Csongrád Megyei Hírlap, 1980. szeptember (25. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-23 / 223. szám

Jogászok tisztújító közgyűlése Tegnap, hétfőn délután, tartotta az ötéves ciklust le­záró és egyben tisztújító közgyűlését a Magyar Jogász Szövetség Csongrád megyei szervezetének vásárhelyi cso­portja az ügyvédi munkakö­zösség klubjában. Az esemé­nyen részt vevő dr. Kun Lászlót, a megyei bíróság el­nökét, a Magyar Jogász Szö­vetség Csongrád megyei szer­vezetének alelnökét dr. Csa­­tordai Antal levezető elnök köszöntötte. Ezt követően dr. Nagy La­jos, a jogász szövetség városi csoportjának elnöke számolt be az elmúlt 5 évi munká­ról. Ismertette fő vonásai­ban a tárgyalt időszakot, azo­kat a feladatokat, amelyeket megvalósítottak az éves mun­katervek alapján. Rendsze­resen, évente négy-négy al­kalommal megvitatják az új jogszabályok értelmezése és gyakorlati alkalmazása során felvetődő problémákat. Ez a tevékenység nemcsak a jo­gászok, hanem a joggal fog­lalkozók — népi ülnökök, népi ellenőrök — számára is hasznos. Állandóan tájékoz­tatókat tartanak az aktuális politikai kérdésekről. A szer­vezeti jellegű feladatok el­végzése mellett igen jó kap­csolatot építettek ki a párt- és tanácsi szervekkel, vala­mint a TIT-tel is. A csoport számára — melyben összesen 67 jogász tevékenykedik — további feladatokat is megjelölt a beszámoló. Tartalmasabbá, színesebbé kell tenni a jövő­ben a szakmai, politikai kép­zést, és szükséges továbbfej­leszteni a jogi ismeretterjesztő munkát is — különösen a kül­területeken. Fontos tennivaló a gazdasági feladatok fokozott segítése jogi eszközökkel. Dr. Nagy Lajos beszámo­lója után jelölő bizottság tett javaslatot az új elnök­ség megválasztására. A jo­gász szövetség Csongrád me­gyei szervezete vásárhelyi csoportjának elnökévé ismét dr. Nagy Lajost választotta, titkára dr. Bagi Mária lett. Elnökségi tagok: dr. Seres András, dr. Nagy Sándor és Balogh Imréné dr. Tanácstagi fogadóóra Vásárhelyen ma, kedden délután 6 órától 7 óráig. Mar­­tonosi Andrásné, a 19. vá­lasztókerület tanácstagja a III. kerületi pártházban fo­gadóórát tart. Nyelvtanfolyamok A vásárhelyi orvos-egész­­ségügyi eszperantó szakcso­port szeptember 25-én 17 órá­tól fogadja az egészségügyi klubban (Rendelőintézet, Pince­klub) az eszperantó nyelvtanfolyamra beiratko­­zókat. Tanfolyamok indul­nak: kezdőknek (6 hónapos), intenzív tanfolyam kezdők­nek (4 hónapos) és intenzív haladó (6 hónapos). A Rad­nóti Miklós Úttörőházban már szeptember 17-e óta mű­ködik az úttörők részére szer­vezett eszperantó szakkör 20 taggal. A többi 3 eszperantó cso­port október első hetében hirdeti meg nyelvtanfolya­mait. Szoboravatás Badacsonyban vasárnap bensőséges ünnepségen lep­lezték le Egry József, XX. századi festészetünk kiemel­kedő alakjának bronzszob­rát, Marton László kiváló művész alkotását, a művész egykori műtermének közelé­ben, a badacsonyi móló be­járatánál. KEDD, 1980. SZEPTEMBER 23. Szeptember 29-től október 3-ig: díjtalan lomelszállítás Megkezdődtek a tisztasági munkahetek Szép hagyománya van Vá­sárhelyen annak, hogy így ősszel, városunk felszaba­dulásának tizteletére, meg­kezdődnek az „őszi társa­dalmi tisztasági munkahe­tek”. A tegnap, 22-én induló és október 5-ig tartó akciósoro­zat most is sok-sok tenniva­lót szab a város apraja, nagyja részére. Mint ahogyan arról korábban már hírt adtunk, az idén is lesz park­­gondozás, lakóházak előtti zöldsávtisztítás, gaztalanítás, ároktisztítás, szobor- és buszvárómosás. A munkálatokban ez al­kalommal is részt vesznek az iskolák diákjai, a válla­latok, üzemek szocialista bri­gádjai, KISZ-es fiataljai, de nagy feladat hárul a lakó­­bizottságok elnökeire, közös képviselőire és magukra a lakókra, a háztulajdonosok­ra is. Az ő feladatuk első­sorban közvetlen környezetük szépítése, rendbetétele, a ház körüli és a házban található szemét összegyűjtése, melyet a Városgazdálkodási Vállalat bejelentésére, a megjelölt helyekről két napon belül el­szállít. Az építkezési anya­goktól mentes (!) szemétle­­rakatokat a bérházak lakói a 11-844-es telefonszám, 17- es mellékén jelenthetik. A vízelvezető csatornák­ból kikerült hulladékot, va­lamint — szeptember 29- től október 3-ig — a nagy­takarítás során összegyűlt lomot a következő helyekről szállítják el díjmentesen: Tabáni piactér, Holló utca és Dózsa György utca sarok Damjanich és Cserei utca sarok, („Dezső féle bolt”), Károlyi Mihály—Árok utca kereszteződése, Jókai utca és Engels utca sarok, Agyag és Pál utca sarok, Nagy A. János utca—Kertészköz sa­rok, Klauzál—Körte utca sa­rok, (buszforduló), Zsdánov tér, (a régi Tejipari vállalat előtti terület), Nádor és Visszhang utca sarok, Mun­kásőr—Eke utca kereszte­ződés, Nád utca és Rákóczi utca sarok, valamint a Sár­kány és Szántó Kovács Já­nos utca sarok. A szemét elszállításának fontos és nélkülözhetetlen feltétele az időbeni bejelen­tés, valamint a pontos hely­meghatározás. A belvárostól távol — igény szerinti lista — Olcsó áruk mellett újdonságot is kínál a „Kertész-féle” balt Mint ahogyan a nagy üz­leteknek, úgy a kicsiknek is megvan a maguk varázsa Ha nem is olyan látványo­sak, mint az áruk bőségét kínáló, csillogó társaik, mégis — vagy talán éppen ezért* — vonzzák a vásár­lókat— Plusz rövidáru Mielőtt betértem volna, a vásárhelyiek által csak „Kertész-féle” boltnak titu­lált, Szántó Kovács János utcai kicsiny üzletbe, röpke közvéleménykutatást tartot­tam arról, ki miért szeret ott vásárolni. — Itt lakom a környéken, legmegfelelőbb hát számom­ra, ha idejövök. És miután ebben a boltban előbb vagy utóbb mindent megtalálok, amit csak keresek, nem is megyek máshova — mondja egy középkorú hölgy. — Tizedike körül általá­ban mindig benézek. Ilyen­kor érkezik új áru, és köz­te gyakran akad olcsóbb áron megkapható egyedi darab is — így egy huszon­éves lány. — Úgy jövök ide, mintha a gyermekeim közé jönnék­ olyan kedvesek, aranyosak ezek az asszonyok. Ha ké­rem, mindent levesznek a polcról, sőt segítenek felpró­bálni is a ruhát — vallotta egy idős nénike. De mit mondanak az el­adók? — Üzletünk valóban népszerű — szögezi le Tódor Lászlóné egységveze­tő —, és ennek mi nagyon örülünk. Annak érdekében, hogy ne veszítsük el vevőink bizalmát, igyekszünk is min­dent megtenni. Megrendelé­seinknél figyelembe vesszük, hogy itt a belvárostól tá­vol, egyetlen ruházati bolt vagyunk, és sokféle igényt kell kielégítenünk. Profi­lunkból adódóan, vagyis, hogy „olcsó áruk boltja” vagyunk, tartunk leértékelt konfekcióárut, de van kész­leten bőséges, normál áron árusított méterárunk, darab- és divatárunk is. Ami pe­dig újdonság: üzletünk át­alakítása óta, július 17-től kezdődően, rövidáruval is foglalkozunk. Ezt a „pluszt” a November 7. téri kis áru­háztól vettük át. Kicsi, de... — Van itt gyerekruházati részleg is. — Igen. Főleg fehérne­műk, pici ruhácskák, nad­rágok kaphatók, egyéb gyer­mekholmik, kiegészítő kellé­kek azonban nem. Kicsi a boltunk ahhoz, hogy minden lehessen. Mivel raktárunk nincs, egy-egy szállítás alkal­mával alig látszunk ki a ruhák mögül... — Kik a szállítópartnerek? — Több nagykereskedelmi céggel is kapcsolatban ál­lunk, így vásárolunk a Bu­dapesti Felsőruházati Nagy­kereskedelmi Vállalattól, a szegedi RÖVIKÖT-től, a DÉLTEX-től, és néhány he­­lyi szövetkezettől is. A meg­rendelések leadása előtt min­dig személyesen megnéz­zük, mi kapható, és állandó vevőink ismert igényeit fi­gyelembe véve állítjuk össze a listát. Miközben beszélgetünk, körülöttünk zajlik az üzlet mindennapi élete. Egy fe­hérköpenyes nagymama pici farmert fedez fel éppen unokája számára. Nézegeti, mustrálgatja, végül eldönti: csuda aranyos, meg kell venni. De­ mielőtt fizetne, csak úgy magának, vagy a vele szemben álló mosoly­gós eladónőnek mondja, hogy van Emikén kívül, egy másik unokája is, Attila. És, ha már az egyiknek vesz valamit. . ugye mégiscsak muszáj a másiknak is. Ter­mészetesen helyeslő a vá­lasz... A másik pultnál kedves jelenet játszódik. Egy öreg nénike, a fiatal eladónőnek magyarázza: — Nézze csak kedveském! Ez itt a férjem, a Jani bá­csi, engem hívjon csak Ju­­cika néninek... — Jól érzik magukat ná­lunk az idős emberek — mondja a mindig jókedvű Molnár Károlyné, az üzlet helyettes vezetője. — Ez azt hiszem, annak is köszönhe­tő, hogy ők még igénylik a nálunk alkalmazott, hagyo­mányos kiszolgálási módot. Szeretik, ha szólunk hozzá­juk, ha meghallgatjuk őket — még­ ha nem a vásárlás­sal kapcsolatos is olykor mondanivalójuk —, ha elé­jük tesszük a kért, vagy csak kigondolt kelmét. De ugyanígy közvetlen, jó kap­csolatban állunk a legújabb divatot követő fiatalokkal is. Elégedett vevők — Vannak törzsvevőink, és olyan vásárlóink is, akik csak meghatározott időkö­zönként és alkalmakkor jön­nek el hozzánk, mint pél­dául az évenkénti tüdőszű­réskor — jegyzi meg Tódor ■ Lászlóné. — De őket is ■ visszatérő, kedves ismerős­ként üdvözöljük, nem tit­kolva örömünket hogy újra betértek hozzánk. Kérdezhetnénk, mi az oka annak, hogy itt mindig jó­kedvű, kiegyensúlyozott a hangulat s hogy a vevők is általában elégedetten távoz­nak. De végül is az üzletben eltöltött egy óra sok mindent láttatott Bemutatta a régi, rutinos kereskedők: Tódor Lászlóné, Molnár Károlyné, Molnár Imréné, Török Mi­­hályné, valamint a két fia­tal, Benkő József­né és Vé­­kony Éva munkáját. És ehhez már nem kell magyarázat.­­ JOÓ ERZSÉBET Kikből lesznek a lövők ! (Tudósítónktól.) Délutánonként dörrenések­től hangos a vásárhelyi vá­rosi lőtér környéke. Rend­szerint itt gyakorolnak az MHSZ-lövészklubok tagjai, többnyire felnőttek és tizen­éves fiatalok. Szeptember 18-án azonban egy csoport általános iskolás gyereket is lehetett látni. * — Honnan jöttetek? — A Kertvárosi Általános Iskolából, ötödikesek va­gyunk. A HÖDIKÖT Olivetti szocialista brigádja lövész­versenyt rendez a részünkre. — ... És tudtok is már lőni? — Hát, van aki tud... — hangzott a bizonytalan vá­lasz. — A közelgő fegyveres erők napja tiszteletére ren­dezzük a versenyt — mond­ta Esch Péterné brigádveze­tő. — Mindenkinek elma­gyarázzuk, hogyan kell lég­puskával bánni, majd a 37 tanuló, öt csoportban, kör­lapokra lő. S a legjobb ered-­­ményt elért csoportot tárgy­­­jutalomban részesítjük. Az a célunk ugyanis, hogy a leg­ügyesebb lövőkből a HÖDI­­KÖT-ös klubon belül egy ifiklubot hozzun­k létre, az utánpótlás érdekében. Brigá­dunkban vannak a vállalat legjobb lövői, ezért vállal­koztunk erre mi. Egy éve patronálják az osztályt. Gyermeknapra üzemlátogatást, vetélkedőt rendeztek a részükre, úttörő­avatáson ők kötötték nya­kukba a piros kendőt. Lenin születésének évfordulóján „pál-délutánt szerveztek ne­kik. — A mai napon lövészver­senyen vesznek részt, hama­rosan közös kirándulást szer­vezünk Gyulára és a Mező­­hegyesi Cukorgyárba. El­visszük őket Battonyára, az ország elsőként felszabadult községébe. Télapó-ünnepsé­gükre ajándékokat készítünk nekik. — Mi viszont részt aka­runk venni a brigád társa­­dalmimunka-akcióiban — mondta Kérdő Etelka osz­tályfőnök —, és az ünnep­ségeken műsort adunk. Én az idén vettem át az osztályt, hogy ötödikesek lettek, de tartós kapcsolatot szeretnék kialakítani a brigáddal. Nem­rég szerződést is kötöttünk. A vasárnapi városi sport­fesztiválra is meghívtuk a kollektívát. * Ez alatt a kislőtéren a brigád tagjai nagy lelkese­déssel magyarázták a lég­puska kezelését a gyerekek­nek. A váll helyett azonban még sokuknak a hónuk alá csúszott a tus, de beletalál­tak a táblába. Egy volt a lé­nyeg: sikerélményen keresz­tül megkedveltetni velük ezt a sportot. F. J. ISSN 0133.0012 Lassítani - nem lazítani! NEMRÉG hasonlítottuk össze az első félév termelési eredményeit a múlt év első félévének eredmé­nyeivel. Kiderült, hogy igazi fejlődés csak a villamosenergia-termelés­­ben és az építőanyagiparban volt. Az élelmiszeripar nagy­jából ugyanannyit állított elő, mint egy évvel koráb­ban, az ipar többi területén a termelés csökkent. Mivel pedig kevesebb termeléshez kevesebb importanyag kell, adósságállományunk növeke­dési üteme is jócskán lelas­sult, s ez jó dolog. Azon jár az eszem napok óta, nincs-e itt a lassítás kö­rül valami félreértés. Hiszen a növekedést kellett volna lassítani, nem pedig csökke­nésbe átmenni. A lassítást én úgy értelmezem, hogy annak főleg a belső átrendeződése az oka és indítéka. A vállala­tok nagy része kénytelen át­állni új termékekre, át kell csoportosítani gépeit, embe­reit, át kell rendeznie készle­teit, partneri kapcsolatait, ki­sebb beruházásokat kelll vé­geznie. Így átmenetieg nem jut annyi ereje a termelésne­velésre, mint korábban. Az árutermelés, a végső kibo­csátás növekedési üteme csökken, mert kicsit az utánpótlási vonalakkal, a háttérrel kell foglalkozni. Csökken a népgazdaságnak az a produktuma, amelyet bruttó termelési érték, illetve nemzeti jövedelem formájá­ban a statisztika évről évre többletként ki tud mutatni. ÚGY TŰNIK, sokan a „las­sítani” követelményt úgy ér­telmezték: hát ha nincs sok­kal többre szüksége a nép­gazdaságnak, akkor nem kell sokkal többet termelni. Kü­lönben is: az abszolút lét­számcsökkenéssel az ipar nagy részében akár három­­százalékos adómentes bérfej­lesztési keretet is el lehet ér­ni. Minek akkor a bérfejlesz­tési mutatót mindenáron nö­velni? Tudom, most is sok a bi­zonytalanság az új árképzési módok miatt A világpiac sem nyújt kellő támpontot, hiszen alig van olyan irány­zat, amihez igazodni lehetne. De azért — lássuk be — van hazai felvevő piac is. Van­nak hosszú távú megállapo­dásaink, biztos külső piaca­ink. Megvan a begyakorolt munkásgárda, a hatalmas gépi kapacitás. Úgy lassítani, hogy ezek kihasználtsága lé­nyegesen csökkenjen, nem célszerű. Ha egy vállalat úgy lassít, hogy nemcsak a termelése esőben, hanem a jövőt elő­készítő szervező, átrendező tevékenysége is, az nem lassít, hanem lazít. Az a népgazdaság, amely nem­csak a végső árukibocsátás növekedési ütemét fogja vissza, hanem az átrendező, előkészítő, igazodó tevé­kenység ütemét is, saját jö­vőjét teszi kockára. Most kell a gyártmányfej­lesztéseket elvégezni, új pi­acokat felkutatni, okos ár­munkát végezni, szerződé­seket előkészíteni, gépeket újra felszerszámozni, mun­kásokat átképezni, átcsopor­tosítani, elavult termékek helyére újakat keresni, egy­szóval sorainkat rendezni. Ez persze azzal jár, hogy a vállalat — kifelé — az ed­diginél kisebb mértékben képes teljesítményét növel­ni, hiszen a bevetett erő­többlet nagy része az átren­dezésre megy. Az képtelen­ség, hogy a teljesítménynö­vekedés is lelassul és az át­rendeződés is elmarad. NÉPGAZDASÁGUNKAT korábban évente mintegy 5 —6 százalékos növekedés jellemezte. Az elkövetkező néhány évben valószínűleg csak 3—4 százalékot mutat­hatnak ki a statisztikák. De ehhez társulnia kell a gyor­sabb fejlődés előkészítésé­nek is! DR. PIRITYI OTTÓ ­ 5 Terven felül 3603 autóbusz Hétfőn, több mint negyed­évvel a tervidőszak vége előtt teljesítette V. ötéves tervét az Ikarus Karosszé­ria- és Járműgyár. Az esz­tendő hátralevő három hó­napjában terven felül még mintegy 3600 autóbuszt ké­szítenek az Ikarusban kül­földi partnerek részére. Az­­elmúlt öt esztendőben — a IV. ötéves tervhez vi­szonyítva — közel 50 száza­lékkal több Ikarus autóbusz gördült le a gyártósorokról. A 60 ezer 850 busznak több mint a fele a Szovjetunió útjait, városait járja. 1975- ben még alig több mint tíz­ezer, 1980-ban már 13 ezer 800 autóbusz gyártása szere­pelt a tervekben. A termelés emelésére elsősorban a kor­szerű fényezőüzem munká­ba állítása, a BUDALAKK jó minőségű, gyorsan szára­dó festékének bevezetése, félautomata gépsorok üzem­be helyezése nyújtott lehe­tőséget. A korábbi 16 helyett 48 autóbusz készül el na­ponta az Ikarus budapesti és székesfehérvári gyárában Egyre több az olyan típus­­­család, amely azonos karos­széria-elemekből épül fel, biztosítva a gazdaságos, nagy sorozatok gyártását. (MTI)

Next