Csongrád Megyei Hírlap, 1979. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

Színes fi­-k Javítása Vásárhelyen Közel hároméves előké­szület után néhány nappal ezelőtt végre mégiscsak ..felkerült a pont az i-re” Vásárhelyen a színes tv-ja­­vítás ügyében. Az Elektrofém Ipari Szö­vetkezet, időben számolva a városban mind szélesebb körben elterjedő színes tv­­készülékekkel, 1977 elején benyújtotta igényét — az eddig kizárólag szegedi szakemberek által végzett — szolgáltatás helyi ''lebo­nyolítására. A Gelka központja vála­szában ismertette a kijelö­lés kritériumait, melyek sze­rint speciálisan képzett szakemberekkel, jó minősé­gű vételt biztosító antenna­­rendszerrel és az előírások­nak megfelelő kivitelezésű szerelőasztallal kell rendel­keznie a kérelmezőnek. Az ipari szövetkezet igyekezetét dicséri, hogy a kívánalmak­nak — illetékesek által el­fogadottan — rövid időn be­lül eleget tett. Ennek ellené­re az engedélyt csak most kaphatták meg. Ezt követően azonban mindjárt hozzákezdtek a­­még hiányzó speciális alkat­részek, szerszámok beszer­zéséhez, melyek segítségével most már zökkenőmentesen láthatják el vállalt felada­tukat. 1 M 19 Ww Az Elektrofém Ipari Szö­vetkezet ezzel a szolgálta­tásával megteremtette a szí­nes készülékkel rendelkezők kényelmét, nyugalmát, hi­szen ezentúl az új tv-ket (a szakszerű beállítás és a ga­rancia érvénybe lépése cél­jából), illetve a hibákat is Vásárhelyen lehet bejelen­teni. A hasznos rózsaolaj. mm Bolgár gyógyszertan-kuta­tók megállapították, hogy a rózsalevelek jelentős meny­­nyiségű tannint, glukózsze­rű és más egyéb anyagokat tartalmaznak, amelyek a gyomor- és a bélcsatorna nyálkahártyáját összehúzzák, és áteresztőképességét csök­kentik. Ezért a levelek fő­zete segít az akut hasmené­sen, és a vérző vastagbél­­gyulladáson. A kutatók azt is megálla­pították, hogy a bolgár ró­zsaolaj alkalmas fogfájás enyhítésére: egyetlen csepp­je 3—4 órára megszünteti a fájdalmakat. Munkahelyi közösségek A szövetkezetekben az elmúlt évek so­rán sokat fejlődött a demokratizmus. A szövetkezeti tag döntési, irányítási és el­lenőrzési joggal rendelkezik a gazdálko­dás és működés legfontosabb kérdéseiben. Ilyen módon gyakorolja a szövetkezet de­mokráciát. Lényeges sajátossága a szövetkezeti de­mokráciának, hogy a legalapvetőbb dön­téseket a tagság hozza. Választott küldöt­tek, vezetők útján valósítja ezt meg. A különböző szintű vezetőknek a tagok alá­rendeltek, mint dolgozók, ugyanakkor a vezetők megválasztása, elmozdítása, fele­­lősségre vonása a tagságtól függ. Így a közös gazdaságokban egyidejűleg jelen van a testületi és az egyszemélyi vezetés. A szövetkezeti törvény korszerűsítését követően újra elkészítették a tsz-ek a belső szabályzatokat. A hatásköröket en­nek megfelelően rendezték. A tagság ér­demben tudja gyakorolni demokratikus jogait, s bár a közgyűlés a legmagasabb szintű, de csak azokban a kérdésekben, amelyekben a tagság az ügy természete, saját felkészültsége alapján ténylegesen dönteni tud. Az egyéb nagy jelentőségű, de gyorsabb intézkedést, részletesebb ér­demi tárgyalást igénylő kérdések a kül­döttgyűlés hatáskörébe kerültek. A megye közös gazdaságaiban előfor­dultak eseti bizonytalanságok a két terü­leti szerv döntési jogainak vagy kapcso­latának megítélésében. Abban is például, hogy a termelőszövetkezeti törvény, az éves terv, a mérleg, a zárszámadás rész­letes megtárgyalását és elfogadását a kül­döttgyűlés hatáskörébe utalta, ugyanak­kor a főbb mutatóinak jóváhagyását a közgyűlésre ruházta. A jövőben az éves közgyűlést a kül­döttgyűlés után tartják meg, tájékoztatva a tagságot a legfontosabbakról. A zárszá­madást és a jövő évi tervet nem szüksé­ges részletesebben a közgyűlés elé ter­jeszteni, hanem csak a főbb mutatók el­fogadásához kell jóváhagyást kérni. Ez nem sérti a szövetkezeti demokráciát. Valamennyi szövetkezet módosított alapszabályában elismerte, s létrehozta a munkahelyi közösségek intézményeit Ezek sajátos fórumai a szövetkezeti de­­mokrácia közvetlen gyakorlásának. Ta­nácskozásaikon a szövetkezetek tagjai, al­kalmazottai, sőt a rendszeresen dolgozó családtagok is részt vesznek a munkával kapcsolatos kérdések megvitatásánál, va­lamennyien azonos joggal rendelkeznek. A tapasztalat egyértelmű: a tagság a megnövekedett méretű és bonyolultabb gazdálkodást folytató szövetkezet egész tevékenységét, még jó tájékoztatás ese­tén is viszonylag nehezen tudja áttekin­teni, figyelemmel kísérni. Egyértelműen képes azonban eligazodni a saját szerve­zeti és munkahelyi egységeinek ügyeiben. Közvetlen érdekeltsége nyilvánvaló. Más szóval: a szövetkezeti demokrácia erősí­tése követelte meg a munkahelyi közös­ségek létrehozását. A munkahelyi közösségek csak akkor tölthetik be a szerepüket, ha megfelelő és tényleges jogokkal rendelkeznek, ennek hiányában pusztán tanácskozási fórumok lesznek. A jogszabály nagy lehetőséget nyújt ezeknek a kis közösségeknek. Sok gazdaságban a hatáskörükbe utalták a közvetlen munkahelyi vezetők megvá­lasztását, a szociális és kulturális keret felhasználását, a jutalmazási keret, az üdülési beutalók szétosztását. Véleményt nyilvánítanak a kitüntetésnél, a felelős­ségre vonásnál, a munkaszervezés kérdé­seiben. Sajnos találkozni még a termelőszövet­kezetekben és szakszövetkezetekben, a munkahelyi közösségek pusztán informá­ciós fórumként való elismerésével, a ha­táskör sablonos, mechanikus megállapítá­sával. Ezen a gyakorlaton mielőbb vál­toztatni szükséges. Nagy szerepet töltenek be a munkahe­lyi közösségek a közgyűlések és a kül­döttgyűlések előkészítésében. Előzetesen megtárgyalják a napirendi pontokat, ja­vaslatokkal, észrevételekkel gazdagítják a beszámolót, hogy úgy kerüljenek a kül­döttgyűlés, a közgyűlés elé. A helyi ér­dekek érvényesülését segíti elő az is, hogy a munkaszervezeti egységek választják meg a küldöttgyűlés résztvevőit. A munkahelyi közösségek tanácskozásai elősegítik a demokratizmus elmélyülését. Ha jól működnek ezek a fórumok, erősí­tik és segítik a szövetkezetekhez való érzelmi és tudati kötődést. Az elkövetkezendő időszakban csak nő­het a szerepük, mert jól segítik a veze­tés és a tagság informálását a közös gaz­daságokban levő munkákról, a feladatok­ról. Mindannyiunk érdeke, hogy ezek az új fórumok beváltsák a hozzájuk fűzött reményeket. DR. FARKAS MIKLÓS, a TESZÖV titkárhelyettese Ac­élkékben kitanulta a férfifodrász­­sza­kmát, bár ma is vallja, hogy a lelke mélyén mindig idegenkedett tőle. De hát milyen az élet. — Szegvár­ról sok pajtása, barátja járt be Szegedre tanulni és ve­lük tartott. Apja is mindig eljárt más vidékekre, napszámba, som­másként uradalmakba, kubi­kosként útépítkezésekre, fo­lyószabályozási munkáikra, őt meg vonzotta a városi élet forgataga, a mozgal­masabb munka. Feladta a szalonét és jelentkezett se­gédmunkásnak a vásárhelyi HÓDIKÖT-be. Ennek hat esztendeje. Azóta Gajda Já­nos a Makói úti üzemben dolgozik, az ellátási osztá­lyon, két műszakban, úgy első látásra elégedetten. Vagy talén mégsem?... Ahogy a gyárba került, egy év múlva megkapta a behívót. Határőr lett, Kis­kunhalason. Sok szegvári fiúval összeakadt újra. A feszes szolgálat, az állandó járőrözés, a veszélyhelyzet, elmélyítette a barátságot, maradandó emlékekkel gaz­dagította a közösséget, örült, amikor leszerelt, de fájó szívvel búcsúzott a katona­­cimboráktól. Jelentkezett munkára a gyárban. Rakosgatta, válo­gatta, rendezte a félkész kö­tött elemeket, mint máskor, hogy útba indulhasson a szél­lítmány a többi telephelyre. Mégis, úgy érezte, más az íze ennek a munkának, nem olyan, mint régen. A határ­őrségnél sokat tanult, a rengeteg jó könyv, eszmecse­re, vita a KISZ-klubban ab­lakot nyitott előtte a világ­ra. — No®, ez rendben lenne, értem én, de tulajdonképpen mit akarsz tenni? — faggat­ta figyelmes érdeklődéssel Nagy Mária, a mű vezetője. — Mit is?... Tanulni sze­retnék. — Ennek igazán örülök — helyeselt a művezetőnő. — Mi több, segítek neked, hi­szen tudod, én is nemrég végeztem az iskolát és még emlékszem az anyagra. Gajda János beiratkozott a textilipari szakközépiskola burkolótagozatára. Kézen fogta új fiát a gyár, hogy magasabb képesítésű mun­kás véljék belőle. Igazán szép gesztus, hálás lehet ér­te, aki előtt így egyengetik az élet rögös útjait. Vagy Gajda mégis másként cse­lekedett? Valami még mindig hi­ányzott ... Eljárt a KISZ- istáik közé, parancsnoki be­osztást kapott az Ifjú Gár­dáiban. Lezser, jókedvű, vi­dám fiatalokra talált és mégis... az a régi, a Jár­őrszolgálatban, a harci fel­adatokban összekovácsolódott közösség hiányzott neki. Né­ha a szíve is belesajdult: „Merre jártok, mit csinál­tok, katonacimborák?” Egyszer csak a párttitkár, Tatár Julianna megkérdezte tőle a gyárban: — Mondd, János, nem akarsz munkásőr lenni? Apja, az öreg kubikos, amikor tanította a jóra, min­dig azt mondta: „Fiam, ha valamit elvállalsz, csináld végig becsülettel.” Most úgy érezte, hogy a szíve a torká­ban kalimpál, de azért két nap gondolkodási időt kért. Megbánta rögvest, mert mi történik addig, hátha másra esik a választás? Keserves két nap volt az, ólomlába­kon járt az idő, mire oda­állhatott Tatár Júlia elé: — Vállalom! A munkásközösség kisze­melte egyik fiát, hogy fegy­vert adjon a kezébe, meg­védeni azt, amit serényen építenek. Most, hogy ezt a napot felelevenítjük, Gajda János előképző® munkásőr már túl van az első lövészeten, a harcászati foglalkozásokon. Készül az ünnepélyes eskü­tételre. Találkozásunkra felöltötte a szép új munkásőr-egyenru­­hát. Az eskütétel után így megy majd haza, Szegvárra, megkeresni az egykori ha­tárőr bajf­ársakat. Meg, hogy lássák őt, acélkékben... Szöveg és kép: HEGEDÜS FERENC Gajda János a gyárban... ... és egyenruhában PÉNTEK, „ 1979. NOVEMBER 3. Lehet egy kérdéssel több? Felhívás vetélkedőre! A televíziónézők előtt bizonyára jól ismert a „Lehet egy kérdéssel több?” című mű­sor „rendkívüli adása” 20-án, ked­den este 6 órai kezdettel Vásár­helyen kerül meg­rendezésre. A HÓDGÉP-k­lubban lebonyo­lítandó vetélke­dőt — mely egy jövőre induló új tv-műsor kezde­tét jelenti — most is Egri János, a Magyar Televízió főmunkkatársa ve­zeti. A szellemi tor­náira 6-8 tagból álló munkás- és diákcsapatok rész­vételét várják a szervezők. A já­tékra benevezni kívánók a HÖD­­G­ÉP-klubban (Le­nin u. 3., 1. em.) jelentkezhetnek, mindennap dél­előtt 11 órától dél­után 8 óráig. Autó a fából F. Costin angol konstruk­tőr ideális anyagokat keres­ve a gépkocsi karosszéria építéséhez, rátalált a... fá­ra. Kutatásai során kiderült, hogy a fa nemcsak a kor­róziónak áll ellen, de emel­lett nem is „fárad el”, mint előbb-utóbb valamennyi fém alkatrész. A fából készült bevonatok is nagyon tartó­saknak bizonyultak. A fa karosszéria erősebb a ha­gyományosnál, mert ütkö­zésnél több energiát nyel el, tehát jobban védi az utaso­kat a katasztrófák követ­kezményei ellen. Huszonöt éves a Kölcsönös Segítő Takarékpénztár papí­ban a napokban vállalatok, üzemek egész sorá- LIvAUGN­ nál jelent eseményt a KST-betétek vissza­fizetése. Az „esemény” kifejezés nem véletlen, nem lenne helyettesíthető más rokon értelmű szóval. A kisebb-na­­gyobb közösségekben lezárult tizenkét havi takarékosko­dás utáni „borítékosztás” valóban mindig ünnepélyes is egy kicsit. Ki-ki saját vagy családi céljait szolgáló évi spó­­rolgatását teszi egyszersmind jelentősebbé ezzel. S­ámos helyen szolid keretek között ünneplésre is sor kerül ilyen­kor, brigád, műhely, osztály vagy esetleg közösen, vállalati szinten. A kamatokból virsli meg üdítő kerül az asztalok­ra, míg a borítékban maradó summák sorsáról már ott, a munkatársakból és családtagokból álló közösségben meg­indul a beszélgetés. Az OTP Csongrád megyei Igazgatósága a mostani be­tétvisszafizetések során 24 üzem és vállalat rendezvényeit teszi ünnepélyesebbé, ajándékozással, jutalmazással. Azo­­két a vállalatokét, amelyek 1954-ben, a megalakulás első esztendejében létrehozták a maguk Kölcsönös Segítő Taka­rékpénztárát és azt a mai napig eredményesen működte­tik. Ilyenek például a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát, a KSZV, a Szegedi Ruhagyár, Vásárhely nagyüzemei közül a HÓDIRÓT vagy a METRIPOND mérleggyár. Csong­­rádon a Tisza Bútoripari Vállalatnál november 22-én lesz a helyi KST 25 éves ünnepi közgyűlése. Mire is emlékeztet bennünket ez a negyedszázados év­fordulójához érkezett, speciálisan munkahelyekhez kötődő takarékossági forma? A kamatozó- és nyereménybetétek igazán banki nagyságrendet kitevő összegeihez képest a kis KST havi betétek túlságosan kicsinek tűntek a meg­alakulást követő 5—10 év után is. Az átlag betétösszeg eleinte az 50 forintos havi megtakarítást sem érte el, aki pedig minden hónapban 200 forint körül „tudott” KST-be tenni, az nagyon kiegyensúlyozott körülmények között élő­nek számított, vagy titokban gépkocsira gyűjtögetőnek. Ennél nagyobb összegeket kizárólag lakásra gyűjtők tettek KST-be, szinte erőn felüli takarékoskodásra kényszerítve magukat a mielőbbi szövetkezeti vagy OTP-s lakásba köl­tözés reményében. És ma? Takarékpénztári dolgozók sze­rint napjainkban a havi 100 forint körüli betétösszeg a kevesebb, és ugyanakkor gyakori az 1000—1500 forint kö­rüli havonkénti betétvállalás. FmIAK­tzPm pénzügyi szakemberek között is többen LHN­uRllwR­ megmosolyogták annak idején a 20—30 forintos havi tételek alapján a KST szellemi atyjait, és inkább kollegiális kitételnek szánták csak a mondást: ez a kis munkahelyi „bankocska” arra jó, hogy megtanítson kis tételekben ugyan, de valamilyen konkrét cél érdekében takarékoskodni embereket. Ki is gondolta volna, hogy e mondás később, napjainkra mennyire szó szerint valósul meg, és milyen jó, hogy így alakult. Az egykori 20 és 50 forin­tokból 25 év után, az idén mintegy 140 millió forintot gyűjtöt­tek össze csak a Csongrád megyei KST-betétesek. A Szegedi Ruhagyárban­ például 2 millió 800 ezer forintot fizettek már ki a dolgozók között, s közel ekkora összeget osztottak ki a betéteseknek az újszegedi kendergyárban. A megye­székhelyen 140 vállalatnál működött helyi KST 80 millió forint betétállománnyal. Vásárhelyen 38 vállalati KST 24 millió forintot fizet vissza október óta folyamatosan dol­gozóinak, betéteik alapján. A HÖDIKÖT dolgozóinak be­tétállománya megközelítette a 2 millió forintot, de a MET­­ROPOND-nál is több mint másfél millió forintot borítékolt az üzemi KST ügyintézője. Szentesen 35 KST-csoportban 12 millió forintot fizet ki most a takarékpénztár a munka­helyi „bankokban” betételhelyezők között. Érdekességként állapítható meg, hogy a KST taglétszá­ma hosszú ideje 5—10 százalékkal növekszik évente, míg betétállományuk növekedése e számoknak általában dup­lája vagy annál is több. Ez utóbbi feltétlenül e betétfor­ma néhány szembetűnő előnyéből ered. Közülük egyik az év végi ajándékvásárlásokkal van összefüggésben. Már évek óta nem az ezüstvasárnapokkal, de a KST-betétkifizeté­­sekkel kezdődik el rendszeresen megyénkben is a téli aján­­dékszerzési hajrá: a karácsonyi vásár. Vagyis ezzel a be­téttel megoldódik a családok igen jelentős részében a ha­gyományos ajándékozások anyagi fedezete. És ami a lé­nyeg: erőn felüli kiadások nélkül. Másik, évek óta meg­figyelt ilyen előnye a KST-nek, a helyben, munkahelyen intézhető „gyorskölcsönök” felvételének lehetősége. Sokan veszik ezt igénybe egy-egy előre nem látott kiadás esetén. És az így felvett kölcsön után a négyhavi részletfizetés el­lenére sem érzi magát senki sem adósnak. Nem érzi a tar­tozás „ízét”, hiszen nem tett egyebet, mint élt a KST alap­­szabálya­ adta lehetőségek egyikével. A most lezárult taka­rékossági évben csaknem 60 millió forint hitel­t vettek fel megyénkben a munkahelyi KST-kifizetőhelyektől. Ezekben a napokban töltik ki mindenütt a jövő évi ta­karékoskodásra vállalkozó belépési nyilatkozatokat. Ezek alapján úgy tűnik, hogy Vásárhelyen például két nagy­üzemben is a kétéves befizetési konstrukciót választják. Ennél a formánál tulajdonképpen annyi a különbség, hogy a végösszeget 24 havi rendszeres betételhelyezés után fize­ti vissza a takarékpénztár a kamatokkal együtt. Ám az OTP ezzel a konstrukcióval szinte kiegészíti a személyi hi­teladási lehetőségeket, mert jelentősen megemeli a nyújt­ható hitel összegét. E módozattól a vállalatok többségében azért vonakodtak, mert adminisztrációs nehézségre számí­tottak. Ugyanis a két évre szóló KST ügyintézését már be kell építeni a vállalati adminisztrációba. A bonyolultság helyett pedig éppen egyszerűbb lesz az adminisztrálás is. Az eddigi egyéves betételhelyezéseknél például külön nyil­vántartást kellett vezetni a betétösszegekről és a hiteltör­lesztésekről a vállalati bérelszámolásnak, és ugyanezt kel­lett tenni a KST belső naplózásakor. Pontosan e kettős nyilvántartás az, amit a kétéves takarékossági forma meg­szüntet. Ai mu­nkahelyi takarékoskodás 25 esztendejének kez-H in­ Mitm­iller fi mai eseményeit vázoltuk. A legutóbb említett kétéves betétforma pedig már e vonat­kozásban is a jövőt mutatja. ZRÍNYI PÉTER ISSN AL 33­0&125

Next