Csongrád Megyei Hírlap, 1980. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-15 / 11. szám
II megvalósítás kulcsa " népgazdasági tervek " megvalósítását az elmúlt évtizedekben többékevésbé azonosítottuk a termelési előirányzatok teljesítésével. Ez az értékelési szemlélet több szempontból is helytálló volt, legfőképpen azért, mert az új érték, a nemzeti jövedelem jelentős mértékben az anyagi termelés szféráiban jön létre. . Mindezzel összhangban a terv realizálásának feltételeit is a termelés ágazataiban vizsgáltuk és természetesen igyekeztünk biztosítani. Bár a szóban forgó gazdasági ágazatok nemzeti jövedelemtermelő szerepe mit sem változott, úgy tűnik, hogy napjainkban — ebben az esztendőben is — a termelési előirányzatok teljesítése elsősorban eszköze, útja-módja a terv realizálásának, s ez utóbbinak kulcsa, alapvető feltétele az értékesítés, konkrétan a külső piaci értékesítés. Félreértés ne essék: az értékesítés, a végső realizálás a múltban is feltétele volt a termelés növelésének. A hangsúlyeltolódás és a különbség abból adódik, hogy a népgazdasági tervek hosszú időn át intézményesen biztosították a termelés növekedésének — de legalább a többlet döntő részének — értékesítését, végső felhasználását, az 1980. évi népgazdasági terv viszont nem nyújt ilyen biztosítékot; a termelés csak ott és akkor növelhető, ha a termelők az , értékesítés lehetőségét is megteremtették. Az anyagi termelés fő ** ágazatában, az iparban például 3,5—4 százalékkal kívánjuk a termelést fejleszteni. Ezt az előirányzatot reálisan az minősíti, hogy az ipar az elmúlt évben ennél alacsonyabb ütemet produkált. Az iparnak tehát ebben az évben körülbelül 1 százalékkal magasabb növekedési ütemet kell elérnie, ám a termelés bővítéséhez a magyar gazdaság egészétől aligha kap ösztönzést, támogatást. Mégpedig azért nem, mert a belföldi végső felhasználást — a fogyasztást és a felhalmozást együttesen — tovább kell csökkenteni. Mivel a belföldi végső felhasználásban is döntő az ipari termékek részesedése, az iparnak nemcsak a termelés teljes növekményét, hanem ezen kívül is még valamennyit, azt a részt, amit a belföldi felhasználás csökkenése „felszabadít”, a külső piacokon kell értékesítenie. A feladat nehézségi foka — szinte „szemmel” érzékelhető. Mindemellett a külső piaci értékesítés teendői kapcsán egyéb nyomós tényeket is figyelembe kell vennünk. Az összes belföldi felhasználás már 1979-ben is csökkent, alacsonyabb volt, mint az 1978. évi. Nos, ehhez képest kell még 1 százalékkal mérsékelni a belföldi felhasználást, ami többé-kevésbé azt jelenti, hogy az ipar a belföldi végső felhasználásnál körülbelül az 1977. évi igényekkel, szükségletekkel, felhalmozási és fogyasztási vásárlóerővel számolhat. Következésképpen 1980-ban már nem csupán a termelés előirányzott idei növekményét, hanem a tényleges 1978. és 1979. évit is külföldi piacokon kell értékesíteni. Az ipar a termelés növelése — és a már elért termelési szint fenntartása — szempontjából az exportkényszer helyzetében van. Ez a megállapítás az ipar egészére érvényes, mert a vállalatok egy része — amelyek eddig sem tudták kielégíteni a fizetőképes bel-földi keresletet — 1980-ban is növelheti a hazai felhasz- nálást szolgáló termelést. Kevés kivétellel azonban majd minden vállalat ex- sportra is dolgozik, s ha a termelés exporthányada mi- I nimálisan 5—10 százalék, már fellép az exportkényszer. Mellőzzük most a szokásos hivatkozást a kedvezőt-len világpiaci körülmények..- re, a dekonjuktúrára, az áremelkedésre és még sem egyéb tényezőre, amelyek közös jellemzője, hogy számunkra hátrányosak, évről évre nehezítve a magyar export bővítését. Sajnos, e tekintetben újkeletű problémával is számolnunk kell. A világpiaci változások a legtöbb KGST-tagországnak a miénkhez hasonló gondokat okoztak, s ennek hátrányos következményei az egymás közötti árucsere-forgalomban is érzékelhetők. Az elmúlt évben a KGST-tagországokkal folytatott külkereskedelmünk elmaradt a tervezett szinttől. Úgy tűnik, hogy a forgalmi elő-rányzatok már nem telje-sülnek automatikusan, nemzetközi gazdasági kapcsolataink e döntő területén is nagy erőfeszítéseket igényel a beszerzés, az importkontingensek teljes kihasználása és az export bővítése.Az ipar exporttermékeinek több mint 60 százalékát a szocialista országokban értékesítjük, így az említett export-előirányzat teljesítése — amely azonban az import növekedésétől, is függ — már nyújt bizonyos alapot az ipari termelés nö-veléséhez. A további garanciáit a nem rubelelszámolású export bővítésének — 10 százalékon felüli növelésének — kell előteremtenie. Kimondható, ha az ipari export előirányzatait akár rubel, akár nem rubel elszámolásban nem tudjuk teljesíteni, azt az ipari termelés fejlődési üteme is megsínyli. Nos, ezért kulcsa az idei terv megvalósításának — egyrészt a külgazdasági egyensúly javításának, másrészt az ipari termelés és a nemzeti jövedelem növelésének — a külső piaci értékesítés, az export. Más és korántsem mellékes kérdés, hogy a külső piaci értékesítés kulcsszerepe végül is a termelőágazatok feladatait gyarapítja és nehezíti.1 GARAMVÖLGYI ISTVÁN / viLÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! migRaD HEGYEI ★ MTA MUNKÁSPÁRT LAPJA A kongresszusi és felszabadulási munaverseny eredményei Termékszerkezetváltás üzemrekonstrukcióval Új technológia az égetésnél — Energiatakarékosság — Javuló minőségi növekvő export — Korszerű csomagolás és szállítás A Finomkerámiaipari Műveknél a termékszerkezetváltást megelőzően számvetést készítettek. Az ország különböző részeiben levő gyárak együttműködését figyelembe véve úgy formálták a termelést, hogy az közelítse a világszínvonalat, s a termék versenyképessé váljon a piacokon. Ennek eredményeként került sor Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár szaniter üzemében a rekonstrukcióra. A munkát gyorsította az a vállalás, melyet a kivitelezők, az építő- és szakipari munkások tettek. Fő célkitűzés volt: a termelés közben úgy folyjon a rekonstrukció, hogy az üzem a hazai igényeket kielégíthesse és az export se csökkenjen. Ennek megvalósulása sokakban vitátváltott ki, még az elmúlt év elején is. A számvetés készítésekor, 1930 első heteiben bebizonyosodott, hogy a kongresszus tiszteletére tett felajánlások új lendületet adtak a munkáltak, és teljesíteni lehetett a túlzottnak vélt célkitűzéseket. ■ Az elmúlt évi eredményekről tájékoztatást adva Csaba Árpád, az Alföldü Porcelángyár főkönyvelője, hangsúlyozta, hogy 1971-ben, a szaniter üzem rekonstrukciója alatt egymillió dollár értékű árut küldtek tőkés piacokra, vagyis valamivel többet, mint a megelőző esztendőben. Lényeges az is, hogy ez az üzem tavaly 8 ezer tonna anyagot használt fel a termékek készítésére, tehát ugyanannyit, mint 1978-ban. Az idén már lehetőség nyílik a több termelésre; terveik szerint 10 ezer 500 tonna anyagból készítenek szaniter árut. A rekonstrukció is befejeződik, így jövőre már teljes kapacitással dolgozik az üzem, vagyis 13 ezer tonna árut készítenek. A tömnör számvetést feltétlen magyarázni kell. A FIM abból indult ki, hogy ott készüljön a termék, ahol a körülmények a legkedvezőbbek, ahol a gyártástechnológia a legkorszerűbb. Hódmezővásárhelyen az égetésnél új módszert vezettek be. Ez azt jelentette, hogy meggyorsult az égetési idő, tehát új kemencék építése nélkül lehetővé vált a mennyiség növelése. A nyersgyártás megváltoztatása éppoly szükségessé vált, minrt a végtermék korszerű csomagolása és gyors szállítása. A hódmezővásárhelyi rekonstrukció ezért a nyersgyártás korszerűsítését és a késztermék aggusztálásának, azáz csomagolásának változtatását tűzte ki célul. Úgy szervezték a gyártást, hogy mindig teljes kapacitással működhessen a kemence. Ez az átállás lehetővé tette a szaniteráru-gyártás Hódmezővásárhelyre történő összpontosítását, a budapesti porcelángyárban már korszerűtlennek nevezhető munka fokozatos megszüntetését. A szaniter áru gyártásának növelését szükségessé tette az egyre nagyobb kereslet mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon. A budapesti porcelángyárban már nem volt lehetőség arra, hogy a 2,5 ezer tonnás kapacitást nei véljék. Gondot jelentett az energia folyamatos biztosítása is. Hódmezővásárhelyen viszont adott a földgáz, s megoldódott a gyors égetés. A kapacitásnövelés a mintegy 300 millió forintos rekonszcrukcióval rövid idő alatt megoldható. A számítások azt is bizonyítják, hogy jelentős energiamegtakarítás is mutatkozik. Azonos mennyiségű és értékű földgázzal Hódmezővásárhelyen több szaniter árut készítenek. És ami a leglényegesebb: a minőség is igen jó. A budapesti porcelángyár terméke a fajansz és a félporcelán. A szaniter árunál a porozitás jelenti a minőséget. Hódmezővásárhelyen a szaniter üzemben teljes egészében félporcelán készül, amelynek porozitása egy százalék alatt van. Ez pedig világviszonylatban is figyelemre méltó; az ilyen termék a tőkés piacon is gyorsan gazdára talál. Sokszög szó esett már arról, hogy a magyar ipar késztermékei csomagolásban sem állják a versenyt. Hódmezővásárhelyen a rekonstrukciónál ezt is figyelembe vették. Termékeik zsugorfóliás csomagolással kerülnek raklapokra. Ily módon a jó minőségű áru gyors és tűrésmentes továbbítása is megoldódott. Kiküszöbölték a magyar ipar már-már krónikus betegségét, a pontatlan szállítást. A szaniter üzemben elképzelhetetlen a raktárra termelés tárolóhelyiség hiányában. Ezért a MÁV-val folyamatos szállításra kötöttek megállapodást. Ez kifizetődő a gyárnak és jó a vásárlónak. A közeli napokban ismét sor kerül a szocialista brigádok tanácskozására. .A munkások új vállalásokat tesznek. Az ajánlások között ott szerepel ismételten a szaniter üzem rekonstrukciójának befejezése. A múlt évhez hasonlóan új lendületet adhat a munkának a kongresszusi versenyvállalás, az új technológia begyakorlása a nyersgyártásnál és a késztermék csomagolásánál. - t •*i Az MTESZ elnöksége a kongresszusi irányelvekről A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége — a területén tevékenykedő tudományos egyesületekkel együtt — egyetért a kongresszusi irányelvekben megfogalmazott célokkal és arra kívánja társadalmi úton mozgósítani az értelmiséget, hogy vállaljon még nagyobb részt a gazdasági építőmunka feladatainak megoldásából — hangsúlyozták hétfőn az MTESZ országos elnökségének ülésén. Budapesten, a Technika Házában megtartott tanácskozáson, amelyen a párt Központi Bizottságakongresszusi irányelveit vitatták meg, részt vett és felszólalt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. [ 1 ] A bevezető léferumot Tóth János, az MTESZ főtit- tkára tartotta. (MTI) . 37. ÉVfOLYAM 11 1980 január 15., kedd Ára: 1,20 forint 11. SZÁM Vásárhelyi kiadás Kísérleti árpa, búza A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgaz- dasági Kutatóintézetében a fitotronban — a genetikai és a nemesítési kísérletekre szolgáló összkomfortos növényház- ban — beérett a búza és az árpa. (Fotó: Szabó Imre- MTI—KS) . i V ízlelt megbeszélések Már az őszi és a jövő téli divat jegyében mutatták be kollekcióikat a ruházati vállalatok hétfőn Budapesten, a kőbányai vásárváros 24-es pavilonjában, ahol megkezdődött a konfekcióipar és a kereskedelem szakembereinek hagyományos tárgyalássorozata. A két héten, át tartó üzleti megbeszéléseken a kereskedelmi vállalatok és a kiskereskedők 16 állami és szövetkezeti vállalat több mint másfél ezer felsőruházati terméke közül válogathatnak. A kiválasztott minták gyártására — mint azt több nagyvállalat képviselői elmondták — fölkészült a konfekcióipar, s a kereskedelem rendeléseinek megfelelő folyamatos szállítást ígér az 1980—31-es, őszi—téli idényre. Közéleti események MARJAI JÓZSEF MOSZKVÁBA UTAZOTT Hétfőn • Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Moszkvába utazott, ahol a KGST végrehajtó bizottságának 93. ülésén vesz részt. * A KGST közlekedési állandó bizottsága január 14— 18. között Berlinben tartja 53. ülését.' A tanácskozáson részt' 'vevő maagyar küldöttség — Pallain Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter vezetésével — vasárnap elutazott a Német,Demokratikus Köztársaság fővárosába. AMERIKAI KONGRESSZUSI KÉPVISELŐK LÁTOGATÁSA Apró Antal, az országgyűlés elnöke hétfőn fogadta az Amerikai Egyesült Villamon kongresszusi képviselőinek csoportját, amely Gharlies A. Vauiknak, a kereskedelmi albizottság elnökének vezetésével két napot töltött Budapesten. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Veress Péter külkereskedelmi miniszter ugyancsak fogadta a képviselőket és megbeszélést folytatott velük a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatokról. Az amerikai képviselőcsoport hétfőn elutazott Budapestről. VIETNAMI GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG BUDAPESTEN Hétfőn vietnami küldöttség érkezett Budapestre, a magyar—vietnámi gazdaságiés műszaki-tudományos együttműködési bizottság 3. ülésszakára. A delegációt Do Aludt, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettese, az együttműködési bizottság vietnami tagozatának elnöke vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Borbáncsi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, a bizottság magyar tagozatának elnöke, valamint Nguyen Phu Loai, a VSZK budapesti nagykövete fogadta. KAMBODZSAI DELEGÁCIÓ HAZÁNKBAN Tang Sárim kereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn kambodzsai gazdasági kormányküldöttség érkezett Budapestre. * Hazaérkezett Kambodzsából a dr. Markója Imre igazságügyminiszter vezette kormányküldöttség. (MTI)