Csongrád Megyei Hírlap, 1978. december (23. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-03 / 285. szám

A Sziget a múltból A tanya udvaráról tiszta, napfényes időben jól látni a szeri puszta fölé magasodó Árpád-emlékművet. Ott ejtették szerét a honfoglaló vezérek az első országgyűlésnél, s hozták meg az első törvényeket. Ennek innen-onnan már ezerszáz esztendeje lesz, de milyen nagyot nézne a hét vezér közül valamelyik, ha feléledne hosszú álmából, és becsörtetne lován Mindszent alá, az anyási Tisza-kanyar ölében fekvő Gémes tanyába. Ott ugyanis mit sem változott a világ. Egy fedél alatt él a tanya népe a jószágokkal, az ingoványos sás közül róka les zsákmányára, a tehenek, libák, birkák együtt csatangolnak a malacfalkával, a tanyatetőn csak ott van nád, sás, vagy gazfödél, ahol békén hagyta azt a szél. A konyhában szabadon válogathat a füst, hogy a bádogból eszkábált nyílt kéménykürtőn, vagy a tetőn át tátongó nyíláson hagyja el a házat. Fát csak egyet hagytak meg élni a sziken, a többiből álgerenda, tyúkütő, létra, szerszámnyél, vagy a mennyezetet tartó oszlop lett. A disznóól ajtaját egy rokkant kocsikerék pótolja, az akol oldalán vasborona a kerítés. A konyhában ott hever a jószágok elesége a kenyér, a szalonna mellett. Krumplihéj, csutka keveredik a földes padlón a darával. — Mióta élnek így? — kérdezem a tehenek itatásához készülődő gazdát. — Most van éppen negyven esztendeje annak, hogy itt vagyunk — válaszol helyette felesége. — Megszoktuk a pusztát. Itt neveltük fel a négy gyereket is. A levelényi majorban iskoláztuk ki őket. Akkor még volt ott tanító. — Úgy bizony — simogatja meg a nádasból a vályúhoz egy trappban érkező bikaborjút a gazda. — Ha nagy volt a sár, lóháton vittem be a gyerkőcöket. Éppen a lánnyal mentünk, amikor megengedtem a piros Pejkót a kis Tisza szélén Egyszeresen megfordult velünk a világ, máris a pocsolyában hemperegtünk. Csúsztunk vagy három ölnyit. Pézsmalyukba lépett a 16, és a nagy iramtól elvágódott. De ahogy talpraállt, máris kocogott hozzánk. Ki tudja, tán segíteni akart. A jószágok mintha tényleg értenék a szót a Gémes tanyán. Ahogy beszélgetünk, először nagy, bámuló szemekkel a tehenek érkeznek meg. Aztán tisztelettudóan a kutyák sompolyognak elő, majd a káráló tyúkok, az egymással feleselve pörlekedő hidak és békés röfögéssel az anyakocák. Egyikük, egy nagy, sovány jószág, a gazda gumicsizmájához nyomkodja az orrát. Hogy engedje már be a kicsinyeihez, amelyek kórusban sírnak a csecs után. Először a jószág... Az asszonyon nagykabátból átalakított ruha, s lábán szárától megszabadított gumicsizma. Férjén bő, barnás kordnadrág. Lehet alája bőven öltözni, s nem látszik meg rajta egyhamar a piszok. A fiatalabb Gémes Jenő is a jószágokhoz való öltözéket visel. Olyat, amelyik télen, nyáron egyaránt megteszi. — Mi úgy vagyunk — meséli az asszony —, hogy először a jószág, azután mi. Az ember megérti, ha nincs reggel kenyere, de az állat nem. Csak akkor kosztolunk, ha elláttuk őket. Belőlük pénzelünk. Most is, hogy eladtuk a lúdt ,Ikit Szentesen, az árából kukoricát veszünk. Megyek is valamelyik nap a faluba, fuvart kérni a tsz-től. A másik fiam ott sofőr. Mindegyik család elment már a tanyáról, csak Jenő maradt velük. Még legényember. — Az ifjabb Gémes jön-megy az udvaron. Igazít valamit a gaztetős ólak téglanehezékén, letör egy lécet a féligszeomlott góré falából, és az akol kerítéséhez dugja. — Ha találna ide valami fehér cselédet — int feléje az anyja —, mindannyiónknak könnyebb lenne. De a fiatal lányok irtóznak a tanyától, meg a jószágoktól. — No meg a kényelemhez szoktak — teszem hozzá. — De itt még, ahogy látom, villany sincs... — Nincs, hát nincs — teszi le a garast az idősebb Gémes Jenő. — A régiek is petróval világítottak, nekünk is megteszi. Csak az a baj, hogy nehezen lehet lámpaüveget kapni. Este sokszor csak a tűz világít. •— Be-begyújtanak? — kérdezem.«— Ha erősen fagy — így az asszony. — Csak akkor?... — A pusztai ember nem olyan kényes ám, mint ott bent a városon — teszi hozzá a gazda. — Az nem szalad a kályhához minden ütre-fűre. Arra nem érnek rá A tanya körül jó ötven hektárnyi szikes parlagterület ad helyet a jószágoknak. Egyszer valamikor talán felszántották, de akkor sem vették ki a termésből a mag és a munka árát. Embermagasságú gaz, kóró borítja a gát felőli részt, a másik oldalon a bőségesen folyó artézi kút táplálja a nagy nádas vizét A jószágok előtt szabad az út, hol a libahad foglalja el a vízállásokat, hol a sertéstalka fürdik a pocsolyában. — Aprójószág mennyi lehet? — fordulok az idősebb Gémeshez. — Azt nem mindig tudjuk — felel ——, mert orozva is költenek a tyúkok. Fönt, a tető alatt. Amikor kikelnek a csibék, a kotló lerepül a padlásról az istállóba, vagy a konyhába, és hívja maga után a kiscsirkéket. Azok meg valamelyik lyukon lepotyognak hozzá. De egy se üti agyon magát . Csak a rókák pusztítják az állományt? — kérdezett. — Meg a cigányok. Vetődtek már egyszer-másszor erre, négy-öt kocsival. Elkaptak egy birkát, néhány ludat, meg amennyi csirkét értek. Azután elmentek isten hírével. Hogyan álljon eléjük egy-két szál ember, amikor tízannyiért vannak? Szóltunk a rendőrségnek, és úgy látszik, volt is foganatja, mert újabban nem járnak erre. — Aprít azért, csirkét a tanya népe is a fazékba? — nézek az asszonyra. — Soká fő az meg — legyint Erzsi néni. — Akárcsak a paszuly. Én meg nem érek rá a jószágoktól a sparhelt mellett hetelni. Reggel összeütök egy kis krumplilevest vagy paprikást, este lebbencset, tarhonya- vagy kömény maglevest. Most reggel hajába főtt krumpli volt, szalonnával. Estére tarhonyát pirítok, vagy szalonnát sütök. Olyat ami frissében elkészülhet. Ennyi jószágtól nem lehet püspöki ebédet főzni... Az artézi kút karvastagságban adja a vizet a tanyától egy haptásra. De a drága, kincset érő víz ott veszik el haszontalanul a laposokban, nem éltet sem zöldséget, sem fákat. — Megenne ez a sok jószág mindent — mondják Gémesék —, minek akkor a magot elvetni? Az már eszükbe se jut, hogy kerítést is lehetne vonni a zöldségeskert köré. Igaz, ahhoz egy maréknyi vasszög kellene. — A tanyára — mutatok a meztelen gerincű tetőre —, mi pénzt áldoznak egy esztendő során? Rászánják legalább egy süldő árát? — Én még egy fillért se költöttem a házra — így az idősebb Gémes —, most befedjük a tetőt sással, mert az rá a legjobb. Azt meg kiadja itt a semlyék. Csak nem gondolja, hogy pénzt adok, nádra? - ' , , Lassan, egyhangúan jellegzetesen fütyülő hanggal viharzik el a nagy K— 700-as traktor, teleszkópos ekével, a megroggyant tanya mellett. A kormánykerék mellett ülő fiatalember lassít, majd beköszön. — Én is dolgoztam traktoron — így a fiatal Gémes. — De azután visszajöttem a tanyára,, a jószágokhoz. Itt telelek, itt nyaralok. — S ha megfárad, hol üdill? — Ilyenekre nem futja a pénzből — válaszol. — Itt van a Tisza, ha fürödni akarunk. — Vagy otthon, Mindszenten, a háznál a fürdőszoba — teszi hozzá az asszony. — Négy esztendeje vettük a nagy, fényes sarokházat a Kossuth utcában. — Maga például — fordulok az idősebb Gémeshez —, mikor aludt utoljára a háznál? — Ha jól verekszem, éjszakáztam ott vagy kétszer. — Akkor nem koptatja túlságosan a kilincset.» — Hát abból nem élnék meg... Ebben maradtunk. Azután kissé röstelkedve nyújtottam búcsúzásra a kezem, hogy ilyen töméntelen időt elraboltam tőlük... TÓTH JÓZSEF A lakásgyártás fejlődése • Beszélgetés dr. Szabó János építésügyi államtitkárral Egymillió-kettőszázezer lakás; a második 15 éves lakásfejlesztési program keretében — 1976. és 1990. között — ennyi új hajlék épül. Óriási mennyiség, a meglevő ■ lakásállománynak hozzávetőleg egyharmada. Nem túlzás feltételezni-kijelenteni — hiszen ez történt 1960 és 1975 között is —, gyökeresen megújul, korszerűbbé válik településeink, kisebb és nagyobb városaink arculata. Tovább gyorsult Ám e változás mégis különbözik a korábbi másfél évtizedben végbementtől. Részint, mert tovább gyorsul az urbanizálódás folyamata — nagyközségek válnak várossá, kisközségek városiassá —, és meghatározóbbá lesznek a modern építési eljárások. Mind kevesebb ház falait emelik téglából, folytatja térhódítását a beton, tervidőszakról tervidőszakra több új otthon elemei készülnek házgyárban. Minderről az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban dr. Szabó János államtitkárral beszélgetünk. Nyilatkozatának időszerűségét az MSZMP Központi Bizottságának az építő- és építőanyagipar helyzetével, továbbfejlesztésével foglalkozó októberi határozata adja, amely egyebek mellett rögzíti: „az új lakások kétharmadát korszerű technológiával, többszintes kivitelben, nagyobb részt lakótelepeken kell megvalósítani”. * — Az 1,2 millió évi átlagban 80 ezer új lakást jelent — mondja dr. Szabó János. — Ennek kétharmada 53 ezer. Ha tekintetbe veszszük azt is, hogy a lakások átlagos alapterülete a mostani 53-ról 56 négyzetméterre növekszik a hatodik ötéves terv időszakában, akkor kitűnik: évente a jelenleginél mintegy 160 ezer négyzetméterrel több, korszerű technológiával épülő lakást kell átadni. Mindehhez további műszaki fejlesztésekre van szükség, a tíz házgyárból álló országos hálózat ugyanis évi, mintegy 30 ezer otthon elemeit adja. Igaz, ma sem a házgyárak a korszerű lakásépítés kizárólagos bázisai. Hat panelüzem is működik Dunaújvárosban, Szolnokon és másutt; beváltak az alagútzsaluk — Zalaegerszegen, valamint Heves megyében még sokáig e módszerrel építkeznek —s megjelent immár az angol Wimpey-cégtől vásárolt No- Fines „egyszemcsés öntöttbetonos” technológia is. Ez utóbbinak a társasházak tető alá hozásánál lehet nagy szerepük, egyelőre szövetkezetek alkalmazzák, Keszthelyen és Bonyhádon épült jó néhány ilyen lakás. Valamennyi eljárás közül a házgyári a leginkább iparosított, mind a gyárban, mind az építkezések helyszínén ez igényli a legkevesebb élőmunkát. Tekintettel a népgazdaság teherbíróképességére, miként fejlődik tovább e hálózat? A meglevő gyárak panelgyártó kapacitását növelike, vagy új gyárak létesülnek-e a következő ötévesterv-időszakokban? — A Központi Bizottság határozata azt is előírja: „a lakásépítés iparosítása összpontosuljon a házgyárak folyamatos korszerűsítésére”. Bár nem öreg üzemek — a legkorosabb is tizenkét esztendős csupán —, kétségkívül érettek a korszerűsítésre. A korszerűsítés pedig együtt jár az intenzifikálással: a panegyártás még kevesebb élőmunkát fog igényelni. Az arányokat érzékelteti a fővárosi helyzet. Budapest négy házgyára öszszesen 13,5 ezer lakás elemeinek kiadására képes évente, ám a következő tervidőszakokban ez már kevés lesz. A gyárak kapacitását oly módon kell növelni, hogy a hatodik ötéves tervben esztendőnként mintegy 16 ezer, a hetedikben — 1986. és 1990. között — viszont már 17,5 ezer otthon összeszerelését tegyék lehetővé. A legidősebb házgyár a budapesti I-es már teljesen megújult, s a technikai fejlesztésen túl a kibocsátóképessége megkétszereződött. Az igényeknek és a lehetőségeknek megfelelően kerül sor a többi üzem rekonstrukciójára is. Évente 31 ezer országossá terebélyesítve a helyzetképet: a négy budapesti és a többi hat városban levő gyári üzembe helyezésük sorrendjében: a győri, a miskolci, a debreceni, a szegedi, aveszprémi és a kecskeméti —most évente együttesen 31 ezer lakás paneljait készíti el. A tervek szerint 1981. és 1985. között már 36 ezer, a hetedik ötéves terv időszakában pedig 44 ezer lesz az esztendőnkénti átlag. Mindehhez elsődlegesen a belső tartalékokat kell feltárni-hasznosítani, s a gyártás egész folyamatát hatékonyabbá, a magasabb igényeknek megfelelőbbé — rendszerelvűvé — tenni. Ám az intenzifikálás csupán a járható utak egyike; emellett foglalkozunk egy dél-dunántúli— pécsi — házgyár létesítésével, erre a hatodik ötéves tervben kerülhet sor. Távolabbi, de még a 15 éves fejlesztési program részét képező elképzelés: vizsgáljuk, mennyire szükséges Hatvan térségébe is házgyárat telepíteni. — Az intenzifikálás eredményeként csökken-e az egy lakás építésére jutó élőmunka? — Feltétlenül csökkennie kell..., noha mindezt múltidőben is mondhatnánk. Már hat éve célul tűztük, hogy egy 53 négyzetméteres házgyári lakás 800 óra alatt készüljön el, ezzel szemben 960—1200 óránál tartunk. A műszaki fejlesztések, az új eljárások sokat lendíthetnek ugyan, de meghatározó a gyárak ösztönzőbb gazdasági érdekeltsége is. Törekedni kell a több műszakos kihasználásukra, a magasabb szervezettségre, a fegyelmezettebb munkára. Ipari háttérrel Műszaki előrelépést jelent az is, hogy a házgyárak jobban támaszkodnak majd az ipari háttérre, s más vállalatok termékeit is felhasználják. Például a győri házgyár — amelynek éves kapacitása 5120-ra növekszik — felhasználja a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát szombathelyi üzemének könnyű térelemeit. E Betonyp nevű fürdőszobaelemek a svájci DURISOL-cég licence alapján készülnek,és könnyebbek a vasbetonból gyártottaknál. Természetesen nemcsak a házgyárait használhatják; ilyen térelemeket kapnak akaposváriak is. A méretre szabott elemekbe... figyelmet érdemlő kooperáció! — ők helyezik bele a Csőszerelőipari Vállalat nagy sorozatban gyártott épületgépészeti elemeit. — A Somogy megyei Állami Építőipari Vállalatnak panelüzeme van. Mi lesz ennek, és a többi poligonüzemnek a sorsa? —■ A kaposvári üzem lakáspanelgyártásának jövője a dél-dunántúli házgyár függvénye. Ma hat panelüzem működik, s együttesen mintegy ötezer lakás elemeit készítik. A lakásépítésnél fölössé váló üzemek mást fognak gyártani, amelyekre viszont hosszabb távon is szükség van, azok fejlesztésében meg kell közelíteni a házgyári színvonalat. Változatlanul nagy a jövőjük az alagútzsaluknak, amelyek megfelelő technikai fejlesztés és optimális sorozatnagyság esetén a jelenleginél is gazdaságosabban vállalhatnak részt a lakásépítésből. Egy készlette évente 250—300 otthon épülhet, de mert ehhez háttérre — darura, betongyárra, betonszivattyúra, s egyéb eszközökre is szükség van. működésük csak akkor rentábilis, ha egy-egyvállalatnak-szövetkezetnek négy-öt készlete van- Ez természetesen feltételezi azt is, hogy egyidejűleg több helyen építkezzenek. Hatásfokuk előregyártott térelemekkel és egyéb módon ugyancsak fokozható. Távozóban van — noha korántsem gyors e távozás — a blokkos építési mód, de amíg építünk blokkal, addig folyamatosan korszerűsítjük ezt az eljárást is. Soros feladat a külső szigetelés javítása és a belső vakolat elhagyása. A fővárosban a Centennárium-lakótelepen már ki is próbálták azt a gipszkartont, belső burkoló- és válaszfalrendszert, amely amellett hogy jobban szigetel, mintegy 200 óra élőmunka-megtakarítást is lehetővé tesz. Továbbfejlesztik : Kiemelt kormányprogram a könnyűszerkezetes építés. A székesfehérváriak által honosított GLASP- rendszer immár csatát nyert: e könnyűszerkezetes iskolák Fejér megye határán túl is megjelentek. A könnyűszerkezetek a hatodik ötéves tervben miként segítik a lakásépítést? — A már említett módon: iskolákat, óvodákat, bölcsődéket szerelünk öszsze. Ám a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet szakemberei már megkezdték a rendszer továbbfejlesztését, kereskedelmi és vendéglátóipari létesítményekhez is alkalmassá teszik. A könnyűszerkezetek még a lakóházakon is meg-jelennek, például Zalaegerszegen, homlokzati elemként, az alagútzsalus építéssel kombinálva — fejezte be a kérdésekre adott válaszát dr. Szabó János államtitkár. FÖLDES TAMÁS Dobozgyár A Mátravidéki Fémműben évente háromszáznegyvenmillió fémdobozt és tubust készítenek különféle permetek, élelmiszeripari és kozmetikai cikkek csomagolásához. A képen: a tubusgyártó üzem. (Fotó: Manek Attila /MTI—KS) VASÁRNAP, 1978. DECEMBER 3.