Csongrád Megyei Hírlap, 1976. október (21. évfolyam, 232-252. szám)
1976-10-01 / 232. szám
Kapuzárás az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron Az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár zárónapján központi rendezvény már nem hívta a szakembereket, az utolsó látogatók is hagytak időt a kiállítóknak arra, hogy megvonják a vásár gyorsmérlegét, véglegesen lezárják a tárgyalásokat, befejezzék üzleti megbeszéléseiket. Kétségtelen tény, hogy első ízben a mostani vásáron jelentkezett igazán szembetűnően a műszakitechnológiai fejlődés és az ipar szellemi hátterének kapcsolódása. Ez a tény a gyártmányfejlesztés meggyorsulásában, a divatirányzatok követésében is kifejezésre jutott, ami egyaránt jellemző a bútor-, a lakástextil-, a kötszövő-, a méteráru-, a konfekció- és a cipőipar gyármányaira. Szántó György, a BÚTORÉRT vezérigazgatója elmondotta, hogy ez volt az első olyan fogyasztási cikk kiállítás, ahol nemcsak formálisan kötötték meg a szerződéseket az iparral, hanem tárgyaltak az ellátás, az értékesítés nehéz gondjairól is. Jövőre kilenc milliárd forint értékű bútor kerül forgalomba — ebből választékbővítés céljára 620 millió forint értékűt importáltak —, s az összmennyiség csaknem felét, négymilliárd forint ér, tékát a vásáron rendeltek meg a termelőktől. A kiállításon volt választék, s ezt ki is használta a BÚTORÉRT; az újdonságok egy részéből például a jövő év első felére soron kívül rendelt; az Agria Bútorgyár új termékeiből, heverőgarnitúráiból a kapacitás 10 százalékát lekötötte, a nagykanizsai üzem újfajta bútorainak 90 százalékára kötött szerződést a jövő év első felére. A vásáron kötöttek megállapodást a jugoszláv partnerekkel, akiktől kétmillió dollárért vásároltak a kiállításon legsikeresebb termékeket. Megvették a kiállított finn és osztrák bútorokat, amelyekhez hasonlót rendeltek 50 000—70 000 dollárért, s vásároltak 100 000 dollár értékű osztrák lakásvilágítási cikket is . A RAVILL Nagykereskedelmi Vállalat ugyancsak találkozott valamennyi nagyipari partnerével. A megállapodás alapján jövőre például az automata mosógép hiányának megszüntetését ígérte a kereskedelmi vállalat. A Hajdúsági Iparműveken kívül ugyanis jugoszláv és NDK gépek nagyobb menynyiségű behozataláról tárgyaltak, s a lengyel partnerekkel folytatott megbeszélés alapján ígérik, hogy az idén is enyhítenek a hiányon: az év végéig még nagyobb mennyiségű lengyel automata mosógép kerül forgalomba. A RAVILL az Orionnal 300 millió forint értékű televíziókészülék és erősítőberendezés jövő évi szállítására kötött szerződést a vásáron. A Videoton pedig az idei 3900-zal szemben jövőre 12 000 színes televíziókészülék szállítására kötelezte magát. A könnyűipar vásáreredményei sorában tartják nyilván, hogy a nemzetközileg elismert Enka Glanstoff cég, mint arra méltó partnert, a Habselyem Kötöttárugyárat szerződésben hatalmazta fel márkanevének használatára. Nagy hazai és külföldi érdeklődést váltottak ki a Budaprintnél készült Isolda faháncs-krepp kelme, a Fresia és a Carlos elnevezésű függönyanyag és a szódatípusú kelmék. A faháncs-kreppből még az idén 100 ezer, tavaszra pedig félmillió négyzetmétert kértek jugoszláv partnerek. Angol, holland, NSZK-beli, piacokra már meg is kezdődött a szállítás, ezekre a helyekre az idén félmillió négyzetméter zsoldát küldenek, s jövőre ezt a tételt megkétszerezik. A belföldi vállalatok egymás közti üzleti szerződései közül kiemelkedik a Magyar Selyemipari Vállalat több mint 500 millió forintos kötése, amelynek alapján egyebek mellett a Budapesti Harisnyagyárnak szállít terjedelmesített fonalat. A vásár pavilonjait este 6 órakor bezárták, 7 órakor pedig végképp bezárultak az 1976. őszi BNV kapui. A vásárrendezőség angol, német, orosz és magyar nyelven búcsúzott a látogatóktól, viszontlátásra 1977 májusában, a tavaszi BNV-n, a beruházási javak nemzetközi bemutatóján. (MTI) Guruló áruház Nem kapott ugyan különösebb díjat, mégis nagyon sokan megcsodálták az őszi Budapesti Nemzetközi Vásáron azt az Ikarus-autóbuszt, amelyet az Északbudai ÁFÉSZ kezdeményezésére gyártottak a mátyásföldi nagyüzem dolgozói. Kivált a vidékről érkező látogatók vették körül érdeklődéssel a kocsit, amely kívülről ugyan semmiben sem különbözik a közlekedésben részt vevő társaitól, ám a belseje annál sajátosabb. Az ülések helyén polcok sorakoznak az egyik oldalon, míg a másikon kereskedelmi hűtőpultok. Pontosan úgy, mint bármelyik élelmiszer-áruházban. Ilyenformán az utastér komplett ABC-áruházzá alakult, amelyben mintegy hatszázötvenféle élelmezési cikk között válogathatnak a vásárlók a önkiszolgáló rendszerben. A kasszát a vezetőülés mögött helyezték el, s ezzel egyirányú a vevőforgalom az autóbusz belsejében. A hátsó ajtón fellépő vásárlók a szokásos kosárba válogatják a nekik tetsző élelmiszereket, aztán a pénztárgépnél már csak a blokkolás és a fizetés marad hátra. A mozgóbolt személyzete a gépkocsivezetőn kívül csupán a pénztáros. S talán nem mellékes az sem, hogy egyszeri feltöltés alkalmával együttesen 150 —200 ezer forint értékű áru fér el a mozgóboltban. Az Észak-budai ÁFÉSZ, amely ezt az érdekes prototípust készíttette, Budapest XII. kerületének üzletekkel ritkán ellátott részében hasznosítja a mozgóáruházat. A kerületi tanáccsal egyeztetik az útvonalat és a menetrendet, s ez biztosítja, hogy a lakosság időben értesüljön a vissza-vissza térő vásárlási lehetőségiről. Amikor aztán az árukészlet fogytán van, a mozgóbolt visszatér a bázisáruházba, s ott megfelelőképpen feltöltik. Az őszi BNV szabadtéri kiállítási területén elhelyezett autóbusz-áruházat nem kevés irigykedéssel néztem meg magam is. S miközben csodáltam az ötletet, arra gondoltam: talán a megye ritkán lakott részein is jó szolgálatot tehetne egy-két ilyen kocsi a lakosságnak. Sőt, úgy hiszem, az üzemeltető kereskedelmi vállalat sem fizetne rá, hiszen a beszerzési irányár — a MŰART szakértői kétmillió forintnál alacsonyabb összegről szóltak — lényegesen alacsonyabb egyetlen bolt építési költségeinél is. Nem szólva most már a kommunális előnyökről, amelyet a tanyai lakosság élvezhetne megyénkben. BEDŐ NÁNDOR PÉNTEK, *930. OKTÓBER 1. 13 Egy év alatt csaknem 1400 közérdekű javaslat Cselekvőbb részvétel közösségi ügyekben Ülést tartott a szegedi tanács vb Tegnap délután Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága Prágai Tibor tanácselnök-helyettes elnökletével tartotta meg soron következő ülését. A testület a következő főbb kérdésekről tájékozódott és döntött: a közérdekű bejelentések és lakossági panaszok intézésének tapasztalatai (a téma előadója: dr. Csikós Ferenc vb-titkár); a telek-, lakás- és üdülőtulajdon-szerződés korlátozására vonatkozó rendelkezések végrehajtása (az írásos beszámoló előterjesztője: dr. Földi Gábor igazgatási osztályvezető) ; a képzőművészeti beruházások helyzete és programja (a beszámoló készítője: Forgó Pál művelődésügyi osztályvezető). Igen lényeges annak folytonos vizsgálata, hogy mit tartalmaznak a közérdekű bejelentések, s a tanácsi apparátus miként foglalkozik ezekkel az ügyekkel. A várospolitikáról is értékes képet nyerhetünk, ha e vizsgálódás tapasztalatait elemezzük. Szoros összefüggés mutatható ki a közéleti cselekvés és a közérdekű bejelentések száma, tartalma között. A kérések és kérdések, az igények bejelentése mind gyakrabban élőszóban hangzik el, s olyan fórumokon, mint országgyűlési képviselők jelölőgyűlése, tanácstagi beszámolók, a város tanácskozási központjaiban megtartott rendezvények. Legtöbbször a válasz sem késik, ugyanis a mind több információval rendelkező tanácstagok, illetve a jelenlevő tanácsi tisztségviselők nyomban reagálni tudnak. Az elmúlt esztendő folyamán csaknem 1400 közérdekű bejelentés érkezett a szegedi tanács apparátusához. Legnagyobb részben építési, közlekedési és vízügyi feladatokat és tennivalókat érintenek. Fölmerül ?A kérdés, jogosan: miért épp ez a terület az exponált? E téren a legtöbb a hiba? Netán az igények nagyobbak, mint a pillanatnyi lehetőségek? A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az igények változtak meg, vagyis: az állampolgárok többet várnak közvetlen környezetük nívója, praktikussága és esztétikuma javulásának ütemétől, mint korábban. Jobban odafigyelnek a zökkenőkre, a késedelmekre és a hiányokra, mivel közvetlenül érinti őket. ■Az igénynövekedés nem egyoldalú, mivel nemcsak várnak és kérnek a tanácsi szervektől, hanem a javuláshoz társadalmi munkával hozzájárulnak. Amíg 1974-ben az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke Szegeden 201 forint volt, addig tavaly ez már 229-re módosult. Mit bizonyít ez, ha nem növekvő aktivitást, a közösséget szolgáló ügyekben való cselekvőbb részvételt? Az is sajátos körülmény, hogy a lakosságot változatlanul az út-, a járdaépítés, csatornázás, valamint a közlekedéssel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják. Az utóbbi időben például az útépítések miatt átszervezett buszközlekedéssel, a nem mindig átgondolt megállóhelyi kijelöléssel kapcsolatban keresték meg a tanácsot. Nagyon érzékenyen reagálnak az állampolgárok az ellátás, pontosabban a kereskedelemmel összefüggő kedvezőtlen változásokra, ismétlődő hibákra is. Ismételten visszatérő kérés: bővítsék a gyermekintézményeket. Természetesen nem valamennyi bejelentett ügy közérdekű, egy sor csak később megvalósítható, sőt, akadnak végletesen eltúlzott kérések is. Miután a tényeket tisztázták az illetékes szervek, a bejelentőnek vagy javaslattevőnek írásban válaszolnak. Ami ennél is fontosabb, adott esetben gyorsan intézkednek. Mint a vb is megállapíthatta: a közérdekű bejelentéseket követő érdemi intézkedések általában megnyugtatóak. Általában — tehát nem mindig. Olykor a szolgáltató vállalatokat kell sürgetni válaszadásra, munkájuk megváltoztatására, máskor pedig az adminisztrációt végzőket figyelmeztetni nagyobb rugalmasságra és gyorsaságra. Az ismert és feltárt negatívumok megszüntetése szükséges még ahhoz, hogy a közérdekű bejelentések intézése összhangban legyen a tanácsi munkával szemben támasztott nagyobb követelményekkel. A vb határozatában megjelölte az ügyintézés szervezettebbé, tehát eredményesebbé tételének legfőbb tennivalóit. Az országgyűlési bizottság tanácskozásának napirendjén Az egészségügyi szakdolgozók képzése és továbbképzése Az egészségügyi szakdolgozók képzésének és továbbképzésének kérdéseit vitatta meg csütörtökön az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Dr. Aczél György egészségügyi miniszterhelyettes elmondta, hogy az oklevelet szerzett egészségügyi dolgozók legnagyobb része az egészségügyben helyezkedik el. Ez arra utal, hogy az induláskor kínált lehetőségek, a munkaköri és szociális körülmények a pályakezdőknek elfogadhatók. Az is tény, hogy a későbbiek során az egészségügy a szakdolgozók egy részét nem tudja megtartani. A 70-es évek elején kezdődött meg az egészségügyi szakdolgozók képzési rendszerének reformja, és ennek a nagyszabású — vitáktól sem mentes — munkának ma már az eredményei is érzékelhetőek. Megerősödött az egészségügyi szakközépiskolák hálózata, kialakult az immár középfokú egészségügyi szakiskola-hálózatnak egy olyan váza, amely alkalmas alap a továbbfejlesztésre. A két iskolatípus fokozatosan, egységes szakmai-tartalmi célkitűzéssel általános ápolói és általános asszisztensi feladatok ellátására készíti fel a fiatalokat. Az egészségügyi oktatási rendszer továbbfejlesztésében nagy jelentőségű volt az egészségügyi főiskolai kar létrehozása, az egyetemi rangra emelt Orvostovábbképző Intézet keretében. A kar a múlt év szeptemberében kezdte meg működését, nappali és levelező tagozatú képzéssel. Dr. Aczél György is nyomatékosan szólt arról, hogy a fiatalok megnyerése az egészségügyi pályának csak az első lépés, a legfontosabb feladat a végzett egészségügyi szakdolgozók megtartása. Az oktatástechnológia fejlesztéséért Nemzetközi oktatástechnikai szemináriumot rendez Budapesten az Országos Oktatástechnikai Központ, az UNESCO és az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Alapja (UNDP) támogatásával. Október 3-a és 9-e között 11 ország szakértői vitatják meg az oktatástechnológia fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. Különös figyelmet fordítanak a jövőben kialakítandó nemzetközi együttműködés lehetőségeire. A többi között elemzik az audiovizuális eszközök bevezetését hátráltató tényezőket, az eszközök alkalmazásának különböző módozatait a kötelező oktatásban, felhasználásukat a munkástovábbképzésben, a felsőoktatásban, valamint a pedagógusok képzésében és továbbképzésében. A szeminárium résztvevői ajánlásokat fogalmaznak meg az illetékes nemzetközi szervezetek számára. Javasolják egy, a nemzetközi és nemzeti könyvtárhálózatokhoz hasonló nyilvántartási és kölcsönzési rendszer létrehozását és a szorosabb nemzetközi együttműködést az audiovizuális oktatási anyagok tervezésében, gyártásában és forgalmazásában. Készül a gravitációs betoncső A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyára évente 140 millió forint értékben gyárt beton- és vasbeton csöveket. Idén 300 ezer folyóméter gravitációs beton csövet és 16 ezer folyóméter feszített vasbeton nyomócsövet gyártanak. Képünkön: Készítik a Sentab típusú cső vasvázát.(Fotó: — Branstetter Sándor — MTI — RS) Befejeződött a kémikusok nemzetközi konferenciája Csütörtökön délben befejeződött az I. Kromatográfiás Duna Szimpózium Szegeden. A Technika Házában tartott négynapos nemzetközi tudományos tanácskozást a Magyar Kémikusok Egyesülete analitikai kémiai szakosztályának kromatográfiás szakcsoportja és a Magyar Tudományos Akadémia kromatográfiai munkabizottsága rendezte, az osztrák kémikusok egyesületének közreműködésével. A szimpóziumot a korábbra évente tartott hazai vándorgyűlések helyett azzal a céllal rendezték meg, hogy elősegítsék a magyar szakemberek intenzívebb tapasztalatcseréjét és kapcsolatát a nyugat-európai kutatókkal, és a többi szocialista ország szakembereivel. Dr. Szepessy László, a kromatográfiás szakcsoport elnöke elmondta, a szegedi első konferencia tapasztalatait felhasználva a jövőben rendszeresen szerveznek hasonló szimpóziumokat, elsősorban a Duna menti országok kémikusainak, de akárcsak most, ezekre is meghívnak majd nyugat-európai előadókat is. A szegedi tanácskozáson angol, osztrák, francia, jugoszláv, csehszlovák, svájci, szovjet, valamint a két német államból érkezett kémikusok mellett 260 hazai szakember vett részt, összesen 81 előadás szerepelt a programban, témáik felölelték a kromatográfia különböző területeit, az új módszertani fejlesztéseket és alkalmazásokat. A kromatográfia az analitikai kémia gyorsan fejlődő és nagy gyakorlati jelentőségű ága. Módszereivel sokféle anyagot lehet vizsgálni, az utóbbi időben különösen nagy a fejlődés a petrolkémia, a gyógyszer- és élelmiszeripari termékek, a biológiai fontosságú anyagok és a környezetszennyezések elemzésében. A szimpózium plenáris ülésein meghívott külföldi szakemberek elsősorban azokról a legújabb módszertani fejlesztésekről, technológiai eljárásokról, alkalmazási eredményekről számoltak be, amelyek Magyarországon csak mostanában kezdenek elterjedni. A konferencia jelentőségét részben az adja, hogy a plenáris előadások lendületet adhatnak a hazai kutatások fejlődéséhez. A témák többségét úgynevezett poster formában mutatták be, ezek az ülések hatásosabb vitára és közvetlen tapasztalatcserére adtak alkalmat. Elősegítette a kémikusok nemzetközi találkozójának sikerét az is, hogy a konferencia idején kiállításon ismerkedhettek a résztvevők tíz külföldi és három magyar cég kromatográfiás készülékeivel és anyagaival. A legújabb műszereket felvonultató kiállítás áttekintést adott a műszaki technikai fejlesztés nemzetközi helyzetéről, a magyar szakembereknek segítséget jelentett a beszerzések tervezésében. A szimpózium tegnap kerekasztal-konferenciával ért véget, amelyen neves külföldi szakértők részvételével a „Nagy hatásosságú gázkromatográfiás kolóniák készítése és alkalmazása” témakör kérdéseit tárgyalták. Orvosföldrajzi tanácskozás Hatesztendő óta a Magyar Földrajzi Társaság minden második évben Nyíregyházán, a Nyírségi ősz rendezvénysorozata keretében tartja meg orvosföldrajzi előadói konferenciáját. A sorrendben III. országos konferenciát csütörtökön nyitották meg.