Csongrád Megyei Hírlap, 1976. május (21. évfolyam, 103-127. szám)
1976-05-11 / 110. szám
Úttörőavatás Vásárhelyen A Magyar Úttörők Szövetsége vásárhelyi elnöksége a hitleri fasizmus felett aratott győzelem 31. és az úttörőszövetség megalakulásának 30. évfordulójára emlékezve, vasárnap délelőtt a Lenin téren rendezte meg a 4. osztályos kisdobosok úttörővé avatását. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Szalontai József, a városi pártbizottság első titkára, dr. Csatordai Antal, a városi tanács elnöke, Bárdos Klára megyei úttörőtitkár, valamint a városi KISZ-bizottság, a városi népfrontbizottság képviselői is. Az avatandó kisdobosok összehajtott vörös nyakkendővel a kézben, és az úttörőcsapatok zászlós díszegységei négyes oszlopokban sorakoztak fel a téren. Elhozták magukkal a József Attila és a Dózsa György úttörőcsapat által kétszer elnyert, szalagokat díszített KISZ KB Vörös Vándorzászlót is. Az avatandók és a díszegységek indulók pattogó ütemére vonultak be a térre, ahol az elnökségen kívül a szülők, a patronáló szocialista brigádok és a testvér KISZ-szervetek képviselői is jelen voltak. A zászlófogadást követően Kalapis Károly, várósi úttörőelnök üdvözölte a felsorakozott kisdobosokat és úttörőket. A köszöntő szavak után a pajtások egyszerre kiáltották: „Rendületlenül!” Miután a zenekar eljátszotta a Himnuszt, Szentandrási Katalin ifivezető a békéről mondott el egy verset. Szabó Gáspár, a városi KISZ-bizottság titkára üdvözölte az avatáson megjelenteket, majd a fogadalomtételre került sor. A fogadalmat tett pajtások nyakába ezután a munkásőrök, a szocialista brigádok és a testvér KISZ-szervezetek képviselői kötötték fel a vörös nyakkendőt. A győzelem napja és az úttörőszövetség megalakulása alkalmából Szabó Mihályné, a városi párt-végrehajtó bizottság tagja, a Zalka Máté Általános Iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet. Mint hangsúlyozta, hazánk felszabadítását követően, az ország helyreállítása közben született meg az úttörőszövetség. Vásárhelyen a 730. számú Szendrei Júlia úttörőcsapat alakult meg elsőként, Vörös Jolán tanárnő szervezésében. Azóta pedig már minden általános iskolának van úttörőcsapata. Szólt arról is az előadó, hogy a pajtások sok szép eredményt értek el a 30 év alatt. A vásárhelyiek például több alkalommal lettek elsők a megyei és az országos tantárgyi versenyeken, szakköri vetélkedőkön. Szabó Mihályné ezután arra hívta fel a felavatott pajtások figyelmét, hogy a vörös nyakkendőhöz és az úttörőszövetség eddigi érdemeihez méltóan kell élniük. Végül az előadó sikeres munkát kívánva köszöntötte a IX. KISZ-kongresszus résztvevőit. A felavatott úttörők nevében Forró Ildikó, a Kertvárosi Általános Iskola negyedikes tanulója mondott köszönetet, majd Simon Erika, a városi úttörőtanács titkára számolt be a vásárhelyi úttörőknek a kongresszusi őrjáratban végzett munkájáról. Elmondta, hogy a pajtások a KISZ IX. kongresszusa és a Magyar Úttörők Szövetsége megalakulásának 30. évfordulója tiszteletére sok óra közhasznú társadalmi munkát végeztek és több mázsa vasat, rongyot, papírt gyűjtöttek. Az ünnepség az Internacionálé hangjaival ért véget. KISZ—Komszomol találkozó A győzelem napja alkalmából vasárnap délután vásárhelyi fiatalok látogattak el a Varsói Szerződés értelmében ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok egyik alakulatához. A Szabó Gáspár, városi KISZ-bizottság titkára vezette magyar küldöttséget — melyben ott voltak a HÓDIKÖT sportolói, a városi szövetkezeti bizottság táncosai, a Bethlen Gábor Gimnázium Tücsi együttese, a Blaskó-dixiland és a zeneiskola fúvósszextettje — Vitalij Verjovkin Komszomoltitkár fogadta. Utána KISZ—Komszomol-találkozó keretében különböző sport- és kulturális rendezvényekre került sor. . Miért volt vízhiány? Vásárhelyen vasárnap déltől kezdve akadozott a vízszolgáltatás. Harmath Péter, a Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat kirendeltségvezetőjének tájékoztatása szerint a városi Parkerdőben levő négyes számú kútnál leégett egy villanymotor, és a hiba két másik kutat is megbénított. A DÉMÁSZ szakemberei viszonylag gyorsan megjavították ugyan a berendezést,, de addigra a hálózatból annyira elhasználódott a víz, hogy a feltöltés huzamosabb időt vett igénybe. Az esti órákban az egész várost érintő vízhiány megszűnt. Verőfényes tavaszi délelőttön, május 8-án, Vásárhely utcái is megteltek ünneplőbe öltözött emberek sokaságával. Virágcsokrokkal, ajándékcsomagokkal siettek a város középiskoláihoz a ballagó tanulók szülei, rokonai és ismerősei, hogy részt vegyenek a ritka ünnepségen, gratuláljanak a végzős diákoknak. A Növénytermesztő és Állattenyésztő Szakközépiskola 32 végzős diákját Gulyás Sándor igazgató látta el jótanácsokkal. A negyedikesek nevében Égető Imre búcsúzott el az iskolától, majd a tanintézet és a KISZ-szervezet zászlajának átadására került sor; a negyedikesektől Daru Bálint, harmadik évfolyamos tanuló vette át a zászlót. Az ünnepség végén ballagó dalokat énekelve a negyedikesek visszasétáltak osztálytermükbe, ahol fogadták a szülők, hozzátartozók, ismerősök jókívánságait A város többi középiskolájában is búcsúmenetre sorakoztak fel a végzős diákok. Csengőszóra indultak el a negyedikes osztályok a Frankel Leó Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskolában. Még egyszer végigjárták az osztályokat, a tanintézet oktatótermeit, majd elhaladva az iskola épülete előtt az udvari sportpályára vonultak, ahol már az ünneplő közönség várta őket. Pálinkó Katalin negyedikes tanuló mondott búcsúzó beszédet, az iskola ott maradó tanulói nevében pedig Ambrus Katalin harmadikos diák köszönt el a három végzős osztály tag „Ballagott a vén diák” jaitól. Az iskola és a KISZ zászlajának átadása után Nagyillés Mihály igazgató ünnepi búcsúztatója következett A Bethlen Gábor Gimnázium négy negyedikes osztálya tanulói, összesen 135- en még az utolsó osztályfőnöki órán átvették a ballagótarisznyákat majd végigjárták az iskola osztálytermeit. Az udvaron megtartott ünnepségen Földesi Ferenc igazgató beszéde után az iskola és a KISZ-zászló átadására került sor, majd a végzős diákok nevében Sallai László búcsúzott el. Lantos Etelka harmadikos tanuló az iskolában maradó diákság nevében köszönt el a ballagóktól. Harminckét végzős diák búcsúzott a Vendéglátóipari Szakközépiskolában; dr. F. Kiss Zoltán igazgató szavai után a negyedikesek nevében Harangozó István, a harmadikosok részéről pedig Laki Zoltán mondott búcsúzó beszédet. A Kossuth Zsuzsanna Finommechanikai Műszeripari és Gépipari Szakközépiskolában három végzős osztály 78 diákja — miután a harmadikosoktól átvette a hímzett tarisznyát — hosszú csöngetésre elindult ballagó útjára. Az ünnepségen Dalicsek István búcsúzott el a ballagók nevében az iskolától, az ottmaradó diáktársak nevében pedig Kaprinai István harmadikos tanuló köszönt el. Az ünnepi beszédet dr. Varsányi Zoltán igazgató tartotta. Délelőtt rendezte meg hagyományos sárgulási ünnepségét az Élelmiszeripari Főiskola Állattenyésztési Kara is. A kollégium ebédlőjében dr. Korell Ferenc karigazgató búcsúztatta a végzős hallgatókat, majd Hevesi István, a KISZ-bizottság titkára mondott beszédet. A vidám fogatos sárgulási felvonulás délután 4 órakor kezdődött: hintók hosszú sora gördült ki a tangazdaság udvarából, a leendő agrárszakemberek éneklő, vidám társasága először az iskola épülete elé hajtatott, majd tiszteletkört tettek a városban, mindenütt népes nézőközönség kísérte vonulásukat. A főiskolások záró rendezvényére este 8 órakor került sor, a Béke szálló termeiben sárgulási bálát tartottak. Az ünnepségek lezajlottak, a vén diák elballagott Most már a tanuláson a sor, a vizsgára készülés nehéz napjai következnek. A sikeres érettségi, a jó államvizsga lesz majd méltó befejezése e májusi délelőtt ünnepségsorozatának. A Növénytermesztő és Állattenyésztő Szakközépiskola diákjai zászlóátadásra sorakoznak. (Fotó: Tamási István) KEDD, HM, MÁJUS 1I. Tanácstagi beszámolók Imre István, a vásárhelyi 10., Láda Ernő, a II. és Szabó Jusztina, a 8. választókerület tanácstagja május 12- én, szerdán este 7 órakor a II. kerületi pártházban tanácstagi beszámolót tart. Ugyanezen a napon este 7 órakor Nagy Mária, a 20. és Kristó Imre, a 21. választókerület tanácstagja az Észak utcai óvodában tartja beszámolóját Nagy Rébek Ferenc, a 74. ésHorváth Kálmánná, a 73. választókerület tanácstagja szerdán délután 6 órakor a Batida tanyaközponti kirendeltségen számol be választóinak a tanácsban végzett munkájáról. Egész évben nem termelt egy háromszáz munkást foglalkoztató üzem HATAN ültük körül a tárgyalóasztalt, hogy választ keressünk egy kérdésre. Miért nem termelt Csongrád megyében tavaly egész éven át egy közel 300 munkást foglalkoztató üzem? Valójában ez egy képzeletbeli gyár, amelyről azonban a tanácskozás résztvevői konkrétan beszéltek. A vita vezetője Vincze József, az SZMT munkavédelmi osztályának vezetője volt. A tanácskozás résztvevői, közvetlen munkatársai, Ludányiné Richter Aranka, Batki Sándor, Garai János és Kovács Bertalan. Az egyes balesetek felidézésével viszszapörgették az 1975. évi naptárt. Sorakoztak a szavak a tavalyi és a közelmúlt hetek üzemi baleseteinek szomorú tényei, amelyek a felelőtlenségek egész soráról tanúskodnak. A foglalkoztatott létszám 1975-ben az előző évhez viszonyítva 2,6 százalékkal emelkedett Csongrád megyében — kezdte vitaindítóját Vincze József. A növekedés ellenére a balesetek gyakorisága kedvezőbben alakult, az ezer főre jutó balesetek száma 24,8-ról 23,4-re csökkent. A kiesett munkanapok száma azonban 3,65 százalékkal emelkedett GYORS SZÁMADÁS a statisztikai adatok összesítése után, máris kész a következtetés a kiesett munkanapok számából, hogy a sérülések okozta keresőképtelenség lényegében azt jelentette, mintha egy közel 300 munkást foglalkoztató Csongrád megyei üzem egész évben nem termelt volna. Ez az említett üzem képzeletbe!, de az emberek szenvedése, a társadalmi kár valóságos, a számok mögött ott van az elképesztő emberi gondatlanság, felelőtlenség, ön- és közveszélyes szabálytalanság. S ott van egy másik elrettentő szám is, hogy 1975-ben húsz emberéletet követelt az üzemi baleset. Szembetűnő a közúti közlekedés okozta haláleset. Kilenc ember lelte így halálát, míg munkáját végezte. S hatan kimutathatóan alkoholos állapotban vesztették életüket. — Keserves és goromba valóság az — mondják a munkavédelmi felügyelők —, hogy sok kárt okoznak a felelőtlenek, a fegyelmezetlenek, és az is, hogy egyes munkahelyeken csak kevesen figyelmeztetnek: vigyázz, balesetveszély! A rendre, a fegyelemre mindenütt szükség van, mert nemcsak a munkaidő vesz el, hanem a fegyelmezetlenség gyakran kárt okoz, még az emberi test épségében is. S aztán odaírják a baleset jegyzőkönyvébe: nem tartotta be a munkavédelmi előírásokat. Szóval, fegyelemszegés történt, s hányszor kerül az emberéletbe, miközben a munkabiztonsági előírásokat a vezetők is lebecsülik, sőt, azok megszegését eltűrik. AZ ELMÚLT ÉVBEN hét vezető beosztású dolgozó ellen kezdeményezték bűnvádi eljárás megindítását a Csongrád megyei munkavédelmi felügyelők. Az ügyészség három esetben megszüntette a nyomozást, egy esetben közkegyelem hatálya alá esett a felelős. Az esetek döntő többségére jellemző a munkafegyelem, a munkabiztonsági szabályok megsértése. Aki a felelőtlenség ellen küzd, önnön érdekét, egészségét és testi épségét védelmezi. Viszont, aki közönnyel fogadja, hogy körülötte nem tartják be a munkavédelmi szabályokat, vagy legyint embertársa biztosítókötél nélküli merészségére, az végeredményben önmagának, a közösségnek is árt. így szenvedtek balesetet a Taurus Gumigyárban a Tájrendező Építőipari Szövetkezet dolgozói, Berta István és Kokovecz Mihály, amikor hat méter magasból leestek. A munkáltató nem teremtette meg a biztonságos munka feltételeit, s az emberek nem figyelmeztettek. A csanádpalotai termelőszövetkezetben Gyenes András takarmányos lovas kocsin ülve haladt ki az istállóból, az ajtó méretei nem feleltek meg az óvórendszabályok által kívánt követelményeknek, és súlyos gerincsérülést szenvedett Nem figyelmeztették Gavallér Józsefet a sándorfalvi lakost amikor a kukoricaszár szecskázásának megkezdése előtt könnyelműen lépett a gépre, a tömörítőhengerek közé került a lába, és az levágta. Ez mind szomorú valóság. Ne áltassuk magunkat, életünket veszélyezteti a játékos felelőtlenség, a gépek melletti figyelmetlenség. Ezért szenvedett életveszélyes sérülést Gyulai Ferenc, a szegedi gumigyár csőszerelője is. Egymást dobálták Vass János nevű társával étkezés közben. Végül Vass kését úgy dobta, hogy annak pengéje Gyulai mellkasába vágódott. A társak, akik az asztalnál ültek, mosolyogtak a játékon, nem szóltak. Csak később megdermedtek. Az 1975. évi húsz fejfa figyelmeztet Kiált az élőkhöz, a munkásokhoz, a vezetőkhöz. Óvjuk, védjük egymás egészségét. De kiált Kondás Sándor fejfája is, aki ez év március 3-án halt meg, mert az illetékes vezetők nem tartották be az általános balesetelhárító és egészségvédő rendszabályt a Taurus Gumigyárban. Figyelmen kívül hagyták a kalandorgépre vonatkozó, valamint a munkavédelmi szabályzat előírását is. A CSONGRÁD MEGYEI szakszervezeti munkavédelmi felügyelők 115 társadalmi munkás segítségével egy év alatt 515 alkalommal tartottak ellenőrzést, intézkedtek a feltárt hiányosságok megszüntetésére. Pörgettük a számokat, miszerint 62 esetben tiltották meg gépek működtetését, mert nem volt biztonságos a munkafeltétel. Huszonhat alkalommal róttak ki pénzbírságot, 32 alkalommal kezdeményeztek fegyelmi eljárást. Minderre szükség volt a fegyelmezetlenség, a felelőtlenség miatt. Azért, mert megpróbálták áthárítani a felelősséget. Igen, a felelősség nyílt vagy burkolt áthárítása gyakran előfordul. Ez is káros jelenség, mert nincs lehetőség a tényleges okok feltárására, a balesetek megismétlődésének megakadályozására. A vezetőknek nemcsak a biztonságos munkafeltételek megteremtésén kell munkálkodniok, hanem a rendszeres ellenőrzéssel biztosítani az eszközök, a felszerelések használatát, az előírt szabályok betartását. A MEGELŐZÉS fontos dolog A szakszervezetek munkavédelmi felügyelőinek azonban nemcsak az ilyen tevékenység ellenőrzése a feladatuk, hanem a baleset kivizsgálása, az okok feltárása és a balesetet szenvedett dolgozók kártalanításának szorgalmazása, a munkás érdekvédelme. Tavaly az üzemi balesetet szenvedett dolgozók 70 százaléka kapott kártalanítást, öszszesen 1,6 millió forint összegben. Igen magas az arány a Szegedi Ruhagyárban, a textilművekben, a BMG makói gyárában, a DEFAG munkahelyein, a MÁV igazgatóság területén, a Volán 10. számú Vállalatnál, de nem így a XI. számú AFIT üzemében, az öntödei Vállalatnál. Sorakoztak a szavak, a tények. Az esetek felidézésével újból feltárták a munkavédelmi felügyelők a baleseti veszélyforrásokat. Az újságírónak annyi szerepe volt e tanácskozáson, hogy papírra vetette a megállapításokat, hogy erősebb, messzehangzóbb, több munkáshoz, vezetőhöz elérőbb legyen a figyelmeztető, a felkiáltó mondat: emberek, vigyázzunk jobban a magunk és mások életére. NAGY PÁL ----------------------------------5