Csongrád Megyei Hírlap, 1978. június (23. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-20 / 143. szám

ATILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRAD MEGYEI ★ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Munkastílus és politika Á­llandóan napirenden levő kérdés a pártban — az irányító szervekben éppúgy, mint az alapszer­vezetekben — a munkastí­lus, a munkamódszer fej­lesztése. Persze, viszony­lag ritkán kerül terítékre önálló napirendi témaként, inkább a mindennapi mun­ka menetében, a pártszer­vezetek előtt álló feladatok megoldása közben foglal­koznak vele. Mindez azon­ban nem jelenti azt, hogy olykor ne lenne célszerű a témán önmagában véve is elgondolkodni, a tapaszta­latokat általánosított for­mában elemezni. Amikor valamely párt­szerv ezt teszi, mindig ab­ból indul ki — és csak eb­ből indulhat ki —, hogy a munkastílus szorosan összefügg a politikával. Lényegi jegyeit a politikai irányvonal határozza meg, a módszerek azoknak a céloknak megfelelően ala­kulnak ki, amelyeket a párt maga elé tűz. De minthogy a forma vissza is hat a tartalomra, s bi­zonyos értelemben maga is tartalmi funkciókat lát el, a munkastílus is hat a po­litikára. S ezt azért is­­ fontos átlátni, mert a poli­tika tartalma és a munka­­­­stílus között nem automa­tikusan alakul ki az össz­hang. Jó politikát is el le­­het torzítani rossz módsze­rekkel. É­ppen ez indokolja,hogy a munkastílus, a mun­kamódszer olykor önmagá­ban véve is reflektorfény­be kerüljön. Mivel nincs automatiikus összhang, nem nyugodhatunk meg, hogy a helyes politika önmagától is csupa helyes módszert szíd. A stílust, a módszert tehát folyamatosan gon­dozni, csiszolni, tökéletesí­teni kell — éppen a po­litika következetes érvé­nyesülése érdekében. Az MSZMP politikájá­nak alapvető vonása, hogy a szocializmus általános törvényszerűségeinek érvé­nyesülését a hazai valóság­nak megfelelő módon, a konkrét magyarországi kö­rülményeket messzemenően szem előtt tartva törekszik előmozdítani. Abból indu­lunk ki, hogy az általános törvényszerűségek és a konkrét sajátosságok nem választhatók el, és főkép­pen nem állíthatók szembe egymással, hanem ezeket egységben kell vizsgálni, és szem előtt tartani. Ahhoz, hogy ez ne csak szándék legyen, hanem tényleges valóság, ennek megfelelő munkastílust kell kialakítani. Olyan munkastílust, amelynek lé­nyeges jegyei közé tartozik a marxizmus—leninizmus elveire épülő tudományos­ság, s az elmélet és gya­korlat szerves egysége. Tudományos igényű való­ságlátás és elemzés nélkül ugyanis nem ismerhetők meg alaposan a társada­lom fejlődéstörvényei, a különböző folyamatok ösz­­szefüggései és mozgatóru­gói Csakis a marxista- leninista tudományosságra építve lehetséges elvi ala­pon általánosítani, elemez­ni a politikai gyakorlat ta­pasztalatait. Ezek az elem­zések, általánosítások azon­ban nem lehetnek öncélú­ak, hanem hatniuk is kell a­ gyakorlatra, érvényre kell jutniuk benne. Ehhez pedig nagyon fontos a va­lóság tisztelete, az olyan elfogulatlan, tárgyilagos­­ elemzés, amely képes szem­benézni a számunkra ked­vezőtlen, eredeti szándéka­inkkal nem egyező vagy azokat egyben-másban nem igazoló tényekkel is. Csak­is az ilyen munkastílus biztosíthatja, hogy a mar­xizmus—leninizmus igazolt alaptételei a konkrét fel­tételeknek, körülmények­nek megfelelően jussanak érvényre politikánkban. A­lapvető fontosságú vo­n­­z­ása politikánknak a törekvés a párt és a nép szoros kapcsolatának fenn­tartására és állandó erősí­tésére, a legszélesebb dol­gozó tömegek , megnyerésé­re, politikai céljaink meg­valósításához. E törekvés sikere természetesen első­sorban a politika tartalmá­tól függ. Ám nem lebecsü­lendő szerepe van benne a politikai tevékenység módszereinek, stílusának is. Hogy 1956 után sikerült a párt és a nép kapcsolatait újból helyreállítani, és mind harmoni­kusabbá ten­ni, abban nagymértékben közrejátszott, hogy az MSZMP a meggyőző, fel­­világosító tevékenységet tekinti az alapvetőnek a társadalom irányítása so­rán, s nem az adminiszt­ratív szabályozást A párt munkastílusának lényegi elemévé vált, hogy a poli­tika kidolgozásától kezdve a gyakorlati megvalósítá­sig együtt gondolkodik és cselekszik a tömegeknél. Kikéri, meghallgatja, fi­gyelembe veszi véleményü­ket, soha nem nélkülük dönt róluk. Minden veze­tőtől,a tisztségviselőtől, va­lamennyi párttagtól igény­li a beosztottakkal, a vá­­­­lasztókkal, a környezetük­ben élőkkel és dolgozókkal való személyes kapcsolatot. Kétirányú bizalomra törek­szik a tömegek és a párt között, s ennek részeként nem titkolja el a közvéle­mény előtt a gondokat, a nehézségeket, a sikertelen­ségeket sem. Végül említést érdemel pártunk politikájának az a vonala is, hogy mindig tö­rekszik idejében megoldani a társadalmi fejlődés meg­érett problémáit, feladata­it. Ez csak akkor lehetsé­ges, ha a munkastílust — az előbbiekben említett tu­dományosság mellett — operativitás és gyakorlati­asság jellemzi. Vagyis a pártszervezetek nemcsak elemezni képesek hozzáér­tően a helyzetet és a teen­dőket, de ugyanilyen hoz­záértően képesek megszer­vezni azok végrehajtását is. Munkastílusunknak ezt a lényeges elemét a jövőben még jobban erősítenünk szükséges, éppen azért, hogy még következeteseb­ben váljanak valóra pár­tunk XI. kongresszusának határozatai. Ebben segít­­ bennünket a lenini munka­stílus olyan vonása, mint a „döntő láncszem” meg­ragadása minden szakasz­ban. A módszerrel élve ha­tározta meg pártunk Köz­ponti Bizottsága is április 19—20-i ülésén, hogy a kongresszusi határozatok megvalósítása érdekében most a munka különböző területein milyen konkrét feladatok megoldására kell összpontosítanunk erőfeszí­­tés-kik­ket. Inkastílus és politika TM tehát sok szálon kap­csolódik egymáshoz. Politi­kai céljaink elérését segíti, ha a pártszervezetek a kö­vetkező időszakban tovább fáradoznak munkastílusuk tökéletesítésén. GYENES LÁSZLÓ Közéleti események KADÁR JÁNOS ÉS LÁZÁR GYÖRGY FOGADTA A MONGOL KÜLÜGYMINISZTERT Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára hétfőn a Központi Bi­zottság székházában fogadta Mangalin Dügerszürent, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminiszterét. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke ugyancsak hétfőn megbeszélést folyta­tott a Parlamentben a mon­gol külügyminiszterrel. A szívélyes hangulatú ba­ráti találkozókon jelen volt Pója Frigyes külügyminisz­ter, Szerencsés János, a Ma­gyar Népköztársaság Ulánbá­tori nagykövete és Bamda­­rim­ Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövete.­­ Egyébként a mongol kül­ügyminiszter a vasárnapot Bács-Kiskun megyében töl­tötte. Kecskeméten, a megyei pártbizottságon tájékoztatót hallgatott meg Bács-Kiskun megye gazdasági és politikai életéről. Ezután sétát tett a „híres” városban. * Mangalin Dügerszüren, a Mongol Népköztársaság kül­ügyminisztere hétfőn vacso­rát adott Pója Frigyes kül­ügyminiszter tiszteletére a Duna Intercontinental Szálló­ban. LOSONCOT PÁL FOGADTA A ROMÁN PARLAMENTI KÜLDÖTTSÉGET Vasárnap Esztergom törté­nelmi nevezetességeivel is­merkedett a hazánkban tar­tózkodó román parlamenti­­ küldöttség. A törvényhozói testület képviselői megtekin­tették az esztergomi várat, a keresztény múzeumot, majd a délutáni órákban vissza­utaztak Budapestre. Hétfőn délelőtt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke az Országház­ban fogadta Virgil Teodores­­cunak, a nagy nemzetgyűlés alelnökén­ek, a­ Román Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága tagjának vezetésével hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó parla­menti küldöttséget. A talál­kozón részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke és Victor Bolojan, a Román Szo­cialista Köztársaság buda­pesti nagykövete. A román nagy nemzetgyű­lés küldöttsége — élén Vir­­gil Teodorescuval — hétfőn elutazott Budapestről. A de­legáció búcsúztatására a Ke­leti pályaudvaron megjelent Péter János, valamint az or­szággyűlés több más tisztség­­viselője. Jelen volt Victor Bolojan. MSZMP-KÜLDÖTTSÉG UTAZOTT A JKSZ KONGRESSZUSÁRA A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának meghívására hétfőn Huszár Istvánnak, a­­Politikai Bizottság tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével Belgrádba utazott az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, hogy részt vegyen a JKSZ XI. kongresszusán. A delegá­ció tagja Berecz János, a Központi Bizottság osztály­­vezetője és Halász József , ha­zánk belgrádi nagykövete Az MSZMP KB küldöttsé­ge hétfőn megérkezett Belg­­rádba. SZÍRIAI BÉKEMOZGALMI DELEGÁCIÓ LÁTOGATÁSA Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára hétfőn fogadta a George Saddlikni, a Szíriai Békeerők Mozgalma nemzeti tanácsának, elnöke által vezetett békemozgalmi delegációt. A szívélyes és ba­ráti légkörű találkozón a Szí­riai vendégek széles körű tá­jékoztatást kaptak a hazai népfrontmozgalom helyzeté­ről és aktuális feladatainak megvalósításáról. . Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Mangalin Dügerszüren mongol külügyminisztert, aki hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. (Telefotó: Tóth István / MTI —RS) Losonczi Pál államfő hétfőn fogadta a román parlamenti küldöttséget, amelyet Virgil Teodorescu, a nagy nemzet­­gyűlés alelnöke vezetett (Telefotó: Soós Lajos — MTI—RS) ' '' 11 35. ÉVFOLYAM M3- SZÁM 1978. június 20., kedd Ára: 80 fillér Vásárhelyt Megkezdődött a zöldborsószezon Az első szállítók között a Gorzsai Állami Gazdaság A Szegedi Konzervgyárba megérkeztek az idei első zöld­borsószállítmányok a Gorzsai és az Orosházi Állami Gaz­daságból, valamint a tótkom­­lósi Viharsarok és a puszta­földvári Lenin Termelőszö­vetkezetből. Ezzel kezdetét vette a nagy feldolgozási idény. A szeszélyes, kedvezőt­len időjárás, a kevés napfény és a sok csapadék hátráltatta az érést. A betakarítást pedig nehezíti az a körülmény, hogy­ a talajok átázása miatt egye­lőre csak a magasabb fekvé­­­sű földekre tudnak rámenni a betakarítógépek. A feldolgozás — a sok évi átlaghoz viszonyítva­­— több mint kéthetes késéssel indult Az első napokban tíz-tizenkét vagon kicsépelt borsószem ér­kezik be. Ahogy növekszik a „nyersanyag”, úgy térnek rá fokozatosan a teljes műszak­ra és helyezik üzembe vala­mennyi vonalat. Az egész sze­zonban vasárnapokon is fo­gadják a termést. A partnergazdaságok sza­kaszosan vezették a különböző borsófajtákat. Ez a biztosíté­ka a folyamatos, egyenletes szállításnak, a zökkenőmentes átvételnek, a gépsorok opti­mális kihasználásának. Köze­pes időjárási viszonyokat fi­gyelembe véve készült a ter­meltetési és a feldolgozási terv. Ezek szerint a Szegedi Konzervgyár tíz Csongrád és Békés megyei gazdaságtól 750 vagon borsószemet vesz át, amelyből 1 ezer 300 vagon kész termék, üveges és dobo­zos áru készül. Az utóbbi évek egyik leg­nehezebb feladatát „kapta” a természettől a hazai növény­­védelem; a szélsőséges, esős­párás időjárás nyomán sok gyümölcsösben már tízszer kellett permetezni és a gabo­natáblákban is felütötte fejét a lisztharmat, úgyhogy össze­vont védekezésre került sor májusban és június első két hetében. A kereskedelem a vegyszerkészletek időszakos átcsoportosításával, eseten­­képt pótmegrendelésekkel Munkában a növényvédők elégítette ki a növényvédő szerek iránt idén szokatlanul nagy igényeket. Május végéig több mint 3 milliárd forint értékű nö­vényvédő szert használtak el a termelők, főleg a gombaölő szerek voltak keresettek az elmúlt hetekben. A tavalyi év azonos időszakához képest mintegy harmadával több ké­szítményt vásároltak meg a nagyüzemek. A lisztharmat elleni gom­­baölő szereket helikopterek­ről és repülőgépekről szórták ki a gabonatáblákra. A kistermelők által hasz­nált növényvédő szerekből az ellátás zavartalan, a tavalyi­nál mintegy 15—20 százalék­kal több kis csomagolású nö­vényvédő szer kelt el az idei tavaszon. Megérkezett Albertirsára az óriás transzformátor Magyar gyártmányú óriás transzformátor érkezett hét­főn Albertirsára, a 750 kilo­voltos távvezeték fogadóállo­mására. Hasonló nagyságú transzformátor hazánkban még nem készült. Mivel a MÁV ilyen célra alkalmas vasúti kocsit nem tudott a szállíttatók rendelkezésére bocsátani, az osztrák Inter­ Continental cég szállítóeszkö­zét kellett igénybe venniük. Az első óriás transzformá­tort még kettő követi. Üzem­be helyezésük után — várha­tóan ez év végén — már elektromos áram érkezhet a KG£­­ együttműködésben épülő távvezetéken, a szov­­jetunióbeli Vinyicáról. Nyitnak a nyári építőtáborok Vasárnap országszerte megnyitották kapuikat az ifjúsági építőtáborok. Az első turnussal érkezett fiatalok Somogy megye két táborá­ban vonták fel a zászlót. A Siófoki Állami Gazdaság köz­pontjában Baranyából 200, Szolnok megyéből pedig több mint 100 középiskolás leány segédkezik hétfőtől a gazda­ság gyümölcsösében, kerté­szetében és konzervüzemé­ben. Az ismerkedés után megalakultak a munkacsa­patok a Balatonboglári Ál­lami Gazdaság lengyeltóti táborában is. Ezen a helyen 250 hajdúsági fiatal dolgozik majd a kör­nyékbeli szőlőkben és gyü­mölcsösökben. Bács-Kiskun­­ megye 18 építőtáborában az idei nyá­ron az ország kilenc megyé­jéből és a fővárosból 18 ezer fiatal váltja egymást, két­hetenként. A Bélapátfalvai Cement­gyár építkezésén a Heves me­gyei szakmunkásképző inté­zetek szakmai tábora nyílt meg: az ország e jelentős nagyberuházásánál három turnusban 240 másodéves egri, hatvani és gyöngyösi diák — lakatos, csőszerelő, festő-mázoló és ácstanuló — szakmai gyakorlatát töltve segédkezik a gyár építésén. Hozzájuk hasonlóan több mint 400 borsodi, ba­jai, Csongrád, Vas és Tolna megyei szakmunkástanuló ugyancsak a nyári szakmai gyakorlat keretében veszi ki részét az Ajka­ Timföldgyár és Alumínium­kohó építésénél. A hevesi Braun Éva ifjú­sági táborba Bács megyéből érkeztek középiskolás lá­nyok és fiúk, ők a helybeli állami gazdaság és termelő­­szövetkezet zöldségtábláin és gyümöl­csöseiben dolgoznak majd. A vasárnap Borsodból útra­kelt fiatalok pedig a Veszp­rém megyei Ajkán és saját megyéjük legnagyobb gyü­mölcstermelő üzemében, az Abaúji Állami Gazdaságban, továbbá Baján, Kecskeméten, Pécsett és Veresegyházán áll­nak munkába a hét elején. (MTI

Next