Csongrád Megyei Hírlap, 1979. április (24. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

Mezei György Erősítenünk kell azt az egységet, ami összefűzi a kommunista pártokat Az OKP XV. kongresszusán részt vevő MSZMP-kü­ldöttség vezetője beszédet mondott a Bresciában tartott gyűlésen ROMA, BRESCIA Szombaton délelőtt plenáris üléssel folytatódott az Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusa. A delegátusok meg­kezdték a vitát a kongresszusi beszámolóról, a bizottságok pedig a tézistervezet végső változatán dolgoztak, hogy a kongresszus elé terjesszék azt jóváhagyásra. Az OKP kongresszusára érkezett külföldi küldöttségek — mintegy százan — nem szólalnak fel a tanácskozáson, hanem Olaszország-szerte tömeggyűléseken vesznek részt, mondanak beszédeket. Az MSZMP küldöttségét vezető Aczél György, a Politi­kai Bizottság tagja a lombardiai Bresciában tartott beszé­det, lelkes hangulatú gyűlésen, együtt a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet (SWAPO) és a Svájci Munkapárt képvise­lőjével. Aczél György beszédében a következőket mondotta: A világ és benne a magyar nép sorsának alakulása a nemzetközi élet fő esemé­nyeinek, viszonylatainak függvénye. Önökkel együtt mi is aggodalommal tekin­tünk az enyhülést veszélyez­tető imperialista törekvések­re, a fegyverkezési verseny fokozódására. Különösen ag­gasztónak tartjuk az olyan fegyveres agressziót, mint amilyent Kína hajtott végre a sokat szenvedett, a békés építésre oly nagyon rászo­ruló vietnami nép ellen. Egyetértünk Berlinguer elv­társsal, amikor azt mondja: „Senki sem hiheti, hogy Viet­nam követett el agressziót Kína ellen... Ha a konflik­tus tovább tartana, csak a legagresszívabb imperialista körök cinikus számításainak kedvezne.” Népünk — a világ népei­nek többségével — kezdettől fogva cselekvő szolidaritást vállalt a szocialista Vietnam­mal és erejéhez mérten tá­mogatta, támogatja annak igazságos harcát. A Magyar Népköztársaság kormánya az állampolgárok legalapvetőbb érdekét és óhaját követve, következete­sen síkraszáll a különböző társadalmi berendezkedésű országok békés egymás mel­lett élésének kibontakoztatá­sáért, a nemzetközi enyhülés vívmányainak megvédéséért és megszilárdításáért. Mi azért küzdünk a nem­zetközi élet színterein, hogy a békés egymás mellett élés valóban mást, többet jelent­sen, mint egyszerűen a há­ború nélküli életet. A béke, a békés egymás mellett élés igazi értelme, politikai hasz­na és hatása akkor érvénye­sül igazán, ha nem marad pusztán elvi dekrétum, ha a világ mind nagyobb része ér­dekeltté válik gyakorlati megvalósításában, lehetősé­geinek kiaknázásában. Ezért tartjuk ma is a helsinki értekezletet és meg­állapodást az egész világ szá­mára történelmi , tanulságul szolgáló eseménynek. Ám, ahogy Helsinki föl­erősítette és egymáshoz ve­zette az enyhülés híveit, föl­erősítette és ellentámadásra serkentette annak ellenfeleit is. Beszédes példája ennek az a rágalomhadjárat is, amit az emberi jogok védelme ürügyén a szocialista orszá­gok ellen indítottak. Éppen azok, akik az emberi jogok megsértésében a legsúlyo­sabb felelősséget viselők, akiktől éppen mi kérhetnénk számon nemcsak az emberi jogok, hanem a puszta em­beri élet nagyobb tiszteletét is. Mit tartunk mi meghatá­rozónak, döntő tényezőnek az enyhülés ellenfeleivel ví­vott világméretű küzdelem­ben? A haladás nemzetközi erői­nek, mindenekelőtt a kom­munista és munkáspártok összefogását, internacionalis­ta szolidaritását. Hatalmas erőt jelent ma a béke szempontjából a szocia­lista világrendszer, a tőkés országok nagyszerűen har­coló munkásosztálya, a volt gyarmati népek antiimperia­­lista küzdelme. Kétségbevon­hatatlan igazság, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom biztatást adott az el­nyomottaknak: bebizonyítot­ta, hogy igenis meg lehet változtatni a világot­­­• Minőségileg­­ új korszakba jutott a világ Ez az új kor­szak a proletár internacio­nalizmussal szemben is új követelményeket támaszt A kommunista pártok, a munkásosztály pártjai még inkább a nemzetek pártjává is lettek és ezáltal kettős a felelősségük. Felelősek az adott országért, és felelősek a haladás ügyét szolgáló nemzetközi összefogásért. Hangsúlyoznunk kell, hogy az internacionalizmus és szolidaritás semmiképpen sem volt és ma sem gátja annak, hogy a szocializmus erői, a kommunista és mun­káspártok nemzeti sajátos­ságaiknak megfelelően eltérő módszereket alkalmazzanak a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet különböző területein, hogy sajátos utat kövessenek szocialista társa­dalmi céljaink elérésében. Meg kell erősítenünk azt az egységet, ami összefűzi a kommunista pártokat. Olyan egységre van szükség, amely lehetővé teszi a szocializmus győzelmét, a szocialista épí­tést, és nem gátolja, hanem segíti az alkalmazkodást sa­játos nemzeti körülmények­hez. Nem engedhetjük meg, hogy a burzsoázia az ellenté­tek, a különbözőségek hang­­súlyozásának és kiélezésének útjára kényszerítsen bennün­ket A pártok közötti együtt­működés nem zárja ki a vi­tákat, az alkotó eszmecseré­ket. Ezeket a vitákat nézet­ütköztetéseket mi az élet ter­mészetes velejáróinak tart­juk, s ahogy korábban, úgy a jövőben nem zárkózunk el előlük. Minden egyes testvérpárt jogának és kötelességének tartjuk, hogy a marxizmus— leninizmus tanításait a szo­cialista forradalom és építés törvényszerűségeit a saját or­szága adottságainak, hagyo­mányainak megfelelően, ön­állóan alkalmazza. Nemigen van épeszű ember, aki fel­tételezné vagy elvárná, hogy a társadalmi haladásért azo­nos módon, és formában cse­lekedjenek, harcoljanak pél­dául Svédországban is és Mozambikban is. Az viszont tény, hogy a ma létező szo­cializmus mind ez ideig az egyetlen tapasztalat arra, ho­gyan szabadult meg az em­ber a tőkés kizsákmányolás­tól. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi munkásmozga­lom tovább erősíti a maga egységét a leglényegesebb kérdésekben, ami nélkülöz­hetetlen feltétele a békéért, a haladásért vívott harc sike­rének. Megkülöö­böztetett figye­lemmel és tisztelettel kísér­jük az olasz kommunisták küzdelmét Úgy hisszük, ért­jük harcuk fő irányát célját és azt erőnkhöz mérten tá­mogatjuk. A Magyar Szocialista Mun­káspártot és az Olasz Kom­munista Pártot kölcsönös testvéri szolidaritás, a nem­zetközi, kommunista mozga­lom alapvetően azonos érde­kei kapcsolják össze. Szilárdan hisszük, hogy az emberiség sorskérdéseiben a kommunisták nélkül sem dönteni, sem eredménnyel cselekedni nem lehet. Szilár­dan hisszük, hogy a közös munkánk által egyre erősö­dő nemzetközi kommunista mozgalom képes lesz betöl­teni történelmi küldetését képes lesz átvezetni az em­beriséget az új, a szocialista világba — mondotta befeje­zésül Aczél György. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának meghí­vására március 27-e és 31-e között látogatást tett ha­zánkban a Jemeni Nemzeti Demokratikus Front küldött­sége, amelyet Sultan Ah­med Om­ar elnök vezetett . A Kongói Munkapárt rend­kívüli kongresszusán, Braz­­zaville-ben a párt központi bizottságának elnökévé és a Kongói Népi Köztársaság Államtanácsa elnökévé (ál­lamfő) választották Denis Sassou Nguesso ezredest Moszkvában megjelent Usztyinov marsall, az SZKP KB PB tagja, szovjet honvé­delmi miniszter beszédeinek és cikkeinek válogatott gyűjteménye. A könyv a Nagy Honvédő Háborúról és az utána következő évek­ről szóló cikkeket és fel­szólalásokat tartalmazza. * Sapur Baktiar volt iráni miniszterelnök él, és Cler­mont-Ferrand közép-francia­országi várostól „mintegy 350 kilométerre keletre” tartóz­ SOROKBAN­ kodik — jelentik az AP hír­ügynökség Michel Poniatows­­kinak, Giscard D’Estaing francia elnök utazó nagy­követének kijelentésére hi­vatkozva. • A Bagdadban tanácskozó arab külügy- és gazdasági m­iniszterek szombati ülé­sükön úgy határoztak, hogy országaik megszakítják a diplomáciai kapcsolatokat Egyiptommal — közölte a kuvaiti külügyminiszter. • Szombaton reggel, szerte Iránban ismét megnyitot­ták a szavazóhelyiségeket. Akik az előző napon vala­milyen okból nem tudtak leszavazni, tegnap adhatták le voksukat az ország jö­vőbeni államformájáról. • Ugandából érkező hírek szerint újabb Idi Aminhoz eddig hű erők álltak át a je­lenlegi rendszer ellen har­coló csapatok oldalára. Nyu­gati hírügynökségek, az Ugandai Nemzeti Felszaba­­dítási Front közleményére hivatkozva arról számolnak be, hogy a felkelők között található Ibrahim Mondo eddigi hadügyminiszter is. Izrael és a vele kollabo­ráló libanoni jobboldali mi­líciák tüzérsége szombaton délelőtt is lőtte­­ a dél-liba­noni Túr közelében levő Palesztinai menekülttábort és környékét, s Dél-Libanon partjai közelében számos izraeli ősnaszád cirkál — közölte a Palesztina­ és a li­banoni haladó erők egyesí­tett parancsnokságának szó­vivője Pénteken, 86 éves korában elhunyt doktor Jose Maria Velasco Ibarra, aki 46 éven keresztül volt meghatározó alakja az ecuadori politikai életnek, és öt ízben töltötte be az elnöki tisztséget. A po­litikus az utolsó hét évben külföldön tartózkodott és csak idén februárban tért vissza Ecuadorba. 2-------------­ A heti VILÁGHÍRADÓ A hét­­ kérdése A nemzetközi élet esemé­nyeinek értékelésében, a bo­nyolult világ új jelenségei közt segít eligazodni az MSZMP Központi Bizottsá­gának március 28-i­ üléséről kiadott közlemény, amely összegezte a párt álláspont­ját a legfontosabb nemzetkö­zi kérdésekben is. A hét elején aláírták Wa­shingtonban az egyiptomi— izraeli különbéke-megállapo­­dást Vajon ez képes lesz megszüntetni a feszültséget a Közel-Keleten? Iránban megrendezték a népszavazást az iszlám köz­társaság megteremtéséről. Mi lehet ennek a tartalma? Az angol kormány megbu­kott, az alsóház bizalmat­lanságot szavazott, az új vá­lasztásokat május 3-ra írták ki. Az olasz kormányválság sem ért véget azzal, hogy Andreotti a képviselőház elé állt bukásra ítélt új kormá­nyával. Mi a közös és mi az eltérő a két ország kormány­­válságban? A Közel-Kelet-ÉS A KÜLÖNBÉKE* megállapodás... Nézzük a tényeket: az arab világban és a közel-keleti térségben vajmi kevesen vál­lalkoztak Szadat védelmére, annál többen bírálták meg­alkuvó politikáját. A külön­­béke-megállapodást helyes­lők sorát az ománi sejk nyi­totta meg, a másik oldalon a palesztinok, az irakiak, a szí­rek és a líbiaiak foglalnak a legkeményebben állást az el­utasítás frontjában.­­ Persze, s ezt már megszokhattuk, az „arab egységet” mindenáron keresők között a Nyugattal és az imperializmussal szö­vetséges reakciós rendszerek képviselői ,,­is befolyásosak tudnak lenni: a bagdadi Bé­­kerpalotában szerdán össze­ült 19 arab ország többsége csak enyhébb és főként poli­tikai szankciók meghozata­lára volt hajlandó. Emiatt a PFSZ küldöttsége, majd Szí­ria, Líbia és Irak delegáció­ja egy időre ott is hagyta a tanácskozást... Az MSZMP Központi Bi­zottsága újra kifejtette: nél­külözhetetlenül szükséges az izraeli csapatok teljes kivo­nása a megszállt, arab terüle­tekről, a Palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreál­lítása, beleértve az önálló ál­lam létesítésének jogát is. A tartós béke csak az összes érdekelt fél bevonásával folytatott tárgyalásokon te­remthető meg, ahol a Palesz­tinai arab nép egyedüli tör­vényes képviselője csak a PFSZ lehet. 2. MI LEHET AZ IRÁNI iszlám köztársaság TARTALMA? Iránban népszavazást ren­deztek az ország jövőbeni államformájáról. Az ered­mény még nem ismeretes, de valószínű, hogy az „igen” el­söprő többségével fogják ki­kiáltani az iszlám köztársa­ságot. Ezzel végleg és jog­szerűen megszűnik a mo­narchia, a császárság. A politikai •"'»-»ügyelők vé­leménye Khomeini győzelem ‘ a népszava­zás­­­ - fásódnak a kérdések, hogy mire és ho­gyan használja fel az idős főpap újra megerősített po­litikai hatalmát? Az iráni köztársaság mohamedán val­lási alapokra való helyezése a tőkés rendet szilárdítja-e meg? Reza Pahlavi sah fe­lülről engedélyezett „látszat­­forradalmi” reformtörekvé­sei helyett igazi nagy társa­dalmi és gazdasági reformok­ra van szükség Az MSZMP Központi Bi­zottsága megállapította, hogy a magyar nép üdvözli az irá­ni forradalmi változásokat, a monarchia megdöntését. Mély rokonszenvel kíséri az irá­ni haladó erők, a nép küz­delmét a reakció és az im­perializmus ellen. 3. MI A KÖZÖS ÉS MI AZ ELTÉRŐ AZ ANGOL MEG AZ OLASZ KORMÁNYVÁLSÁGBAN? Eddig Londonban koránt­sem volt olyan sűrű a kor­mányválság, mint Rómában, ahol már a második világhá­ború óta közel 40 kormányt „fogyasztottak el". Viszont a Callaghan-kormány is úgy bukott meg, mint ahogyan az olasz kományok szoktak. Pe­dig előtte 14 évig tartott a munkáspárt és a liberálisok koalíciójának segítségével a munkáspárti kormányzás, azt megelőzően megint csak 14 évig a konzervatívok voltak kormányon... A kormányválság oka mind Rómában, mind Lon­donban a tőkés gazdasági válság, amelynek súlyos kö­vetkezményeivel szemben Callaghanék is, Andreottiék is csak kapitalista módszere­ket próbáltak alkalmazni. Olaszországban, persze, kí­nálkoznék más megoldás is: a kereszténydemokraták bal­szárnyának és a kommunis­táknak „történelmi kompro­misszuma” alapján alkalmaz­ható új politika. Angliában más a helyzet, ott, a politi­kai „váltógazdálkodás” eset­leg újra a konzervatívokat segíti kormányra, s akkor csak még feszültebbé válhat a szociális helyzet. Ez termé­szetesen az angol választások kimenetelétől függ, attól, hogy Thatcher asszony torg­­yai győznek-e? Az olasz vá­lasztások már sokkal kevés­bé tisztázhatják a belpoliti­kai erőviszonyokat In­kább arra lenne szükség, hogy a kereszténydemokra­ták válasszanak: a válságot akarják-e tartóssá tenni vagy hajlandók-e az együttműkö­désre a kommunistákkal a válságból való kijutás végett? PÁLFY JÓZSEF TALÁN MÉG a szokottnál is nagyobb érdeklődés nyil­vánult, meg a Magyar Tele­vízió csütörtök esti külpoli­tikai fóruma iránt .Joggal, mert az előzetes „beharan­gozás” szerint is, a pillanat­nyilag legfon­tosabb négy külpolitikai téma — a szov­jet—amerikai viszony, Dél­kel­et-Ázsia, az iráni forra­dalom és a közel-keleti fej­lemények — köré csoportosí­tott kérdésekre kaphattak választ a nézők. Újdonság volt a korábbiakkal szemben az is, hogy az azonos témá­jú kérésekből arányosan ju­tott a válaszokat adó külpo­litikai­ újságírók — Réti Er­vin (Esti Hírlap), Chrudinák Alajos (Tv), Ipper Pál (Tv), Körmendy István (Népsza­badság) Várnai Ferenc (Népszabadság), Pálfy Jó­zsef (Magyarország) —■ mindegyikének. Ez lehe­­hetővé tette, hogy egy­­egy témát több oldalról vi­lágítsanak meg Bekap­csolódtak a válaszadásba, il­letve a kialakult vitákba az MTI és a Magyar Televízió külföldi tudósítói is, így Csák Elemér (Moszkva), Sándor István Il­ona) és Baracs Dénes (Párizs). A válaszok többoldalúsá­ga elősegítette, hogy a nézők a téma leglényegesebb vo­natkozásainak néhány mon­dattal történt felvázolása A külpolitikai fórumról után jobban megértsék az eseményeket és lássák azok összetevőit. Hajdú János, a Népszabadság külpolitikai rovatának munkatársa igen jó fórumvezetőnek bizo­nyult: kitűnően csoportosí­totta a válaszra váró kérdé­seket, s bonyolultabb ese­tekben rövid tőmondatokban összegezte a válaszokat. A SALT—a­ SZERZŐDÉS megkötése — mint a vála­szokból kitűnt — minden bi­zonnyal még a tavasszal vár­ható. Kétségtelen, hogy ha ezt a szerződést időben — leg­később 1976 végén — meg­kötik, teljesebb értékű lett volna. Így is azonban döntő jelentősége lesz a szovjet— amerikai viszony kedvezőbb alakulásának elősegítésében, a genfi leszerelési és a bécsi csapatcsökkentési tárgyalá­sok eredményekhez vezető légkörének kialakításában. Az is egyértelmű, hogy a szerződés legalább annyira fontos az Egyesült Államok­nak, mint a Szovjetuniónak. Az egyiptomi—izraeli bé­keszerződés — állapították meg a válaszadó újságírók — nem oldott meg semmit, sőt, inkább bonyolultabbá és feszültebbé tette a közel-ke­leti helyzetet Rámutattak, hogy valójában három „pil­léren” kellene nyugodnia egy tartós közel-keleti megoldás­nak: a területi rendezésen, a palesztinok helyzetének meg­oldásán és olyan garanciá­kon, amelyek egyaránt ki­elégítik az arab államok és Izrael biztonsági igényeit. Jellemző, hogy Nyugat-Eu­­rópa, így a Közös Piac tag­államai, elsősorban pedig Franciaország, alapjában el­­hibázottnak tartja az ilyen jellegű szerződés megkötését Ami Kínát illeti: Pekinget elszigeteltté tette Vietnam elleni agressziója, megosz­totta a legfelső kínai veze­tés sorait is, és meggondolá­sokra készteti Nyugat-Euró­­pát de feltehetően az Egye­sült Államokat is, hogy nyújtsanak-e egyáltalán és milyen mértékben rövidebb­­hosszabb lejáratú kölcsönö­ket Kínának, gazdasági hely­zetének javítására. ÖSSZEGEZVE: a televízió csütörtök esti külpolitikai fóruma sikeres volt. A sok­sok érdekes­­adat felsorolása és a tőmondatos háttér­leírások megkönnyítették a témák jobb megértését. Kü­lönösen Ipper Pál, Réti Er­vin és Sándor István megál­lapításait, megjegyzéseit éreztük lényegre utalónak- PERÉNYI ISTVÁN Hat nap eseménykrónikája HÉTFŐ: Kádár János fogaide Ban­es portugál köztársasá­gi elnököt. Közös közle­ményt fogadtak el a ma­gyar-portugál tárgyalások végén — Washington­ban Szadat és Begin­­aláírta a különbéke-megállapodást — Growniko szovjet külügymi­niszter befejezte damaszku­szi látogatását KEDD: Elhalasztották Giscard D’Estaing moszkvai útját — Az OPEC tagországai 9 szá­zalékkal e mérték az olaj­árakat — Moszkvában ösz­­szeült a KGST végrehajtó bizottsága SZERDA: Megbukott az angol kormány, május 3-ára tűz­ték­ ki az új választásokat — A különbéke-megállapodás elutasításáról Bagdadban tárgyalnak 15 ország mi­niszterei, de a palesztinok, a szírek és irakiak kivonul­tak az ülésről CSÜTÖRTÖK: Az eredetileg megjelölt napon nem kez­dődhettek meg a vietnami— krónia- tárgyalások, mert Pe­king nem küldte el­­képvi­selőit Hanoiba — Bemutat­kozott az olasz parlament előtt Andreotti, kormánya PÉNTEK: A washingtoni kong­resszus tagjai titkos meg­egyezéseket gyanítanak Iz­rael és az USA között — Londonban bombamerény­let áldozatja lett a konzer­vatív párt egyik vezetője, az „árnyékkormány”-ban az észak-ír ügyek felelőse — Megegyezés Kuvaitban Észak- és Dél-Jemen ál­lamfői között a két ország egyesítéséről · SZOMBAT: A népszavazás máso­dik napja Iránban az isz­lám köztársaság megalakí­tásáról — Ülésezik Rómá­ban az olasz, Brüsszelben a belga kom­munisták kongresszusa VASÁRNAP, 1979. ÁPRILIS 1.

Next