Csongrád Megyei Hírlap, 1977. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-13 / 10. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHORÍD MEGYEIMAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPARI LAPJA Tanulnak a vezetők ehet, hogy a hivatalos TM és szakszerűen végzett közvéleménykutatás nem támasztaná alá, de magántapasztalatok szerint az emberek általában kétféleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről és a vezetői munkáról. Az egyik tábor — talán inkább a kisebbség — úgy tartja, hogy vezetni könnyű is, meg nehéz is. Könnyű, mert úgyis mindent megmond, előír és szabályoz a „felsőbbség”, és ugyanakkor nehéz, mert mindent megmondanak, előírnak, szabályoznak, mindig és mindenkihez alkalmazkodni kell... A másik tábor a vezetői munkát elintézi egyetlen nagyvonalú legyintéssel, mondván: „hja kérem, dirigálni azt könnyű!...” Ki tudja miért, az emberek — és nemcsak a hozzá nem értők — a gazdasági vezetők munkáját és beosztását nem egyfajta szakmaként, hivatásként ítélik meg hanem akként, mintha a vezetők kizárólag valamiféle tiszteletbeli és inkább reprezentatív jellegű megbízatást látnának el A vezetőként dolgozók több mint ötven százaléka (egyes szakmákban hatvan százaléka) öt-hat évnál nem régebben dolgozik jelenlegi beosztásában Ez még nem mond sokat, mert — ugyancsak a közhit szerint — például egy cukrászüzem vezetője különösebb szakmai megfontolások nélkül kerülhet mondjuk egy asztalosüzem élére, mint ahogy az alkalmatlanságát nyilvánvalóan bebi-izonyító miniszteriális vezetővel is lehet, mondjuk, vállalatirányítóként kísérletezni. Az viszont már sokkatmondó tény, hogy az elmúlt években a korábbiakhoz képest nagy változás történt a vezetői beosztásokban: tárcánként eltérően a vezetők 35—40 százaléka cserélődött ki s e cserék eredményeként , jelentősen emelkedett a felsőfokú szakmai végzettséggel rendelkező gazdasági vezetők aránya. Ma már a kinevezések alapkövetelménye a felsőfokú diploma. Csakhogy: a kitűnő diplomát felmutató és ennek megfelelő szakmai kvalitásokkal rendelkező, politikailag is magasfokúan művelt mérnök, közgazdász, vagy egyéb szakember még csapnivaló vezető is lehet, ha egyszer hiányoznak belőle azok a képességek és készségek, amelyek a vezetői munkához nélkülözhetetlenek. A vezetés: szakma. " Egyesek szerint megtanulhatatlan szakma. A jó vezető — úgymond — nem lesz, hanem születik. És mint minden túlzásban, ebben is van némi igazság, de az ma már felismert tény, hogy ezt a szakmát is meg lehet tanulni, legfőképpen, ha van hol és van mit tanulni. Hivatásos vezetőképzés Magyarországon nincs (soha nem is volt), ám létezik a vezetők rendszeres továbbképzése, rangra és beosztásra való tekintet nélkül. A felső- és közép- s szintű vezetők továbbképzésével foglalkozó ágazati intézetek száma jelenleg 29, ezek mellett tevékenykedik az Országos Vezetőképző Központ és még néhány más — nemcsak a továbbképzéssel, de az utánpótlás oktatásával, nevelésével is foglalkozó — intézmény (például: Csepelen, a Dunai Vasműben). Mit tanulnak a vezetők? Egyáltalán: mit tanulhatnak a vezetők? A tantárgyi skála rendkívül széles. Tanulnak politikai ismereteket, gazdasági és gazdálkodási tudnivalókat, pszichológiát és szociológiai, szűkebb szakmájukba vágó elméleti és gyakorlati ismereteket, tanulják az emberekkel való bánásmódot, illetve — a gazdag ismeretanyag másik pólusaként — a döntések meghozatalának művészetét. Tájékozódásképpen ér■demes megismerkedni az Országos Vezetőképző Központ elmúlt öt évben rendszeresített tanfolyamainak témaköreivel, illetve e tanfolyamok címeivel. 12 alkalommal rendezték meg a népgazdaságirányítási tanfolyamot, 24 alkalommal a vállalatvezetői komplex tanfolyamot, ennek magasabb fokozatát 11 alkalomnál, a személyzeti vezetők alapozó tanfolyamát 9 alkalommal, oktatási tanfolyamokat 23 alkalommal és egyéb céltanfolyamokat 19 alkalommal. Ez összesen 113 tanfolyam, amit majdnem 3000, úgynevezett „felsőszintű” vezető végzett el Persze, annak rendje és módja szerint, vizsgákkal,adott esetekben szakdolgozatok elkészítésére. A vezető-továbbképzés elmúlt öt évi tevékenységét számokba sűrítve, megállapítható, hogy a szocialista szektorban működő gazdasági egységek vezetőinek , több mint a felét javasolták a szóban forgó továbbképző tanfolyamokra és valamennyien el is végezték ezt az iskolát Legnagyobb arányban a felsőszintű vezetők vettek részt továbbképző tanfolyamokon (75—80 százalékuk). A vezetőképző iskolák ** a vezetői utánpótlás nevelésével is foglalkoznak. Más kérdés, hogy akik az ilyen jellegű tanfolyamokat elvégzik, sokszor maguk sem értik, miért is kellett erre időt szakítaniuk. S még nagyobb baj, hogy sokszor azok sem értik, akik lehetővé tették számukra e tanfolyamok elvégzését; merthogy a vezetők továbbképzésének és a kiszemelt utánpótlás oktatásának fejlesztéséről kormányhatározat intézkedik, de arra nincs határozat — és érthető módon nem is lehet —, hogy az efféle „beiskolázásokat” átgondoltan és megfontoltan kell végrehajtani. Magyarán: nem betű szerint kell eleget tenni a vezetőképzéssel foglalkozó kormányhatározatnak, hanem a vezetőképzés lehetőségét kell a távolabbi káderfejlesztési tervek, elképzelések szolgálatába állítani. VÉRTES CSABA Vásárhelyi kiadás 31 ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1977. január 13., csütörtök Ára 80 fillér Szeledre látogatott a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese Zija Nurijev felkereste az új szalámigyárat A magyar kormány meghívására hazánkban tartózkodó Zija Nurijev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, s a kíséretében levő L. Ivanovics Haron, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsának elnökhelyettese, s a küldöttség több szakértője tegnap, szerdán délelőtt Szegedre, a húsipari vállalathoz látogatott el. A vendégeket, dr. Soós Gábort, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárát, a minisztérium képviselőit, s a tanácskozáson részt vevő dr. Komócsin Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Szabó Serényt, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgató-helyettesét dr. Piros László, a vállalat igazgatója köszöntötte Dr. Piros László a vállalat tevékenységéről adott áttekintést. Többek között, elmondotta, hogy a tavalyi évben a napi termelési feladatok mellett két döntő kérdés oldódott meg. Segítették a mezőgazdaság vágóállat-előállítását, ily módon biztosították maguknak az alapanyagokat,és sikerrel befejeződött az új, szegedi szalámigyár építése is. Ma már a még több termék előállításának feltételei adottak. A nagyüzemi felvásárlás részaránya is növekszik, a sertésvágó kapacitás teljes ki- használására az idén kerül sor, így várhatóan 550—580 ezer darab sertést vágnak, dolgoznak majd fel Ugyanakkor marhából 30 ezer darabot — átlag 550 kilogramm súlyút — vágnak, szalámiból pedig 1 ezer 50 vagonnal gyártanak, dupláját a tavalyi mennyiségnek. A vállalat az értékesítési tényét az emilt évben 2 milliárd250millió forintra teljesítette, ez mintegy 6,7 százalékkal több a tervben meghatározottnál. A dolgozók bérszínvonala egy főre vetítve éves szinten 34 ezer 490 forint. Ezt követően a vendégek az új szalámigyárat tekintették meg. Ezen az üzemlátogatáson Bálint László, az új szalámigyár vezetője adott választ a feltett kérdésekre, ismertette a technológiai folyamatok hogyanját. Vörös Istvánné, a Vörös Csillag szocialista brigád vezetője pedig néhány soros bejegyzést kért Zija Nurijevtől, a brigádnaplóba. • Annak a Vörös Csillag szocialista brigádnak a naplójába, mely tavaly immár harmadszor nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az üzemlátogatás után az eszmecsere folytatódott, majd a vendégek elutaztak Szegedről (Fotó: Enyedi Zoltán) Zija Nurijev, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese néhány sort jegyez be a brigádnaplóba Előtérben az ellátás javítása Az ÁFÉSZ-ek ez évi feladatairól tárgyalt a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Feszített, de reális tervek megvalósításához kezdtek ez év elején a fogyasztási szövetkezetek. A népgazdasági tervből rájuk háruló feladatok megvalósítását az országos tanács az ágazati választmányokkal egyetértésben kidolgozott irányelvekkel is segíti. A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsának szerdai ülésén is ezeknek az irányelveknek tükrében tárgyalták az 1977. évi terveket, amelyek középpontjában az ellátás további javítása, s hatékonyabb gazdálkodás áll. Bartolák Mihály, az országos tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy a tervek szerint az idén az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi áruforgalma 44,5 százalékkal nő. Az árbevételt a bolti kiskereskedelemben az 1976. évi 59,4 milliárdról várhatóan 65,2 milliárd forintra emelkedik. Ehhez az élelmiszerek döntő többségéből 1977-re jó ellátás ígérkezik, s javul a ruházati termékek és a vegyesiparcikkek kínálata is. Az ÁFÉSZ-ek kiemelt fontosságú feladata továbbra isa működésük körzetében élő lakosság ellátása napi közszükségleti cikkekkel A háztáji és kisegítő gazdaságok termelését mind a zöldség-, a burgonya és a gyümölcstermesztésben és az állattenyésztésben támogatják. A takarékszövetkezeteknél a múlt évi — minden eddiginél nagyobb mértékű — 1,5 milliárd forintos növekedésre alapozva az idén a tervek szerint 1,6 milliárd forinttal gyarapodik majd a betétállomány. A kölcsönnyújtásoknál az idén is a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésének támogatása az elsőrendű feladat. A lakásszövetkezetek az év során 9000 tanácsi értékesítésű lakás szövetkezeti kezelésbe vételével, a lakásépítő szövetkezetek pedig 4—4500 otthon felépítésével számolnak. Az év végére a szövetkezeti fenntartású lakások száma várhatóan eléri a 148—150 ezret. A lakásépítő szövetkezetek tevékenységében előtérbe kerül a csoportos, korszerű családiházak építése, ugyanis a felemelt hitelkerettel ennek az építkezési formának megjavultak a pénzügyi feltételei. Az irányelvek is rámutatnak arra, hogy a korábbi egyesülésekkel kialakult vállalati méretek lehetővé teszik és meg is követelik a szövetkezetekben a korszerű vezetési, üzem- és munkaszervezési módszerek alkalmazását. Az új helyzetben megnőttek a szövetkezeti önkormányzat és a szövetkezeti demokratizmus fejlesztésének lehetőségei is. Mindez elősegítheti a taglétszám növelését is- Pártküldöttség utazott az RDK-ba Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására szerdán pártküldöttség utazott a Német Demokratikus Köztársaságba. A küldöttség tagjai: Berecz János, a KB osztályvezetője, Pozsgay Imre kulturális miniszter, Tóth Dezső, a KB osztályvezetőhelyettese, Bocz József, a Baranya megyei pártbizottság titkára és Rátkai Ferenc, a KB alosztályvezetője. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Győri Imre, az MSZMP KB titkára búcsúztatta. Jelen volt Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság magyarországi nagykövete. Külügyminiszterünk ! Rodostóban Ankarában kedden este véget értek Paja Frigyes, külügyminiszter és lhsal Sabri Caglayangil török külügyminiszter hivatalos tárgyalásai. A tárgyalások eredményeit — mint jelentettük — közös közleményben öszszegezték. A dokumentumot a napokban hozzák nyilvánosságra. Paja Frigyest Ankarában fogadta Fahri Korutürk köztársasági elnök és Süleyman Demirel miniszterelnök is. E találkozókról szólva külügyminiszterünk kijelentette: a két államférfival folytatott beszélgetés megerősítette, hogy mindkét ország nagy súlyt helyez az enyhülés folyamatának és a kétoldalú kapcsolatok fejlődésének erősítésére. Puja Frigyes szerdán délelőtt Ankarából vidéki körútra indult Ankarából Isztambulba (■rkezve, külügyminiszterünk közvetlenül a repülőtérről Rodostóba, a mai Bekirdagba utazik, ahol megtekinti a Rákóczi-emlékmúzeumot, és csak az esti órákban tér vissza Isztambulba. Apró Antal fogadta Georgiosz Mavroszt Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szerdán hivatalában fogadta a Görög Demokratikus Centrum Unió Georgiosz Mavrosz elnök vezette küldöttségét A szívélyes légkörű találkozón a vendégek tájékoztatást kaptak a magyar országgyűlés tevékenységéről. * Georgiosz Mavrosz szerdán délben, az MSZMP KB székházában látogatást tett Győri Imrénél, a KB titkáránál, és eszmecserét folytattak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről Elutazott a mongol küldöttség Szerdán elutazott a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Huráljának küldöttsége, amely az országgyűlés meghívására hivatalos, baráti látogatást tett hazánkba is. A küldöttséget C. Dügerszüren, a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökhelyettese vezette.