Csongrád Megyei Hírlap, 1979. január (24. évfolyam, 1-25. szám)
1979-01-31 / 25. szám
Arányok és igények Szórakoztassa a művelődést NÉHA ELVETJÜK a sulykot, és hajlamosak vagyunk túlerőltetni a nagyobb szellemi erőfeszítést követelő művelődési alkalmakat Pedig hát létezett-e, és létesült-e ember, aki mindenben csak a filozofikus tartalmú alkotást keresi? Kiélezve: aki meg tud élni könnyedebb, pihentető időtöltés nélkül. Természetesen nem, hisz mindannyian érezzük, hogy a játék, a szórakozás, más szóval, az élményszerű, aktív pihenés napjaink elengedhetetlen része. Zenét hallgatunk, a művészi tartalom keresése nélkül, humoreszket olvasunk, hallgatunk, nézünk, vagy éppen kirándulni indulunk — netán egy útleírás segítségével. Sokat vitatott kérdés, hogy a közművelődésben milyen rész jusson a szórakozásnak, és megoszlanak a vélemények, miből mennyit kínáljon a művelődési ház. Egy bizonyos, hogy a művelődés fogalomköréből nem lehet kitagadni a szórakoztató műfajt, s erre a legkézenfekvőbb példa maga a közművelődési törvény. Rangot kapott a szórakoztatás, és ez nem kizárólag a csak erre hivatott intézmények feladata , hanem a művelődési házaké is. A tevékenységre és a helyes arányokra általános érvényű recept nincs. A kínálat egyensúlyát — az igényekkel összefüggésben — keresni kell! A pihentető időtöltés túlzott hangsúlyozása éppúgy hibás kiindulópont, mint az operettet, magyar nótát, krimit és egyéb, „habkönnyűnek” ítélt műfajt száműző sznobizmus. Talán annyit nem árt hozzátenni, hogy a szórakozási igényeket igényesen kell kielégíteni. KÉTSÉGTELENÜL ezt hangsúlyozzák leginkább, megyénk bármelyik művelődési intézményében tájékozódunk is. A vásárhelyi Petőfi Sándor Művelődési Központban különösen előtérbe helyezik az intézmény munkatársai az igényességet, hozzátéve, hogy ebben nem mindig megfelelő partnerek a színházak, ORI-szervezők és műsorösszeátlitek, zenekarok és előadóművészek. A művelődési központ tevékenysége rendezvénycentrikus, amely részben a kisebb klubhelyiségek hiányával magyarázható. A színházi előadások, hangversenyek, előadóestek, népdalestek már hagyományszerűen kapnak helyet a kínálatban — és a könnyebb hangvételű, valamint a mélyebb tartalmú, gondolatgazdagabb műsor is ,több éves hagyományon alapulva, tudatosabb aránykeresés nélkül kerül a művelődési központ programjába. Nem kísérik figyelemmel, mennyire szórakoztatnak. Hosszas számlálgatással, közös erővel derítettük ki, hogy a műsorok közel fele a szórakoztatást szolgálta. A SZÓRAKOZTATÓ és nevelő hatás legtöbbször párosul, a kettőt nem lehet mindig erőszakoltan különválasztani — és a kettő összefüggése egyazon műfajban egyúttal mérce is. A lényeg, hogy a tartalmatlan, öncélú szórakoztatás ne kapjon teret — a vásárhelyi művelődési központ munkatársai ezt tartják fontosnak, helyesen. Sokféle igényt elégítenek ki — külön említve, hogy például a színdarabok között több igényes prózát kérne a közönség — némileg az eddig bevált, sok éves hagyomány alapján, nem is keresve különösebben semmilyen számbeli arányt komoly és könnyűzenei koncert, operett és opera, dráma és komédia között. A végeredményt kissé a véletlenszerűség és a színházi, valamint ORI-műsorszervezőkkel folytatott viták ilyen, vagy olyan kimenetele hozza. A szórakozásnak egyfajta, és eléggé elterjedt formája, hogy valaki társaságba megy. Az együttlétnek, a közösségi életnek a közművelődés intézményei, közelebbről az ott működő klubok is jó lehetőséget biztosítanak. Vásárhelyen, a művelődési központtal ellentétben, a HÓDIKÖT művelődési házában nagy szerep jut a kisközösségeknek. A munkásművelődés feladataira koncentráló Intézményben úgy tartják, hogy tevékenységükben hozzávetőlegesen egynegyed rész legyen a szórakoztatás. Az oktatásra és nevelésre nagyobb súlyt helyezve — évenként egy-két szórakoztató irodalmi estet rendeznek, népdalénekeseket hívnak — energiájuk nagyobb részét az ismeretterjesztésre, oktatásra, munkásakadémiák szervezésére fordítják A MŰVELŐDÉSI HÁZBAN működő ifjúsági klubba jórészt szórakozni járnak a fiatalok , táncolnak, zenét hallgatnak, játékos vetélkedőket tartanak és spontán módon játszanak. Mindez jól megfér a „komolyabb” programokkal, filmtörténeti sorozattal, vagy képzőművészekkel való találkozókkal. A szocialista brigádok klubjában fordított a helyzet: a mindenkori kötött program, a munkásakadémia előadásai kevés lehetőséget teremtenek az oldott együttlétre, a szórakoztató, pihentető időtöltésre. Nem véletlenül vetették fel legutóbb a brigádklub tagjai: meghívhatnák vendégül egyszer a porcelángyár citerazenekarát. Természetes, hogy a művelődési házban az idén már jobban odafigyelnek a szórakozási igényekre. Érdemes másutt is átgondolni, miből mennyit nyújtson a művelődési ház — összhangot találva az igények ás arányok között. BECSEI PÉTER SZERDA, 19391. JANUÁR 11. ) Szombat - vasárnap két kiállítást nyitnak Vásárhelyen A hét végén két kiállítás is nyílik Vásárhelyen. A Lumumba utcai Medgyessy Teremben Fűtz Veronika szobrászművész alkotásait mutatják be; szombaton délután 5 órakor Tóth Sándor szobrászművész mond megnyitó beszédet. Vasárnap déli 12 órára a Tornyai János Múzeum emeleti kiállítótermébe invitálja meghívó az érdeklődőket. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Baráti Körének helyi csoportja ezúttal Vásárhelyi térképek címmel rendez kiállítást. Módosult az időpont Vásárhelyen, a III. kerületi pártházban február 5-re hirdetett városkörzeti tanácskozás időpontja módosult: a korábban lapunk által közölt este 6 óra helyett délután 5 órakor kezdődik a rendezvény, melyen dr. Csatordai Antal tanácselnök tájékoztatja a kerület lakosait aktuális várospolitikai kérdésekről. Növénymagvak a világ minden tájára A Szombathely határában levő kánoni arborétumban befejezték az ősszel gyűjtött magvak tasakolását. Az arborétum több mit 600 botanikus kerttel, tudományos kutatóintézettel, nemzeti parklcat tart kapcsolatot, s minden évben ilyenkor bonyolítják le a magcserét. Az idén a növénykertben gyűjtött és gondosan sasakolt több mint 300 fajta magból a világ minden tájára, 635 címre küldtek egy-egy csomagot. IBMN 0133-0013 Brigád és újítás A négy-ötezer forintok története Kiáll IBS és sokan csodálni cs tltakoznak rajta: hogy tudott a METRIPOND Mérleggyár olyan sok fiatal, tehetséges műszaki embert összegyűjteni? A rosszmájúak, persze, másképp közelítenek, azt mondják, nem értik, mitől lettek azok ott Vásárhelyen olyan nagyok? Akár így, akár úgy nézzük a dolgot, az okát csak azok tudják megmagyarázni, akik valamikor odaszerződtek, a azóta sem kívánkoztak másfelé. Mint például Benkő István tervező, a rendszertervezési osztály munkatársa. A Libella szocialista brigád vezetője, azé a brigádé, amelyik elfogadott és bevezetett újításairól híres. A libella egyébként egy vízszintbeállító műszerke a közértmérlegeknél. Nyilván nem véletlenül választották ezt a nevet... Ahlin? h0gy * brigád Hullef újító tevékenységéről beszéljünk — mondja Benkő István —, tudni kell: többfajta újításról lehet szó a mérlegek vonatkozásában. Vannak olyanok, amelyek bevezetése után forintra pontosan ki lehet számolni az általuk megtakarított pénzösszeg nagyságát. A többinél, amik az üzembiztonságot, a mérlegek minőségét javítják, csak az derül ki, hogy kevesebb a panasz, kevesebb a garanciális szerelőmunkát kérő hibabejelentés. Ezek hasznát csak hosszabb távon érzékeli a cég abból hogy újabb Partnerek jelentkeznek, vagy több mérleget rendelnek azok, akik eddig le a METRIPOND-tól vásároltak. 111 Ili típusú erőmérő■*£ U cellabeépítések, amelyek a mérőműszer felé a terheléssel arányos villamosjeleket szolgáltatják, a mérlegek pontosságát, üzembiztonságát javítják. Az újító a Libella szocialista brigád. 1973. ^ - NilMlf Pénzben mindnogy ez mennyi? Nem gazdagszunk meg belőle. Az a frappáns kifejezés erre, hogy úgynevezett eszmei díjat adnak az újításainkért. Négy-öt, esetleg 10 ezer forintot. Tízezer alatt osztunk, mindenki megkapja a maga részét, tízezer fölött pedig egy összegben a kitaláló teheti zsebre a pénzt. De ilyen csak kétszer fordult elő az utóbbi öt év alatt. S ezzel tulajdonképpen már ki is mondtam a lényeget: csak addig mondhatja valaki a sajátjának az újítást, amíg ki nem bökte az ötletét. Attól kezdve ugyanis közösen dolgozunk rajta, igazi csapatmunkában. Ha már együtt vagyunk, élünk is a lehetőséggel, hogy a sok „nagyokos" összeadhatja, amije van: az eszét a néregek ségeinél a korábban hegesztett eljárással készült alkatrészek öntvényekkel helyettesíthetők, s így jelentős forgácsoló kapacitást lehet megtakarítani. Az újítás a Libella szocialista brigádé, 1977-ből. A fletbard vagyunk, 1870-ben alakultunk. Általában ekörül mozog a létszámunk, de voltunk már többen is. Nem akadályozzuk az osztályon dolgozó munkatársakat a belépésben, huszonnyolcan szorongunk itt egyébként, aki letesz annyit az asztalra, amennyit a brigádtagok, azt bármikor felvesszük. A nyolc év alatt négyszer voltunk aranykoszorúsok, az utóbbi három évben pedig valahogy úgy jött ki a lépés, hogy csak a második helyen végeztünk. Párszor már megpályáztuk a Vállalat Kiváló Brigádja címet, de eddig mindannyiszor fizikai dolgozó brigádé lett az elismerés. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy ez nem tört le bennünket. Nagyon el voltunk keseredve. S mindez azért, mert sokan túlságosan is mereven kezelik a brigádmozgalmat. Pedig állítom, hogy felesleges ez a megkülönböztetés. Mi is tettünk annyi jót a vállalatnak, mint a kétkezi munkások. Nem az emberek ellen beszélek, hiszen mindenki megmondhatja: egy osztály sincs olyan közvetlen kapcsolatban a fizikai állományban dolgozókkal, mint mi. Nélkülözhetetlenek vagyunk egymás számára, mi megtervezzük a gyártmányokat, ők megcsinálják. Szerencsére, hamar túltettük magunkat az ehhez hasonló lelki válságokon, és dolgozunk tovább. Probléma mindenütt van elég... Cople a tartálymérlegekbe Lm beszerelhető maximum minimummérő bekeresések Mak a használónak a mérési intervallum alsó és felső pontját. A Libella szocialista brigád „találmányát’ 1978-ban kezdte el gyártani a METRIPOND Mérleggyár. Ámlla iul beszéljünk az újításokról, amik tényleg híressé tettek bennünket. Egy-egy „kitalációnk” aránylag rövid idő alatt lefut. Azért dolgozunk rajtuk többen, mert sok ember véleménye kell hozzá. Beadjuk a főnökségnek, mindig a saját nevem alatt, s hogy elfogadják-e vagy sem, az általában két hónapon belül elrendeződik. Évente olyan 8—10 újítást adunk be, körülbelül hatot bevezetnek, a pénzen pedig, ahogy már mondtam, elosztozunk. A volt főosztályvezetőnknek, Körmöczy Andrásnak fogadták el eddig a legtöbb javaslatát. A műszaki igazgatósággal jó viszonyban vagyunk, pénzt is adnak, amennyit tudnak. Persze, félreértés ne essék nem azért dolgozunk, mert ha ötezer forintot elosztunk tizennéggyel, nem sok jut egynek. Szeretjük a szakmánkat, a vállalatot, amely hagy bennünket dolgozni. Tudja, milyen fontos ez? Hogy a valamit akaró embereknek nem próbálták letörni a „szarvait"? Hát ennyi az egész, ezért vagyok már egyfolytában húsz éve a cégnél. És még valami: igyekszünk egymást szinten tartani, hogy legalább a nevünkhöz tartsuk magunkat... — mondja Benkő István.A A programozó korábban importból beszerezhető alkatrészei magyar gyártmányú Integrált áramkörökre cserélhetők ki. Az újítást nemrég adta be a Tibetlt ■ociali-'n b'i«'-* FEKETE KLÁRA ,,Segítsük egymást, szomszédi" Két vásárhelyi tsz együttműküldése Jó négy kilométer hoszszan szalad közös mezsgyén a vásárhelyi Dózsa és a Május I Tsz határa. A csomorkányi, a kútvölgyi részen találkoznak a földek, s az utóbbi időben egyre sűrűbben a gazdák is. Hosszabb lélegzetű termelési együttműködésre határozták el magukat. Szántástól aratásig hol az egyik, hol a másik gazdaság földjén dolgoznak. Ahol a legsürgetőbb a tennivaló. A csomorkányi kövesút is szinte köldökzsinórként köti össze a két szövetkezetet. Ha a Május 1 Tsz tagjai mennek a határba, a Dózsa Tsz központja, majorja előtt visz el utuk, ha a Dózsa Tsz tagjai indulnak a földekre, mindig a Május 1. Tsz felé tartanak. A nagy erőgépek, kombájnok átirányításához sem kell más tsz földjeit kerülgetni; ha egy dűlőúton átmegy a gép, máris a szomszédban folytathatja a szántást, az aratást Hasonló profillal könnyen megy a termelési szomszédolás a két tsz-ben, mert teljesen egyező a termékszerkezet. Egyaránt a búza, a kukorica, s néhány takarmánynövény alkotja a növénytermesztés gerincét, az állattenyésztésben viszont a szarvasmarhával, a sertéssel foglalkoznak. Hasonlóak tehát a szakmai problémák, feladatok, és egyeztethetők a tennivalók. Alkalmi segítséget már egy fél évtizeddel ezelőtt is nyújtott egymásnak a két szövetkezet. Ha nem volt pótalkatrész, a traktorhoz, a kombájnhoz, az anyagbeszerzők szétnéztek a szomszéd raktárában is. A közgyűlések idején e két szövetkezet teherautói együtt hordták a határból a tagságot a Béke Szállóhoz, vagy valamelyik mozihoz, mert egy szövetkezetnek nem volt kellő számú járműve, a tagok beszállításához. Amikor viszont két lánctalpas traktort vásárolt a Dózsa Tsz, jutott ideje a gépeknek arra, hogy a Május 1-ben fejezzék be a téli mélyszántást. Külön program szerint senki sem egyengette az együttműködés útját; ha úgy hozta a szükség, a vezetők átruccantak a szomszédba és kérték, segítsetek már rajtunk, mert másként nem boldogulunk..." Közös terményszárítók Sokszor kísérik váratlan esőzések az aratást, az őszi termények betakarítását, ilyenkor nagy szükség van a szárítókra. A múlt év őszén például a két tsz kukoricájából nem kevesebb, mint 17 ezer 828 mázsa vizet kellett elpárologtatni ahhoz, hogy biztonságosan elraktározhassák a termést. A sok évi átlagnál jóval magasabb volt a kukorica víztartalma, s ezt jól mutatja az a statisztika is, hogy a Dózsa Tsz-ből 50 ezer mázsa tengeri került a szárítóba, és ebből 13 ezer mázsa víz párolgott el. Nehéz lenne megsaccolni, hogy mekkora veszteség keletkezik a tárolásnál, ha nem hozzák az elmúlt év nyarán tető alá a két tsz közös létesítményeként a bábolnai típusú szárítót. A magas nedvességtartalommal elraktározott kukorica gyorsan elromlik, bepenészedik, s hiába üzemeltetik a három kisteljesítményű Sirokkó szárítót is, ha a napi kapacitás messze alatta marad a szükségesnek. A 12 millió forinttal felépült, óránként 15 tonnás teljesítménnyel dolgozó szárítóüzemben viszont csaknem a tengeri betakarításával egyidőben befejeződött a szárítás. A közös beruházáshoz az mentett leanagyobb ösztönzést, hagy külön külön az ] -'•yjt- nek sem volt pénze az üzem megépítésére. Együtt viszont — némi állami hitellel és támogatással — gyorsan tető alá hozták. Ez a sikeres együttműködés olyan gondolatot ébresztett a két szövetkezet vezető testületében, hogy tovább kell lépni — főleg a gépesítés területén — a kooperációval. S az elmúlt hónapokban együttes tervet dolgoztak ki a gépi-műszaki felszerelés fejlesztésére. Komplett gépsorokkal Az idei esztendőre vonatkozó gépbeszerzési terv kidolgozásánál úgy tekintették a szövetkezetek birtokát, mintha az ténylegesen közös lenne. Felmérték, hogy a papíron összevont traktor- és munkagépparknál hol vannak a szűk keresztmetszetek, milyen típusú és teljesítményű gépet kell vásárolni a talaj-előkészítéshez, a vetéshez, a betakarításhoz. Így igényelt a Dózsa Tsz egy Claas-dominátort, a Május I Tsz nagy teljesítményű vetőgépeket, amelyek vontatásához rendelkezésre állnak a nagy teljesítményű erőgépek. Szerves trágyaszóróra nincs szükség, mert már az ősszel is a Dózsa Tsz trágyaszórói dolgoztak a Május 1-ben. Silózógépei viszont olyat vesznek, amely nemcsak a két szövetkezetben, hanem a vásárhelyi Vörös Csillag, s a mártélyi Fürst Tsz-ben is elvégzi a silózást. Ez a berendezés ugyanis szezonjellegű és egykét gazdaság nem tudja kihasználni kapacitását. A gépbeszerzési kooperáció lényege, hogy a vetés idején is az erők összevonásával, a gépsorok komplettírozásával mindkét tsz-ben két-három hét leforgáséval földbe kerüljön a mag. őszszel és tavasszal mintegy 2— 2000 hektár vetésterületen. Korábban egy hónapig is dolgoztak a vetőgépek a táblákon. Az együttműködés ténylegesen tervszerű, az elmúlt év nyarán első ízben elkészítették a közös kampánytervet a betakarításra, kenderaratásra, a szervestrágyázásra, a silózásra, az őszi munkákra. S a termelési segítség díjtételei egyik szövetkezetben sem szolgálták a tsz meggazdagodását, minden munkát önköltségi áron számolnak el. Normálhektáronként 200 forintos átlagköltséggel. Következik a gépjavító üzem Az eddigi együttműködés kedvező tapasztalatai olyan meggondolásokra késztették a két tsz vezető testületeit, gazdatársadalmát, hogy érdemes továbbfejleszteni, kiterjeszteni az anyagi, szellemi kooperációt. Nagy ráfizetés például mindkét helyen fenntartani külön alkatrészraktárat, gépjavító, szervizműhelyt, amikor hasonló típusú gépeket kell javítani, üzemben tartani. A legújabb döntés szerint már az idén megkezdődik a közös gépjavító műhely tervezése, s már meg is kapta a megbízást az AGROBER. A korszerű szerelőműhely a Dózsa Tsz I-es üzemegységében kap helyet. Jövőre kezdik meg az építkezést, a szerelő-, a karbantartó műhely, az egyéb kisegítő üzemrészek és a közös alkatrészraktár építését. Kézenfekvő, hogy az eddiginél kevesebb szerelővel s alkatrészkészlettel tartják karban a két szövetkezet egész gépparkját. A két vásárhelyi szövetkezet esetében kimondottan egyszerű gazdasági, termelési együttműködésről van szó, a meglevő adottságok teljesebb hasznosítására. Gyakorlatilag tehát szervezeti önvallóság mellett is n»gy fogos r •■»ín»V* i—. * -z^r, ontivot céré TÓTH ó 5