Csongrád Megyei Hírlap, 1981. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-01 / 179. szám
Mikrobiológusok nemzetközi tanácskozása Négynapos tanácskozás után pénteken, Budapesten véget ért az élesztőgombák kutatásával foglalkozó magyar, csehszlovák és NDK-beli mikrobiológusok nemzetközi kongresszusa, amelyet a Kertészeti Egyetemen rendeztek meg. A három ország mintegy 80 orvosa, elméleti szakembere, élelmiszervegyésze az élesztők genetikai, biokémiai, biotechnikai és ökológiai tulajdonságaival kapcsolatos kutatásokról, gyakorlati tapasztalatokról tanácskozott. Az élesztőgombák — miként hazai szakemberek az MTI tudósítójának a kongresszus zárásakor elmondták — ma is nélkülözhetetlenek. Sokféle emberi táplálék és gyógyszer, valamint az alkoholok előállítása, továbbá az állatok takarmányozása is egyre kiterjedtebben igényli az élesztő alkalmazását, illetve a gyakorlati eredmények megismerését. Elhangzott a kongresszuson, hogy a világ kőolajkészleteinek csökkenésével az élesztők szerepe tovább nő, felhasználásukkal ugyanis olcsóbb energiaforrás állítható elő. Elismerő véleménnyel fogadták a kongresszus résztvevői a szegedi József Attila Tudományegyetem mikrobiológiai tanszékének azt a bejelentett eredményét, hogy enzimek segítségével eltávolították mikroszkópos gombák, köztük fonalas- és kenészgombák sejtfalát úgy, hogy a sejtmembrán sértetlen maradt. A külső védőrétegüktől megfosztott sejteket fizikai—kémiai úton fuzionáltatták, s így egyesült a fúzióban részt vevő sejtek genetikai állománya. Ezen eljárásnak abban van a jelentősége, hogy így olyan hibridsejtek hozhatók létre, amelyek az előre „megtervezett” tulajdonságokat hordozzák. A fúziós kísérletek, illetve eredmények fontosságát növeli az a tény, hogy ilyenformán mérsékelt égövi klimatikus viszonyok között is belátható időn belül gazdaságossá tehető az alkohol előállítása, s így az a jövőben alternatív energiaforrásként is szerepelhet. Bordás Ernőre emlékezünk Valószínűleg még sokan emlékeznek a vásárhelyi volt Somogyi Tsz tagjai közül Bordás Ernőre, aki még akkor is dolgozott a közös gazdaságban, amikor már 70 éves is elmúlt. A munkásmozgalom több mint hat évtizeden át hűséges közkatonája kilencven évvel ezelőtt, 1891. augusztus 1-én született Hódmezővásárhelyen. Kubikos családban született, maga földmunkás, napszámos volt. Közismert, hogy a városban igen korán, már a múlt század kilencvenes éveiben, Bordás Ernő gyermekkorában, igen jelentős volt a földmunkás-kubikos mozgalom. Elég, ha Szántó Kovács János nevét említjük. A nincstelen napszámos már 1910-ben — 19 éves korában — bizalmi lett a földmunkások szakszervezetében. Feltehetően már azt megelőzően is részt vett a mozgalomban. Hamarosan következett a Világháború, és a végén a Tanácsköztársaság, amelynek védelmében ő is vöröskatona volt. A Szociáldemokrata Pártnak 1920-tól volt tagja. Lelkiismeretesen elvégzett minden pártmunkát, amit rábíztak. Természetes, hogy a felszabadulás után a Magyar Kommunista Párt tagja lett. Kardos Jánossal, Égető Ernővel, Sebők Imrével és másokkal 1948. október 1-én megalakították a Somogyi Termelőszövetkezetet. Akkor még egyáltalán nem volt általános a tsz-mozgalom. Úttörőként, az elsők között próbálkoztak a közös gazdálkodással, a város határában — gépek, felszerelés nélkül. Kevés volt a vetőmag, kevés volt az állat, csak hitük, akaratuk, munkakészségük volt az új élethez. Bordás Ernő hamarosan az ellenőrző bizottság elnöke lett. Jegyzőkönyvek tanúsága szerint, munkatervet állítottak össze. Komlósi Sámuel, Pintér Mihály, Sajó Pál és Molnár Sándorné írták még alá. Ennek alapján dolgoztak. Lehet, hogy Bordás Ernő nem tudott volna előadást tartani tudományos terminológiákkal az „enyém” és a „mienk” tudatról, de rendkívül határozottan és erélyesen védte a közös vagyont. Saját kezével írt jegyzőkönyv tanúskodik arról, hogy személyesen járt el és megfizettette a kárt azzal a tsz-taggal, akinek az állatai lelegelték a közös egyik területét. Az általa vezetett fegyelmi bizottság nagyon komolyan lépett fel azokkal szemben is, akik ittasság miatt vétettek a munkafegyelem ellen. A Somogyi Tsz 1968-ban egyesült a Szántó Kovács, a Vörös Lobogó és a Vörös Hajnal termelőszövetkezetekkel. Az akkor már 77 éves Bordás Ernő az egyesült tsz ellenőrző bizottságának is tagja lett. Szűcs, Zoltán, Búzás István, Dura Péter és Dura János tsz-tagokkal együtt, leltárellenőrök voltak — vigyáztak a közösség vagyonára. Dolgozott, szinte 1975. november 15-én bekövetkezett haláláig. Sem az írásos dokumentumok között, sem a visszaemlékezésekben nem találtam nyomát annak, hogy — mai szóhasználattal — vezető pozíciót töltött volna be. Sok anyagot, találtam viszont, amely bizonyítja becsületes munkáját a szocializmusért és a már kivívott szocializmus védelmében. Egyszerűen közkatona volt. Olyan, akik sokaságának köszönhetők eredményeink, jelenünk. Megérdemli, hogy őszinte tisztelettel emlékezzünk meg róla születésének kilencvenedik évfordulóján. MAYER GYULÁNÉ Eitkitalalaréte tarlÓfOCIÉS - CSÉSZÉICSttdteoteclinioep A szalma megsemmisítését továbbra is MÉM-rendelet tiltja Befejeződtek a nyári gabonabetakarítási munkák és sok helyen már hozzákezdtek a talaj őszi előkészítéséhez. Ez utóbbinak részét képezi a tarlóégetés is, amelyet azonban csak akkor szabad végezni, ha az növényvédelmi szempontból feltétlenül szükséges. Mivel a tarlóégetés közismerten tűzveszélyes, ezért az erre vonatkozó szabályok betartása feltétlenül indokolt. Mint a megyei tűzoltó-parancsnokságon közölték, tarlóégetést csak szakaszosan szabad végezni, egyszerre legfeljebb 20 hektár nagyságú területen. Az égetésre kerülő egységeket legalább két méter szélességű védőszántással kell egymástól elválasztani, magát az égetést viszont csak szélcsendes időben szabad elvégezni. E munkákra csak az arra jogosult vezető adhat engedélyt, írásban. Az égetés során olyan műszaki felszerelést kell biztosítani — például ekével felszerelt traktort —, amelynek segítségével a lángok továbbterjedését szükség esetén meg tudják akadályozni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium jelenleg is érvényben levő rendelkezése szerint az aratás után visszamaradt szalmát nem szabad elégetni. Pedig, mint a makói Lenin Tsz Rákosi út melletti tábláján készített felvételünk ,mutatja ,ilyen is megtörtént már az idén. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az állattartás gazdaságosságának fokozására energiatakarékos technológiát és olcsó istállótípust fejlesztett ki partnereinek az Iparszerű Sertéstartó Termelőszövetkezetek Közös Vállalkozása. Jelenleg 25 üzemben már az új típusú istállóban tartják a sertést. Az eredmények kedvezőek; az egy kilogramm hús előállítására fordított közvetlen energiaköltségek átlagban három forinttal csökkentek, vagyis háromnegyed részük megtakarítható. Az új technológia kialakítói a korábbinál körültekintőbben vették figyelembe az állat biológiai adottságait. Bebizonyosodott, hogy a sertés csupán növendékkorban, a 30 kilogrammos súly eléréséig igényli a fűtött istállót, márpedig eddig a hizlaldát, ahol a korosabb állatokat tartják is fűtötték, lényegében feleslegesen. Az ISV — ahová a nagyüzemi sertéstartók kétharmada tartozik — új típusú hizlalóistállójában már nincs fűtés. Az új technológia bevezetésével a már meglévő a kívántnál nagyobb komfortot adó költséges hizlalóistállók sem vesznek kárba. Ezeket ellető- és nevelőistállóvá alakítják át. Az idén az ISV szakmai irányításával mintegy 80 üzem tér át az olcsóbb tartásra, s alakítja ki az energiatakarékos istállókat. Az új energiatakarékos technológia iránt külföldről is érdeklődnek. SZOMBAT, 19SL AUGUSZTUS ) Reálisak a kitűzött gazdaságpolitikai célok Ülést tartott a vásárhelyi városi pártbizottság Az 1981. évi gazdaságpolitikai feladatok első félévi teljesítésének áttekintését tűzte napirendre tegnap, július 31-én tartott ülésén a vásárhelyi városi pártbizottság. A testület tanácskozását dr. Szalontai József, a pártbizottság első titkára vezette. A jelentés szerint a gazdálkodó egységek pártszervei ésszervezetei, a folyamatos és rendszeres ellenőrző tevékenység mellett, a fél év során már mindenütt beszámoltatták a termelőegységek vezetőit a feladatok időarányos teljesítéséről, és meghatározták a további feladatokat is. Tapasztalható volt, hogy a szakszervezeti agitációs és propagandamunkában is az elmúlt hónapokban előtérbe került a napi gazdaságpolitikai tennivalók magyarázata. Tervek és végrehajtásuk A gazdasági szervezetek mindegyike elkészítette a hatodik ötéves tervét, jól követve a gazdaságpolitikai célkitűzéseket. A tervezés korábbiaktól eltérő vonása a nyitottság és néhány helyen (HODGÉP, METRIPOND, Vörös Csillag Tsz) több alternatívában készített program. A tervjavaslatokat mindenütt a megfelelő fórumokon is megvitatták, és a módosítások után elfogadták. A városfejlesztés első félévi fő feladata az előző évről áthúzódott beruházások befejezése volt. Beszámoltatások alkalmával, másrészt a helyszínen is meggyőződtek a város vezető pártszervei arról, hogy e fő városfejlesztési feladatokat végrehajtották (Kistópart utcai lakótelepen 425 lakás, a városközpontban 100 helyes óvoda, a Kertvárosban 100 személyes bölcsőde építése és átadása, az új mentőállomás stb.). Befejezés előtt áll a kertvárosi ABC építése, úgy tűnik, augusztusban megnyílhat. Lényegében befejezték a Tóalj utcai tömbfűtőmű építését is, a DÉLÉP rövidesen átadja rendeltetésének. Tények, adatok... Az ipari üzemekben a termelési szerkezet lényeges átalakítására nem került sor az első félévben. Néhány helyen a termékszerkezetet korszerűsítették és a választékot bővítették (porcelángyár, vas- és fémipari szövetkezet, Elektrofém Isz). A HÓDGÉP-nél azonban jelentős termelésiszerkezet-átalakítást jelent a mini utánfutókocsik gyártása (ez évben 6 ezer darab) és a mérleghidak szerkezetelemeinek gyártása. Az ipari szervezetek termelésének műszaki-technikai megalapozottságát és a gyártmányok minőségét és mennyiségét a testület jónak ítélte meg, de az anyagellátás minősége kifogásolható. A város iparának bruttó termelési értéke több mint 13 százalékkal haladja meg a bázist, de — elszámolási lemaradások mgiatt — 6,5 százalékkal alacsonyabb a tervezettnél. Az ipari üzemek mérleg szerinti eredménye, illetve az elszámolás alapjául szolgáló nyereség jelentősen növekedett Vásárhelyen az első félévben. Szakterületenként: Az építőipari vállalatok ez évi kapacitása kitöltött. A Közúti Építő Vállalatnál javult a tervszerűség, csökkent a hiánypótlási előírások száma, minőségi kifogás nem merült fel velük szemben. Javult az átfutási idő és a termelékenység, a termelés és az árbevétel ütemessége megfelelő. A CSOMIÉP a termelési tervét időarányosan alapvetően teljesítette, de a tervezett létszámbővítést nem tudta megvalósítani. A vállalkozási politika megalapozottabb, a korábbiakhoz képest csökkent a szerződésmódosítások száma. Javítani kell azonban a munkafegyelmet, és a technológiát, korszerűsíteni kell a vállalatnál. A Volán 10. sz. Vállalat hódmezővásárhelyi üzemegysége a féléves bevételi tervét a bázishoz viszonyítva 8,5 százalékkal növelte, ez megfelelt a tervezettnek. A város tömegközlekedését alapvetően megoldották. Betakarítás: 13 nap alatt A testület a mezőgazdasági nagyüzemekben az esztendő gazdasági megalapozását sikeresnek ítélte meg. A hosszan tartó szárazság miatt azonban a kalászosok terméshozamai csökkentek. Az idén a vásárhelyi szántóterület 40 százalékán termeltek búzát, árpát pedig 653 hektáron. A kalászosok betakarítását az üzemek 13 munkanap alatt végezték el az idén. Egy-egy betakarítógépre átlag 95—105 hektár terület jutott. A felvásárlás zavartalan volt. Vásárhelyen az idén a múlt évinél nagyobb területen termelnek cukorrépát, és 36 százalékkal növelték a kender termőterületét is. De csökkent a napraforgó terület. E növények tervezett hozamai várhatóan elérhetők. Az áru- és hibrid kukorica vetésterületén a növények fejlettségi állapota megfelelő. Fejlődött az állattenyésztés is: a kocaállomány kivételével nőtt az átlagos állatlétszám, az értékesített sertéshús mennyisége azonban 18,5 százalékkal magasabb a bázisnál. Ugyancsak növekedett a baromfihús menynyisége is. A gazdaságok tovább folytatták a felszíni belvízrendezést és a talajjavítást. Az áruellátásról A lakossági áruellátással kapcsolatban a testület megállapította, hogy alapvető élelmiszerekből folyamatos volt az ellátás, az igényeket kielégítették. Déligyümölcsből az ellátás egész fél évben akadozott, sörök közül, a Kőbányáin kívül, esetenként az import palackos sörök is hiányoztak. A ruházati hiánycikkek száma nem változott. Még mindig nincs elegendő harisnya és harisnyanadrág; hiánycikk a pamut fehérnemű, valamint egyes méretek a gyermekcipőből. A vegyes iparcikk áruválasztéka mennyiségben és összetételben jobb, mint az előző évben volt. Hiánycikk a Simson és a Babetta motorkerékpár; a városban nem kaphatók elemes bútorok, és rendkívül hiányos volt az irodai papíráru- és vasszegellátás. Összegezve, a pártbizottság megállapította, hogy az év első felében a kitűzött célok időarányos teljesítése közel a tervezettnek megfelelően alakult Vásárhelyen. A néhány vállalatnál tapasztalt elmaradást az év végéig pótolni lehet. Várhatóan a város gazdaságának egész tevékenysége éves szinten megfelelően alakul majd. További tennivalók A gyorsabb előrehaladás érdekében a továbbiakban javítani kell a gazdaságra irányuló szervező és ellenőrző munkát. Fontos politikai feladat, hogy tovább erősödjön az új követelményeket megértő szemlélet. A hatékonyság növelésében vannak még további tartalékok — hangsúlyozta a testület —, de azok feltárásáért a gazdasági egységek vezetői részéről intézkedéseket kell tenni. A mezőgazdaságban a további betakarítási munkák időbeni és veszteségmentes elvégzésére kell nagy figyelmet fordítani. Tovább kell szélesíteni az olcsó takarmányozási eljárásokat, nagy figyelmet fordítva a melléktermékek felhasználására. Tovább kell szélesíteni a mezőgazdasági üzemek közötti együttműködést. Hatékony intézkedésekkel meg kell oldani a kereskedelmi ellátás további javítását, a város lakosságának megfelelő árualapokkal történő ellátását. Végül: minden munkahelyen nagyon körültekintően kell megoldani az ötnapos munkahétre történő átállást — hangsúlyozta a városi pártbizottság összefoglalója. Az írásos jelentéshez Sugár József, a pártbizottság osztályvezetője, a téma előadója fűzött szóbeli kiegészítést. A vitában felszólaltak és véleményt mondtak a pártbizottság következő tagjai: Kispál György kovács (tangazdaság), Oravecz Mihályné (porcelángyár), Nyámádi Gábor, a HÖDGÉP igazgatója, Tóth Zsuzsanna szülésznő (kórház), Mári József, a Dózsa Tsz elnöke, Olajos József (mérleggyár) és dr. Drávucz Mihály rendőr alezredes, a városi kapitányság vezetője A kiegészítéseket dr. Szalontai József foglalta össze. Az előterjesztett jelentést — a vitában elhangzott kiegészítésekkel — a pártbizottság elfogadta. A továbbiakban a végrehajtó bizottság 1981. évi második félévi munkatervéről előterjesztett javaslatot vitatta meg és fogadta el a testület. 3