Csongrád Megyei Hírlap, 1978. június (23. évfolyam, 127-152. szám)
1978-06-01 / 127. szám
ATÓLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSEHGRAD MEGYEI * A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Szakmai részarány egy új munkahely létesítésének állóeszközigénye a mezőgazdaságban pillanatnyilag 850 ezer forint. Az iparban is meghaladja ez az összeg a félmilliót. A növénytermesztés, az állattenyésztés, a téglagyártás vagy éppen a kötszövés új korszerű termelőberendezései, az automata vezérlésű vetőgépek, szárító berendezések, ipari felszerelések beszerzése, mind nagyobb költséget igényel. De az állóeszközök kategóriájába tartoznak többek között a légkondicionált műhelyek, a szociális létesítmények, a munkásokat, tsz-tagokat szállító autóbuszok is, és ez mindjárt magyarázatot ad egy új munkahely kialakításának költségszintjére. A népgazdaságba ezen belül egy-egy ipari, mezőgazdasági üzem anyagi helyzete eleve behatárolja az extenzív fejlesztés arányait, ugyanakkor korlátlanok a lehetőségek a belterjes, az intenzív jellegű termelésbővítés előtt. A párt Központi Bizottságának 1978. márciusi határozata is azt mondja ki, hogy „... Alapvető feladat és , egyben céljaink elérésének nélkülözhetetlen feltétele — a szellemi és anyagi erőforrásaink ésszerű felhasználásával, a hatékonyság növelése, a minőség javítása.’* Szól a határozat a feladatok megvalósításának módszeréről is. pontról pontra megtermerkedett megyénk agrártársadalma a KB határozatával; párttaggyűléseken, munkahelyi megbeszéléseken, brigádgyűlése-ken elemezték, hogy egy- egy üzem vonatkozásában melyek a teendők a végrehajtást illetően. Az már eleve tisztázódott, hogy ennél a határozatnál is a középpontban áll a feladatokat megvalósító ember, másrészt minden az érdekében történik. A termelés növelése, a hazai és a külföldi felvevőpiac ellátása jobb termékekkel egyaránt érdeke a népgazdaságnak és a termelés résztvevőinek. A szerepeket, a határozat végrehajtásának személyi, termelési felelősségét illetően azonban már lehet és kell is differenciálni. A szakvezetés — nagyobbhatásköréből fakadóan — többet tehet a termelésfejlesztésért, mint például a traktor kormányánál ülő gépész. Nem véletlen, hogy a Központi Bizottság — elismerve a vezetés eddigi érdemeit — kifejezte, hogy „... Az új és nagyobb feladatok további igényeket támasztanak, különösen a vezetőkkel szemben.” S ez igen indokolt, mert a hozzáértés, a felkészültség, a közgazdasági szemléletű irányító munka nagyban befolyásolja egy-egy ipari, vagy mezőgazdasági üzem hatékony, jövedelmező termelését Mivel a termelés bővítésének extenzív lehetőségei behatároltak, nyilvánvaló, hogy az előállított termékek értékében a szellemi, a szakmai részarányt kell az eddigieknél nagyobb ütemben növelni. Miről is lehet itt gyakorlatilag szólni. Arról, hogy a vásárhelyi Főiskolai Tangazdaságban és a Marx Tsz-ben, a székkutasi Új Siet, vagy a szentesi Termál Tsz-ben műszaki átalakításokkal termelékenyebbé tettek egy sor gépet, betakarító berendezést. Hogy a mérsékeltebb szakértelem és agrotechnikai fegyelem révén tavaly a négy szentesi tsz csak 281 forintos átvételi árat, míg a vásárhelyiek 300 forintosat értek el egy mázsa búzánál. S lássuk, mi történik akkor, ha egy terméknél visszaesik a minőségi szint. A Szegedi Állami Gazdaság szakvezetése tette szóvá a megyei gabonaipar legutóbbi tanácskozásán, hogy tapasztalataik szerint a tápok beltartalmi értékcsökkenése miatt egy évben 300 mázsával kellett emelni a felhasznált menynyiséget. Pontosabban, 15 dekával több abrak kellett egy kiló hús előállításához. Igen természetes folyamatként megyénk mezőgazdaságában is csökken a munkaerőlétszám. Évente ezer-másfél ezer tag nyugdíjazásával, munka- kiesésével számolnak. A termelési feladatok viszont évről évre növekednek, a mennyiségi és minőségi áruelőállítás terén. Akadt gazdaság, amely úgy válaszolt a munkaerőlétszám csökkentésére, hogy a lehető legszűkebbre szorította le az árutermelés folyamatát. A burgonyát, a hagymát, vagy éppen az őszibarack válogatás, osztályozás, csomagolás nélkül, betakarított állapotban kívánta értékesíteni. Máshol viszont, mint a makói Kossuth, a forráskúti Haladás, a szentesi Árpád, s még egy sor tsz-ben, bekapcsolódtak a zöldség, az ipari növények, a gyümölcsféleségek félkész feldolgozásába, sőt export előkészítésébe képesítették az egyes munkafázisokat, az anyagmozgatást, a szállítást, felépítették a szárító berendezéseket, a tárolókat és ezzel 30—40 százalékkal növelték a szakmai befektetés, ráfordítás arányát, az értékesítésre kerülő termékekben. Többet kaptak portékájukért és mindig biztos piaca volt árujuknak. Messzemenően egyetértett a TOT zöldségtermelési szakbizottsága is abban, a legutóbbi szentesi ülésén, hogy a termelők és a termékforgalmazó vállalatok — hatás-feladatkör vitái helyett — gazdasági együttműködéssel, növeljék a termelőüzemi részarányt az árufeldolgozásban. Az a kérdés napirendre került a megyei zöldség- és gyümölcsforgalmazási koordinációs bizottság mostani májusi ülésén is. A tsz-ek vezetői, képviselői elismerték az üzemi árufeldolgozás szükségességét, de egyre nagyobb nyomatékkal sürgették az áru értékében levő szellemi, szakmai befektetés összetevőinek az előteremtését. Kertészmérnök, növénytermesztési szakember elegendő van már az üzemekben a fogyasztó elé kerülő végtermék előállításához. De az olyan visszatérő gond, hogy kevés esetenként a fólia, a szállítóláda, a kertészzsák, a konténer, az emelőtargonca, az osztályozó gép, továbbá, hogy késnek a feldolgozóvonalak kiviteli terveinek elkészítésével, bizony nehezíti a szakmai befektetést, az üzemi feldolgozási részarány növekedését A fogyasztó viszont töb** bet kér ma, mint tegnap, és többet holnap, mint ma Ezért van szükség a termelés intenzitásának növelésére és a piacon is csak az tud talpon maradni, aki a legjobb minőségben, a kereskedelmi forgalmazhatóság állapotában kínálja a portékát TÓTH JÓZSEF Mozambiki párt- és állami küldöttség érkezett hazánkba Ünnepélyes fogadtatás a Ferihegyi repülőtéren Az MSZMP KB és az Elnöki Tanács vacsorát adott a vendégek tiszteletére A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására Samora Moises Machelnek, a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) elnökének, a Mozambiki Népi Köztársaság elnökének vezetésével szerdán mozambiki párt- és állam küldöttség érkezett hivatalos, baráti látogatásra Budapestre. A mozambiki elnökkel hazánkba érkezett felesége, Graca Machel is. A küldöttség tagjai: Joaquim A. Chissano, a FRELIMO Állandó Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter, a nemzetgyűlés állandó tagja, Mário G. Machungo, az Állandó Politikai Bizottság tagja, ipar- és energiaügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő, José Luis Cabaco, a Központi Bizottság tagja, közlekedés- és hírközlésügyi miniszter, nemzetgyűlési képviselő, és Sérgio Vieira, a Központi Bizottság tagja, a Mozambiki Bank elnöke, nemzetgyűlési képviselő. A Ferihegyi repülőtéren több ezer budapesti dolgozó, köztük sok fiatal gyűlt össze a vendégek fogadására. A küldöttség fogadására megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára és felesége, Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke és felesége, Gyenes András, az MSZMP Központi bizottságának titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, továbbá Katona Imre, az Elnöki Tanács megbízott titkára, Bíró József külkereskedelmi miniszter, Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Soltész István kohó- és gépipari miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagjai, Trethon Ferenc munkaügyi miniszter, valamint Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, Rácz Pál külügyi államtitkár, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a Központi Bizottság tagjai, Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár, továbbá a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt Sütő Gábor, hazánk maputói nagykövete. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A repülőgépből kilépő vendégeket Kádár János és Losonczi Pál szívélyes, baráti kézfogással, meleg szeretettel üdvözölte. A díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a mozambiki elnöknek, majd fölcsendült a mozambiki és a magyar himnusz, közben 21 tüzérségi díszlövés hangzott el a küldöttség vezetőjének tiszteletére. Samora Moises Machel Kádár János társaságában ellépett a díszzászlóalj előtt köszöntötte a katonákat. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át az elnöknek és feleségének. Samora Moises .Machel üdvözölte a küldöttség fogadására megjelent magyar közéleti személyiségeket és a diplomáciai testület tagjait, majd a vendégek elhaladtak a mozambiki és magyar zászlókkal integető fővárosiak hosszú sorai előtt. A budapesti dolgozók forró szeretettel, igaz barátsággal üdvözölték a mozambiki nép küldötteit. Az ünnepélyes fogadtatás a díszzászlóalj díszmenetével fejeződött be, majd a vendégek a magyar államférfiak társaságában, rendőri díszmotorosok kíséretében szállásukra hajtattak. - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa szerdán vacsorát adott a mozambiki párt- és állami küldöttség tiszteletére az Országház vadásztermében. Részt vett a vacsorán Kádár János, Losonczi Pál, Gyenes András, Trautmann Rezső, a kormány több tagja, a politikai élet számos vezető személyisége. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Kádár János és Samora Moises Machel pohárköszöntőt mondott. (MTI) Kádár János, az MSZMP KB első titkára üdvözli Samora Machel elnököt. (Telefotó: MKS) Az építőipar gyors és tervszerű gépesítése kulcskérdése a népgazdaságilag oly fontos beruházások megvalósításának, lakásépítési elképzeléseink valóra váltásának — hangsúlyozták az országgyűlés építési és közlekedési bizottságának szerdai ülésén. Az ok — ahogy azt Kádár József építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes beszámolójában hangsúlyozta : az, hogy a számításokkal ellentétben nem emelkedett, hanem csökkent az építőiparban dolgozók száma. A munkaerőhiány különösen a fővárosi vállalatokat sújtotta, s tetemes gondot okozott a lakásépítőknek is. Éppen ezért a szervezés erősítése, a minőség javítása mellett az építőiparnak a gépesítés jelenti a legnagyobb segítséget, hiszen az új berendezéseit, a modern gépláncok a hiányzó munkáskezeket pótolják. Beszerzésükre figyelmet fordítanék. A könnyűszerkezetes kormányprogram megvalósítása ugyancsak komoly segítséget, adott a munkaerőhiánnyal küszködő ágazatnak. A már meglevő masinák üzemeltetése és karbantartása is gyakran gondot okoz — húzta alá Juratovics Aladár, megyénk országgyűlési képviselője, ahánykisgép létezik, szinte annyiféle, s ezért nehéz a javításuk és az alkatrészellátásuk. Egységesíteni kellene ezeket a berendezéseket, hogy például Szegeden ugyanolyan típusú géppel dolgozzanak mint Budapesten, s a témakörön még akkor is érdemes töprengeni, ha a piacon nem mindig azt kapjuk amit kérünk., Az ÉVM képviselői válaszul elmondották, hogy évente egymillió dollárért vásárolunk a tőkés országokból kisgépeiket, központi elképzelések alapján, egységes elvek szerint. Ugyancsak szóvá tették a képviselők, hogy a gépek kihasználása gyakran rossz, nem dolgoztatják a berendezéseket, pedig munkaszervezéssel, ütemezéssel csökkenteni lehetne az állásidőt A képviselők összességében egyetértően vették tudomásul az ÉVM beruházáspolitikai terveit, amelyek az ötödik ötéves tervidőszakban „menetközben” a helyzetnek megfelelően változtak. Az ülés Gyarmati Jánosnak, az építési és közlekedési bizottság elnökének zárszavára ért végek 00X. Napirenden: az építőipar Ülést tartott az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága Vásárhelyi kiadás 35. ÉVFOLYAM 127. SZÁM 1978. június 1., csütörtök Ára: 80 fillér Katusev látogatása Mözsön és Pakson Konsztantyin Katusev, y Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese Marjai József miniszterelnökhelyettes társaságában szerdán a Tolna megyei Mözsre és Paksra látogatott el. A vendégeket, akik a délelőtti órákban érkeztek Mözsre, K. Papp József, a Tolna megyei pártbizottság első titkára, Szabópál Antal, a megyei tanács elnöke és a helyi Új Élet Tsz vezetői fogadták. A szövetkezet modern székházában Arany István tszelnök ismertette ,a megye egyik legjobb, tizenegyszeresen kitüntetett termelőszövetkezetének gazdálkodását. A beszámolót követő beszélgetés után a vendégek megtekintették a zöldségtermelésben kiemelkedő eredményeket felmutató szövetkezet fóliakertészetét és emléksorokat írtak az ott dolgozó szocialista brigádok naplójába. Konsztantyin Katusev, Marjai József és K. Papp József társaságában délután a paksi atomerőmű építkezését kereste fel. A vendégeknek bemutatták az új lakótelepet, majd Szabó Benjámin, a paksi atomerőmű vállalat igazgatója és Halasi Zoltán, az erőmű beruházási vállalat igazgatója kalauzolásával megtekintették az erőmű-építkezés munkahelyeit. A paksi látogatáson részt vett Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes és Juhász Ádám államtitkár is. Közéleti események PÁRTVEZETŐK LÁTOGATÁSAI Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára szerdán a főváros II. kerületében tett látogatást. * Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára szerdán Újpestre látogatott. GÁSPÁR SÁNDOR HELSINKIBE UTAZOTT A Finn Kommunista Párt meghívására szerdán Helsinkibe utazott Gáspár Sándor, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, aki az MSZMP képviseletében részt vesz a finn kommunisták június 1—3. között sorra kerülő 18. kongresszusán. Elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára búcsúztatta.