Csongrád Megyei Hírlap, 1976. szeptember (21. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
Árpád-ünnepséget rendeznek vasárnap Ópusztaszeren Évek óta nagy érdeklődés nyilvánul meg nemcsak Csongrád, hanem a szomszédos Bács és Béke megyékben is a már hagyományosnak tekinthető ópusztaszeri Árpád-emlékünnepség iránt. Már hetekkel ezeőtt megkezdték az előkészületeket Ópusztaszeren, ahová sok ezer érdeklődőt marnak vasárnap. A Harang Népfront Csongrád megyei Bizottsága, a Csongrád megyei Tanács és az ópusztaszeri községi tanács szeptember 5-én rendezi meg a munkás-paraszt találkozót. Az ünnepség délelőtt 10 órakor kezdődik. A politikai nagygyűlés szónoka Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lesz. Gazdag kulturális és sportprogram nyújt majd szórakozási lehetőséget az idesereglő érdeklődőknek. Az ÉDOSZ Szeged táncegyüttese, a csongrádi Ének-Zenei Általános Iskola és a Batsányi János Gimnázium és Óvónőképző egyesített énekkara, a sándorfalvi citerazenekar szerepelnek, és katonazenekar szórakoztatja a közönséget. Délután 2 órakor lovasbemutató lesz. Mától próbaüzemelés Kontakt-részleg Tömörkényen Több hetes elkészületi és szervező munka tán a mai napon megkezdődi a próbaüzemelés a Komkta szentesi gyárának emörkényi részlegében. Ami idején a községi tanács a helyi munkaerő-felesleg, mősorban a nők foglalkoztatásra indított kezdeményeit, és ezt felkarolta a Kolakta Vál- Zsolat, mivel Tararkény nemcsak munkavállakat biztosít, hanem közel van Szenteshez, és ez ne mellékes tényező kooperáci és egyéb szempontból. A községből egyébként több mnt 200-an járnak el napos vidékre dolgozni, ezenkív jó néhányan keresnek hebeli munkát a lányok és asszonyok. Ezt az igényt esezi ki a Konktakta új rétege: az ipari termelés külményeit több mint 200 ezr forint ráfordítással alakította ki a Kontakta gyár, a rendelkezésre bocsátott régi iskolaépületben, ahol a szociális létesítmények is megtalálhatók. Huzamosabb ideje közel 20-an jártak be eddig Tömörkényről Szentesre, hogy elsajátítsák a szereldében és az előgyártó üzemben a szükséges tudnivalókat, mint betanított munkások. Ezek a dolgozók mától a tömörkényi részlegben veszik fel rendszeresen a munkát. Azt tervezik, hogy közel egyhónapos próbaüzemelés után megkezdődik a villamosszerelési cikkek összeállítása, és egyes alkatrészek sorozatban történő gyártása, az egységes termelési folyamatban. Várható, hogy hamarosan 50 fős lesz a Kontakta szentesi gyárának tömörkényi részlege, főleg női munkavállalókból. Országszerte törik a dohányt A termelők sánta terméskilátások gusztusban némileg javultak korábban a nyári aszály idén még kevés reményt írek az átlagos hozamhoz, a július végi, augusztusi ,ők azonban jól értékesült a dohányültetvények, így közepes termés várta. Hasonlóképpen az átlag körül van a minek is, igaz, még csak a leghibban beért dohányokat nősítették, és ezeket arány megviselte az aszály,ért azt várják, hogy a köd beért és az esők hatása egészségesebben fejlődő dohány valamivel még jó minőséget ad majd. A telepeken forintosan veszik át a teret, sehol ■nincs fennakadás, országban többfelé kózsa gépek segítik a betakart. A dohányipar termelése folyamatosan növekszik. A gyárakban még a tavalyi termést dolgozzák fel a cigaretta készítésénél. Az első félévben az elmúlt év azonos időszakaihoz képest 2,1— 23 százalékkal fokozták az üzemek a cigaretta gyártását, miután az igények egyre jobban eltolódnak a füstszűrös cigaretták felé, ezekből 15 százalékkal többet állítottak elő az I. félévben, mint 1975 első hat hónapjában. A cigarettaértékesítés is növekszik, 1,6 százalékkal volt nagyobb az első félévben, mint tavaly. Egész évben az ipar mintegy 15—16 ezer tonnányi dohányt vásárol fel 1976-ban összesen 25 milliárd cigarettát gyártanak, 1,8 százalékkal többet, mint 1975-ben. Szerződéskötések az Agroieasexim Az Agromasexpo ’76 nemzetközi kiállításon kedden számos hazai és külföldi szerződéskötésre került sor. A Mezőgép Tröszt 3,2 milliárd forint értékben írt alá megállapodást az Agrotröszttel 1977 évi gép-, berendezés- és alkatrészszállításra. A Mezőgép Tröszt vállalatainak export-szerződései is kedvezően alakultak. Csehszlovák megrendelésre 60 millió forint értékben szárítóberendezéseket, kultivátorokat, alkatrészeket, műtrágyaörlő berendezéseket és cukorrépabetakarító géprészegységeket gyártanak. Szovjet megrendelésre 1,4 millió rubel értékben paradicsomgépsorokat és twncsibe-nevelő berendezéseket állítanak elő. A kiállításon résztvevő tőkés cégekkel is születnek újabb megállapodások. A győri Mezőgép Vállalatnál 53 000 kardántengelyt állítanak elő francia, amerikai, holland, NSZK-beli és dán cégek megrendelésére. A felsőzsolcai Mezőgép Vállalat 3 millió forint értékben szállít dán cégnek kultivátorkereteket és további tízmillió forintért rugós kapákat az NSZK-beli Becker cégnek. A kaposvári Mezőgép Vállalat 10,6 millió forintért több mint 21000 vonórudat gyárt a svéd Alfas Laval igényeinek megfelelően, további ötmillió forint értékben pedig dán exportot bonyolít le szárítóberendezésekből. További jelentős öszszegű, mintegy 180 millió forint értékű rendelésről kezdtek tárgyalást a dán Jörgenssen cég megbízottaival, szintén szárítóberendezések kivitelére. Rendkívüli építőtáborozás Rendhagyó tozáson vesznek részt a fiatalok a KISZ-építőtáborokban. A VI. turnusban — m augusztus 22-től szeptember 4-ig tart — segítik a rendkívüli időjárás miatt eódott mezőgazdasági munkákat. A törökbálinti Bagi Hona gyümölcsszedő tába például az ország nyolc megyéjéből érkezett fiatalok a Kertészeti Kutató Int gyümölcsöséből takarítják be az őszibarackot. (Fotó: Friedmann Endre—MKI.) SZERDA, inu BBFinni Ötezer tonna cukortöbbletet várnak Tíz napot késik a gyártási szezon kezdete Sajtótájékoztató a MÉM-ben Nagy László, a Cukoripari Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója kedden a MÉM-ben tájékoztatta az újságírókat az őszi feldolgozási szezon teendőiről. Elmondotta, hogy a termést128 400 hektáros területről takarítják be. A cukorrépát a korábbi szárazság megviselte, de a mezőgazdászok arra számítanak, hogy az esőzések javítanak a termési kilátásokon. Ebből kiindulva, a cukoripar a korábban tervezettnél később kezdi a feldolgozási szezont. A gyárak szeptember 8—17. között indulnak, tehát mintegy 10 nappal később kezdik meg a cukor előállítását, mint az átlagos időjárású években. Ettől az intézkedéstől mintegy 5000 tonna cukortöbbletet várnak. A hazai cukorrépa-termesztés koncentrálódik. Az elmúlt évi 1100-ról 800-ra csökkent a fontos ipari alapanyag termesztésével foglalkozó gazdaságok száma, a termőterületnek csaknem felén termelési rendszerek gazdálkodnak. Három ilyen rendszer működik az országban, és a répatermesztés teljes folyamatát sikerült gépesíteniük. A mezőgazdasági termelők tartózkodása a cukorrépától fokozatosan feloldódik. Ezt bizonyítja a több évre szóló szerződések nagy száma is. 1976—1977. és 1978-ra az iparnak 125 ezer hektárra van több éves szerződése partnereivel, de már 1979— 80-ra is 110 ezer hektárra kötelezték el magukat a termelők — összesen 711 üzem —, ami azt bizonyítja, hogy a gazdaságok megtalálják anyagi számításukat a növénytermesztésnek ebben az ágazatában. Ezzel kapcsolatban a vezérigazgató ismertette a különféle anyagi kedvezményeket, amelyek a termelők számára nagyobb jövedelmet biztosítanak. Mint ismeretes, a cukorrépa felvásárlási árát mázsánként 60- ról 70 forintra emelték. Ezen túl a legalább ötéves szerződéssel rendelkező üzemek mázsánként további 5 forintos felárat kapnak (ennek feltétele az is, hogy a termelők legalább olyan nagyságú területen foglalkozzanak répával, mint 1975-ben). Az új szerződési feltételek lehetővé teszik az átadás időpontjától függő premizálást, az úgynevezett ütemezési térítést, amely mázsánként 3—10 forint közöttti felárat biztosít a gazdaságoknak, és arra ösztönzi a termelőket, hogy alkalmazkodjanak a gyárak feldolgozó kapacitásához. A cukortarta-lom növelését is premizálják. Ily módon nagy összegű többletbevételhez jutnak a termelők: az elő- és utószedésre biztosított felár egymaga 160—170 millió forintot tesz ki. További 80—90 millió forinttal növelhetik bevételeiket a termelők a minőségi felár révén. A répa felszedését és rakodását tovább gépesítettékő, és sikerült növelni a tárolóteret is. Lehetőség van arra, hogy 25—30 nap alatt végezzenek ezzel az őszi munkával, amely — amennyiben az időjárás jelentősen nem hátráltatja a betakarító gépeket , november 20-ig befejeződik. (MTI) Színvonalasabb az egészségügyi ellátás – állapította meg tegnapi ülésén a Szeged városi és járási NEB Társadalmunk széles körű demokratizmusának egyik kifejezője a népi ellenőrzés rendszere, amelynek keretében munkások, parasztok, értelmiségiek egyre nagyobb számban kapcsolódnak be gazdasági és közéletünk különböző jelenségeinek vizsgálatába. Túlnyomó többségében a területi bizottságok éves munkatervében jó előre megjelölt témakörben folytatnak vizsgálatokat, nem ritka azonban az sem, amikor állampolgári bejelentés nyomán kerül sor egy hivatal, egy üzem, egy vendéglátóegység munkájának tételes ellenőrzésére. Jól példázó tény ezzel kapcsolatban, hogy az idei év első felében a Szeged megyei városi és szegedi járási Népi Ellenőrzési Bizottság 53 esetben kezdeményezett vizsgálatot lakossági bejelentés alapján. Közülük 48 ügyet már le is zártak. s Örvendetes jelenség, hogy tavalyhoz képest jelentősen csökkent a névtelenül érkezett bejelentések száma, hiszen ebben a bizalom erősödése fejeződik ki. Tegnap délutáni ülésén a városi és járási népi ellenőrzési bizottság összegezte az év első felében szerzett tapasztalatait, és figyelmet ér- sdemlőnek ítélte meg azt a tényt, hogy a lakossági bejelentések 26 százaléka a szegedi lakáskiutalási rendszerhez kapcsolódik. Annál is inkább, mert az igényjogosultsági besorolást érintő felszólalások legtöbbje jogosnak bizonyult a vizsgálatok során. Korábban rögzített munkatervek alapján értékelték a népi ellenőrök ez év júniusában, hogy milyen változásokat hozott Szeged lakosságának orvosi ellátásában az új egészségügyi törvény. Tizenhat népi ellenőr 92 munkanap ráfordítással széles körben, elemezte az egészségügyi intézmények gazdasági helyzetét, az orvosi ellátás színvonalát, s megjelölték azokat az intézkedéseket is, amelyek megtételével tovább javítható az ellátás ezen a területen. Igen részletesen elemezték a megyeszékhely üzemegészségügyi helyzetét is. Megállapításaik szerint a főfoglalkozású üzemorvost alkalmazó vállalatoknál általában jónak mondható mind a közvetlen gyógyító, mind pedig a megelőző tevékenység. Pozitív jelenség, hogy a vállalatoknál az orvost széles körben bevonják az üzemegészségügyi tervek készítésébe is, mert így alaposabb intézkedésekkel lehet elejét venni foglalkozási betegségek és az egészséget veszélyeztető munkakörök kialakulásának. Megállapítást nyert azonban a vizsgálatsorozatban az is, hogy a gyárakban levő orvosi rendelők jelentős hányada már korszerűtlen műszerekkel van csupán ellátva, s ez akadályozza a még hatékonyabb gyógyítást Különösen áll ez azokra az üzemekre, intézményekre, amelyek csak egy-két órás orvosi rendelési időt biztosítanak dolgozóiknak. Örvendetes ugyanakkor, hogy például a Szegedi Gyufagyárban nem maradt ki a nagyszabású felújításból az egészségügyi részleg sem. Elemezték a táppénzes helyzet alakulását is. E témában — miközben megállapították az elmúlt években tapasztalható növekedés objektív okait — arra hívták fel az illetékesek figyelmét, hogy a jelenlegi felülvizsgálati rendszer hiányosságai, valamint az olykor felesleges kiegészítő vizsgálatok gyakorisága mind hozzájárul a táppénzen töltött napok számának emelkedéséhez. Vizsgálatai alapján a Szeged megyei városi és szegedi járási Népi Ellenőrzési Bizottság tegnapi ülésén határozatokat fogadott el, amelyeket az érintett egészségügyi intézmények vezetőinek, valamint a városi és megyei tanács végrehajtó bizottsága egészségügyi osztályainak is rendelkezésére bocsát. Gépészeti tanácskozás Kedden Békéscsabán a Gépipari Tudományos Egyesület rendezésében megkezdődött a szeptember 3-ig tartó II. gépészeti gyártástechnológiai szeminárium. Fő témája a termelékenység növelésének problémaköre és a gyártóberendezések jobb kihasználásával kapcsolatos kérdések. Ennek keretében a szemináriumon részt vevő mintegy 300 elméleti és gyakorlati szakember elemzi többek között a pótlólagos automatizálás hazai lehetőségeit is. Az utóbbinak az a lényege, hogy a hagyományos, illetve meglevő gépekhez alkalmaznak olyan berendezéseket, amelyek javítják a termelékenységüket és igényesebb feladatok ellátására is alkalmassá teszik őket. . Az autóbuszgyártás feladatai Mintegy kétszáz résztvevő jelenlétében nyílt meg kedden Egerben, a Technika Házában az autóbuszgyártás szakértőinek kétnapos országos tanácskozása a Gépipari Tudományos Egyesület központi gépjármű szakosztályának és a GTE Heves megyei szervezetének rendezésében. Demeter Pálnak, a Csepel Autógyár egri gyáregysége igazgatójának bevezetője után Annus Imre, az Autóipari Kutatóintézet igazgatója tartott vitaindító előadást a magyar autóbuszipar ötödik ötéves tervi fejlesztési feladatairól. Hazánkban továbbra is fontos gazdasági ágazat lesz az autóbusz-, illetve az autóbuszalkatrész-gyártás. A jövőben — a szélesedő piacot és a KGST-, illetve a nyugati kooperációkat figyelembe véve — igyekeznek az igényeket még jobban kielégíteni, s berendezkedni olyan termékek gyártására, amelyek egyaránt megállják a helyüket bármilyen klímában, a trópusoktól a sarkkörig. A kétnapos programban a szekcióüléseken előadás hangzik el a technológia, és a konstrukció, illetve az üzemeltetői követelmények és a konstrukció kapcsolatáról, illetve kölcsönhatásáról. (MTI) " 3