Csongrád Megyei Hírlap, 1976. január (21. évfolyam, 1-26. szám)

1976-01-01 / 1. szám

­s külföldi­­ fizetőeszközök forint­árfolyamai A pénzügyminiszternek a Magyar Közlöny 1975. de­cember 31-i számában meg­jelent rendelete alapján a Magyar Nemzeti Bank 1976. január 1-től megváltoztatja — egyszerűsíti — árfolyam­­jegyzését. A változás szerint a bank nem kereskedelmi és kereskedelmi árfolyamokat jegyez, s elhagyja az elszá­molásokban egyébként nem használt alapárfolyam- jegy­zését. A nem kereskedelmi árfo­lyamok használatára — az eddigiekhez hasonlóan — el­sősorban a lakosságot érintő elszámolásokban kerül sor, így ezen az árfolyamon tör­ténik a külföldi fizetőeszkö­zök vétele és eladása az ide­genforgalomban, a rokoni lá­togatások, a tiszteletdíjak és egyéb hasonló fizetések el­számolása. A kereskedelmi árfolyamo­kat a vállalatok külkereske­delmi tevékenységével össze­­fügő elszámolásoknál fogják alkalmazni. Egyidejűleg meg­szűnnek az ebben a körben alkalmazott külkereskedelmi árszorzók. A Magyar Nemzeti Bank az 1976. január 1-től érvé­nyes árfolyamokat a Magyar Közlöny 1975. december 31-i számában tette közzé. Az új jegyzésben egyes valuták ár­folyamai megváltoztak. A konvertibilis valutáknál a kiigazításokra a külföldön érvényesülő árfolyamarányok figyelembevételével került sor. A változások a nem ke­reskedelmi árfolyamok köré­ben a forint­ átlagosan mint­egy 3 százalékos felértékelé­sét jelentik. A kereskedelmi árfolyamok esetében a forint felértékelésének mértéke en­nél nagyobb. A valuták forintárfolyamá­ról a valutakiszolgáltató és -beváltóhelyek adnak felvi­lágosítást. (MTI) NAGYMAGOCSON: Brgon­yavetőm­ag­termesztés Csongrád megye burgo­nyatermesztő mezőgazdasági üzemeinek régi gondja az évente ismétlődő rendszerte­len vetőmagellátás. Állami­lag minősített fémzárolt ve­tőburgonyát ugyanis mind mostanáig nem termesztettek a megyében. Az évi szükség­leteket teljes egészében im­portálni kellett. Most a nagy­­mágocsi Viharsarok Tsz eny­hít ezen a gondon, megte­remti a korszerű burgonya­­vetőmag-termesztés feltéte­leit. Az első 600 mázsányi elit minősítésű szaporító­anyag a közelmúltban érke­zett be külföldről.­­ CSÍTÍ­ÖVÖK, 3SX. 2AN­Z­A X» Olaj helyett pakuraszám­azék­ oly forra­dalmasító úsítás a mezőgazdaság energiaköltségeinek csökkentéséért A napjainkban gyorsan iparosodó mező­­gazdaság immár jó ideje a legnagyobb energiafelhasználó a népgazdaság energia­­rendszerében. Mennyi energiát fogyaszt a mezőgazdaság? A technika mai állása sze­­­­rint 100 kiló zöld takarmányliszt előál­lításához­­18—20 kiló fűtőolaj felhaszná­lása szükséges. E fontos táptakarmány­­alapanyagból csupán a mi megyénkben, Csongrádban évente jó néhány ezer va­gonnyit gyártanak a gazdaságok. A Fel­­győi Állami Gazdaság szárítóüzeme — ahová e riportunk elvezet — korántsem a legnagyobb, azonban éves viszonylatban itt is több mint 650 súlyvagon lucerna- és más takarmánylisztet készítenek. A világpiacon bekövetkezett nagymér­tékű olajár-emelkedés rendkívül érzéke­nyen érinti mezőgazdasági üzemeinket is. Csupán Felgyőn a szárítóüzem energia­­költségeinek növekedése 1976-ban megha­ladná a másfél millió forintot. De nem fogja meghaladni, sokkal inkább csökke­néssel számolnak. Hogyan? Ennek rövid történetét mondja el a következőkben Nyilas Károly, a gazdaság főagronómusa. A párthatározat ismeretében — A termelés hatékonyságának javítá­sáról szóló, 1974 decemberi központi párt­­határozat ismeretében mi, a gazdaság mű­szaki vezető szakemberei, azt a feladatot kaptuk, hogy az ésszerű takarékosság ha­tárain belül keressünk új megoldásokat az energiafelhasználás költségeinek csökken­tésére, így jutottunk el a kőolaj-feldolgo­zó ipar egyik jól ismert származékához, a pakurához. Ebből óriás készletei halmo­zódtak fel az iparágnak, mert kevés az a felhasználási terület, ahol ez a tüzelő­anyag-féleség gazdaságosan értékesíthető. A mezőgazdaságban például a pakura el­eddig sohasem került felhasználásra. És­pedig azért nem, mert ez az anyag csak + 6­ Celsius-fokon válik cseppfolyóssá, és +130 Celsius-fokon — tehát jóval a for­ráspont felett — porlasztható. Ebből az is kitűnik, hogy elszállítani a mezőgazdasági üzemekbe, és tárolni, szinte képtelenség volt eddig. A folyékony, vagyis meleg pa­kura, mire a felhasználási helyre érkezik, beledermed a szállítótartályba. Külön melegítőberendezések szükségesek ahhoz is, hogy a felhasználás időpontjában folyé­konnyá tegyék a kemény, zsírszerű anya­got Mint látható, egész sor műszaki problé­ma várt megoldásra. Nyilas Károly főag­­ronómus, Pokorni László műszaki fejlesz­tési technológus és Bertók László építési üzemvezető közösen vállalkoztak a bonyo­lult feladat megoldására. Az erősen kép­­lékeny anyag cseppfolyósítására, a szárító­­kazánokban való eltüzelhetőségre csakha­mar találtak jó megoldást. A tárolótartá­lyokba melegvizes csőrendszert építettek be, amelyben, egy kisebb kazánról táp­­lálkozva, forró víz áramlik. Az ifjú tüzelő­olajjá alakult massza még egy előmelegítő gépegységbe kerül, ahol immár elnyeli a porlasztáshoz szükséges hőmérsékletet Segít a műszaki egyetem Már az első tüzelési próbák igazolták, hogy az így előkészített tüzelőolaj, szárí­tási hatékonyságát illetően, azonos az ed­dig használt, jó kétszer drágább fűtőolajé­val. Ám még ezután is több nehéz aka­dállyal kellett az újítóknak megbirkózni. A legfontosabb: tudományosan — abszolút megbízhatósággal — tisztázni, hogy a cseppfolyósított pakuraszármazék égéster­mékei szennyezik-e a takarmányt? A szennyeződés mértékének megnyugta­tót tisztázára a Budapesti Műszaki Egye­tem egyik tudós kollektíváját kérték fel. A téma komolyságát mutatja, hogy a budapesti műegyetem is számos külföldi egyetem és tudományos társaság szakvé­leményét kérte ki. A műszaki egyetemmel tavaly márciusban kötötték a szerződést, s hosszú hónapok teltek el tudományos mé­résekkel, mire megszületett a kedvező tartalmú bizonyító okirat, hogy a füstgá­zokból esetleg a takarmányba kerülő, az emberi és állati egészségre ártalmas anya­gok a kimutathatóság határértékei alatt ■Wgnnak. Hányszor másfél m­illió? És még mindig maradt egy nehéz prob­léma: hogyan lehet a pakurát szállítani a gyártó cégtől a felhasználó üzembe? Az világos volt, hogy vasúton semmiképp. Ugyanez a veszély állt fenn az autó-tar­­tálykocsis szállítás esetében is. Ezért ke­resték azt a tárolóállomást, amely legkö­zelebb van a levelényi kerülethez, ahol a szárítóüzem dolgozik. A legközelebbinek a nagykőrösi ÁFOR-üzem bizonyult. Innen szállítva, nyári hőmérsékleti viszonyok között, a meleg tüzelőanyag még folyéko­nyan érkezett meg rendeltetési helyére. Ezúttal is kedvezett a szerencse az újí­tóknak. Mert ha nem tudnak szállítani pakurát, az a két és fél millió forint, amit a vállalkozásra és a kísérletekre fordítot­tak, hosszú időre kárba veszett volna. Végül azt kérdezem Nyilas Károlytól: és mi ennek a gyakorlati haszna? — Január elsején megszűnik az üzem­anyagok állami ártámogatása. Ezután a mostanáig használt fűtőolajért kilónként 3­30 forintot fizetünk. A pakurából szár­mazó olajért 1,78 forintot. Ha az árkülön­bözetként jelentkező 1,52 forintokat egy mázsa zöldlisztre terheljük, akkor azt lát­juk, hogy az új szárítási eljárás esetében mázsánként 27,36 forint energi­aköltség­­megtakarításunk van. Ha ezt 659 vagon­­nyi termékre vetítjük, a várható haszon éves szinten meghaladja a másfél millió forintot. Tehát azt is mondhatjuk — vé­lekedett a főagronómus —, hogy ezután, az energiahordozók árainak emelkedése el­lenére is, olcsóbban gyártjuk a zöldlisztet, mint eddig. A felgyői vállalkozásnak szakmai kö­rökben országszerte csakhamar híre ment. November 27-én az ország minden tájá­ról érkeztek ide szakemberek, hogy „csu­dát lássanak”. A bemutató egyértelmű el­ismerést hozott. Egy üzem átalakításának költségeit egy millió forintra becsülik az újítók, vagyis ez a beruházás tulajdonképpen már az el­ső esztendőben kamatostul visszatérülhet. Hány ilyen átalakításra váró szárítóüzem van az országban? Bizonyára több száz. Ennyiszer megtakarítható másfél millió forintokról van tehát szó évente. Nyilas Károly azt kérte búcsúzóul: ha lehet, szóljak arról is, hogy ajtajuk min­denki előtt állandóan nyitva van, aki fű­­tőolaj-megtakarítási ügyben szakmai ta­nácsért, segítségért keresi a Felgyői Ál­lami Gazdaságot. CSÉPI JÓZSEF Magyarország és Csehszlo­vákia fejleszti vegyipari együttműködését A magyar vegyipar a partner szükség­leteinek megfelelően a ma- Szakosodás leinsavanhidrid gyártásán szakosodik, míg a csehszlo­vák vegyipar bővíti a kis­nyomású polietilén gyártását. A kölcsöns szállítások értéke 1980-ig megközelíti a 10 mil­lió rubelt. ­ Számadás a pártmegbízatás teljesítéséről Januárban országszerte — immár ha­gyományosan — ünnepélyes egységgyűlé­seket tartanak a munkásőrök. Megyénk­ben a szegedi Gera Sándor munkásőr­­zászlóalj nyitja a sort. Január 4-én az Új­­szegedi Sportcsarnokban tartják találkozó­jukat a szegedi munkásőrök, és január 31- én a hódmezővásárhelyiek zárják. A munkásőrök az ünnepélyes egység­­gyűléseken adnak számot pártmegbízatá­saik teljesítéséről. Itt hallgatják meg a párt- és más társadalmi testületek veze­tői a parancsnokok jelentését az egységek munkájáról. Ezek a megnyilvánulások egyben híradások az üzemi, a munkáskol­­lek­tívá­­nak — a szocialista brigádoknak —, arról, hogyan teljesültek a vállalt kö­telezettségek a munka frontján, és azon túl az önkéntes fegyveres szolgálatban is. Köszönetet mondanak a monkásőrfele­­g£o*.Vn-k a cs-t’á',ta'’o'-nak. a szolgálat tfz tip.~ít Vdből fakadó é’do-a+^rSll-1 Ss-d-ért köszöntik az új munkárő-öke t. F°’elős­­ségre'j'S ünnepség ez az esküttevőknek. Tiszteletadás az internacionalizmust, a szocialista hazafiságot, a munkásőri ösz­­szetartást, a hősiességet és az önfeláldo­zást szmbolizáló munkásőr-csapatzászló­­nak. Az ünnepségek kollektív kifejezői a munkásőrtársak, az alegységek együttérzé­sének: a munkásőrök itt köszöntik kitün­tetetett, megjutalmazott példamutató tár­sadat. Az ünnepélyes egységgyűlés a párton kívüliekből kommunistává lett munkás­őrök seregszemléje is. A munkások párt­megbízatás vonzó erejének, az egység kol­lektív szellemén­e, a parancsnoki politi­kai nevelő munka hatékonyságának de­monstrálása. Ez alkalommal búcsúzik az egység tisztelettel a hosszú éveken át helytállt, tartalékba vonuló tagjaitól. Akik mindig meghatódottan ígérik, hogy a 'ar­­talévő korpány nem jele*nt elszakadást a testül a v-or **októl. feg ’V'"-t'nsa’-tó’ han-m cs­’' pihenést, de a szóig’’lat'dia — h- srid'áge mutatkozik — bármikor számíthatnak. * ■ * Kovácsolt jármű­alkatrészek A Magyar Acélárugyárban készítik a járműipar részére a kovácsolt alkatrészeket: fő­tengelyeket, szelepeket, lap- és spirál­rugókat. A tenge­lyekből például évente 120— 140 ezer darabot, a szelepek­ből pedig több mint egymil­lió darabot gyártanak. 1975- ben a gyár mintegy tizenöt­ezer tonna kovácsolt termé­ket szállított a Csepel Autó­gyárnak, az Ikarusnak, a MÁV-nak, és a Győri Vagon­et Gépgyárnak. Képünkön: Korpás Elemér­né a szelepeket esztergályoz­­za. (MTI-fotó: Fehér József.) a Ötéves a KGST-bank 1971. január 1-én kezdte meg gyakorlati tevékenysé­gét a KGST Nemzetközi Beruházási Bankja, az NBB. Az APN tudósítója az öt év tapasztalatairól kérdezte Al­bert Belicsenkót, a bank igazgatósági elnökét. — öt év hasonló intézmé­nyek számára nem nagy idő, de ezalatt megoldottuk a fő szervezeti és pénzügyi prob­lémákat. Az elért sikerek alapján joggal mondhatom, hogy az NBB a legnagyobb külföld­i beruházási ban­kokkal együtt áll a ranglis­tán. Az NBB alapvető feladata hosszú távú hitelek nyújtá­sa az együttműködő szocia­lista országok számára, vagy felújítására, a gyártáskoo­­perációval és szakosítással, a fűtő- és nyersanyagbázis bő­vítésével kapcsolatos közös gazdasági műveletek végre­hajtására. A bank ezenkívül a KGST-országok nagysza­bású közös építkezéseit is finanszírozza. Az utóbbi öt évben az NBB által nyújtott hitelek­ből 41 objektum építése folyt a tagországokban, a fűtőanyag- és energetikai bázis, az elektronika és a gépgyártás, a kohászat és a szállítás területén. — Honnan veszi az NBB anyagi eszközeit, és mi al­kotja ezeket? — Mindenekelőtt a bank egymilliárd 68 millió 300 ezer transzferábilis rubel ér­tékű alaptőkéje ez­­ a tag­országok hozzájárulása, amely arányos az illető or­szág exportjának volumené­vel, és a többi KGST-or­­szággal folytatott kereske­delmével. Az alapító tőke 70 százalékát transzferábilis rubelben, 30 százalékát pe­dig konvertibilis valutában képezték. A bank hitelezői tevékenységéhez kölcsönöket is igénybe vesz. — Milyen elvek alapján rangsorolja az NBB az igé­nyeket? — Mindenekelőtt a KGST- országok gazdasági együtt­működésének bővítésével, a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjá­val kapcsolatos objektumok élveznek előnyt. Ez a bank hitelpolitikájának fő elve. A hitelkérelmek elbírálá­sának vizsgálata során a másik szempont az objektu­mok gazdasági hatékonysága. Azokat a vállalatokat része­sítik előnyben, amelyek ha­ladó technológiát és automa­tizálást szándékoznak beve­zetni, világszínvonalon álló termékek előállítását tűzik ki célul. Így az NBB előse­gíti a termelőerők hatékony­ságának növelését.­­ 1971-ben a Magyar Ál­lamvasutak számára 20,5 millió transzferábilis rubel értékű hitelszámlát nyitot­tak a banknál. Milyen ered­ményekkel járt eddig az így biztosított összegek felhasz­nálása. — Már befejezték a­­Szob —Budapest—Lőkösháza vas­útvonal villamosítását, és egy sor más magyar vona­lon gőzmozdonyok helyett Diesel-vontatást vezettek be. A hitelnyújtás révén megva­lósított fejlesztések eredmé­nyeként nőtt a magyar vas­út átbocsátó, képessége, te­hát gyorsult a KGST-orszá­gok közötti árumozgás is. Bulgáriában kisfeszültségű kondenzátorokat gyártó, az NDK-beli Schwerinben mű­anyagfeldolgozó, a romániai Sevinestiben műszálgyártó, Lengyelországban pedig, az ERA-üzemben mérőműszere­ket előállító új kapacitások álltak üzembe. A felsorolt üzemek által előállított mi­nőségi termékek beszerzésé­ben valamennyi tagország érdekelt. Az NBB által nyújtott hi­telből épülő 41 objektum közül 19 már munkába állt. A fennmaradó 22 a bank támogatásával tovább épül. Így például az NDK-beli Er­­furt-üzem felújítása lehető­séget ad a kovácsoló présgé­pek gyártásának jelentős mértékű növelésére. Korszerűsítik a csehszlo­vák Tátra-üzemet is. Itt nagy terepjáró képességű, 12 tonnás vagy annál nagyobb teherbírású teherautók két­szer nagyobb volumenű gyártása a cél. E gépkocsik importjában minden KGST- ország érdekelt Romániában izoprén kau­­csukot, műszálat, vasúti te­herkocsikat, vasúti kocsi részegységeket termelő üze­mek épülnek az NBB által nyújtott hitelből. — A KGST XXIX. ülés­szakán egyeztetett integrá­ciós intézkedési tervet ha­gyott jóvá — e terv egy sor nagy objektum építését is előirányozza a Szovjetunió és más KGST-országok terü­letén. Részt vesz-e a bank ezen objektumok finanszíro­zásában? — Természetesen igen. A nemzetközi beruházási bank hiteleit a baráti országok öt­éves integrációs tervének megvalósítása érdekében használja fel. Részt vesz például olyan nagyszabású integrációs program hitele­zésében, mint az Orenburg— Szovjetunió nyugati határa földgázvezeték építése. A vi­lág legnagyobb kapacitású gázvezetékének kiépítése kedvezően befolyásolja a KGST-országok fűtőanyag­energetikai mérlegét, erősíti vegyiparunk nyersanyagbázi­sát. JEJKIJ SZINYAKOV

Next