Csongrád Megyei Hírlap, 1981. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * HEGYEI **• ÉVFOLYAM: 216. SZÁM ÁRA: 1­40 FORINT 1381. NOVEMBER 25., SZERDA Vásárhelyi kiadás fi Sznjez kész Bolfciáian is csökkenteni európai közép­­hatótávalság rakétáinak számát Leonyid Brezsnyev újabb javaslatai Bonnban — Találkozó a nyugatnémet pártok vezetőivel — Kedden is tárgyalt a két kormányfő Ha megállapodás születik a közép-hatótávolságú raké­ták telepítésének kölcsönös leállítására vonatkozó szov­jet javaslatról, akkor a Szov­jetunió jóakarata jeleként — mintegy előlegként — kész egyoldalúan csökkente­ni európai közép-hatótávol­ságú hordozóeszközeit, s ak­kor közelebb lehet jutni ah­hoz az alacsonyabb szint­hez, melyről a genfi szovjet —amerikai tárgyalásokon kell megegyezni. Ez az új, kibővített szovjet moratóri­umjavaslat lényege — je­lentette ki a szovjet és a nyugatnémet szóvivő közös, kedd délelőtti bonni sajtó­értekezletén Leonyid Zam­­jatisin, az SZKP KB nem­zetközi tájékoztatási osztá­lyának vezetője, a szovjet küldöttség szóvivője. _ A Szovjetunió cél­ja az, hogy a nyugati hatalmakkal együtt olyan megoldást ta­láljon, ami csökkenti Euró­pában a nukleáris katasztró­fa veszélyét. Ez nem puszta jelszó — hangoztatta Zam­­jatyin. Ami most Bonnban történik, az része ennek a folyamatnak, a megoldás kö­zös keresésének. Schmidt kancellárral és az NSZK kormányának más képvise­lőivel együtt ezzel foglalko­zunk a tárgyalásokon. A szovjet szóvivő kérdé­sekre válaszolva aláhúzta, hogy az új szovjet javasla­tok, amelyek a már koráb­ban előterjesztett elképzelé­sek továbbfejlesztését jelen­tik, igen lényegesek és tár­gyalási alapul szolgálhatnak a Genfben megkezdődő szovjet—amerikai tárgyalá­sokon. A döntéseket azon­ban ott kell meghozni, szi­gorúan ragaszkodva az egyenlőség és az egyenlő biztonság elveihez. A Szov­jetunió célja, hogy Genfben ne csupán a közép-hatótá­volságú fegyverek korláto­zásáról, hanem számuk lé­nyeges csökkentéséről jöj­jön létre megállapodás. Az Egyesült Államokkal meg­egyezésre kell jutni arról is, mi legyen az olyan fegyve­rek sorsa, amelyek csök­kentéséről megállapodnak. Az ilyen megállapodásnak azonban tekintetbe kell ven­nie, hogy mi történik az előretolt támaszpontokon le­vő amerikai eszközökkel. A különböző fegyverek számát egymással összevető és gyakran eltérő felfogások­ról szólva a szovjet szóvivő kijelentette: elsősorban nem a számadatokkal kell foglal­kozni, hanem gyors, elvi megállapodásra kell jutni a csökkentésről. Mindenek­előtt majd abban kell meg­állapodniuk a tárgyaló dele­gációknak, hogy miről és milyen sorrendben beszél­jenek. Ha azonban — amint ezt egyes NATO-országok képviselőinek megnyilatko­­zásai, így például Weinber­ger amerikai hadügyminisz­ter beszéde, bizonyítják , az Egyesült Államok min­denképpen meg akarja va­lósítani új rakétáinak nyu­gat-európai telepítését, ak­kor nem lehet megegyezésre jutni, a tárgyalások csupán egyhelyben topognak majd. A két szóvivő kitért Leo­nyid Brezsnyev és Helmut Schmidt hétfői négyszem­közti megbeszélésére is. Kurt Becker államtitkár Schmidt kancellárt idézve „szívélyesnek és barátinak” minősítette a találkozót és elmondotta: a négyszem­közti megbeszélésen elmélyí­tették az eszmecserét a tár­gyalások központi témájá­ról, a nukleáris fegyverek kérdéséről. A mostani tár­gyalások nyomán a nyugat­német kancellár nagy vára­kozással tekint a november 30-án kezdődő szovjet—ame­rikai megbeszélések elé, és nagy fontosságúnak tekinti a Szovjetunió most előter­jesztett­ új javaslatait. Helmut Schmidt kedden, a Szociáldemokrata Párt parlamenti csoportjának ülé­sén is kijelentette: Leonyid Brezsnyev szovjet államfő­vel folytatott tárgyalásai során meggyőződött arról, hogy a Szovjetunió az Egye­sült Államokkal tartandó leszerelési tárgyalásokon ,,szakaszos megoldásra tö­rekszik”, amellyel az NSZK kormánya is egyetért. Mint Knut Terjung, az SPD parlamenti csoportjá­nak szóvivője elmondotta, a kancellár meggyőződött ar­ról, hogy a szovjet vezetés kész a kompromisszumra. „Semmi kétség nem férhet Moszkvának ahhoz a ko­moly szándékához, hogy je­lentős csökkentés történjék a közepes­ hatótávolságú fegyverek területén” — idéz­te a szóvivő Schmidtet. A kancellár ugyanakkor azt a benyomását­­hangoztatta, hogy a szovjet vezetés „még nem ítéli meg helyesen” az amerikai kormány nézeteit. Schmidt félreértésnek nevez­te azokat, a sajtójelentése­­ket, amelyek szerint a je­­lenlegi szovjet—nyugatné­met­, csúcstalálkozón olyan kérdéseket vitattak meg, amelyeknek a jövő héten kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások tárgyát kell ké­pezniük. A nyugatnémet kormány­fő a tárgyalásokat a légkört­­tekintve „nagyon kellemes­nek”, a tartalmat tekintve viszont „nem könnyűnek” nevezte. „Teljes mértékben elégedett vagyok a megbe­szélésekkel, ez a négyszem­közti tárgyalásra is vonatko­zik. Az NSZK küldöttsége azon fáradozott, hogy csök­kentse a kölcsönös kételye­ket, s ennek révén fontos tolmácsszerepet töltött be a két nagyhatalom között” — mondotta a kancellár. Egyébként keddi program­jának első részében a nyu­gatnémet parlament négy pártjának vezetőivel talál­kozott szálláshelyén, a gymnichi­ kastélyban Leonyid Brezsnyev. (Folytatás a 2. oldalon.) Leonyid Brezsnyev és Helmut Schmidt megbeszéléseik második fordulója idején a gymnichi kastélyban (Telefotó — KS) A termelési érték 16­ százaléka, kisegítő tevékenységből: fi­desszetn­api szerepe megyénk termelőszövetkezeteiben A mezőgazdasági terme­lést a melléküzemágak köz­vetlen kiegészítik, vagy ah­hoz közvetve kapcsolódnak. Ide tartoznak például az ipari jellegű feldolgozóüze­mek is — tej-, hús-, zöld­ségfeldolgozók, szeszfőzdék, darálók, füstölők — a szol­gáltató, illetve kiszolgáló jel­legű részlegek — javítómű­helyek, építők — és házi­ipari egységek, ám ide tar­tozik a háztáji integrálá­sa is. Ezek alapján tehát megyénk minden mező­­gazdasági nagyüzeme fog­lalkozik melléküzemággal, s csak 48 tsz-ben lehet szó ipari, azaz „profilidegen” tevékenységről. Csongrád megyében a ter­melőszövetkezetekben az el­múlt évi termelési érték 16,4 százalékát a melléküzemágak adták. Ez a szám az árbevé­tel 37,6 százalékának felel meg. Ennek alapján egyhek­tárnyi termőterületre ,5008 forint­­értékű kisegítő tevé­kenység jut, amely az or­szágos átlagnak csupán 55 százaléka. Szerepük, létük néhány gazdaságban meghatározó, hiszen a cél a már megle­vő munkaerő folyamatos foglalkoztatása, a jövede­lemszerzés, amely egyszers­mind elősegíti a gazdálkodás fejlesztését. Különösen a kedvezőtlen , termőhelyi adottságú nagyüzemekben növelheti a fejlesztési for­rásokat. Ezekben a gazda­ságokban immár megszűntek melléküzemági tevékenység, külön engedélyhez kötése, tehát a bürokratikus lánco­lat -Valamelyest lerövidült. A termelési értéket figye­lembe véve az üzemek kö­zött megyén belül igen nagy a különbség. Amíg egyik szövetkezetnél kettő, a má­siknál 54 százalékot is meg­haladhatja a melléküzemág­ra eső termelési érték. Hek­tárra vetítve nagyok a dif­ferenciák — 400-tól 32 ezer forintig hektáronként! A szakemberek vélemé­nye szerint megyénkben azért nem éri el az orszá­gos szintet a mezőgazdasági nagyüzemek melléküzemági tevékenysége, mert nincs ha­gyománya, s ehhez hozzá­járulnak még a kedvezőtlen tapasztalatok is. Az építőipari tevékenység ugyanis a beruházások gaz­daságosabb kivitelezésénél, a kereskedelmi és a szállítási ágazat pedig a háztáji in­tegrálásánál nélkülözhetet­len. Ezek szerint a kisegítő ágazat legtöbb­ször közvetlen kapcsolódik a fő — mezőgazdasági áru­termelő — tevékenységhez. Végül is egyik fontos cél­kitűzés a termelés fejlesz­tése, annak elősegítése, s újab­ban az ipari üzemekben fel­szabaduló, netán a falu és a város között ingázó munka­erő lekötése. A jövedelmezőségi szint sem elhanyagolható ténye­ző. Idén jelentős mértékben nőtt az, ipari tevékenység ár­bevétele; a szállításban 35, az iparban 22, az élelmi­szeriparban 14, a kereske­delemben 10 százalék a jö­vedelmezőségi szint. Tapasztalható a vezetők egy részénél, hogy szemlé­letváltozásra lenne szükség a melléküzemág-fej­lesztések­­nél. Tény, nem nehéz a kapcsolatteremtés, a part­nerkeresés ott, ahol mind­két fél érdekelt az­ együtt­működés létrejöttében. A ki­segítő ágazat ugyanis ko­molyabb beruházásokat rit­kán igényel, sok helyütt gé­pek vásárlására sincs szük­ség, mert az ipari üzemek­ből ki is helyezik a gépeket a szövetkezetbe. , Tavaly 5, idén újabb 18 új tevékenységgel kapcso­lódtak be a nagyüzemek a megye melléküzemágai kö­zé. Ez több mint 200 em­ber foglalkoztatását és 20 millió forint plusz árbe­vételt jelent. A termelést három gazda­ságban tovább bővítették. A TSZKER koordinációs főosztályán kívül az AGENT­­COOP, sőt a KISZÖV is foglalkozik az ipari üzemek a vállalatok, valamint a me­zőgazdasági üzemek közöt­ti partneri kapcsolat kiala­kításával. Sajnos ezt a koor­dinációs tevékenységet ed­dig egyetlen Csongrád me­gyei nagyüzem sem vette igénybe, bár importpótló, sőt exportlehetőségekről is le­hetne szó. Igaz, az új rendeletekkel, szabályozókkal, a kisvállala­tok létrejöttével a piacon a verseny tovább nő, s a jól jövedelmező üzletekre egy­re több vállalkozó akad. A. I. Németh Károly Moszkvába! Andrej Kirilenko: az reményt cseréltek a két párt SZKP KB Politikai Bizot­tság­ tevékenységével kapcsolatos gátiak tagja, az SZKP KB kérdések széles köréről, az titkára és Iván Kapitonov. SZKP XXVI. és az MSZMP az SZKP KB titkára kedden XII. kongresszusa által a Moszkvában találkozott a társadalmi-gazdasági fejlődés Magyar Szocialista Munkás- és a kártérítés területén párolnak az SZKP KB meg- meghatározott feladatok fel­­hívása alapján látogatáson a jesítéséről. Ugyancsak még­ Szovjetuniióban tartózkodók vitatták a két ország népes küldöttségével, amelynek ve- és pártjai közötti sokoldalú tetője Németh Károly, az együttműködés és testvéri MSZMP Politikai­­ Bizottság barátság további fejlesztése­, xrx___,■ -d­ nek és elmélyítésének kérdé­s '­­­seit, illetve néhány időszerű zottság titkára, nemzetközi kérdést tekintet-A megbeszélések során vét­tek át. Munka 3 tprmmálkpirfpwfhon E»Táskúton nincs megállás: a határban, az ég alatt most már kevés a tenni­­iTUIlsnu 0 Ibi iliUmbi Illet Ili null való, időben elvégezték az őszieket, de a fedett munkahelyeken javában dolgoznak. Nem szünetel a termelés. Különösen a termálkertészetben szorgoskodnak. Képünkön Kormos Mária kertészbrigádja ápolja a gyönyörűen zöldelő paprikát. A friss árut itt is, a paradicsomü­letvényen is, folyamatosan szedik, szállítják. Négyzetméterenként tíz kilogramm friss áru előállítását tették tervbe, és a tények szerint ezt el is érik. A Haladás Tsz több mint ötezer tonna zöldséget értékesít évente. (Fotó: Enyedi Zoltán)

Next