Csongrád Megyei Hírlap, 1977. szeptember (22. évfolyam, 205-230. szám)

1977-09-01 / 205. szám

Szovjet—amerikai tárgyalások A korábbi megállapodás alapján Genfben augusztus 2 —29. között, tárgyalásokat folytatott a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok küldöttsége az új tömegpusz­tító fegyverfajták és az ilyen fegyverrendszerek eltiltásáról és ebben az összefüggésben a radiológiai fegyver eltiltásának kérdéséről. A tárgyszerű és konstruktív légkörben megtar­tott tárgyalásokon a felek kicserélték nézeteiket és kifej­tették álláspontjukat az említett probléma megoldásának alternatív megközelítési módjairól. Részletesen megvitatták a radiológiai fegyver eltiltásáról megkötendő egyezmény kérdését. A felek megállapodtak abban, hogy folytatják a tár­gyalásokat. Az Egyesült Államok or­szágos űrhajózási hivatalá­nak képviselői Virgínia ál­lamban sajtóértekezletet ren­deztek abból az alkalomból, hogy sikeresen befejeződött a közös szovjet—amerikai program, amelynek keretei között a két ország tudósai együttesen vizsgálták a lég­kör felső rétegeit, sőt—amerikai kozmikus me­teorológiai munkacsoport amerikai társelnöke a sajtó­­értekezleten elhangzott nyi­latkozatában hangsúlyozta: az amerikai­ fél elégedett az együttműködésnek azzal a szellemével, amely jellemez­te az együttes kutatómunkát. A program szerint meteo­rológiai rakétákat bocsájtot­­tak fel, és összehasonlították a nyert adatokat. Morris Tapper dr., a szov­ Szpirosz Kiprianu az új ciprusi államfő Szpirosz Kiprianu lesz, az augusztus 3-án elhunyt Ma­­kariosz elnök utóda Cipru­son. Kiprianu, aki azóta az ügyvezetői elnöki tisztséget látta el, mind a négy vezető politikai párt támogatásával, a kitűzött elnökválasztás egyetlen jelöltje volt. Mi­után senki sem lépett fel el­lene, lemondták a­ szeptem­ber 10-re tervezett választá­sokat. Kiprianu a középtől jobb­ra álló politikus, megfigyelők Makariosz követőjének te­kintik. SOROKBAN GYENES ANDRÁS FOGADTA DRAGOJUB SZTAVREVET Gyene® András, az MSZMP Központi Bizottságának tik­tjára szerdán fogadta Dra­­goljub Sztavrevet, a Jugo­szláv Kommunisták Szövet­sége Köz­ponti Bizottsága elnöksége végrehajtó bizott­ságának tagját, aki pihenés­re érkezett hazánkba. Az elvtársi légkörben, lezajlott találkozón kölcsönös tájékoz­tatásra került sor a szocia­lista építőmunka eredmé­nyeiről. Véleménycserét foly­tattak pártjaink és orszá­gaink együttműködésének fejlődéséről és a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről. JASSZER ARAFAT VISSZAÉRKEZETT BEJRUTBA Jasszer Arafat, a PFSZ végrehajtó bizottságának elnöke háromnapos moszk­vai látogatását befejezve szerdán, visszaérkezett Bej­rútba — jelentette a WAFA palesztin hírügynökség. Arafat s az általa veze­tett küldöttség Moszkvában szovjet hivatalos személyisé­gekkel, köztük Andrej Gro­­miskio kül­ügymi­niszterrel folytatott megbeszéléseket. A SPANYOL KORMÁNYFŐ PÁRIZSBAN ÉS RÓMÁBAN Adolfo Suarez spanyol kor­mányfő szerdán Párizsban Giscard d’Estaing köztársa­sági elnökkel tárgyalt Spa­nyolország közös piaci tagsá­gának lehetőségeiről. A ki­adott közlemény szerint Pá­rizs ugyan támogatja Mad­rid tagsági igényét, de ki­fejezte Párizs aggodalmát, hogy Spanyolország mező­­gazdasági termékei leküzd­hetetlen nehézséget jelente­nek a francia agrártermékek értékesítése előtt. A spanyol kormányfő szer­dán este Rómába utazott tovább. CARTER ELNÖK FELHÍVÁSA James Carter, az Egyesült Államok elnöke kedden fel­hívással fordult az északi­­írországi konfliktusban szem­ben álló felekhez, hogy te­gyenek komoly erőfeszítése­ket a válság rendezésére és a tartós béke megteremté­sére. A békés rendezést, köve­tően, az amerikai kormány jelentős beruházásokkal kí­ván hozzájárulni Észak-Íror­­szág gazdasági helyzetének fellendítéséhez. GROMIKO fis VANCE ELHALASZTOTT TALÁLKOZÓJA Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai kül­ügyminiszter szeptember 7— 9-re tervezett bécsi találkozó­ját szeptember 29-re halasz­tották. Ok: Vance részt vesz az amerikai—panamai meg­állapodás ünnepélyes, szep­tember 8-i washingtoni alá­írásán. Riportereink a nagyvilágban 3. A „szabadelvű" dán nagygazda A ZÖLD PÁZSITON jól mutat a fekete kutya, és fe­hér inges, fehér vászonnad­­r­ágos gazdája. Peter Hansen- Hoeck gazdasága Karisében. A fa alatt terített asztal, jeges üdítő és sor. A farmer energikus, nagy darab em­ber. — Foglaljon helyet! El­mondok mindent a farmról, aztán kérdezhet. Érzem, hogy itt fölösleges, időhúzó kérdést nem tehe­tek fel. Peter Hansen negyven­éves, apósától vette el a gazdaságot néhány éve. A birtokot az apósa apja vá­sárolta 1920-ban, előtte gaz­datiszt volt ugyanitt. Han­sen ,Svédországban szerzett agrármérnöki diplomát. 2 --------------------------­Négyszázötven hektáros gazdaság, száz tejelő tehén­nel, és egy lucernásáért tó­val, ahol bérszárítást is végez. — Hány órát dolgozik naponta, Hansen úr? — Tizennégyet. — Hány alkalmazottja van? — Négyen a földművelés­ben, hárman a tehenészeti telepen, hárman a szárító­nál, és egy a gépjavítóban. Az embereim évi 70 ezret keresnek, ingyen laknak az épületeimben, a túlórák fe­jében pedig húst, tejet és fűtőolajat kapnak tőlem. Ké­rem, én szabadelvű vagyok. A legjobban dolgozók a nettó nyereségből is része­sednek. VÉGIGNÉZZÜK a gazda­ságot. Tisztaság. A­ fejőház­ban megkér, hogy legyek csendben, a szárítóban pedig, hogy siessünk. A tehenészeti telep isi00 négyzetméteres, a két prak­tikus épületben összesen 1.000 tehenet lehetne tartani. Mintha a gondolataimban fürkészne, most ő kérdez. — Mit gondol, mennyi idő alatt építettük fel” A magyar építőkre gondo­lok, és éves távlatok jutnak eszembe, de nem mondok semmit. Kis hatásszünet után vágja ki: . — Egy hét alatt. Minden télen egy hónapig tanulnak valamilyen szak­munkát az emberei. Hegesz­tést, vastechnikát, ácsol­st, mindenki mást. A tandíjat a farmer „állja”. Az irodájában komputer, két perc alatt „dobja ki”, hogy mi van a raktárban. A falon agancsok, vaddisznó­fej. Az ablakból látjuk, hogy tizennégy gyerek diadalordí­­tással foglal helyet két ko­csiban. A farmer felesége fürdeni viszi őket­— Hány a magáé? — Mindegyik — nevet. Ismét az udvaron, a terí­tett asztalnál. Mintha felol­dódott volna a hangulat. — Tudja, nehéz eldönteni. Sosem tudom, hogy a mező­gazdaságba invesztáljak, vagy a szárítóba. A Közös Piac irányítja nálunk is a gaz­dálkodást, de nem egyene­sen, hanem így! (Kezével kígyóhaladást utánoz.) — A FÖLDÁRAK nagyon magasak. Nem tudom, hogy­­egy fiatal, ha nem örököl, hogyan tud földet vásárolni. Sokszor gondolok a gyer­mekeim jövőjére, és nem találok megnyugtató magya­rázatot. Valamikor én is a földet túrtam. A kezemben morzsoltam, megszagoltam. Most egy irodában ülök, társam a számítógép. Sze­rencse, hogy az embereim szeretnek. Péternek szólíta­lak, Vés­zegeznek mindany­­nyian. (Szuperszónikus repülőgép hasítja felettünk a kék eget, fehér kondenzcsíkot húzva. „Ott repül az adóm”! — mondja Hansen kesernyés gúnnyal.­ — Ezt akartam még mon­dani. Az adó nagyon magas. Sokat töprengek, tépelődöm a világ dolgain. Ha a gaz­dálkodásból és a piackérdés­­ből nem csinálnánk politi­kát, az lenne a jó, és az, ha nem lenne a Közös Piac or­szágai körül a vámok miatt sokszor áthatolhatatlan fal. Bízom benne, hogy a jövő­ben az szükségszerűen vál­tozni fog. — Gondolja, Hansen úr, hogy a fiatalokban is meg­van ugyanaz a gazdálkodó hajlam, és földvásárló kedv, mint az ön korosztályában? — Biztos vagyok benne. A búcsúzás előtti, utolsó kérdésemre kapott válasz meglepett: , — Hansen úr, úgy látom, ön sokat dolgozik, és épp ezért mindene megvan. Mi lenne az a teljesíthető kí­vánsága, mely a közeljövő­ben szeretné, ha teljesülne? ■—■ Szeretnék az őszi szarvasdőgesen Magyaror­szág erdeiben vadászni... Eddig tartott a „titok” keresése. Nem­ találtuk a Dán Szövetkezetek Közpon­ti Szövetségénél, a tehené­szetben, a megtermékenyítő állomáson, nem találtuk a tőkés farmernél. Viszont nem láttunk lapátjára tá­maszkodó rakodómunkást, aratás közben, szalonnázó kombájn őst, lazsáló admi­nisztrátort sem. LÁTTUK VISZONT, hogy egy 700-as tehenészeti tele­pet­­ hárman látnak­ el, (ná­lunk 15 embert foglalkoz­tatnának ilyen nagyságrend­ben) láttuk, hogy a farm tulajdonosa tizennégy órát dolgozik, láttuk, hogy egy állattenyésztési telep hogyan építhető fel minimális költ­ségből. Láttuk, hogy a meg­felelő ellenőrzéssel — amely a gazdaságban kezdődik — hogyan szavatolható a mi­nőségi áru. Lehet, hogy ez lenne a „titok?”. GABNAI GÁBOR A Francia KP főtitkára beszédet mondott Georges Marshall, a Francia KP főtitkára Párizsban 500 vasgyári munkás előtt mondott beszédet a közelgő válasz­tások kilátásait ecsetelve. A választásokra ugyan csak a jövő év tavaszán kerül sor, de a politikai pártok már meg­kezdték a felkészülést Pekin­gben folytatódnak a kínai-jugoszláv tárgyalások A Hua Kuo-feng vezette kínai és a Joszip Broz Tito vezette jugoszláv küldöttség szerdán délelőtt két órán át tárgyalt egymással. Noha a Tito-látogatás hang­súlyozottan állami jellegű, a kínai hivatalos hírügynökség a szerdai tárgyalásokról szóló anyagában a jugoszláv veze­tőt — keddel ellentétben — a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnökeként is megnevezte. Egy jugoszláv szóvivő a szerdai eszmecserét „őszinté­nek, szívélyesnek és baráti­nak” minősítette. Az Új Kína hírügynökség hasonló jelzőt használt. Jugoszláv tájékoz­tatás szerint Hua és Tito a kétoldalú kapcsolatok kérdé­sét vitatta meg, de emellett szóba hoztak nemzetközi kér­déseket is, különös tekintet­tel a „válsággócokra”. A kínai központi sajtó erő­teljesen hozzájárul ahhoz a jól megfigyelhető igyekezet­hez, amellyel a vendéglátók a Tito-látogatást, külsőségeit tekintve, egyedülállóvá pró­bálják tenni: a Zsenmin Zsi­­pao szerdai számában három teljes oldalt töltenek meg a látogatás első napjáról szóló közlemények, illetve fényké­pek. A Mao Ce-tung-mauzóleumban Joszip Broz Tito jugoszláv államfő pekingi látogatásá­nak második, szerdai napján felkereste Mao Ce-tung mau­zóleumát. A Tienanmen téren épült óriási emlékcsarnokot hivatalosan m­ég nem­ avatták fel, és a vele kapcsolatos munkálatok is csak néhány nappal ezelőtt fejeződtek be. Csaknem három napja, hogy a kínai sajtó hírt adott róla: a szakembereknek tíz­hónapos munkával sikerült végleg megoldaniuk a holt­test konzerválásának problé­máját. Tito elnök az első külföldi államférfi, aki a nyilvánosság előtt még mindig zárt mauzó­leumot felkereste. A jugoszláv elnök koszorút helyezett el Mao Ce-tung kristály szarkofágjánál, amelyben az elhunyt földi maradványai nyugszanak. Kína indiai lázadókat támogat Dzsagdzsivan Ram indiai hadügyminiszter kalkutta­ beszédében elmondotta, hogy Kínában továbbra is katonai kiképzésben részesítik a ke­let-indiai Nagaföld­ tartomány és Mizoram szövetségi terü­let­ szeparatista lázadóit. A nyilatkozatot közölve a Dzsan Jong, az Indiai Kommunista Párt hindi nyelvű lapja rá­mutat: az új pekingi vezetés sem változtatott Kína koráb­bi India-ellenes politikáján. A Delhiben megjelenő Na­tional Herald című lap szer­dai számában közölte: az India keleti területein állo­másozó határőrcsapat­okat készültségbe helyezték, mivel egyes értesülések szerint Kí­­nában­ kiképzett fegyveres napa-bandák készülnek át­lépni az országhatárt. Lapok a titkos CIA-dossziék­ból „Agymosás" — náci módszerekkel Hatalmában, s önbizalmában megerősödve ült Turner tengernagy, a washingtoni Capitolium egyik szenátusi bi­zottsága elé. Az önbizalomra minden oka megvolt: egykori tiszti iskolai évfolyamtársa, az elnök őt nevezte ki az ösz­­szes amerikai hírszerző szervezet tényleges vezetőjévé. Az Egyesült Államokban ugyanis nem a CI.A, azaz a Központi Hírszerző Hivatal az­ egyetlen szerv, amely külföldi hír­szerzéssel, magyarán kémkedéssel foglalkozik. Különböző minisztériumok és hatóságok alárendeltségében tevékeny­kednek más, kesőbb-nagyobb szervezetek is ilyen feladatok­kal. Sőt még csak nem is a CIA a legnagyobb kémszervezet az USA-ban. Az úgynevezett Nemzetbiztonsági Hivatal, amely rádiólehallgatással és rejtjelfejtéssel foglalkozik, lé­nyegesen nagyobb költségvetéssel és létszámmal rendelke­zik. SOK MINDENT CSINÁLNAK véletlenül van a figyelem központjában: ez az a testü­let, amelynek ügynökei a legtöbb szennyes feladatot végrehajtják. A CIA szervez­te a külföldi politikusok el­leni merényleteket, s a Köz­ponti Hírszerző Hivatal Lang­­ley-ben levő főhadiszállásán számos haladásellenes pucs­­csot, inváziót terveztek meg. A szervezet, vagy egyes ügy­nökei belekeveredtek az ame­rikai belpolitika piszkos üz­leteibe, valószínűleg közük volt a Kennedy-gyilkosság-tolták végre a Watergate-be­­törést is. Az elmúlt egy-két évben a szervezetből kiáb­rándult egykori ügynökök kö­zül többen is megírták em­lékirataikat, amelyben lelep­lezték a CIA-t, sőt az ameri­kai törvényhozás nyomozó bi­zottsága is több olyan dics­telen fejezetül derítette fel a szervezet történetének, ame­lyet hosszú évekig sikerült titokban tartani. Nos, most is olyan adatok kerültek nap­világra, amelyek a felháboro­dás újabb hullámát váltot­ták ki. TUDOMÁNYOS kutatás ürügyén volt, hogy a CIA nagy ér­deklődést tanúsított egyes ká­bítószerek iránt, s az LSD már az ötvenes években be­vonult a kémszervezet titkos fegyvertárába. Kiderült: a CIA szolgálatában álló egyik tudós, aki önmagán próbálta ki a szert, madárnak képzel­te magát és kiugrott egy fel­hőkarcoló ablakán. „Embe­rek, mint kísérleti nyulak — felháborító!” Ezt nyilatkozta most Turner tengernagy a szenátusi albizottság előtt. A bizottság elé tárt anya­gok megdöbbentő bizonyíté­kát szolgáltatják az egyete­mek, tudományos kutatóinté­zetek és a kém tröszt közötti kapcsolatnak. Tudományos programok címen több mint száz kutató foglalkozott Ame­ri­ka-szerte az „agymosás” módszereinek kidolgozásán. A CIA-programok végrehajtá­sához szegődött intézetek a dollármilliókért igyekeztek megdolgozni. Az LSD hatá­sát például az Atlanti Szö­vetségi Börtön és a New Jersey államban, levő , Bor­­dentown Fegyház foglyain ta­nulmányozták. Erről maga a náci módszereket alkalmazó tudós , dr. Carl Pfeiffer szá­molt be. A hitleristákhoz ha­sonlóan, a CIA sem kímélte az elmegyógyintézetek ápolt­jait Így például a Providen­­ceben levő Butler-kórház la­kóin egyes „csillapítószerek” és az alkohol hatását tanul­mányozták. Nem kevésbé iszonyú az a beismerés, mely szerint a CIA „jótékony ha­lál” kísérleteket is pénzelt. Állítólag öntudatlan rákos betegeknek adtak be egy ál­taluk kifejlesztett szert. A vizsgáló bizottság egyik tag­ja, Edward Kennedy szená­tor elmondta, hogy San Fran­­ciscó-i és New York-i luxus­hotelekben örömlányok szer­vezetébe juttattak be kábí­tószereket, anélkül, hogy az érintettek ezt tudták volna, majd átlátszó tükörfalon ke­resztül vizsgálták szexuális magatartásukat. ­ VARÁZSLÓ SZOLGÁLATAI A CIA azonban nem csu­pán a gyógyszerekkel való „agymosást” kutatta. Sok mil­lió dollárt fizettek ki külön­böző magatartás-kutatásokra, sőt, mint az az International Herald Tribune egy cikkéből kiderül, még egy „varázsló” szolgálatait is igénybe vették. A tisztes férfiú, aki a John Mulholland névre hallgatott, több területen is hasznosítot­ta széles körű ismereteit a CIA szolgálatában, így pél­dául egyes ügynököket bű­­vészmesterségre oktatott, és a tárgyak eltüntetésének mű- s vészetére tanította a „köpeny­­és tőr lovagjait". Ezenkívül a telepátia és parapszichológia göröngyös mezejére is elve­zette a CIA-t. A Hivatal ugyanis megbízást adott a „varázslónak”: elemezte egy „misztikus” munkáját, aki állítólag egy telepatikus hír­közlési és gondolatolvasási rendszert dolgozott ki (!). Az amerikai hírszerzők módszereikben alig voltak válogatósabbak a náciknál, s igencsak igazat kell adni a New York Times cikkírójá­nak: „Nem az emberi maga­tartást, de a CIA-t kell ellen­őrizni." MIKLÓS GÁBOR CSÜTÖRTÖK, 1977. SZEPTEMBER 1.

Next