a pakurát szállítani a gyártó cégtől a felhasználó üzembe? Az világos volt, hogy vasúton semmiképp. Ugyanez a veszély állt fenn az autó-tartálykocsis szállítás esetében is. Ezért keresték azt a tárolóállomást, amely legközelebb van a levelényi kerülethez, ahol a szárítóüzem dolgozik. A legközelebbinek a nagykőrösi ÁFOR-üzem bizonyult. Innen szállítva, nyári hőmérsékleti viszonyok között, a meleg tüzelőanyag még folyékonyan érkezett meg rendeltetési helyére. Ezúttal is kedvezett a szerencse az újítóknak. Mert ha nem tudnak szállítani pakurát, az a két és fél millió forint, amit a vállalkozásra és a kísérletekre fordítottak, hosszú időre kárba veszett volna. Végül azt kérdezem Nyilas Károlytól: és mi ennek a gyakorlati haszna? — Január elsején megszűnik az üzemanyagok állami ártámogatása. Ezután a mostanáig használt fűtőolajért kilónként 330 forintot fizetünk. A pakurából származó olajért 1,78 forintot. Ha az árkülönbözetként jelentkező 1,52 forintokat egy mázsa zöldlisztre terheljük, akkor azt látjuk, hogy az új szárítási eljárás esetében mázsánként 27,36 forint energiaköltségmegtakarításunk van. Ha ezt 659 vagonnyi termékre vetítjük, a várható haszon éves szinten meghaladja a másfél millió forintot. Tehát azt is mondhatjuk — vélekedett a főagronómus —, hogy ezután, az energiahordozók árainak emelkedése ellenére is, olcsóbban gyártjuk a zöldlisztet, mint eddig. A felgyői vállalkozásnak szakmai körökben országszerte csakhamar híre ment. November 27-én az ország minden tájáról érkeztek ide szakemberek, hogy „csudát lássanak”. A bemutató egyértelmű elismerést hozott. Egy üzem átalakításának költségeit egy millió forintra becsülik az újítók, vagyis ez a beruházás tulajdonképpen már az első esztendőben kamatostul visszatérülhet. Hány ilyen átalakításra váró szárítóüzem van az országban? Bizonyára több száz. Ennyiszer megtakarítható másfél millió forintokról van tehát szó évente. Nyilas Károly azt kérte búcsúzóul: ha lehet, szóljak arról is, hogy ajtajuk mindenki előtt állandóan nyitva van, aki fűtőolaj-megtakarítási ügyben szakmai tanácsért, segítségért keresi a Felgyői Állami Gazdaságot. CSÉPI JÓZSEF Magyarország és Csehszlovákia fejleszti vegyipari együttműködését A magyar vegyipar a partner szükségleteinek megfelelően a ma- Szakosodás leinsavanhidrid gyártásán szakosodik, míg a csehszlovák vegyipar bővíti a kisnyomású polietilén gyártását. A kölcsöns szállítások értéke 1980-ig megközelíti a 10 millió rubelt. Számadás a pártmegbízatás teljesítéséről Januárban országszerte — immár hagyományosan — ünnepélyes egységgyűléseket tartanak a munkásőrök. Megyénkben a szegedi Gera Sándor munkásőrzászlóalj nyitja a sort. Január 4-én az Újszegedi Sportcsarnokban tartják találkozójukat a szegedi munkásőrök, és január 31- én a hódmezővásárhelyiek zárják. A munkásőrök az ünnepélyes egységgyűléseken adnak számot pártmegbízatásaik teljesítéséről. Itt hallgatják meg a párt- és más társadalmi testületek vezetői a parancsnokok jelentését az egységek munkájáról. Ezek a megnyilvánulások egyben híradások az üzemi, a munkáskollektívának — a szocialista brigádoknak —, arról, hogyan teljesültek a vállalt kötelezettségek a munka frontján, és azon túl az önkéntes fegyveres szolgálatban is. Köszönetet mondanak a monkásőrfeleg£o*.Vn-k a cs-t’á',ta'’o'-nak. a szolgálat tfz tip.~ít Vdből fakadó é’do-a+^rSll-1 Ss-d-ért köszöntik az új munkárő-öke t. F°’elősségre'j'S ünnepség ez az esküttevőknek. Tiszteletadás az internacionalizmust, a szocialista hazafiságot, a munkásőri öszszetartást, a hősiességet és az önfeláldozást szmbolizáló munkásőr-csapatzászlónak. Az ünnepségek kollektív kifejezői a munkásőrtársak, az alegységek együttérzésének: a munkásőrök itt köszöntik kitüntetetett, megjutalmazott példamutató társadat. Az ünnepélyes egységgyűlés a párton kívüliekből kommunistává lett munkásőrök seregszemléje is. A munkások pártmegbízatás vonzó erejének, az egység kollektív szelleméne, a parancsnoki politikai nevelő munka hatékonyságának demonstrálása. Ez alkalommal búcsúzik az egység tisztelettel a hosszú éveken át helytállt, tartalékba vonuló tagjaitól. Akik mindig meghatódottan ígérik, hogy a 'artalévő korpány nem jele*nt elszakadást a testül a v-or **októl. feg ’V'"-t'nsa’-tó’ han-m cs’' pihenést, de a szóig’’lat'dia — h- srid'áge mutatkozik — bármikor számíthatnak. * ■ * Kovácsolt járműalkatrészek A Magyar Acélárugyárban készítik a járműipar részére a kovácsolt alkatrészeket: főtengelyeket, szelepeket, lap- és spirálrugókat. A tengelyekből például évente 120— 140 ezer darabot, a szelepekből pedig több mint egymillió darabot gyártanak. 1975- ben a gyár mintegy tizenötezer tonna kovácsolt terméket szállított a Csepel Autógyárnak, az Ikarusnak, a MÁV-nak, és a Győri Vagonet Gépgyárnak. Képünkön: Korpás Elemérné a szelepeket esztergályozza. (MTI-fotó: Fehér József.) a Ötéves a KGST-bank 1971. január 1-én kezdte meg gyakorlati tevékenységét a KGST Nemzetközi Beruházási Bankja, az NBB. Az APN tudósítója az öt év tapasztalatairól kérdezte Albert Belicsenkót, a bank igazgatósági elnökét. — öt év hasonló intézmények számára nem nagy idő, de ezalatt megoldottuk a fő szervezeti és pénzügyi problémákat. Az elért sikerek alapján joggal mondhatom, hogy az NBB a legnagyobb külföldi beruházási bankokkal együtt áll a ranglistán. Az NBB alapvető feladata hosszú távú hitelek nyújtása az együttműködő szocialista országok számára, vagy felújítására, a gyártáskooperációval és szakosítással, a fűtő- és nyersanyagbázis bővítésével kapcsolatos közös gazdasági műveletek végrehajtására. A bank ezenkívül a KGST-országok nagyszabású közös építkezéseit is finanszírozza. Az utóbbi öt évben az NBB által nyújtott hitelekből 41 objektum építése folyt a tagországokban, a fűtőanyag- és energetikai bázis, az elektronika és a gépgyártás, a kohászat és a szállítás területén. — Honnan veszi az NBB anyagi eszközeit, és mi alkotja ezeket? — Mindenekelőtt a bank egymilliárd 68 millió 300 ezer transzferábilis rubel értékű alaptőkéje ez a tagországok hozzájárulása, amely arányos az illető ország exportjának volumenével, és a többi KGST-országgal folytatott kereskedelmével. Az alapító tőke 70 százalékát transzferábilis rubelben, 30 százalékát pedig konvertibilis valutában képezték. A bank hitelezői tevékenységéhez kölcsönöket is igénybe vesz. — Milyen elvek alapján rangsorolja az NBB az igényeket? — Mindenekelőtt a KGST- országok gazdasági együttműködésének bővítésével, a szocialista gazdasági integráció komplex programjával kapcsolatos objektumok élveznek előnyt. Ez a bank hitelpolitikájának fő elve. A hitelkérelmek elbírálásának vizsgálata során a másik szempont az objektumok gazdasági hatékonysága. Azokat a vállalatokat részesítik előnyben, amelyek haladó technológiát és automatizálást szándékoznak bevezetni, világszínvonalon álló termékek előállítását tűzik ki célul. Így az NBB elősegíti a termelőerők hatékonyságának növelését. 1971-ben a Magyar Államvasutak számára 20,5 millió transzferábilis rubel értékű hitelszámlát nyitottak a banknál. Milyen eredményekkel járt eddig az így biztosított összegek felhasználása. — Már befejezték aSzob —Budapest—Lőkösháza vasútvonal villamosítását, és egy sor más magyar vonalon gőzmozdonyok helyett Diesel-vontatást vezettek be. A hitelnyújtás révén megvalósított fejlesztések eredményeként nőtt a magyar vasút átbocsátó, képessége, tehát gyorsult a KGST-országok közötti árumozgás is. Bulgáriában kisfeszültségű kondenzátorokat gyártó, az NDK-beli Schwerinben műanyagfeldolgozó, a romániai Sevinestiben műszálgyártó, Lengyelországban pedig, az ERA-üzemben mérőműszereket előállító új kapacitások álltak üzembe. A felsorolt üzemek által előállított minőségi termékek beszerzésében valamennyi tagország érdekelt. Az NBB által nyújtott hitelből épülő 41 objektum közül 19 már munkába állt. A fennmaradó 22 a bank támogatásával tovább épül. Így például az NDK-beli Erfurt-üzem felújítása lehetőséget ad a kovácsoló présgépek gyártásának jelentős mértékű növelésére. Korszerűsítik a csehszlovák Tátra-üzemet is. Itt nagy terepjáró képességű, 12 tonnás vagy annál nagyobb teherbírású teherautók kétszer nagyobb volumenű gyártása a cél. E gépkocsik importjában minden KGST- ország érdekelt Romániában izoprén kaucsukot, műszálat, vasúti teherkocsikat, vasúti kocsi részegységeket termelő üzemek épülnek az NBB által nyújtott hitelből. — A KGST XXIX. ülésszakán egyeztetett integrációs intézkedési tervet hagyott jóvá — e terv egy sor nagy objektum építését is előirányozza a Szovjetunió és más KGST-országok területén. Részt vesz-e a bank ezen objektumok finanszírozásában? — Természetesen igen. A nemzetközi beruházási bank hiteleit a baráti országok ötéves integrációs tervének megvalósítása érdekében használja fel. Részt vesz például olyan nagyszabású integrációs program hitelezésében, mint az Orenburg— Szovjetunió nyugati határa földgázvezeték építése. A világ legnagyobb kapacitású gázvezetékének kiépítése kedvezően befolyásolja a KGST-országok fűtőanyagenergetikai mérlegét, erősíti vegyiparunk nyersanyagbázisát. JEJKIJ SZINYAKOV