Csongrád Megyei Hírlap, 1981. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
Jóváhagyták a megye ötéves területfejlesztési tervét (Folytatás az 1. oldalról.) mikrokörzeti együttműködés tartalmasabbá vált. Az országosnál nagyobb mértékben Mint ismeretes, a megye mezőgazdaságának termelése az ötödik ötéves tervidőszakban az országos átlagnál nagyobb mértékben emelkedett, öt év alatt a termelés 16 százalékkal nőtt. A szántóföldi növénytermesztés az előző tervidőszak átlagához viszonyítva 15 százalékkal növekedett. Emelkedett a búzatermő terület, a homoki körzetben nőtt a rozsvetés, a kukoricatermelés növekvő aránya a hagyományos kukoricatermő körzetekben. Az átlagtermések növekedését kedvezően befolyásolta az új, korszerű fajták alkalmazása. Az osztály irányításával — az érdekelt társszervek, termelési rendszerek bevonásával — minden évben meghatározzák a vetőmag-előállítást, a fajtakiválasztás főbb irányait. Ennek eredménye például, hogy a rövid tenyészidejű kukoricák vetésterülete a tervidőszak első éveinek néhány százalékáról csaknem 130 százalékra növekedett, a búzatermesztésben általánossá vált az intenzív fajták termesztése, és megvalósult a kétévenkénti vetőmagcsere. A növénytermesztés eredményeihez hozzájárult a gyors, a veszteségmentes betakarítás, a kampánymunkák jó megszervezése. A belvízrendezés, a meliorációs munkák tervszerű megvalósítása érdekében közreműködött az osztály a megyei meliorációs koncepció elkészítésében. Koordinálják akiviteli és tervezési munkákat, és a megnövekedett támogatási pénzösszegek felhasználása tervszerűen történik. Gond viszont, hogy az öntözésre berendezett terület az elmúlt tervidőszak során mintegy 30 százalékkal csökkent. Az üzemi fejlesztések elmaradtak, a meglevő telepek és berendezések általában korszerűtlenek, nagy a kézimunka-igényük, s emiatt kihasználtságuk általában csak 60 százalékos. Az állattenyésztésben egyenletes és dinamikus fejlődés valósult meg. A termelésnövekedés öt év alatt csaknem húsz százalék, a tervezett 16 százalékkal szemben. A háztáji és kisegítő gazdaságok termelése számottevő; az összes mezőgazdasági termelésből 40—42 százalékkal részeseinek. Fő tevékenységű: az állattenyésztés, a ' ''éaságok termelése je’ / szerkezeti változáson rr.it keresztül. Az utóbbi években kialakították az integr ' hálózatot, a termelés irányítása, támogatása és felvásárlása szervezettebbé vált. A rr.f" ' élelmiszeripara fez elmúlt időszakban az országos állagot meghaladó mértékben fejlődött, de ennek üteme nem volt egyenletes: általában elmaradt a roerőwara-égi termelés fejlődésétől. Probléma, hogy a megyében — az intenzív kertészeti kultúrák magas aránya ellenére — nem jött létre hűtőipar; a konzervipar kaparás szűk és elavl. A Vd s me eredv történetű haszlag területek Ennek hatásán változott, a söléthaldonosok, a földhaszn, . walélete, javult a földek beművelése. E kötelezettségek teljesítésében nagy szerepük volt az elmúlt évben tartott határszemléknek, és az ezzel kapcsolatos tanácsi intézkedéseknek. Több év munkájának eredményeként a termelésből elvont területek pótlására 3 ezer hektárral növekedett a mezőgazdasági termelésbe bevont földterület. A tanyák száma tíz év alatt 30 ezer 500-ról 23 ezer 300-ra csökkent. Jelenleg 370 romos tanya lebontása, és mintegy ezer lebontott tanyahely termelésbe való visszaállítása a feladat. A romos tanyák felderítésében, lebontásában, termelésbe való visszaállításukban jó együttműködés alakult ki a mezőgazdasági üzemek, az építési és földhivatali szervek között. A hatodik ötéves tervidőszakban megyénkben a mezőgazdasági termelés 16—17 százalékos, az élelmiszeripari termelés 16—18 százalékos növelését kell elérni. Ez nem kis feladat. A gazdálkodó szervezeteknek rugalmasan kell alkalmazkodniuk a külgazdasági körülmények változásaihoz. Arra is fel kell készülni, hogy a termelés arányait esetleg módosítani szükséges. A gazdaságos export arányát, az áruk versenyképességét, minőségét és színvonalát is szükséges növelni. A mezőgazdasági nagyüzemekben olyan kiegészítő tevékenységeket célszerű fejleszteni, amelyek a mezőgazdasági termékek feldolgozását eredményezik, növelik a közvetlen értékesítés arányát, segítik a lakossági szolgáltatás bővülését. Az eddiginél is szervezettebb, összehangoltabb munkát igényel a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének szintentartása, illetve növelése. Foglalkozni szükséges a nagyüzemileg nem hasznosítható berendezések, — földterületek, állatférőhelyek, meddő olajkutak stb. — termelésbe vonásával is. A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának hatodik ötéves tervi feladatai — állapítja meg egyebek közt a megyei tanács határozatai magasabbak az országos átlagnál, amelyek teljesítése csak tervszerűbb, hatékonyabb munkával valósíthatók meg. Különösen fontos a termelési szerkezet adottságokhoz igazítása, az átlaghozamok ésszerű növelése, a meglévő termelési potenciál maradéktalan kihasználása. Jelentős tartalék a mezőgazdasági nagyüzemek termelési, gazdálkodási színvonalában tapasztalható indokolatlan különbségek csökkentése. E feladatok megvalósításában az emberi tényezők egyre inkább meghatározóak. Bírálat, észrevétel és javaslat Kiss István (Apátfalva) hozzászólásában hangsúlyozta: kedvező a tsz-ek számára, hogy közvetlenül a megyei tanács vb osztályához tartoznak. Javasolta, hogy az ellenőrzések során a lényegre koncentráljanak. Növeli a Termelői kedvet, hogy a felvásárló, a feldolgozó vállalat a tsz-ekkel közös érdekeltséget alakít ki. Szólt a továbbiakban a tanyák felszámolásának nehézségeiről. Dudás Kálmán (Üllés) rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelésben a minőség egyre inkább meghatározó. Felhívta a figyelmet arra, hogy néhány gyenge adottságú tsz-ben nem a termőföld, hanem inkább a vezetés gyengeségei dominálnak. Kifogásolta, hogy a KPM rendelete a házilag készlett szállítójárművek vizsgáztatását megnehezítette, s ez a kistermelők szállítási gondjait nagymértékben súlyosbítja. Ezen változtatni kellene. Dr. Czabarka János (Nagymágocs) a meliorációról szólva kijelentette: ennek eredménye növeli a termelési biztonságot. Ugyanakkor a Csanyteleken és Mindszenten tapasztalható felvásárlási gondok az ellenkező hatást eredményezik. .. Miért nem lehet ezeken változtatni, hiszen ezek a panaszok évről évre „viszszaköszönnek” ? Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese az osztály munkáját elemezve megállapította: javuló színvonalon látja el irányítóiszervező tevékenységét. Az eredmények mellett rámutatott azokra a tennivalókra, amelyek a mezőgazdaság irányítóira és szervezőire várnak. Regőczi István (Szeged) a ZÖLDÉRT gondjairól, a felvásárlási árak alakulásáról, a kereslet és a kínálat ki nem számíthatóságáról szólt. Mindezek nyilván a termelőket is érintik. Mészáros István (MÉM) elismerően szólt a mezőgazdasági osztály kezdeményezéseiről — például a mikrokörzetek kialakításában. Továbbá a földvédelemben, földhasznosításban tanúsított kezdeményezéseikről, majd néhány tennivalóra hívta fel a figyelmet. Molnár Imre (Tiszasziget) ugyancsak a szervezettebb ellenőrzéseket sürgette, majd a mérleghiányos tsz-ekről szólva az javasolta, hogy alaposabban, mélyrehatóan kellene ezek sorsát rendezni. Huszta Vince (Zákányszék) a kis gazdaságok tulajdonában lévő gépek használatát szabályzó rendeletek ésszerűtlenségével foglalkozott. A vitában elhangzottakra Szilágyi Ernő válaszolt, majd Szabó Sándor elmondotta: a megyei tanács jó áttekintést kapott a mezőgazdasági osztály munkájáról, a jövőben az a cél, hogy még hatékonyabban irányítson, minél több segítséget adjon a gazdaságoknak, természetesen azok önállóságát figyelembe véve. A helyi erőforrások hasznosításával Mint dr. Petrik István szóbeli kiegészítésében hangsúlyozta: a területfejlesztési terv keretjellegű gazdaságfejlesztési program. A megye VI. ötéves területfejlesztési célkitűzéseinek alapvető irányait, súlypontjait a népgazdaság egészére vonatkozó központi irányelvek és döntések határozzák meg. A terv alapvető célja, a megye erőforrásainak célszerű hasznosításával, a társadalmi termelés hatékonyságának növelésével elősegíteni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását, megőrizni az életszínvonal eddig elért eredményeit, és javítani az életkörülményeket. A megyei tanács egyebek közt megállapította: az V. ötéves tervben elért eredmények kellő megalapozottságot nyújtanak a megye VI. ötéves területfejlesztési terv javaslatához. A VI. ötéves területfejlesztési terv megvalósítása során a gazdasági tevékenység egészét tekintve még eredményeseb Tanácsi testületi ülésekről jelentjük be, szükséges koordinálni az ágazati és a területi feladatokat. Ugyanis a területfejlesztési terv megvalósítása a tanácsok és a gazdálkodó szervek együttes feladata. Arra kell törekedni, hogy a helyi adottságok, a sajátosságok legcélszerűbben hasznosuljanak, az együttműködés tovább erősödjön. A termelés minden területén a tevékenység intenzív jellegét célszerű erősíteni. Nagy figyelmet szükséges fordítani a tartalékok feltárására. A beruházások tervszerű és maradéktalan megvalósítása érdekében biztosítani kell a színvonalas műszaki és gazdasági előkészítést, valamint az előirányzott ráfordítások betartását. A közösségi létesítmények megvalósítása során előnyben részesíteni az olcsóbb eljárásokat, s azokat a terveket, amelyek a többcélú felhasználást lehetővé teszik. A területfejlesztési tervjavaslat kidolgozásához a gazdálkodó szervek, főleg az iparvállalatok nem tudtak végleges információkat adni, ezért a terv kiegészítésre szorul majd, a végleges adatok alapján. E témához elsőnek dr. Kakuszi László szólt hozzá, tolmácsolva a tanács tervgazdasági bizottságának véleményét. Egyebek közt hangsúlyozta: szükséges a tartalékok kiaknázása, az export dinamikus növelése, az életszínvonal megtartása, a jogos lakossági igények kielégítése. Megyénkben a minőségre való törekvés mellett mennyiségi feladatok is vannak, egyebek közt a mezőgazdaságban. Ezek nem kis erőfeszítést igényelnek. Vecseri József (Szentes) a termálkutak hasznosítását, az üres lakások bérbeadását sürgette, valamint a szentesi sörgyár és a postaépület ügyének napirenden tartását kérte a tanácstól. Martonosi Andrásné (Hódmezővásárhely) az energiatakarékossági program végrehajtását akadályozó tényezőkre hívta fel a figyelmet: kevés a jól képzett energetikus, mégis csak Budapesten szerveznek részükre tanfolyamot... Javasolta, hogy Szegeden is szervezzék meg. Szabó Sándor elnöki öszszefoglalójában kitért arra, hogy a területfejlesztési tervet ki kell egészíteni, mivel a vállalatok nem tudtak megfelelő információt adni. zömmel csak elképzeléseiket juttatták el a tanácshoz. Vecseri József kérésével kapcsolatban elmondotta: Szentes telefongondjainak enyhítése érdekében a postával megegyezésre jutottak, a sörgyár megépítése viszont nem szerepel a VI. ötéves terv feladatai között. A termálkutak hasznosítását pedig igen sok akadály nehezíti, melyek leküzdése csak a központi szervek segítségével lehetséges. B. GY. SZERDA, 1981. JÚLIUS 1 - Munkastílus és munkarendelést tartott a KISZ Központi Bizottsága Kedden ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán újjáválasztott Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett és felszólalt Baranyai Tibor, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetője. A testület meghallgatta Fejti György első titkártájékoztatóját az MSZMP KB június 18-i üléséről, majd Nyitrai Istvánnak, a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és elfogadta a Központi Bizottság munkastílusára és munkarendjére vonatkozó javaslatot. A Központi Bizottság elfogadta a második félévre vonatkozó munkatervét. Megállapította továbbá, hogy a július 20—26. között hazánkban megrendezendő III magyar—szovjet ifjúsági barátsági fesztivált nagy várakozás előzi meg. A Központi Bizottság személyi kérdéseket is tárgyalt. Mivel az MSZMP budapesti V. kerületi bizottsága első titkárává választotta Szűcs Istvánnét, a KISZ KB érdemei elismerése mellett felmentette intéző bizottsági, titkársági és KB-tagsága alól, és egyetértett azzal, hogy a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa felmentse az úttörőszövetség főtitkári tisztéből. A Központi Bizottság Varga Lászlót felmentette KB titkári funkciójából és javasolta a MUSZOT-nak, hogy válassza meg az úttörőszövetség főtitkárává. Varga- Sabján Lászlót, a KB tagját, a KISZ Baranya megyei Bizottságának első titkárát a testület megválasztotta az intéző bizottság és a titkárság tagjává, a KB titkárává. Kedden ugyancsak ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetségének Országos Tanácsa. Molnárné Kozma Erzsébet, az úttörőszövetség titkára tartott tájékoztatót a KISZ X. kongresszusáról, az útörőszövetség ezzel kapcsolatos feladatairól. A tanács — érdemei elismerése mellett — felmentette Szűcs Istvánnét, és Varga Lászlót megválasztotta a MUSZ országos tanácsads elnöksége tagjának, az úttörőszövetség főtitkárának. Érdemei elismerése mellett felmentette Feith Bencét titkári funkciójából, az országos tanácsi és elnökségi tagságából. Haraszti Istvánt megválasztotta az országos tanács és az elnökség tagjának, s az úttörőszövetség titkárának. Tsz-kölcsön — országos támogatási alapból Országos kölcsönös támogatási alapot létesítettek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek — erről döntöttek hétfőn a gazdaságok küldöttei a TOT székházában tartott értekezleten. Az alapból a beruházásokhoz, vagy az átmeneti pénzügyi nehézségek áthidalásához kaphatnak a tagok kedvező feltételek mellett két-három éven belül visszafizetendő kölcsönt. Korábban a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek már volt kölcsönös támogatási alapja, ennek anyagi fedezetét a belépő tagok tartalékalapjainak meghatározott részéből teremtették meg. Tavaly a termelőszövetkezeteknek 80 százalékatagja volt az alapoknak, amelyek összességében 1 milliárd forinttal gazdálkodva fokozták tagjaik anyagi biztonságát. E területi szervezeti rendszernek azonban hátránya volt, hogy hatásköre viszonylag szűk területre korlátozódott. Az országos alap éppen e fogyatékosság megszüntetését szolgálja, hatékonyabb segítséget nyújtva a tagoknak. Elősegítik a szövetkezeti mozgalom egységessé válását is, hiszen a tagok még inkább megismerik a távolabbi vidékeken gazdálkodó termelőszövetkezetek munkáját, körülményeit és terveit is. Az országos alap anyagi fedezetét az önkéntesen belépő területi alapok összegének 20 százaléka alkotja. Tehát a területi alapokat is fenntartják. (Eddig 21 területi szövetség csatlakozott az országos alaptagsághoz. Az indulóösszeg: 100 millió forint.). A tervek szerint 1985- ig 250—300 millió forinttal gazdálkodnak majd központilag. A kölcsönök odaítéléséről az intéző bizottság elnöke és a területi elv szerint választott öt tagja dönt. A működési szabályzat szerint 10 éven belül minden területi alap legalább hozzájárulásának megfelelő mértékben részesül az országos alapból. Eredményes fejlődés Szegváron Tegnap, kedden délután Pokorny János vezetésével ülést tartott Szegvár nagyközség tanácsa, melyen jelen volt dr Faludi István, a szentesi járási hivatal elnökhelyettese, dr. Molnár László, Szentes városi-járási vezető ügyész és Komlós János. Szentes városi-járási Rendőrkapitányság képviseletében. A tanács megvitatta az ötéves terv pénzügyi gazdálkodásáról szóló beszámolót. A jelentés alapján az állapíthatta meg: a tervidőszak alatt jelentősen fejlődött az alapellátás színvonala. Javult a gyermekintézmények hálózata és felszereltsége. A tervidőszak végére felépült egy nyolclakásos lakóház, s további nyolclakásos épület alapozása is megtörtént. Közel 200 közvilágítási lámpa, 15 kilométer járda, 8,7 kilométer szilárd burkolatú út, 600 négyzetméteres ABC-áruház, valamint töngevízmű épült a nagyközségben az elmúlt öt évben. Ehhez hozzájárult a lakosság több mint 26 millió forint értéket kifejező társadalmi munkája. Berezvai János a víztorony körülkerítésére és parkosítására tett javaslatot. Hevesi István, a számvizsgáló bizottság elnöke elmondta: a tervszerű gazdálkodás eredményesen szolgálta a község előrehaladását. Tóth László feltetette, hogy mint országgyűlési képviselőnek is módjában áll összehasonlítani Szerván helyzetét más nagyközségével. Megállapítása: átgondolt a fejlesztés. Marton Pálné az utcák tisztításának lehetőségeiről beszélt. Pusztai János pedig a játszóterek gondozása érdekében kért szót Dr. Faludi István megállapította, hogy a bevételek és a felhasználások összege a járási átlagot túlhaladta, a kitűzött feladatok többsége megvalósult. A társadalmi munka egy főre jutó értéke — 4376 forint — járási viszonylatban is kiemelkedő. Következő napirendi pontként a VI. ötéves pénzügyi tervet tárgyalta a tanács. A mérsékelt fejlesztés mellett a szintentartás jellemzi a tervidőszakot. Folytatják a megkezdett 16 célcsoportos beruházású lakás építését Új beruházásként szerepel egy négytantermes iskola, valamint a — társadalmi munkával kezdeményezett —tornaterem felépítése Figyelmet fordítanak új házhelyek kialakítására. Hozzászólásában Szabó G. László, a megyei, tanács elnökhelyettese elmondta: a takarékos, célratörő, rangsoroló gazdálkodást kell előtérbe helyezni. Felhívta a figyelmet a lakossági társadalmi munka még nagyobb szükségességére. — az alapellátásban Ezután beszámoló hangzott el a közrend és közbiztonság helyzetéről. Megállapították, hogy a gazdasági szervek nagy figyelmet fordítanak és konkrét intézkedéseket is tesznek a társadalmi tulajdon védelmére. Kiemelkedő az önkéntes rendőrök tevékenysége. A tanácsülésen Szabó G. László a Csongrád megyei településfejlesztési versenyben elért első helyezéséért elismerő oklevelet adott át Szegvárbank.község lakosságának. Pokorny Tános tanácselnök a községelesztés érdekében kifejtett kiemelkedő társadalmi munkáért oklevelet adott át a Puskin Tsz. a Háziipari Szövetkezet, a Kendergyár, a Járási Vegyesipari Szövetkezet képviselőinek, valamint Berezvai Jánosnak, Pataki Józsefnek, Vigh Pálnak és Vigh Károlynaak. (serfőző) 3