Csongrád Megyei Hírlap, 1976. augusztus (21. évfolyam, 181-205. szám)
1976-08-01 / 181. szám
Érdekeltség és társadalmi munka Ma már természetes, hogy a lakosság széles körei vállalnak feladatot és munkát közvetlen lakóhelyük szépítésében, építésében, védnökséget egy-egy park, játszótér felett, hogy megóvják a huligánoktól. Az évről évre megtartandó kommunista szombatok hallatlan nagy erejét, tízés tízezrek önkéntes munkaműszakjának munkabérét a megye legégetőbb feladatainak gyorsabb megoldására — a gyermekintézmények fejlesztésére, az öregekről való gondoskodásra, az ifjúság sportjának elősegítésére stb. — fordítják. Ennek révén olyan feladatok oldhatók meg, amelyekhez egyébként csak később teremthetők meg az állami eszközök. Akik részt vesznek a társadalmi munkában — fásításban, faluszépítésben, vagy közintézmény gondozásában — mindenképpen elismerést érdemelnek. Tettükben tulajdonképpen az az új tulajdonosi viszony fejeződik ki, ami a szocialista társadalom jellemzője: a társadalmi tulajdonért, anunk fejlesztéséért érzett felelősség. Mert nehogy azt higgyük, amit néhány kishitű ember terjeszt, hogy az emberek többsége nem érez felelősséget azért, ami nem közö Ievétlenül sajátja, hanem közvetve birtoka, társadalmi tulajdona. Ezer-tízezer, önként vállalt társadalmimunka-óra a legjobb bizonyítéka, hogy igenis az emberek többségében erősödik az új tulajdonosi viszony, amely nemcsak védi és óvja, de gyarapítja is a közösség tulajdonát. Ilyen formán tehát kifejeződik egy közös érdekeltség , ha nem is személy szerint nekem jelent előnyt, hogy társadalmi munkám révén több lesz a bölcsődei férőhely, vagy óvoda, de ezzel embertársaim gondját segítenek megoldani, egyben tehát a szocialista társadalom gondját, s így közvetetten ez nekem is érdekem. |Mint lapunkban is , köz* * readtuk, a megyei tanács ülése még februárban meghatározta azokat a területeket, ahol az igények- kel még nem esnek egybe anyagi lehetőségeink, s a megyei társadalmi szervek felhívással fordultak a megye lakosságához. Lapunkban közreadtuk július 4-én, hogy mire irányuljon a társadalmi munkát szervezők figyelme és tevékenysége. Hiszen tényleg nagyok a szükségletek, amelyeket a százmilliókat érő társadalmi munka nélkül nem tudunk kielégíteni. A bölcsődei ellátásban Szentesen, Szegeden és Vásárhelyen jelentkeznek komolyabb feszültségek. Az óvodai szükséglethez sem elégségesek a tanácsi források. Öt év alatt 300 általános iskolai tanterem megépítésére lenne szükség, de csak 170-re van pénz. A tömegsport fejlesztése új sportpályák építését teszi szükségessé, vagy legalábbis legyen minden iskola mellett sportudvar. Az utóbbi években óriási károkat okozó belvíz elleni védelemben jelentős állami támogatást kapunk, de ezt ki kell egészíteni társadalmi erővel. Út és járda is kellene még sokfelé. Meg park és tízezrével a facsemeték. S még nem is szóltunk a kulturális in- tézményeknél szervezhető t társadalmimunka-lehető- ségekről. A z, emberben azonban " felvetődik a kérdés: s miként lehetne újabb dol-' gozó tömegeket bevonni eb-be a nemes akcióba. Hiszen, kár lenne tagadni, hogy szép számmal akad.) nak — ahogy mondják — ,,a part szélén bámészko- dók” is — akik egy kapavágást se tesznek nemes céljaink segítésére. Sajnos közöttük igen sok olyan is akad, aki viszont tartja a markát a társadalmi juttatásért. Mondjuk a lakásért! Az NDK-ban bevált módszer, hogy új lakást bármilyen címen egy állampolgár csak akkor kaphat (kivéve, ha egészségi állapota nem engedi), ha előtte 500 társadalmi munkaórát teljesít vagy az építkezéseknél, vagy saját munkahelyén Ezt persze sokan csak évek során tudják ,,összegyűjteni”, de ilyen igazolás nélkül senki sem részesedhet (hiszen valljuk be: egy új lakás bármily címen, mégis külön társadalmi juttatás), ebből a kedvezményből. Így természetesen mindjárt nyiváncalábbá válik a közvetlen anyagi érdekelt-ség is. Hasonlóan kellene kiterjeszteni a társadalmi- munka-kötelezettséget minden olyan esetben, amikor olyan javak elosztásáról van szó, amelyekből korlát- lanul még nem rendelke-zünk, ezért bizonyos szem- pontok — elsősorban szo- r ciálisak — révén hozzák meg a döntést. Például teljesen jogos az a kíván-t ság, hogy gyermekintéz- ményben az a gyerek, kap jon elsősorban, elhelyezést, akinek apja-anyja hajlandó társadalmi munkát is vé- gezni a gyermekintézmé- ’ nyek további fejlesztése érdekében. Mert szép és nemes cselekedet, amikor valaki nem azt nézi én, személyesen miként vagyok érdekelt mondjuk egy bölcsőde kibővítésében.De az nehezen fér össze elökölcsi elveinkkel, hogy a bölcsődét gyermeke szá-mára igénybe vevő szülő mosolyog mások áldozatkészségein. Azt mondhatja valaki, hogy ez adminisztratív jellegű intézkedés. Lehet, hogy sokan el is vetik javaslatot. Aztán olyan vé,lemény is akad, hogy ez a módszer a társadalmi önte-vékenységet, túladminisztrálná. Meg aztán ki lenne, aki ezt nyilvántartaná?! Bízzuk ezt a társadalmi szervekre, ahol kellő társadalmi erő is van és meg- felelő kontroll az igazságosság érdekében. Én ezzel szemben állítom, hogy egy ilyen megoldás jobban találkoznék a társadalmi igazságérzettel, mint a jeelenlegi, ahol — ezt is kár lenne tagadni — igen sok a protekció, mindenféle jogos, legtöbbször azonban csak vélt „érdem” alapján történő elbírálás. Az anyagi érdekeltség az erkölcsi ösztönzőkkel együtt fontos társadalmi hajtóerő. Csak a kettő együttes érvényesítése hozhat a társadalmi munkaakciók során is az eddiginél is nagyobb eredményeket. RÁCZ LAJOS Az idei Szegedi Ifjúsági Napok négynapos rendezvénysorozatára közel tízezer fiú és leány érkezett a megyeszékhelyre. A fiatalok kettős jubileumot köszönthetnek: az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 20. születésnapját és a KISZ városi bizottságával közös rendezvényük, a Szegedi Ifjúsági Napok 10. évfordulóját. A péntek esti ünnepélyes megnyitás, a város kulcsának jelképes átadása után tegnap városszerte arról győződhetett meg mindenki, hogy a fiatalok méltóképpen élnek a lehetőséggel. A vidám, gondtalan pihenés mellett felhasználják az időt egymás megismerésére, a mozgalmi tapasztalatok kicserélésére is. Hiszen a feladatok közösek, és e néhány napos együttlét a legjobb alkalom a módszerek, a soron következő feladatok megbeszélésére. Az eddigi évek hagyományaihoz híven az idei ifjúsági napok eseményei országosan is az egyik legjelentősebb ifjú, kommunista demonstrációSzegeden. Tegnap délelőtt művészeti csoportok szabadtéri bemutatóit tekinthették meg a fiatalok és az idősebbek a Széchenyi, a Kaluzál és a Dugonics téren. Nagy sikert aratott a finn torkai népi együttes népdalaival, a földvázi ■héptáncegyiittes színes műsorával, a gyulai szakmunkásképző intézet citerazenekara népdalokból összeállított csokra. Több százan hallgatták és tapsoltákmeg a hat óránkon túl is jól ismert Dinnyés József pol-beat énekest, aki saját számaiból is előadott jó néhányat. Délután a városi tanács épületében Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke fogadást adott a városban tartózkodó ifjúsági delegációk, művészeti csoportok képviselői részére. A hagyományokhoz híven az idén is megrendezték az ifjúsági karnevált Több tízezer érdeklődő tekintette meg a fiatalok több mint negyven produkcióját. Az eseményen megjelent dr. Tamási Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Török József, a szegedi városi pártbizottság első titkára, dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Bódi György, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Jáhni László, a szegedi járási pártbizottság első titkára, Dékány Klára, a szegedi KISZ-bizottság első titkára is. Jelen voltak az ország több megyei városa pártbizottságainak első titkárai és a megyék KISZ-bizottságainak képviselői, továbbá Könye Jenő, tar. Express igazgatóhelyettese is. A színpompás menet élén a fiatalok a KISZ IX. kongresszusának hatalmas jelvényét hozták. Ezt követően Lenin arcképével díszített zászlókkal vonult el a katonákból és ifjúgárdistákból álló díszszázad. Őket a szegedi üzemek, vállalatok fiataljainak ötletekben gazdag, az eredményeket bemutató és a mindennapi élet visszás helyzeteit bátran bíráló, azokra nyelvet öltő, a jobb munka mellett hitet tevő menete következett. Első ízben vonultak fel a szegedi járás fiataljai is, elsősorban mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók. A színpompás menet során a fiatalok bebizonyították politizáló készségüket, tenni akarásukat. A KISZ-alapszervezetek sok-sok ötlettel elkészített munkája tanúsította, mennyire odafigyelnek a mindennapi eseményekre. Igen ötletes volt a DÉGÁZ Népgazdaság fejőstehene, a Szegedi Nyomda Adminisztratív létszámstop, a MAHART Munkafegyelem, a MÁV Kisstadion, az Autójavító Aanyaggazdálkodás és a Posta Telefonálunk, valamint a DEFAG Környezetvédelem élőképe. Megérdemelten nagy sikere volt a sándorfalvi és a szatymazi citerazenekarnak, a deszki délszláv együttesnek, a turkui és a jugoszláv népi együtteseknek, amelyek bemutatóit hatalmas taps kísérte. Az este folyamán a fiatalok megtekintették a Komplett Ruházati Vállalat KISZ- istáinak divatbemutatóját. Ezen elsősorban olyan modelleket mutattak be, amelyeket a városban tartózkodók meg is vásárolhatnak. Ezután a Dóm téren Madách Az ember tragédiája című művét tekintették meg a fiatalok csoportjai. Több ezren táncoltak a Széchenyi téren este, a 9 órakor megkezdődött utcabálon is, amelyen a FANTI-együttes játszott. Sok ezer felvonuló, sok ezer néző a szegedi ifjúsági karneválon A felvonulás egyik legnagyobb tetszést aratott jelképe, amely a varsói ifjúsági találkozó nemzetközi jelentőségét érzékelteti fFotó: Enyedi Zoltán) A humor és a derű is szerephez jutott a felvonultatott jelképek között: a fejőstehén egyeseknek a népgazdaságról alkotott véleményét kívánta érzékeltetni A felvonulást megnyitó szimbólum: a Szegedi Ifjúsági Napok résztvevőit a KISZ IX. kongresszusára, a kongresszus határozataira emlékezteti / f j j ff ■ i i / A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSIMSRÁD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Vásárhelyi kiadás: 33. ÉVFOLYAM 181. SZÁM 1976. augusztus 1., vasárnap Ára: 1 forint Honismereti akadémia Nyíregyházán szombaton dr. Ortutay Gyula akadémikusnak, az Országos Honismereti Bizottság elnökének zárszavával véget ért a negyedik országos honismereti akadémia egyhetes eseménysorozata, amelyet július 26— 31. között rendeztek meg. Az egyhetes program keretében előadásokon, konzultációkon és szekcióüléseken vitatták meg a honismereti mozgalom eddigi eredményeit, további feladatait, a gyűjtő-, kutató- és feldolgozó munka legjobb módszereit, a továbbképzés rendszerének tervezetét.