Csongrád Megyei Hírlap, 1977. április (22. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-13 / 85. szám
Az idén: 4,6 millió forintos tanácsi beruházás, 500 ezer forint értékű társadalmi munka Megkezdődött a strandfürdő fejlesztése Bár a fogvacogtató reggelek egyelőre nem sok jóval biztatnak, bő két hét múlva, május elsején mégis megkezdődik a hivatalos strandidény. Ennek előjelei a vásárhelyi strandfürdő területén is látszanak: folyik a karbantartás, festés, mázolás, parkosítás. Mint megtudtuk, az előkészületek az idén lényegesen korábban kezdődtek a szokottnál, ugyanis az üzemeltető vízmű vállalat néhány nagyobb költséget igénylő munkát is elvégeztetett. Ezek közül kétségkívül kiemelkedik a 350 ezer forint értékű világítás-korszerűsítés, de nem kevésbé fontos, hogy vezetékcserével megoldották a szabadtéri zuhanyozók vízellátását is, a teniszpálya mellett pedig tollaslabdapályát alakítottak ki és négy pingpongasztalt állítottak fel. A vízmű dolgozói egy szabad szombatjukon 400 darab fát is elültettek. A parkosítás fontos része lesz a továbbiakban az autóparkoló mögötti nádas kiirtása, illetve a terület feltöltése. Ettől az évtől kezdve egyébként i s ez már a városi tanács ötéves tervében meghatározott 20 millió forintos fejlesztés kezdetét jelenti — a strandfürdőhöz csatolt népkerti rész fontos építési terület lesz. Az idén 4,6 millió forintot irányzott elő a tanács fejlesztési alapjából, s ebből egy tanmedencét és egy új gyermekpancsolót építenek a hozzájuk kapcsolódó közművekkel együtt, valamint több ezer köbméter földdel feltöltik a mély területet, s ott, ahol lehet, parkosítanak is. A tanmedence építése és a feltöltés már meg is kezdődött a Városgazdálkodási Vállalat kivitelezésében. Az elmúlt évben jelentős társadalmi akció is kibontakozott a fürdőfejlesztés támogatására. A városi tanácsnál csaknem 500 ezer forint értékű konkrét társadalmi felajánlást jegyeztek fel, amit részben az építkezések földmunkálatainál, részben a tereprendezésnél tudnak hasznosítani. Erre vonatkozóan külön terv is készült: a társadalmi munkások szakemberek irányításával dolgoznak majd. Nyolc héttel az évzáró előtt... Két iskola összevonásának tapasztalatai (Tudósítónktól.) A számok első hallásra megdöbbentően nagyok: 881 6 14 éves korú gyermek és 93 felnőtt (pedagógusok és fizikai dolgozók) munkahelye 1976. szeptember 1-től az a vásárhelyi iskola, amely most már egyesíti magában a korábban Petőfi Sándor és Ságvári Endre nevét viselő iskolákat. Az összevonásról szóló határozat célként az oktatási feltételek javítását jelölte meg. Hogyan realizálódtak a kezdeti elképzelések, mit mutat a gyakorlat az átszervezés eredményeiről a tanév vége felé? Erről beszélgetünk Vörös Géza igazgatóval és az úttörőcsapat vezetőjével, Vári Lászlónéval. MIÉRT ELŐNYÖS? . : — Munkánk személyi és tárgyi feltételei jelentős mértékben javultak — kezdi a felsorolást az igazgató. — A megnövekedett nevelőtestületi létszám 100 százalékosan szakos ellátottságot jelent számunkra. Hogy az átállást minél zökkenőmentesebbé tegyük, nem bontottunk fel tanulócsoportokat, és az osztályfőnökök személye sem változott. Az „új” szülői munkaközösségben is olyan arányok alakultak ki, amelyek az egységes vélemény kialakításához szükségesek. Úgy érzem, a nevelőtestületi összhang is egyre jobban alakul... Ami a tárgyi feltételeket illeti, a következő tények magukért beszélnek. Az alsó tagozat döntő része a Petőfi utcai épületben működik, a felsősök pedig valamenynyien a Ságvári utcában nyertek elhelyezést, így mindkét tagozat könnyebben kialakíthatja az igényeinek legjobban megfelelő, sajátos munkakörülményeit. A jövő tanévtől kezdve lehetővé válik a szaktantermes oktatás is, mert az összevonással tantermek szabadultak fel. Két, kifejezetten az ipari gyakorlati foglalkozás céljára épített helyiségünk megoldja e tárgy oktatását valamennyi tanulónk számára, s így az eddig szükségmegoldásként berendezett osztályok újabb tanulócsoportok elhelyezésére adnak módot. Elképzelhető, mit jelent ez számunkra, hiszen a város szinte valamennyi iskolája tanteremhiánnyal küzd... A testi nevelés méltán kiemelt, megnövedett szerepének megfelelően javultak a sportolási lehetőségeink is. Tornatermünk és tornaszobánk van, bitumenes kosárlabdapályával és egy szabványméret szerint készült kézilabdapályával is büszkélkedhetünk. Társadalmi munkával pedig már készül az újabb sportpálya, itt mellettünk, az egykori Kovács-cukrászda helyén... Az összképhez hozzátartozik viszont az, hogy a 93 testnevelési órából még így is csak 66-ot tudunk tornateremben tartani. A felsoroltakon kívül még feltétlenül szólni kell az átszervezés gazdasági előnyeiről. Meg tudjuk valósítani a berendezések, szemléltetőeszközök maximális kihasználását, mert jó néhány eszközből elegendő egy, még 900 tanuló számára is, így a rendelkezésünkre álló összeg racionálisabb felhasználásával tárgyi felszereltségünket tovább tudjuk tökéletesíteni. A VÁROSKÖZPONT IS NYER — A városközpont építkezései ütem szerint haladnak. Az új lakásokba való beköltözéssel a körzet gyermeklétszáma is emelkedik... — Az összevonás a nagycsaládok számára is előnyös. Jobb munkaszervezéssel, a két ebédlő teljes kihasználásával körülbelül 650 gyermek számára tudunk napközit, illetve étkezési lehetőséget biztosítani. A létszám növekedésére is felkészültünk, ősztől két újabb tanterem várja az elsősöket, ezekkel összesen öt első osztályt indíthatunk. Hogy a központot ellátó feladatnak megfelelhessünk, a következő években a tagozatos osztályok városi beiskolázását lassan megszüntetjük, a tagozatos osztályok „belső feltöltésűvé” válnak. — Mindkét intézménye jelentős, eredményekben gazdag múltra tekinthet viszsza. Az egyesítés nemcsak azt jelenti tehát, hogy az iskolavezetés szervező, irányító munkája lényegesen nehezebb most, hanem még az új helyzetnek megfelelő, önálló arculat. Kialakítása is feladatként jelentkezik? — Iskolánknak máris fő jellemzője, az, hogy az ide iratkozók sokféle oktatási formában vehetnek részt. A hagyományos osztályok mellett szakosított tantervűek, tagozatok (orosz, matematika) is indulnak, az első és második osztályosok pedig még az egész napos oktatásban is részesülhet nete. Lehetőségünk nyílt a szakkörök differenciálására is, szinte valamennyi tanuló megtalálja az érdeklődésének megfelelő tevékenységi formát szabad idejének hasznos felhasználására. Az önálló arculatot is talán ezekben a tényekben és várható továbbfejlesztésükben kell keresnünk. De a szakkör már tulajdonképpen az úttörőcsapat tevékenységi területe... — Az úttörőélet máris színesebb, és még gazdagabbá válhat — veszi át a szót Vári Lászlóné —, hiszen 21 szakkörünkben 360 —370 pajtás dolgozik. A mozgalmi munka most határozottabban épül a rajközösségekre és az úttörőtanács szervező tevékenységére. Az iskola, az úttörőcsapat és az úttörőklub névadóinak, Ságvári Endrének, Petőfi Sándornak, Váci Mihálynak élete az ifjúság, a forradalmiság jelképe, s egységükben segítik annak az eszménynek a kialakítását, amelyet ők is képviseltek. Ezeknek a hagyományoknak az ápolása mindkét iskolánál régóta folyt már,és most szerencsésen ötvöződött. Eszmei-politikai nevelőmunkánkhoz külső kapcsolataink fejlődése is nagy segítséget nyújt: 38 szocialista brigáddal, 18 KISZ-szervezettel állunk összeköttetésben. Az ő segítségük, „együttlétük” az úttörőkkel, egy magasabb rendű nevelőmunka biztosítéka. ..ŐK IS MI VAGYUNK* —■ A nagy létszám korábban sohasem tapasztalt, hangulatos házi versenyeket, vetélkedőket tesz lehetővé. Egyik kartársam még a tanév kezdetén fültanúja volt egy sportversenyen két „petőfis” párbeszédének: — Ez nem is házi verseny, nézd, a ságvárisok is itt vannak. — Ugyan már, hát te nem tudod, hogy ők is mi vagyunk? A szeptemberben elhangzott kiigazításra már régen nincs szükség. Az idén márciusban, amikor az „új” úttörőcsapat ünnepélyes keretek között felvette a 2071. számú Petőfi Sándor Úttörőcsapat nevet, már valamennyi pajtás a „mi”t használta a Ságvári Endre Általános Iskolában. Egységesen és természetesen, ahogyan csak a gyerekek tudják... KIRÁLYHEGYI OTTILIA SííKRDA, 19TL ÁPRILIS IX Kismamák klnbia Ma, szerdán délután 4 órakor tartja soron következő foglalkozását a Kismamák klubja a vásárhelyi szövetkezeti kultúrházban. Ez alkalommal dr. Kozma János gyermekorvos a gyermekkori betegségekről tájékoztatja a kismamákat. ? A hírnév sem takarhatja el .Rendet kell tenni a „pesti csemegében”! Vásárhelyen 16 esztendeje nyílt meg a Csemege Kereskedelmi Vállalat 128. számú boltja, a Lenin utcán. Az üzlet a közeljövőben, május 15-ig a Szántó Kovács János utcai, eddig 101. számú ÉLIKER-bolt helyére, a mainál sokkal jobb körülmények közé költözik. A parányi alapterületű üzlet nagy, máig tartó hírnevet vívott ki magának az átlagot meghaladó áruválasztékkal, a kiszolgálás színvonalával. A „pesti csemege”, fogalommá vált Vásárhelyen, és még ma is fogalom. A bolt hírneve mögött azonban kemény, nehéz munka, túlórák tömege, ideges légkör van. Az utóbbi időben felerősödött az elvándorlás, a régi gárda nagyrészt kicserélődött. Az okok nagyon változatosak: akad, aki a vállalat kétségkívül szigorú — a vevők érdekében elismerésre méltóan szigorú — követelményeinek nem tudott megfelelni, mások a rossz munkakörülmények elől menekültek, ismét mások vezetői túlkapásokat emlegetnek. Mi az igazság? A túlórák ügye Az igazság ebben az esetben is bonyolult, sokrétű. A beszélgetésekből, amelyeket már elkerült dolgozókkal, még ottlevőkkel, a bolt vezetőjével, majd a vállalat budapesti központjának ellenőreivel folytattunk, ennek az igazságnak egy-egy oldalát ismerhettük meg. A bolt megnyitásakor a mainak töredékét forgalmazta, több dolgozóval, mint amennyi ma van. A forgalom növekedését nem követte sem a raktárterület nagysága, sem a szociális körülmények javulása. A hasonló nagyságrendű vásárhelyi boltok közülha már ez a legrosszabb felszereltségű, a legzsúfoltabb. Annak ellenére így van ez, hogy az üzletvezető személyesen végzett raktárbővítést farostlemezből, pár éve tusoló is készült, öltözőfélét is kialakítottak. Az eladótér is szűkös. Az üzlet hírnevének és forgalmának megtartásához ilyen körülmények között ma nélkülözhetetlen a túlórázás. Az üzletvezető szerint is dolgozónként legalább havi 40-et tesz ki a túlóra. A plusz időt azonban nem fizetik ki, a munkalapokon fel sem tüntetik, az üzletvezető szerint azért, mert a pluszmunka teszi lehetővé a nagyobb forgalmat, a színvonalas kiszolgálást, ennek következtében lehet 70—90 százalékos a jutalékkulcs. Ugyancsak a boltvezető teszi hozzá: a dolgozók így alapbérüknek majdnem kétszeresét kereshetik, ezért — szerinte — a túlóra kifezetése már „igazságtalan” lenne. Nem egyezség dolga! A vállalat ellenőreinek más a véleménye. Ők az ilyen mérvű túlóráztatást indokolatlannak, azt pedig, hogy a túlmunkát ki sem fizetik, megengedhetetlennek tartják. A túlóra mértékét, elrendelésének indokoltságát, kifizetésének szabályait rendelkezések szabályozzák, ez nem lehet alku tárgya. Az üzlet kollektívájában a másik feszültségforrás a macskák ügye. A boltvezető az élelmiszerraktárban — az erre vonatkozó szabályokkal ellentétesen —macskákat tart. Indoka: a régi házban sok az egér, a patkány, ezek megkárosítják a raktárban levő árut, a macskák viszont irtják a kártevőket.Csakhogy«.,, a rágcsálók ennek ellenére sem pusztultak ki. Ugyanakkor a macskák is kárt okoznak, mert a dolgozók ruháit, olykor az árut is lepiszkolják. A keletkező kár nemcsak, sőt, elsősorban nem anyagi, hanem a kollektíva szellemét, egységét rombolja. A központból érkezett ellenőrök egyértelműen úgy nyilatkoztak: a bolt új helyén szó sem lehet macskák tartásáról. Ezzel tehát a másik allergikus pont is megszüntethető. Nem szabad „elnézni”! A szociális és munkakörülményekben nagy előrelépés lesz a közeljövőben: a hajsza, a túlterheltség és az általános idegesség csökkentésének objektív alapjai megteremtődnek. Ez azonban korántsem elég. Kiderült ugyanis, hogy a bolt felügyeletét ellátó vásárhelyi tanácsi szakigazgatási szerv régóta tudott a bolt viszonyairól, de elnéző volt. Az üzletet fenntartó vállalat pedig igen nagy kötelezettségeket vállalt magára a hálózatfejlesztést illetően — másutt. Ez a bolt mindig kimaradt a sorból, annyira, hogy a minimális, kis befektetéssel javítható munkafeltételeken sem javítottak. És tegyük még hozzá: a KÖJÁL sem lépett közbe, hosszú idő óta eltűrte a higiénia követelményeinek nagyfokú megsértését. Ha minden érdekeltnek sikerül levonnia a történtekből a tanulságokat, akkor a pesti csemege új helyre költözése után is a jó kereskedelem, a magas színvonal megtestesítője marad Vásárhelyen. De ehhez — és ezt a hírnév sem takarhatja el — előbb rendet kell tenni az emberi, munkatársi kapcsolatokban is. HÓDI T. JÓZSEF Igény , minőség, folyamatos ellátás, elfogadható ár Primőrök a boltokban Az elmúlt évben Vásárhelyen — úgy,ahogyan országos szinten is — igen kedvezőtlen volt a zöldségellátás, ezért fokozottabb, nagyobb mérvű zöldségtermesztésre szólították fel a szocialista üzemeket és a kistermelőket. Ez azonban közelről sem azt jelentette, hogy most már „mindenből — minél többet!..Elsődleges cél, amit szem előtt kell tartani: a minőség, valamint — a felmérések alapján megállapított — alapvető fontosságú zöldségfélék biztosítása. Lássuk, mi realizálódott ebből, vagyis mi található a boltokban? Négy üzletbe látogattunk el: az ÉLIKER Szántó Kovács János utcai 154. boltjába, a Hód-ABC-be és a ZÖLDÉRT Lenin, valamint az újonnan megnyílt Bajcsy- Zsilinszky utcai boltjaiba. A készlet a tavalyi zöldségfélékből, valamint az idei primőrökből áll. Van: paradicsom, retek, hegyes erős paprika, saláta, kelkáposzta, karalábé, zöldségzöld, gyökér, vöröshagyma, kígyóuborka. A Hód-ABC-ben találtunk zöld fokhagymát is. Az árak meglehetősen magasak, különösen ha a paradicsom 57 forintos, a kígyó- uborka 40 forintos, vagy a karalábé 5 forint 10 filléres árát tekintjük. A minőség is hagy kívánnivalót maga után. Különösen a paradicsomok, valamint a kelkáposzták sápadoznak. A saláták, karalábék stb. minősége elfogadható. A vásárlók jelenlegi igényeit kielégíti az üzletekben talált készlet, különös tekintettel arra, hogy a délelőtt folyamán elfogyó zöldségféleségeket a délutáni újabb szállítás pótolja. Így a csúcsidőre — 4 óra után — újra bővebb választék várja a vevőket. Nem régi az eset: a boltból kijövet egy férfitársam minden körültekintés nélkül elhajította a vásárolt holmi burkolatát, egy jókora csomagolópapírt. Akkoriban hirdették meg a tavaszi tisztasági hetet, utánaszóltam hát: „Kérem szépen! Elvesztett valamit!” Az illető hátrafordult, megnézte, miről van szó — és dicséretes éleselméjűséggel imigyen reflektált: „Legyen a magáé .. Az eset szem- és fültanúinak kaján pillantásaitól kisérve nem tehettem mást, magamévá tettem a jókora papirost és vittem a legközelebbi szemétgyűjtőhöz. Azóta töröm a fejem, miért akar az egyik ember tiszta várost, a másik szemetes várost? Ennek kapcsán eszembe jutott, hogy valamikor régen Budapesten 10 forintot kért a rendőr, ha valaki eldobott akár csak egy cigarettacsikket, vagy egy villamosjegyet is. De az sem oldotta meg a nagy kérdést: az akaratos szemetelők elkerülték a rendőrt és úgy ejtették a járdára a csikket, a jegyet, mint az én emberem a csomagolópapírt. Vagyis az eredmény: egyes emberek féltek a rendőrtől, sajnálták a tízesüket és most már tudatosan szemeteltek. , Igen, itt lehet valahol a megoldás ... azt kellene elérnünk, hogy minden egyes ember tudatosan szeresse a tisztaságot. S ehhez van is remény: Vásárhelyen például évről évre egyre nagyobb gondot fordítanak az intézményes köztisztasági feladatok megoldására, a lakosság pedig az idén 1,3 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlott fel a város „takarítására”. Vagyis egyre inkább teret hódít egy nagyon fontos tudati tényező: mind több ember gondolkodik azonosan a tisztaság ügyében is. Legközelebb talán én sem maradok hát egyedül... ZÉKÁNY JÁNOS Szemétügy ISSN:pissoor Két előadás A Csongrád megyei Egészségnevelési Csoport rendezésében április 14-én, csütörtökön délután 8 órakor a METRIPOND-ban „Védőoltásokkal gyermekeink egészségeiért” címmel dr. Nagy László körzeti orvos tart előadást A Komócsin Zoltán Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskolában pedig délután 1 órakor Ocsovszky László, az egészségnevelési csoport munkatársa tart előadást a családi életre nevelésről. 5