Csongrád Megyei Hírlap, 1977. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-13 / 10. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHORÍD MEGYEI­­­M­AGY­AR SZOCIALISTA MUNK­Á­S­PARI LAPJA Tanulnak a vezetők­ ­­ehet, hogy a hivatalos TM és szakszerűen vég­­zett közvélem­énykutatás nem támasztaná alá, de magántapasztalatok szerint az emberek általában két­féleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről és a vezetői munkáról. Az egyik tábor — talán inkább a kisebbség — úgy tartja, hogy vezetni könnyű is, meg nehéz is. Könnyű, mert úgyis mindent meg­­mond, előír és szabályoz a „felsőbbség”, és ugyanak­kor nehéz, mert mindent megmondanak, előírnak, szabályoznak, mindig és mindenkihez alkalmazkod­ni kell... A másik tábor a vezetői munkát elintézi egyetlen nagyvonalú legyintéssel, mondván: „hja kérem, di­rigálni azt könnyű!...” Ki tudja miért, az embe­rek — és nemcsak a hoz­zá nem értők — a gazda­sági vezetők munkáját és beosztását nem egyfajta szakmaként, hivatásként ítélik meg hanem akként, mintha a vezetők kizárólag valamiféle tiszteletbeli és inkább reprezentatív jel­legű megbízatást látnának el A vezetőként dolgozók több mint ötven százaléka (egyes szakmákban hatvan­­ százaléka­) öt-hat évnál nem régebben dolgozik je­lenlegi beosztásában­ Ez még nem mond sokat, mert — ugyancsak a közhit szerint — például egy cuk­rászüzem vezetője különö­­sebb szakmai megfontolá­sok nélkül kerülhet mond­juk egy asztalosüzem élére, mint ahogy az alkalmatlan­ságát nyilvánvalóan bebi-­i­zonyító miniszteriális veze­­­­tővel is lehet, mondjuk,­­ vállalatirányítóként kísér­­­­letezni. Az viszont már sok­­­ka­tmondó­ tény, hogy az elmúlt években a koráb­­­­biakhoz képest nagy vál­tozás történt a vezetői be­osztásokban: tárcánként el­­t­­érően a vezetők 35—40 százaléka cserélődött ki s­­ e cserék eredményeként , jelentősen emelkedett a­­ felsőfokú szakmai végzett­séggel rendelkező gazdasá­gi vezetők aránya. Ma már a kinevezések alapkövetel­ménye a felsőfokú diplo­ma. Csakhogy: a kitűnő diplomát felmutató és en­nek megfelelő szakmai kvalitásokkal rendelkező, politikailag is magas­­fokúan művelt mérnök, közgazdász, vagy egyéb szakember még csapnivaló vezető is lehet, ha egyszer hiányoznak belőle azok a képességek és készségek, amelyek a vezetői munká­hoz nélkü­lözhetetlenek. A vezetés: szakma. " Egyesek szerint meg­­tanulhatatlan szakma. A jó vezető — úgymond — nem lesz, hanem születik. És mint minden túlzásban, ebben is van némi igaz­ság, de az ma már felis­mert tény, hogy ezt a szak­mát is meg lehet tanulni, legfőképpen, ha van hol és van mit tanulni. Hivatásos vezetőképzés Magyarországon nincs (so­ha nem is volt), ám létezik a vezetők rendszeres to­vábbképzése, rangra és beosztásra való tekintet nélkül. A felső- és közép- s szintű vezetők továbbkép­zésével foglalkozó ágazati intézetek száma jelenleg 29, ezek mellett tevékeny­kedik az Országos Vezető­képző Központ és még né­hány más — nemcsak a to­vábbképzéssel, de az után­pótlás oktatásával, nevelé­sével is foglalkozó — intéz­mény (például: Csepelen, a Dunai Vasműben). Mit tanulnak a vezetők? Egyáltalán: mit tanulhat­nak a vezetők? A tantár­gyi skála rendkívül széles. Tanulnak politikai ismere­teket, gazdasági és gazdál­kodási tudnivalókat, pszi­chológiát és szociológiai, szűkebb szakmájukba vágó elméleti és gyakorlati is­mereteket, tanulják az em­berekkel való bánásmódot, illetve — a gazdag isme­retanyag másik pólusaként — a döntések meghozatalá­nak művészetét. Tájékozódásképpen ér­■­dem­es megismerked­ni az Országos Vezetőkép­ző Központ elmúlt öt év­ben rendszeresített tan­folyamainak témaköreivel, illetve e tanfolyamok cí­meivel. 12 alkalommal rendezték meg a népgaz­­daságirányítási tanfolya­­mot, 24 alkalommal a vál­lalatvezetői komplex tan­folyamot, ennek magasabb fokozatát 11 alkalomnál, a személyzeti vezetők alapo­zó tanfolyamát 9 alkalom­mal, oktatási tanfolyamo­kat 23 alkalommal és egyéb céltanfolyamokat 19 alkalommal. Ez összesen 113 tanfolyam, amit majd­­­nem­ 3000, úgynevezett „fel­sőszintű” vezető végzett el Persze, annak rendje és módja szerint, vizsgák­kal,­­adott esetekben szak­­dolgozatok elkészítésére. A vezető-továbbképzés el­múlt öt évi tevékenységét számokba sűrítve, meg­állapítható, hogy a szocia­lista szektorban működő gazdasági egységek veze­tőinek , több mint a felét javasolták a szóban forgó továbbképző tanfolyamokra és valamennyien el is vé­gezték ezt az iskolát Leg­nagyobb arányban a fel­sőszintű vezetők vettek részt továbbképző tanfolya­mokon (75—80 százalékuk). A vezetőképző iskolák ** a vezetői utánpótlás nevelésével is foglalkoz­nak. Más kérdés, hogy akik az ilyen jellegű tanfolya­mokat elvégzik, sokszor maguk sem értik, miért is kellett erre időt szakíta­niuk. S még nagyobb baj, hogy sokszor azok sem értik, akik lehetővé tették számukra e tan­folyamok elvégzését; mert­hogy a vezetők továbbkép­zésének és a kiszemelt utánpótlás oktatásának fej­lesztéséről kormányhatáro­zat intézkedik, de arra nincs határozat — és ért­hető módon nem is­ lehet —, hogy az efféle „beisko­lázásokat” átgondoltan és megfontoltan kell végre­­hajtani. Magyarán: nem betű szerint kell eleget ten­ni a vezetőképzéssel foglal­kozó kormányhatározatnak, hanem a vezetőképzés le­hetőségét kell a távolabbi káderfejlesztési tervek, el­képzelések szolgálatába ál­lítani. VÉRTES CSABA Vásárhelyi kiadás 31 ÉVFOLYAM 10. SZÁM 1977. január 13., csütörtök Ára 80 fillér Szeledre látogatott a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese Zija Nurijev felkereste az új szalámigyárat A magyar kormány meghívására ha­zánkban tartózkodó Zija Nurijev, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyette­­se, s a kíséretében levő L. Ivanovics Ha­ron, a Belorusz SZSZK Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese, s a küldöttség több szakértője tegnap, szerdán délelőtt Sze­gedre, a húsipari vállalathoz látogatott­ el. A vendégeket, dr. Soós Gábort, a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium államtitkárát, a minisztérium képviselőit, s a tanácskozáson részt vevő dr. Komó­csin Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, valamint Szabó Serényt, az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigaz­­gató-helyettesét dr. Piros László, a válla­lat igazgatója köszöntötte Dr. Piros László a vállalat tevékenysé­géről adott áttekintést. Többek között, el­mondotta, hogy a tavalyi évben a napi termelési feladatok mellett két döntő kér­dés oldódott meg. Segítették a mezőgaz­daság vágóállat-előállítását, ily módon biztosították maguknak az alapanyagokat,é­s sikerrel befejeződött az új, szegedi sza­lámigyár építése is. Ma már a még több termék előállításának feltételei adottak. A nagyüzemi felvásárlás részaránya is nö­vekszik, a sertésvágó kapacitás teljes ki-­ használására az idén kerül sor, így vár­hatóan 550—580 ezer darab sertést vágnak, dolgoznak majd fel Ugyanakkor marhá­ból 30 ezer darabot — átlag 550 kilogramm súlyút — vágnak, szalámiból pedig 1 ezer 50 vagonnal gyártanak, dupláját a tavalyi mennyiségnek. A vállalat az értékesítési tényét az­ emilt évben 2 milliárd­­250­­mil­lió forintra­ teljesítette, ez mintegy 6,7 százalékkal több a tervben meghatáro­zottnál. A dolgozók bérszínvonala egy főre vetítve éves szinten 34 ezer 490 fo­­rint. Ezt követően a vendégek az új szalámi­gyárat tekintették meg. Ezen az üzemlá­togatáson Bálint László, az új szalámigyár vezetője adott választ a feltett kérdésekre, ismertette a technológiai folyamatok ho­gyanját­. Vörös Istvánné, a Vörös Csillag szocialista brigád vezetője pedig néhány soros­­ bejegyzést kért Zija Nurijevtől, a brigádnaplóba. • Annak a Vörös Csillag szocialista brigádnak a naplójába, mely tavaly immár harmadszor nyerte el a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Az­ üzemlátogatás után az eszmecsere folytatódott, majd a vendégek elutaztak Szegedről (Fotó: Enyedi Zoltán) Zija Nurijev, a Szovjetunió Minisztertan­ácsának elnökhelyettese néhány sort jegyez be a brigádnaplóba Előtérben az ellátás javítása Az ÁFÉSZ-ek ez évi feladatairól tárgyalt a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa Feszített, de reális tervek megvalósításához kezdtek ez év elején a fogyasztási szövetkezetek. A népgazdasági terv­ből rájuk háruló feladatok megvalósítását az országos ta­nács az ágazati választmányokkal egyetértésben kidolgozott irányelvekkel is segíti. A Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának szerdai ülésén is ezeknek az irányelvek­nek tükrében tárgyalták az 1977. évi terveket, amelyek kö­zéppontjában az ellátás további javítása, s hatékonyabb gazdálkodás áll. Bartolák Mihály, az or­szágos tanács elnökhelyettese elmondotta, hogy a tervek szerint az idén az ÁFÉSZ-ek kiskereskedelmi áruforgalma 4­4,5 százalékkal nő. Az árbevételt a bolti kiskeres­kedelemben az 1976. évi 59,4 milliárdról várhatóan 65,2 milliárd forintra emelkedik. Ehhez az élelmiszerek dön­tő többségéből 1977-re jó ellátás ígérkezik, s javul a ruházati termékek és a vegyesiparcikkek kínála­ta is. Az ÁFÉSZ-ek kiemelt fon­tosságú feladata továbbra is­­a működésük körzetében élő lakosság ellátása napi köz­szükségleti cikkekkel A ház­táji és kisegítő gazdaságok termelését mind a zöldség-, a burgonya és a gyümölcs­­termesztésben és az állatte­nyésztésben támogatják. A takarékszövetkezeteknél a múlt évi — minden eddi­ginél nagyobb mértékű — 1,5 milliárd forintos növeke­désre alapozva az idén a tervek szerint 1,6 milliárd forinttal gyarapodik majd a betétállomány. A kölcsönnyújtásoknál az idén is a háztáji és a kise­gítő gazdaságok termelésé­nek támogatása az első­rendű feladat. A lakásszövetkezetek az év során 9000 tanácsi értékesí­­tésű lakás szövetkezeti keze­lésbe vételével, a lakásépítő szövetkezetek pedig 4—4500 otthon felépítésével számol­nak. Az év végére a szövet­kezeti fenntartású lakások száma várhatóan eléri a 148—150 ezret. A lakásépítő szövetkezetek tevékenységében előtérbe kerül a csoportos, korszerű családiházak építése, ugyanis a felemelt hitelke­rettel ennek az építkezési for­mának megjavultak a pénz­ügyi feltételei. Az irányelvek is rámutat­nak arra, hogy a korábbi egyesülésekkel kialakult vál­lalati méretek lehetővé te­szik és meg is követelik a szövetkezetekben a korszerű vezetési, üzem- és munka­szervezési módszerek­ alkal­mazását. Az új helyzetben megnőttek a szövetkezeti önkormányzat és a szövet­kezeti demokratizmus fej­lesztésének lehetőségei is. Mindez elősegítheti a taglét­szám növelését is- Pártküldöttség utazott az RDK-ba Aczél György, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottsága tagjának vezetésével a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bizottságának meghívására szerdán pártküldöttség uta­zott a Német Demokratikus Köztársaságba. A­ küldöttség tagjai: Berecz János, a KB osztályvezetője, Pozsgay Im­re kulturális miniszter, Tóth Dezső, a KB osztályvezető­helyettese, Bocz József, a Baranya megyei pártbizott­ság titkára és Rátkai Ferenc, a KB alosztályvezetője. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Győri Imre, az MSZMP KB titkára búcsúz­tatta. Jelen volt Gerhard R­einert, a Német Demokra­tikus Köztársaság magyaror­szági nagykövete. Külügy­­miniszterünk ! Rodostóban Ankarában kedden este véget értek Paja Frigyes, külügyminiszter és lhsa­l Sabri Caglayangil török kül­ügyminiszter hivatalos tár­gyalásai. A tárgyalások ered­ményeit — mint jelentettük — közös közleményben ösz­­szegezték. A dokumentumot a napokban hozzák nyilvá­nosságra. Paja Frigyest Ankarában fogadta Fahri Korutürk köz­­társasági elnök és Süleyman Demirel miniszterelnök is. E találkozókról szólva kül­­­­ügyminiszterünk kijelentet­­te: a két államférfival foly­tatott beszélgetés megerősí­tette, hogy mindkét ország nagy súlyt helyez az enyhü­lés folyamatának és a kétol­dalú kapcsolatok fejlődésé­nek erősítésére. Puja Frigyes szerdán dél­előtt Ankarából vidéki kör­útra indult Ankarából Isztambulba (■rkezve, külügyminiszterünk közvetlenül a repülőtérről Rodostóba, a mai Bekirdagba utazik, ahol megtekinti a Rákóczi-emlékmúzeumot, és csak az esti órákban tér vissza Isztambulba. Apró Antal fogadta Georgiosz Mavroszt­ ­ Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke szer­dán hivatalában fogadta­­ a Görög Demokratikus Cent­rum Unió Georgiosz Mavrosz elnök vezette küldöttségét A szívélyes légkörű találkozón a vendégek tájékoztatást kaptak a magyar országgyű­lés tevékenységéről. * Georgiosz Mavrosz szerdán délben, az MSZMP KB szék­házában látogatást tett Győri Imrénél, a KB titkáránál, és eszmecserét folytattak a nemzetközi élet néhány idő­szerű kérdéséről Elutazott a mongol küldöttség Szerdán elutazott a Mon­gol Népköztársaság Nagy Né­pi Huráljának küldöttsége, amely az országgyűlés meg­hívására hivatalos, baráti lá­togatást tett hazánkba is. A küldöttséget C. Dügerszüren, a Nagy Népi Hurál Elnöksé­gének elnökhelyettese­­ ve­­zette.

Next