Csongrád Megyei Hírlap, 1981. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
SZEGEDEN, a Móra Ferenc Múzeum állandó kiállításai: Ember és környezete; Csongrád megyei parasztbútorok és -viseletek; Szegedi galéria; Lucs-gyűjtemény; Hunok, avarok, magyarok; a szegedi kovács- és lakatosmesterség 200 évét átfogó „Vasvirágok”; Móra-emlékszoba. A képtárban a Szegedi Nyári Tárlat várja a képzőművészet kedvelőit. A múzeum kupolájában Markolt György és Orr Lajos szobrászművészek anyagaiból rendeztek kiállítást. A Szegedi Várban Szeged múltja, jelene, jövője című várostörténeti anyag tekinthető meg. A Bartók Béla Művelődési Központban a Fotóklubok 17. szegedi szalonja, valamint Cser László fotókiállítása látható. Vasárnap délelőtt 10 órakor kezdődik a dorozsmai népzenei találkozó és népművészeti vásár a kiskundorozsmai szélmalomnál. A Somogyi-könyvtárban a 18—20. századi magyar szépirodalmi alkotások könyvművészetileg jelentős kiadóit mutatja be kiállítás. SZENTESEN, a Fő téri kisgalériában a Képzőművészeti Főiskola végzős növendékeinek a kiállítása látható. Az Ifjúsági és Művelődési Házban szombaton délelőtt 11 órakor kezdődik a mesemozi műsora. Este 7-től 11 óráig a Kakuszi-diszkóra várják a fiatalokat. A földszinti klubteremben tekinthető meg a kulturális plakátok kiállítása. A Művelődési Házban vasárnap 19 órakor kezdődik a tánctanfolyam vizsgabálja. A Koszta József Múzeum állandó kiállításai: Irániak és germánok a Dél-Alföldön; Koszta-tárlat; Szentes népművészete. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYEN, a Tornyai János Múzeum emeleti termében Lacza Márta és Dékány Ágoston grafikusművészek kiállítását láthatják az érdeklődők. A Medgyessy-teremben Házak és emberek címmel dr. Spissák Lajos fotói láthatók. A Tornyai—Medgyessy állandó kiállítás a Petőfi Művelődési Központ második emeleti kiállítótermében tart nyitva. A csúcsi fazekasház és a kopáncsi tanyamúzeum délután 1 órától 5 óráig várja a látogatókat A Németh László-emlékszoba, a Tanácsköztársaság téren, naponta déli 12 órától délután 4 óráig tart nyitva. Country — fiataloknak a címe Várkonyi Eszter és Savanya István műsorának, amellyel 7-én, pénteken délután fél 3-kor megkezdődött a METRIPOND—Vasas Művelődési Ház hét végi programja. Szombaton este 6 órakor indul a Szabó-diszkó, a 10 órakor kezdődő éjszakai filmvetítésen pedig a Goodbye és Ámen című alkotást nézhetik meg az érdeklődők. MAKÓN, augusztus 8-án, szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik az úttörőmozi az Úttörőház dísztermében. Ez alkalommal a Cimborák című ifjúsági film első részét vetítik. Este 8-kor a művelődési központban a Lézer zenekar közreműködésével lesz bál. A kiállítóteremben a nagyatádi nemzetközi faszobrász alkotótelep munkáit tekinthetik meg az érdeklődők, délelőtt 10- től este 6 óráig. Vasárnap vizsgabállal zárul a nyári tánciskola. A 20 órakor kezdődő táncest zenéjét a Melody Combo együttes szolgáltatja. CSONGRÁDON, a Kossuth Művelődési Központban a csongrádi művésztelep alkotóinak kollektív kiállítása tekinthető meg augusztus 23-ig, naponta 10—20 óráig. Szombaton reggel 8 órakor a veterán autók és motorkerékpárok akadályversenyét indítják a városból Kiskunfélegyháza irányába. Délután 4 órakor a sporttelepen rendezik meg a veterán járművek gálabemutatóját. A műsorban közreműködik a Bergendi- és a Bojtorján együttes, valamint neves humoristák és táncdalénekesek. Vasárnap reggel 8 órakor a veterán járművek Coca-cola rallye-jét indítják Tiszakécskére. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete reggel 8 órai kezdettel a sporttelep labdarúgó gyakorló pályáján tenyészszemlét és törzskönyvezést rendez. 11 órakor és 14 órakor munkakutya-bemutatót és ügyességi versenyt bonyolítanak le. A programot kutyaszépségverseny és egész napos kutyavásár teszi teljessé. Délelőtt 10-től este 8 óráig tart az Ifjúság téri parkban a népi és iparművészeti vásár. Délután 3 órakor az Ifjúság téri szabadtéri színpadon a 100 Folk Celsius együttes ad műsort gyermekeknek. Az Ifjúsági Házban 16 órakor karatebemutatót tartanak. Ismét az Ifjúság téri szabadtéri színpadon 18 órai kezdettel folklórműsor következik. Először a művelődési központ Röpülj pávaköre ad elő tiszai dalokat és népdalokat. Utána a csongrádi szövetkezetek Alföld néptáncegyüttese lép fel. Kíséri a Csobolyó zenekar. A műsort táncház követi. A TELEVÍZIÓ szombaton délután (egyes, 16.55) sugározza a „Fenn laktunk a domb tetején” című dokumentumfilmjét, amelynek főszereplője egy tizenötéves cigánylány. Jónás Judit az országos vers- és prózamondó versenyekben igen szép eredményeket ért el, a filmben arról beszél, miért nem tartozik az úgynevezett hátrányos helyzetű gyerekek közé, hogyan értek el az életben, a munkában eredményeket szülei és ő, maga. A RADIO műsoraiból a szombaton 13 órakor a Kossuth adón kezdődő adásra hívjuk fel a figyelmet: Életem címmel dokumentum rádiójáték hangzik el Marlene Dietrich önéletrajzi regénye nyomán. A neves filmsztárt Kállai Ilona személyesíti meg, Marlene Dietrich változatos életének az az időszaka elevenedik meg a műsorban, amikor a Kék angyal sikere után: irány Amerika, Hollywood. Egyik film a másik után következik, siker -siker után. Hitler hívja vissza: ön a német film királynője lehet! De Marlene ehelyett Roosevelt elnök rendelkezésére áll: Amerikában, majd az európai hadszíntéren, sokszor az első vonalban lép fel. A győzelem után viszont az ilyen érdemek gyorsan elhalványulnak. Programajánlatunk hét végére 4 Úttörők Balatonszárszón A Csongrád megyei tanács balatonszárszói központi úttörőtáborában 10 nappal ezelőtt 180 magyar és külföldi pajtás kezdte meg pihenését. A Csongrád megyeiek mellett három országból — a Szovjetunióból, Jugoszláviából és Romániából — érkezett gyerekek nagyon hamar rátaláltak a „közös nyelvre”, saját készítésű kis szótárak, rajzok, no meg a kézzel-lábbal mutogatás útján gyorsan megértették egymást. A táborlakók, ha játékosan is, kihasználták szabad idejüket Tanulták egymás szavait, játékait, harmonikaszó mellett együtt járták a kólót, a perenyicát, az ugrós táncot és a szovjet dalos közjátékot. A magyar napra a három vendéglátó csoport — a szegvári, a mindszenti Dózsatelepi és Központi általános iskola — készült fel. Délelőtt csereberevásár jelentett eseményt a nyakkendő- és ajándékgyűjtőknek. A szegvári gyerekek csalogatták a vásárba tánccal, rigmusokkal, zenével a többieket. A vásár eseményei is teli voltak színes eseményekkel. Így a Csicseri kocsmában mindenki annyi csicseri szörpöt ihatott, amenynyi jólesett; volt számolni és táncolni tudó „szamár”; aki kérte, az megtanulhatott gatyamadzagot szőni vagy éppen lerajzoltathatta magát. Este táncos-dalos programmal köszöntötték a vendégeket, majd Magyari Imre vezetésével invitálták táncházba a táborlakókat A szovjet, román és jugoszláv estek ugyancsak izzó hangulatát a többiek szűnni nem akaró tapsa jelezte. A külföldiek táncaik, dalaik segítségével adtak ízelítőt népeik, hazájuk gyermekeinek szokásairól. Természetesen maradt idő fürdőzésre, kirándulásra, hajókázásra, vitorlázásra is. Megismerték a gyerekek a tábor környékét és meglátogatták Tihanyt, Keszthelyt, Hévízt, Nagyvázsonyt, Veszprémet is. Mindemellett számos játékos program tette a Balatonszárszón töltött időt színesebbé, s így az úttörők már valóban csak azt vették észre, elérkezett a táborzárás a nemzetközi turnus számára. A Csongrád megyei úttörők csütörtökön — lakóhelyük szerint különböző időpontokban — hazaérkeztek. Újabb bemutató a Dóm téren: Teli Vilmos története és győzelme Ma, szombat este ,a Szegedi Szabadtéri Játékok színpadán Schiller Teli Vilmos című kétrészes drámája kerül színre, Vas István fordításában. Vas István, akinek fordításában most a dráma ismét színpadra kerül, kutatásait így összegezi legutóbb megjelent munkájában: ,,Az újabb történelmi kutatások ugyan valószínűvé teszik, hogy Teli személyes valóban létezett. A meseszerű történet azonban nyilván hozzáköltés.” Schiller egyik barátjának írott levelében így fogalmazott: „A Teli anyaga nem nagyon alkalmas drámai feldolgozásra, mert a cselekmény helyben és időben egészen szétesik. — A kalap és az alma meséjét kivéve — berzenkedik az ábrázolás ellen. Eddig már annyi költői műveletet eszeltem ki rajta, mégis, hogy máris átlépett a történelmi keretből a költőibe.” Teli Vilmos nagyszerű drámája Rossinit is megihlette, és ugyancsak a Teli drámájából írt zenés művet Benjamin Carr zeneszerző. A Ruszt József rendezésében színpadra állított Schiller-dráma főbb szerepeit neves fővárosi és szegedi művészek előadásában láthatja ma este a közönség. Tell Vilmos szerepében Trokán Péter, Hermann Gessler szerepében pedig Balázsovits Lajos alakítását láthatja a közönség. További szerepekben Gábor Miklós, Almási Éva, Vass Éva, Tóth Éva, Horváth Sándor, Farádi István, Kovács János, Király Levente, Mentes József, Tolnai Miklós érett alakításának lehet tanúja, a néző. Az előadást Ruszt József rendezte, díszlettervező Csikós Attila, koreográfus Barkóczi Sándor. Az előadás egyik impozáns jelenete. (Fotó: Enyedi Zoltán) Vándorszínházak találkozója Augusztus 9-én és 10-én Tatán rendezik meg a vándorszínházak országos találkozóját. Ezen részt vesznek a hivatásos színházak „mozgó” csoportjai, amelyek a nyári hónapokban a kis falvakat, a tanyavilágot járják. Ott lesz a Szegedi Kisopera, a Kecskeméti Tanyaszínház, a Bács-Kiskun megyei és a Komárom megyei vándorszínház, valamint a Szendrő Iván-féle egyszemélyes színház. Találkozójuknak legfőbb célja a tapasztalatcsere, de mindkét napon bemutatókat is tartanak a Tatai öregvár környékén, a romok között kialakított színpadokon. A bemutatókkal egyidejűleg népművészeti vásárt is rendeznek: az öregvár hídján kínálják majd portékájukat az ország más vidékeiről érkező népművészek. Nyári egyetem Kurucz Imrének, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat főtitkárának „Magyarország—1981” című előadásával zárult pénteken a nyíregyházi nyári egyetem. A hagyományokhoz híven a kurzus ezúttal is a német nyelvterületen élők számára adott átfogó képet a magyar irodalomról, történelemről, kultúráról a mai Magyarország életéről. Gyulán. A határainkon túli magyar líra fesztiválja Még mindig hajlamosak vagyunk arra, hogy népünket az országhatárok közé szorítsuk, pedig nemegyszer bebizonyosodott már, hogy az anyanyelv nem ismer határokat. Mintegy 5 millió honfitársunk él részint a környező szocialista országokban nemzetiségekként, részint Nyugat-Európában és a tengeren túl. Ragaszkodásuk a szülőföldhöz, az anyáktól örökölt nyelvhez mind jobban láncolja őket hozzánk, a Kárpát-medence népéhez. A gyulai vár vibráló gyertyafényektől, a környező országok magyar nyelvű költőinek verseitől, színészeink magával ragadó előadásától ünnepi helyszínné, a költészet otthonává lépett elő csütörtökön este. A kéthónapos gyulai kulturális program kiemelkedő eseményeként ugyanis itt rendezték meg első ízben az MTV szegedi körzeti stúdiójának, a Magyar Írók Szövetségének és a Gyulai Várszínház igazgatóságának közös összefogásával a határainkon túli magyar líra fesztiválját. Négy környező ország, Jugoszlávia, Csehszlovákia, a Szovjetunió és Románia magyar nemzetiségeinek költői szólaltak meg a téglavár falai között, bizonyítékot szolgáltatva az anyanyelv kötelékéről, a sajátos helyzetfelismerésről, a magyarságtudat lombosodásáról, a nemzetiségek kettős kötődéséről. Egy nyelven öt ország találkozott ezen a csütörtöki éjszakán a Gyulai Várszínház csillagtetős négyszöge alatt. Harminckét költő 46 versét tolmácsolta 24 előadóművész Görömbei András irodalomtörténész bevezetője után, ízelítőt adva e sokszínű, gazdag és hazánkban csak szűk körben ismert költészet javából. A kezdeményezés a szegedi körzeti stúdió érdeme. Fölismerték, hogy a környező országokban virágzó magyar irodalom próza- és drámaanyagát jobban ismerik itthon, mint a verstermést. A líra csak szűk körben népszerű, pedig színvonala, kötődése, sokszínűsége, kifejezésmódjának gazdagsága szerves része az egyetemes magyar irodalomnak. Egy, a várszínház stábjával adódó közös feladat kínálta az ötletet a szorosabb együttműködésre, melyhez fölajánlotta segítségét a Magyar Írók Szövetsége is. Dr. Ilia Mihály irodalomtörténész, a JATE docense válogatta a bemutatásra került anyagot, melyet Sík Ferenc, a Gyulai Várszínház művészeti vezetője állított színpadra, az effektusok, népviseletek és táncok hangulatteremtő, karakterábrázoló szándékával. A válogatás elsősorban a környező országokban élő, magyar nyelven író költők olyan verseit sorakoztatta föl, melyek épp a népek találkozásairól, a megtartó szó varázsáról, a magyarságtudat kritikus megítéléséről tanúskodnak. Szinte mindegyik országban élő, magyar anyanyelvű irodalomból sikerült olyan verseket összegyűjteni, melyek ezeket a kapcsolatokat táplálják. A vajdasági költők közül például Fehér Ferenc, Domonkos István és Koncz István; a szlovákiai költők közül Tőzsér Árpád, Cselényi László, Varga Imre, Gál Sándor, Tóth László, Molnár László; a kárpátaljai verselők közül Kovács Vilmos, Zsiicki József és Füzesei Magda, az erdélyiek közül Kányádi Sándor, Horváth István, Szilágyi Domonkos, Farkas Árpád, Hervay Gizella, Lászlóffy Aladár, Magyari Lajos és Ferencz L. István verseit szólaltatták meg a hazai színészek mellett Jugoszláviából és Romániából érkezett előadóművészek. A versműsor hiteles képet adott a magyar előadóművészek helyzetéről is. Felkészületlen színészek éppúgy mikrofon elé léptek, mint rutinból dolgozók, de többségük igazán nagyszerű élménnyel gazdagította a közönséget. Csak azt a sok fekete mappát tudnám feledni! Egy ilyen vállalkozás (és persze a bizonyára nem csekély — hisz két helyről felvett! — gázsi) megérdemelné, hogy azt a két-három verset kívülről megtanulják a művészek! Sokáig emlékezetes marad a résztvevők számára ifj. Kőmíves Sándor tört magyarsággal előadott Domonkos István-vészjelzése, Kozák András átélt, belső izzása, Moór Mariann elegáns fegyelmezettsége, Őze Lajos hevülete, Tyll Attila magabiztos szövegtudása, Csíkos Gábor szenvedélyes, érzelmekkel dúsított szövegértelmezése, Kishonti Ildikó árnyalt sanzonja. Külön kell szólni két művészről: az egyik a Szegedi Nemzeti Színház tagja. Máriáss Melinda, aki Hervay Gizella Űrlap című versét és Horváth Imre Fáért, fáért című versének sanzonváltozatát mutatta be gazdag eszközökkel, magával ragadó stílusban, tudatosan megkomponált előadásmóddal. Mellette Ádám Erzsébet, a Marosvásárhelyi Színház magyar tagozatának művésznője tolmácsolta feledhetetlenül erdélyi művésztársainak verssorait, különösen Kányádi Sándor Kérdések című versének elmondása után nem maradt szem szárazon a gyulai vár udvarán. Egy nagyszerű és dicséretes összefogásnak nyitánya volt a csütörtöki gyulai program. Első lépés, melyet ezután minden év augusztusának első csütörtökén újabb követ majd. Az élő magyar nyelvű irodalom kap fórumot a vár falai között, a magyar anyanyelvű költészet, az itthoni, a határaink közelében virágzó és az emigráció nyugat-európai és tengeren túli verstermése is. Ez a vállalkozás tulajdonképpen a magyar előadóművészet újabb fesztiváljává is kinőheti magát, hisz már most is kiváló színészek vállaltak szerepet a sikerben. A szegedi körzeti stúdió munkatársai rögzítették az estet, melyet egy későbbi időpontban műsorra tűz a Magyar Televízió. TANDI LAJOS SZOMBAT, 1981. AUGUSZTUS 8.