Csongrád Megyei Hírlap, 1978. február (23. évfolyam, 27-50. szám)
1978-02-01 / 27. szám
„Tavaszi hangok” Bár meteorológiai értelemben a világ számos részén még nagyon is zord szelek fújnak, politikai értelemben — és éppen az emberiség jövőjének egyik kulcskérdését illetően — sokasodnak a „tavaszi hangok’. Mind több jel mutat arra, hogy világszerte a legkülönbözőbb rétegekben terjed a felismerés: fokozni kell a nemzetközi erőfeszítéseket a fegyverkezési hajsza megállítására, a leszerelés megvalósításáért. Ha csak a legutóbbi órák ezzel kapcsolatos eseményeit kötjük csokorba, az eredmény máris figyelemre méltó. A legfontosabb hír az, hogy a konferenciák hagyományos városában, a svájci Cenfben megkezdődött a leszerelési bizottság ülésszaka. Az új ülésszak nincs híján nehézségeknek, de reménységeknek sem. A nyugati országok álláspontja eddig akadályozta a komoly eredmények elérését. A kommentár emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok a történelem legnagyobb katonai költségvetését terjesztette be a következő pénzügyi évre — az összeg nagyságrendje 126 milliárd dollár! A gigászi szám önmagában is jól érzékelteti a leszerelés útjában álló legnagyobb akadályt: a mammutmonopóliumok anyagi, profitérdekeltségét a fegyverkezési hajsza folytatásában. Nem utolsósorban ennek a szándéknak a politikai vetülete észlelhető a NATO számos, a leszerelési folyamatot nehezítő gesztusában. Ezek közül a legveszélyesebbnél , jelenleg a neutronbomba gyártásánnak és elterjesztésének szorgalmazása tűnik. Erre hívta fel a figyelmet a Béke-világtanács washingtoni ülése, az ENSZ leszerelési dokumentuma, sőt a holland Kereszténydemokrata Párt katonai szakértőinek munkaokmánya. Ez a párt részt vesz a holland kormánykoalícióban, és állásfoglalása könnyen azt jelentheti: Hága a NATO májusi Csúcsértekezletén nemlegesen foglal állást a neutronbomba terveien szemben. A holland példa is mutatja a biztató folyamatot, amely a „tavaszi hangok” mögött van: azt a felismerést, hogy nem a fegyverfajták ijesztő felduzzasztása, hanem a pusztító eszközök arzenáljainak fokozatos leépítése a világ nyugalmához vezető út. HARMAT ENDRE 60 éves hadsereg 2, így születtek az óriás rakéták kíSÉRLET, kísérletet követett. A fizikusok igyekeztek mindinkább megközelíteni a robbantási feltételeket. A fizikusokat sürgették, hajtsák végre a végső kísérletet és robbantsák fel a bombát. A katonai egységek házakat és más objektumokat építettek a robbanási övezetben, hogy kipróbálják a robbanás hatóerejét. Dolgoztak éjjel-nappal, a kísérlet vezetői maguk ellenőriztek mindent a kísérleti terepen, a bomba szerelésénél és a föld alatti vasbeton laboratóriumokban. 2-----------------------------Természetesen tudatában voltak annak, milyen sok függ a robbantás eredményétől. Ezért előzőleg a legkiválóbb kísérleti fizikusok bevonásával ismételten ellenőrizték, hogyan zajlik majd a láncreakció a nukleáris szerkezetben. A kísérleteket a legnagyobb óvatossággal végezték: vigyáztak, hogy a reakció „el ne szabaduljon”, ugyanakkor gondjuk volt arra is, hogy a folyamatok és jelenségek a lehető legjobban megközelítsék azokat a körülményeket, amelyek közepette a robbanás majd végbemegy. Az esetleg véletlenekkel számolva sürgették a bomba „másodpéldányának” elkészítését is, mert tudták, hogy a vártnál kisebb robbanóerő vagy kudarc esetén hosszabb ideig tartana egy újabb robbantás előkészítése. A bomba szerelését Kurcsatov személyes felügyeletével végezték el. A már élesre töltött, robbantásra kész atombomba mellől Zaven,jaginnal, a műveletek egyik felelősével együtt ő távozott utoljára... A kísérletek színhelyén automata filmfelvevők örökítették meg a pillanatot, amikor felemelkedett, majd szétoszlott a hatalmas gomba alakú felhő. Az Egyesült Államok atommonopóliuma — amelyre a hidegháborús dullesi külpolitikát alapozták—azon a napon megtört. Ugyanabban az időszakban, amikor megkezdődött a szovjet nukleáris fegyver előállításának döntő felvonása, új szakaszokba léptek a rakétakutatások. Világos volt a célbajutó eszközök jelentősége, az, hogy a nukleáris rakétapajzs jelenti a szovjetország korszerű honvédelmének megbízható alapját. TÜDÓSÖK százai dolgoztak azon, hogy a szovjet rakéták kiválóak, hatásosságukban a lehető legmegbízhatóbbak legyenek. E csoportok élén az 1965 januárjában elhunyt nagy tudós, Szergej Pavlovics Koroljov állt. Koroljov már a szovjet rakétakísérletek hőskorszakában, a harmincas években is aktívan tevékenykedett, amikor megalakították a GIRD rakétatervező intézetét. Ma mosolyt fakasztanak azok a nehézségek, amelyek akkoriban leküzdhetetlennek látszottak. A GIRD megalakítását jóváhagyták, de helyiséget nem tudtak számára biztosítani. Végül is a kutatók a moszkvai „Nagykörút” egy régi lakóházában, a Szadovaja-Szpasszkaja 19. alatt találtak egy lakatlan pincehelyiséget, mely — jobb híján — alkalmas volt a műszerek és kísérleti berendezések felállítására. A kutatóközpont működtetése egy zsúfolt bérházban nem kevés nehézséget okozott. Egy hajtóanyag kipróbálásánál az egész házat olyan füst öntötte el, hogy a lakók hanyatt-homlok menekültek, és a moszkvai tűzoltóság teljes készültséggel vonult ki... Nem álltak rendelkezésre a legszükségesebb szerszámok és kísérleti eszközök sem. Az első években ilyen féltévék közt dolgoznak a hajtóművek megkonstruálásán. Kezdetben a fáradságos munkával összeszerelt hajtóművek sorra felrobbantak, amikor a belső hőmérsékelt elérte a 3000 fokot, nem tudták még megoldani a hajtóművek hűtésének kérdését. A kísérletezőknek nem volt kitől tanulniuk, nem volt olyan publikáció, amelyben választ találhattak volna kérdéseikre, és ebben az időben a legsűrűbben tanítómesterük, Ciolkovszkij mondását idézték: „Ha az emberek tudnák, mennyire nehéz és bonyolult dolog a ra Vinika, akkor szörnyülködve fordulnának el tőle...” A FÁRADSÁGOS kísérleteket végül mégiscsak siker koronázta.A harmincas évek közepén Moszkva mellett eredényesen próbáltak ki három rakétípust, ameyek 07, 09 és 10 számjelzéssel vonulak be a technika történetébe. Attól kezdve 1911- ig még 118 különböző fajta rakétát bocsátottak fel a Szovjetunióban. VATDA PÉTER (Követteezik: Új korszak a rakétakutatásban) Magyar - vietnami gazdasági tárgyalások HANOI Közleményt adtak ki Hanoiban a magyar—vietnami tárgyalásokról. A közlemény szerint Hanoiban 1978. január 22— 31. között tárgyalások folytak Huszár István, az MSZMP KB tagja, ,a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke és Le Thanh Nghi, a VKP KB PB tagja, a kormány elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke között. A tárgyalásokon kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik jelenlegi ötéves népgazdasági tervei teljesítésének tapasztalatairól, áttekintették a tervidőszakról folytatott tervegyeztetésben kijelölt együttműködési feladatok teljesítésének helyzetét, kijelölték a két ország közötti gazdasági együttműködés következő ötéves időszakára vonatkozó fejlesztések főbb irányait és jóváhagyták a két ország központi tervező szervei közötti együttműködési munkaprogramot. A tárgyalásokon a felek kifejezték érdekeltségüket a gazdasági kapcsolatok hoszszú távú, tervszerű, szilárd alapokon történő fejlesztésében. A két ország gazdasági kapcsolatait jelentősen befolyásoló együttműködésekre hosszú távú egyezményeket kötnek. A Huszár István vezette magyar küldöttség vietnami tartózkodása során meglátogatott több, a kétoldalú együttműködésben részt vevő üzemet. Huszár Istvánt vietnami tartózkodásának ideje alatt fogadta Pham Van Dong, a VKP KB PB tagja, a VSZK kormányának elnöke. A két küldöttség tárgyalásai a barátság, a testvéri együttműködés és a teljes egyetértés szellemében folytak. Plenáris ülés a belgrádi találkozón BELGRÁD A belgrádi európai biztonsági és együttműködési találkozó kedd délelőtt plenáris ülést tartott, majd pedig szerkesztő bizottságai és albizottságai tanácskoztak. A plenáris ülésen többek között felszólalt a portugál, svéd, jugoszláv, román, szovjet, máltai és amerikai delegáció vezetője. Az eszmecsere konstruktív légkörben, polémiák nélkül folyt le. A szerkesztő bizottságok és albizottságok napirendjén változatlanul a találkozó zéródokumentumának megfogalmazása szerepel, a plenáris üléseken a küldöttségvezetők politikai kérdésekről is véleményt cserélnek. A Szovjetunió és a szocialista országok küldöttségei a legutóbbi üléseken újból felhívták a figyelmet arra, hogy a záródokumentum megfogalmazása a kívántnál lassúbb ütemben halad. Ennek oka az, hogy néhány nyugati delegáció részben halogató taktikát alkalmaz, részben folytatja propaganda jellegű támadásait egyes szocialista országok ellen. II libanoni hazafias erők vezetőinek tanácskozása BEJRÚT A libanoni fővárosban ülést tartottak az ország nemzeti hazafias erőinek vezetői. A tanácskozáson részt vett Valid Dzsumblatt, a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke, Georges Hauti, a Libanoni Kommunista Párt főtitkárhelyettese, Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke és más baloldali vezető személyiségek.A tanácskozás résztvevői megvizsgálták a libanoni helyzetet és a közel-keleti politikai körülményeket, valamint az egyiptomi—izraeli különtárgyalások ellen fellépő haladó arab államok algíri konferenciájával összefüggő kérdéseket. Libanon délkeleti részén, az izraeli határ közelében jobboldali erők kedden is támadták a palesztin gerillák és baloldali erők állásait. A jelentések szerint a konzervatív erőket nehéztüzérségssél lőtték a baloldaliak és a palesztinok állásait. ..i .■> 'ilf SOROKBAN Szabó T. Attila, a kolozsvári Babes—Bolyai Egyetem nyugalmazott profeszszora, az újabb magyar nyelvtudomány egyik legjelentősebb élő személyisége, a nyelvtudomány történeti ágában olyan értékes anyagot gyűjtött, amely alapján a nyelvtudóst a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. Az erről szóló hivatalos akadémiai oklevelet kedden a kolozsvári Belvedere-szálló különtermében rendezett ünnepségen adták át a nyelvészprofesszornak. Az ünnepség után dr. Biczó György bukaresti magyar nagykövet fogadást adott az ünnepelt tiszteletére.* Levegőt fújtak át a Progressz űrhajó tartályaiból a Szaljut—6 űrhajóra kedden az űrhajósok. A levegőutánpótlásra azért van szükség, mert Romanyenko és Grecsko űrsétájánál — pontosabban ellenőrző „kiszállásánál” —, valamint a szemét eltávolításánál az űrállomás levegőjének egy részét a légzsilip kinyitásakor elvesztették. Bár a berendezések állandóan gondoskodnak a levegő felfrissítéséről, szükség van arra is, hogy friss utánpótlással töltsék fel a készletet.* Az egyiptomi—izraeli katonai bizottság kedden, közép-európai idő szerint 18.00 órakor zárt ajtók mögött felújította munkáját — közölte az izraeli rádió kairói tudósítója. Szovjet-lengyel megbeszélések MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsi Elnökségének elnöke és Alekszej Kosztiyin miniszter,elnök, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja kedden a Kremlben fogadó Piotr Jaroszewicz lengye kormányfőt, a LEMP KB PJ tagját, aki munkalátogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Leonyid Brezsnyev a mostani ötéves terv megvalósítása érdekében a párt álta kifejtett politikai és szervezi munkáról beszélt. Szólt arról a tömegméretű szocialista munkaversenyről is amely nagy szerepet játszik a termelés hatékonyságánál és a termékek minőségénél javításában. Piotr Jaroszewicz tájékoztatta a szovjet vezetőket a Lengyel Egyesült Munkáspárt második országos értekezletének eredményeiről és a párt VII. kongresszusán a társadalmi-gazdasági fejlődés kérdjében hozott határozatok megvalósítását szolgáló intézkedésekről Az USA-ban: ------------—----..-JB - Látogató körúton a szovjet küldöttség LOS ANGELES, DETROIT A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége, amely Borisz Ponomarjovnak, a Nemzetiségi Tanács külügyi bizottsága elnökének, az SZKP KB Politikai Bizottsága póttagjának, a Központi Bizottság titkárának vezetésével az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott E. Brown-nal, Kalifornia állam kormányzójával. Az eszmecserén a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulásáról és nemzetközi kérdésekről volt szó.A szovjet vendégek Los Angelesben találkoztak a politikai, az üzleti és a kulturális élet vezető képviselőivel és ellátogattak a hollywoodi Universal filmgyárba. külpolitikai l Tánc a «SoSauiH1 BcaraiS Az új esztendő első hónapja bebizonyította, hogy a tőkés világ deviza- és aranypiacának alakulását ebben az évben is bizonytalanság és nyugtalanság jellemzi majd. A fő ok a dollár gyengesége , ami azonban nem jelenti az amerikai gazdaság gyengeségét. e ellentmondások — OKOK E látszólagos ellentmondás magyarázata a következő: Az Egyesült Államok gazdasága a mérsékelt fellendülés állapotában van. A munkanélküliség némileg csökken, és az infláció is elviselhető mértékű. Így a dollár hazai vásárlóereje is jóval szilárdabb, mint bármely tőkés valutáé a maga hazájában, kivéve a nyugatnémet márkát és a svájci frankot. Mindehhez hozzájárul még, hogy az Egyesült Államoknak döntő szerepe van a tőkés világ pénzügyi életét meghatározó nemzetközi szervezetekben, mint a Világbank vagy a Nemzetközi Pénzügyi Alap, sőt a nagy multinacionális monopóliumok többsége is amerikai. Ezenkívül az úgynevezett „olajdollár”, az olajexportáló országok bevétele is, az Egyesült Államok pénzügyi rendszerén keresztül jut újra a tőkés világ pénzügyi vérkeringésébe. Az Egyesült Államoknak tehát óriási gazdasági és pénzügyi „adók” vannak birtokában, a dollár árfolyama a nagy világtőzsdéken mégis esik. 1977 júliusában következett be a dollár első nagy áresése. A frankfurti tőzsdén 2,32 márkáról 2,25-re, Tokióban 267 jenről 245-re csökkent az árfolyama. . Az Egyesült Államok leg"nagyobb gazdasági partnerei, és" egyben vetélytársai, mindenekelőtt Japán és az NSZK már ekkor hangsúlyozták, hogy az amerikai gazdasági és pénzügyi helyzet voltaképpen nem indokolja ezt az áresést, és hivatalos nyilatkozatokban szellőztették azt a gyanújukat, hogy Washington szándékosan „hagyja esni” a dollár árfolyamát. A manipulációnak természetesen már 1977 júliusában reális oka volt. Már ekkor látni lehetett, hogy az esztendő 30 milliárd dolláros külkereskedelmi mérleghiánnyal zárul az Egyesült Államokban. E hiány lényeges oka az, hogy az USA 45 milliárd dollár értékben importál olajat, ráadásul a külkereskedelmi mérleg Japán vonatkozásában 7—8 milliárd, az NSZK esetében pedig 3—4 milliárd dolláros deficittel zárul. EXPORTPOZÍCIÓ Miután az olajimporton változtatni nem lehet (annál kevésbé, mert a kongresszus a nagy olajmonopóliumok ellenállása miatt nem nagyon akarja elfogadni Carter elnök energiatakarékossági tér évét), nem marad más hátra, mint javítani az amerikai áruk exportpozícióit a világpiacon. Mindenekelőtt persze a két legnagyobb ipari exportőrrel, Japánnal és az NSZK-val szemben. Ezt az irányzatot minden erővel támogatták a nagy amerikai szakszervezetek és a monopoltőke számottevő körei: az Egyesült Államokon belül óriási erők váltak érdekeltté a dollár áresésében! Hiszen az drágábbá teszi a behozatalt, tehát importkorlátozó hatása van, miközben pedig olcsóbbá válik az amerikai export és javulnak az amerikai áruk világpiaci pozíciói a konkurrensekkel szemben. Ilyen körülmények között érthető, hogy már a júliusi dolláráresés gazdasági és egyben politikai feszültséget teremtett az USA és Japán, valamint az USA és Nyugat - Európa között. A nyílt manipulálási vádak ellenére az amerikai pénzügyminiszter kereken kijelentette: a kormány nem avatkozik bele a fejleményekbe, és nem hajlandó támogató vásárlásokkal megszilárdítani a világtőzsdéken a dollár árfolyamát. Ilyen körülmények között Washington, konkurrenseinek elkeseredett tiltakozása ellenére , 1977 végén ismét esni kezdett a dollár árfolyama a frankfurti tőzsdén 2,14 márkára, Tokióban 240 jenre, Zürichben pedig 2,2 svájci frankra csökkent. # CSUPÁN TAKTIKA? Amikor Carter amerikaielinök világ körüli úton járt, politikai-taktikai ostostból ígéretet tett a beavatkozásra. Ennek hatására a dollár némileg megszilárdult. Jóformán napok alatt kiderült azonban, hogy csupán taktikai ígéretről volt szó. Ezt a benyomást erősítette, hogy Carter leváltotta az amerikai központi bank szerepét betöltő Federal Reserve Board (Fed) elnökét. Arthur Burns ugyanis ellenezte a dollár mértéken túli külföldi árfolyamesését, mert attól tartott, hogy egy bizonyos ponton ez visszahat a dollár belső vásárlóerejére is, és fokozza az amerikai inflációt. Burns menesztésével a dollár újra esni kezdett. Január végefelé a frankfurti tőzsdén értéke 2,1 márka, a zürichi tőzsdén 2 svájci frank körül ingadozott. Minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben az Egyesült Államok nem kíván változtatni ezen a politikán. GÖMÖRI ENDRE SZERDA, 1978. FEBRUÁR 1.