Csongrád Megyei Hírlap, 1981. október (26. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-14 / 241. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * MEGYEI ^^■BIDKDBéKEEBEDKDBBQBIBKBSSSHDEBBIBH 38. ÉVFOLYAM, 341. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1981. OKTÓBER 14., SZERDA Almaszüret Csongrádon A csongrádi Vörös Csillag Tsz 77 hektáros almáskertjé­ben szeptember első hetében kezdődött, s várhatóan novem­ber végéig tart az almaszüret. A zömmel jomat­an és star­­king fajtájú fák ebben az évben több termést érleltek a tavalyinál. A gyümölcs­­75 százaléka exportra, a­ többi belföldi pia­cokra kerül. A hullott almát is hasznosítják, amelynek szedésében segítenek a Kossuth La­jos Általános­­ Iskola n­yolcadik osztályos tanulói is. A fa alól összeszedett, hibás gyümölcsöt Kecskemétre, a­ Likőripari­ Vállalathoz, vagy a Hosszúhegyi Állami Gazdaság s­ivanyúvia io.r­. ü­zemébe kjá­­­lilják, ahol lét. gyártanak, vagy szeszt­­készítenek belőle. (Fotó: Pintér József.) * - Javul a lakossági vízszolgáltatás felállították a hidroslohust Nagymágocson — Új artézi kút Szentesen A Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalat az esz­tendőnek szinte minden sza­kában gyarapítja — techni­kai­ és egyéb értelemben — a lakosságot szolgáló vízhá­lózatot, a berendezéseket és eszközöket. A megye váro­saiban és községeiben a ko­rábbi tervek szerint halad a korszerűsítés, az új létesít­mények kialakítása. Az el­múlt napokban Nagymágo­­cson következett be a várva várt esemény: felállították a 11­ méter magas új hidro­­globust, amely az első a maga nemében a nagyközség­ben. A száz köbméter víz befogadására alkalmas hid­­roglóbus az egész nagyközség területén kiegyenlítetté te­szi a víznyomást és így nem csak a háztartások javát szolgál­ja, hanem a lakások­ban­ lévő fürdőszobák hasz­nálatát is megkönnyíti majd. Ugyanakkor a csúcsfogyasz­tás­i időszakban sem lesz most már zavar és fennaka­dás. A különféle üzemi próbák és hálózatbővítési, szerelési munkálatok után a tervek szerint decemberben áll vég­legesen a nagymáso­si víz­fogyasztók szolgálatába. A létesítmény helyének kivá­lasztását az indokolta, hogy távlatban a hidroglobus kör­nyékén lesz majd a nagyköz­­ség magas beépítésű övezete. Néhány száz méter hosszú­ságban kell a csatlakozó ve­­zetétperc kiépítése, egyébként a már meglévő gépházból történik a globus vezérlése automata berendezés segít­ségével A nagyközségi tanács je­lentősen hozzájárult a költ­ségek fedezéséhez, de a víz­mű vállalat is kivette ré­szét mind pénzügyi, mind műszaki tekintetben. A költségek — a hidroglobus értéke nélkül — elérik az 1,6 millió forintot. A nagymágocsihoz hason­ló hidroglobus felállítására kerül sor még ebben az év­ben a szegedi járásban, mégpedig Bordányban. Szentesen ugyancsak to­vább javul a vízszolgáltatás. Elkészült az új artézi kút, amelyik­ — a jövő évtől — naponta 1900—1500 köbméter vízzel gyarapítja a felhasz­nálható hálózati vízmennyi­séget. A város berekháti ré­szében lévő víztermelő és vízszolgáltató központban szivattyút cserélnek, ennek eredményeként percenként az eddigi 4,5 ezer liter víz helyett 1500 liter vizet tud­nak a hálózatba juttatni. Ugyancsak nagyszabású mun­ka az ivóvízhálózat úgyneve­zett mosatása, tisztítása a város belterületén. Ennek a munkának a költségei elérik a 7 millió forintot. Szintén a szentesi lakosságot érinti, hogy folyamatban van a tisztasági fürdőnél a vízgyó­­gyászati részleg rekonstruk­ciója. Tárgyalások az enyhülésről Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 9—13. között látogatást tett hazánkban a Spanyol Szocialista Munkáspárt kül­döttsége José Federico de Carvajalnak, a Szövetségi Végrehajtó Bizottság tagjá­­nak vezetésév­el . A spanyol vendégeket fo­gadta Gyenes András, a Köz­ponti Bizottság titkára. A küldöttséggel Berecz János, a Központi Bizottság tagja, a KB külügyi osztályának ve­zetője, és Nagy János kül­­ügyminisztériumi államtitkár folytatott megbeszéléseket. Ezek során vélemény cserél­tek a nemzetközi helyzet, mindenekelőtt az enyhülés, a leszerelés, a madridi európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet időszerű kérdé­seiről, valamint a világ kü­lönböző részein kialakult fe­szültséggócokról. (MTI) Közérdekű bejelentések, javaslatok A Csong­rád megyei Tanács vb üléséről A lakossági köz­érzet ja­vítása, a demokratizmus ér­vényesítése, a tanácsoktól, a közigazgatás dolgozóitól igényli a közérdekű beje­lentések és panaszok lelki­ismeretes intézését a reális javaslatok megvalósítását. Az 1977. évi ezzel kapcsolatos törvény szabta feladat telje­sítését rendszeresen ellen­őrzi, a tapasztalatokat ösz­­szegzi a Csongrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsá­ga. A testület kedden délelőtt tartott ülésén Szabó Sán­dornak, a megyei tanács elnökének vezetésével is­mételten megtárgyalta a tanácsi és más szervek ilyen jellegű tevékenysé­géről szóló jelentést. Megállapította a végrehaj­tó bizottság, hogy a koráb­bi időszakhoz képest a ta­nácsi apparátusban tevé­kenykedők szervezettebben, fegyelmezettebben és szín­vonalasabban intézkednek a közérdekű bejelentések alap­ján a hiányosságok felszá­molására. Igaz azonban, hogy ezek egy részének bo­nyolultsága miatt elhúzód­nak az intézkedések. De azért is késlekednek a kü­lönböző helyeken, mert ta­valy például rövid idő alatt sok bejelentés, javaslat és panasz érkezett az illetékes szervekhez, pontosabban tet­tek szóvá a tanácstagi je­lölő gyűléseken, beszámo­lókon, a lakóbizottsági vá­lasztások alkalmával. Ezek a bejelentések, panaszok ál­talában olyan hibákra, hiá­nyosságokra hívták fel a figyelmet, amelyek feldol­gozása hosszabb időt igé­nyelt. Az elmúlt két esztendőben a megyei tanácsi szervekhez érkezett bejelentések száma igen eltérő volt. Míg 1979- ben 3 ezer 241, tavaly 1102. A bejelentések általában reálisak, megalapozottak voltak, csak igen kevés név­telen jelentés érkezett a megyei tanács vb szakigaz­gatási szerveihez, de ezek is általában megalapozatlanok. Sok észrevételt továbbítottak a különböző szervekhez, vál­lalatokhoz. A legtöbbet a Volán, a MÁV, a DÉMÁSZ, az ÁFÉSZ-ek és a szolgálta­tó szövetkezetek kapták. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy ezeknél a szerveknél, vállalatoknál ese­tenként vontatott volt az ügyek intézése. A közérdekű javaslatokat a tanácsok társadalmilag hasznos cél elérésére irá­nyuló kezdeményezésként fogadták. A megyei tanács szervei 1979-ben közel 5 ezer, ta­valy pedig 1500 ilyen ja­vaslatot tartottak nyil­ván. Ezek többségét a jelölő gyű­léseken, tanácsi fórumokon, rendezvényeken vetették fel, és elsősorban kommunális jellegű szükségletek kielé­gítését szorgalmazták. A megalapozott és a rövid időn belül megvalósítható javas­latokkal együtt több a táv­,­lati fejlesztési feladatokra, vonatkozott. Nagyon sok közérdekű javaslat került a­ tanácsok éves és a közép­távú terveibe. Ennek elle­nére szükséges, hogy a ter­vező szakigazgatási szer­vek a tervek összeállítása során a jövőben az eddiginél még jobban vegyék figyelembe a­ javaslatokat, illetve azok le­hetőséghez mérteni megva­lósítását. Ör­vendetes dolog — ál­lapította meg a végrehajtó bizottság —, hogy a lakosság a közérdekű javaslatok meg­oldásához több helyen tár­sadalmi munkát ajánlott fel. Elsősorban az így kezdemé­nyezett társadalmi munká­val építettek járdákat pe­remkerületekben, községek­ben, illetve létesítettek par­kot új városrészekben, va­lamint sportpályákat, ját­szótereket és hozzájárultak ezek fenntartásához is. Volt olyan hely, ahol például tor­naterem­ építéséhez járultak , hozzá társadalmi munká­val. Az 1979-ben nyilván­tartott, közel 5 ezer köz­érdekű javaslatból eddig közel 2 ezret már megva­lósítottak. Sajnos a javaslatok egy ré­sze megvalósítatlan. Tavaly a nyilvántartott 1500 javas­lat közül a tervekben 667 szerepelt, ténylegesen meg­valósítottak 495-öt. A törvény értelmében a javaslattevőket tájékoztatni kell arról, hogy milyen ok­ból nem, vagy mikor va­lósítható meg javaslat. A tanácsi szervek ezen köteles­ségüknek általában eleget tesznek. A válaszokat leg­gyakrabban azonnal a ta­nácsi fórumokon megkapják a felszólalók. Előfordult, hogy az így adott válaszok egy része nem volt megala­pozott, illetve, aki a választ adta, döntésre nem volt jo­gosult. Az állampolgárok (Folytatás e­­ Majon.) Csongrád megyei közgazdasági napok Ünnepélyes megnyitó Szegeden Előadás aktuális gazdaságpolitikai kérdésekről Csongrád megyében idén negyedszerre -1z október 13 —29. között kerül sor a hagyo-­ mány­os közgazdasági napok megrendezésére, ezúttal is az MTESZ, a Magyar Köz­­gazdasági Társaság, a TIT Csongrád megyei szerveze­tei, valamint a Szakszerve­zetek megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottságának szervezésében. Az ünnepé­lyes megnyitóra tegnap dé­lután Szegeden, a Technika Házában került sor. A meg­jelenteket dr. Nagy Lajos egyetemi tanár, a Magyar Közgazdasági Társaság me­gyei szervezetének elnöke köszöntötte, s üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Pápai Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát. Ber­ta Istvánt, a szegedi városi pártbizottság titkárát, dr. Petrik Istvánt, a megyei ta­nács elnökének általános he­lyettesét, Papp Gyulát, Sze­ged megyei városi Tanács elnökét, Kovács Sándort, az SZMT titkárát, és dr. Ki­­szely György egyetemi ta­nárt, a TIT megyei szerve­zetének elnökét. Ezt követően dr. Hoós János államtitkár, az Orszá­gos Tervhivatal elnökhe­lyettese tartott előadást Gazdasági növekedés, struk­túraváltás, egyensúly cím­­mel. Elmondotta, hogy ez a három fogalom olyan alap­vető kategóriája gazdaság­politikánknak, amelyek a­­jelenlegi körülmények kö­zött különösen döntőek és meghatározók. A magyar gazdaság ezekben az évek­ben olyan kihívásokkal néz szembe, amilyenekkel az elmúlt harminc év alatt talán még egyszer sem. Ezért alkalmazkodni kell a változó világpiaci feltételek­hez úgy, hogy gazdaságpo­litikánk megőrizze vívmá­nyait, azokat az állandó elemeket, amelyekkel ed­digi sikereit elérte, s olyan új elemeket is alkalmazzon, amelyek nélkülözhetetlenek a továbblépéshez, a gazda­sági növekedéshez, a fejlő­déshez. S hogy mik is voltak azok a szocialista gazdaság­ra jellemző úgynevezett ál­landó elemek? Az előadó ezek között sorolta fel a szocialista tervgazdálkodást, a szocialista tulajdonviszo­nyokat, a párt politikai irá­nyító szerepét, a szocialista demokrácia szerveit, fóru­mait. Az eddigiek során gazdaságpolitikánk mindig is figyelembe vette a­ szo­cializmus,­ általános vonásai mellett a fejlődés hazai sa­játosságait, s ezeket politi­kai-gazdasági egységben ke­zelte. Gazdaságpolitikánk alkalmazta a tudományos élet eredményeit, a legfon­tosabb döntések a realitások alapján­ születtek, s eköz­ben igyekezett alkalmazkod­ni a változó időkhöz. En­­­­nek­­ az alkalmazkodásnak a jegyében egészültek ki az állandó elemek olyan új tényezőkkel, mint az inten­zív fejlődésre való törekvés az extenzívvel szemben, a magasabb minőségű, kor­szerűbb termékek előállítá­sának igénye és a piaci fel­tételekhez való rugalmas al­kalmazkodás. A megváltozott világpi­aci körülmények sajnos nem teszik lehetővé, hogy a nemzeti jövedelem olyan mértékben növekedjen, mint az utóbbi pár évben. Időre lesz szükség, amíg népgazdaságunk külgazda­sági egyensúlya helyreáll, és amíg vállalataink olyan helyzetbe kerülnek, hogy gyorsan képesek alkalmaz­kodni a piac diktálta kö­vetelményekhez. Egyszerre kell hát fejlődni, előrelép­ni, úgy, hogy közben elért vívmányainkat megtartsuk, életszínvonalunk ne legyen rosszabb. A jövőben a vál­lalati önállóságnak és a lakossági kezdeményező­készségnek nagy szerepet kell kapnia, egészséges kap­csolatot kialakítva az álla­mi szer­vekkel — mondotta legvégül az előadó. A közgazdasági napok rendezvénysorozatával egy időben könyvkiállítást is megtekint­hetnek az érdeklődök Szegeden, a Technika Házában. Ünnepélyes megnyitására tegnap került sor, Dalos Vilmos, a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója ajánlotta a szak­emberek figyelmébe a „minikiálítás” anyagát­. (Fotó: Pintér József Vásárhelyi kiadás

Next