Csongrád Megyei Hírlap, 1981. november (26. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-10 / 263. szám

Vita a szegedi színházról Siker és közönség KIK VONZZÁK a közön­­séget a színházba? Lampl Lajos, a Színházi Dolgozók Szakszervezetének titkára, a Népszava szeptember 26-i számában ezt írja: „A vita hevében, hogy író, rendező, színész vagy más-e a fon­tossági sorrend, ne felejt­sük el hogy a közönség nagy részét ma is a színész vonzza a színházba.” Hoz­záteszi, hogy „kiegyenlítet­ten, rangjának színvonalán működő színházba”. Ide kí­vánkozik a most hazánkban járt Yehudi Menuhinról írt Bartók-vélemény: „Ha iga­zán nagy művészről van szó, akkor nincs szükség a zeneszerző tanácsára és se­gítségére, az előadóművész maga is megtalálja a he­lyes utat.” És a színészekre, mint előadóművészekre is vonatkozik ez a bartóki megállapítás. Igaz, hogy amint az Il Tempo 1981. május 22. számban írja Sza­bó István Mephisto című filmjéről, Szabó a regény át­írásakor a színészt, annak jellemét helyezi a közép­pontba, aki természeté­nél fogva — a tapsot haj­szolja, bármibe kerüljön is. Az egy színészre épített színház éppen olyan helyte­len, mint a rendezőre épí­tett színház. Lampl Lajos szerint: „A színház csak de­mokratikusan működhet.” Szerintem a tehetséget nem lenne szabad korhoz kötni! Csak eredményekhez! Rossz szemlélet: a fiatal eleve egyenlő a tehetséggel! Ha fiatalítunk, csak tehet­ségesebbeket lenne szabad válogatnunk, akik az ered­­ménykben is túlszárnyalják a régieket Másképpen csak korosztályprobl­ém­é­kat ho­naink a felszínre, intrikák­kal, személyes ellenségeske­désekkel stb. És rossz pro­dukciókat! Csak a nagyobb sikerek, eredmények adhat­ják a még jól dolgozók fél­­reállításainak erkölcsi hite­lét Valahogy kezdenek ná­lunk hiányozni a színész­­egyéniségek! Pedig enélkül nincsen sikeres színházi pro­dukció! A kollektívák nem fojthatják meg a tehetsége­­mert akkor megfojtják A hját magukat is! A színházból nemcsak az embereknek, a műveknek is ki kell sugározniuk. Az írók, új szerzők művelnek, amit a­­színészek közvetítenek, és malt a rendező — csak szol­gál, csak a feltételeket te­remti meg, alázattal és jó műszaki gárdával. Itt kell szólni a színházi szakemberek nyilatkozatairól is. Az az érzésünk, nem az igazat mondják, nem is a valódit. Engem, a nézőt egy­oldalúan informálnak, ne­tán manipulálnak. De a né­zőnek józan paraszti ízlése is van — és hosszú távon nem lehet becsapni! Ha olyan lenne az összhang az említett vezetői hármas kö­zött, kifelé — más lenne a színház is! A kicsi kis disz­harmónia már nagyítva lát­szik a színház­vezetésen. Mi, laikusok hisszük, hogy a zsúfolt nézőtér, a sokszor játszott darab a jó. De mi más legyen a hitünk? Az üres széksorok, az első szü­netben már elszállingózó né­zők? Az eladott bérletekkel és üres széksorokkal engem, a nézőt nem lehet becsalo­gatni a színházba. A szín­ház nyitott kulturális intéz­mény is, problémáinak elvi részei is társadalomköziek, azaz nyilvánosak. Ha elfo­gadjuk a tételt, hogy a szín­ház csak demokratikusan működhet, akkor „rendezői színházról” nem lenne sza­bad beszélnünk. Ebbe a de­mokráciába bele kell, hogy férjen a színész, az író, a rendező, de főleg a közön­ség is! A színháznak csak egy mércéje van: a siker, a taps, a zsúfolt nézőtér, a „forró” hangulatú este. S, hogy ezt milyen profilú színház éri el és hogyan, ez végső soron a közönséget nem igen érdekli. A nézőt­­ csak a jó színház érdek­li! AZ ÍRÓ és a színház. A rendezők ma „darabot” ren­deznek, nem írók írta mű­veket Mert azokat átírják és átértelmezik. Talán az írók adják azt a titkot, csodát a színháznak, amire „bejön” a közönség. Talán az is baj, hogy az a sokat emlegetett színházi, alkotói műhely csak a színház területére korlátozódik. Hiányzik en­nek a műhelynek a kisugár­zása a közönségre, a társa­dalomra. Nincsen írógárda a színház körül, nincsen a sze­gedi színháznak „házi szer­zője”, mint Pécsnek Illyés Gyula, netán szegedi házi­szerzője A színház az iro­dalomé is, és ehhez író kell és jó színházi dramaturg! DR. VERESS SÁNDOR MSZ. NOVEMBER 10., KEDD Réka napja A Nap kel 06 óra 41 perckor, és nyugszik 16 óra 14 perckor. A Hold kel 15 óra 55 perckor, és nyugszik 04 óra 13 perckor. SZÁZ ÉVE, 1881. november 10-én született Győrben, és 65 éves korában, 1846 augusztusában halt meg Bu­­dda­pesten Kormos Tivadar geoló­gus, paleontológus. © IDŐJÁRÁS „ Ma estig: Keleten, északkele­ten jobbára erősen felhős ég és többfelé kisebb havazás. Az or­szág többi részén időnként erős felhősödés, szórványos hózápor. Több helyen erős északi, észak­keleti szél. Folytatódik a hideg, téli idő. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 0, plusz 5 fok között. Távolabbi kilátások szerdától szombatig: A hét második fe­lében kissé enyhébb, de tovább­ra is az évszakhoz képest hűvös előre számíthatunk, változóan felhős idő, havazás, majd eső várható. A várható legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet ele­inte —5, 0, majd —2, plusz 3—8 fok között, legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 3, plusz 8 fok között. Jelentős mennyiségű - legalább 5 mm - csapadék az ország területének 30 százalékán várható. MOZI Csongrád: Szabadság: Ideigle­nes paradicsom. Színes, magyar film. 14 éven felülieknek! Kez­dés: fél 4, fél 6 és háromnegyed 8 órakor. Vásárhely, Béke: A XX. század kalózai. Színes, szovjet kaland­­film. II. hely­árral! Kezdés: fél 4 és háromnegyed 6 órakor. Jöj­jön el egy kávéra hozzánk. Szí­nes, olasz filmvígjáték. 16 éven felülieknek! II. helyárral! Kez­dés : 8 órakor. Terv: A vörös pecsét. Színes, szovjet ifjúsági film. Kezdés: 3 órakor. Solo Sunny. Színes, NDK ifjúsági film. 16 éven felülieknek. Kezdés: ne­gyed 6 és fél 8 órakor. Makó: Vörös Csillag. Zsaru Vagy csirkefogó? Színes, francia filmvígjáték. III. helyárral! Kez­dés: háromnegyed 6 és 8 órakor. Szabadság: Szerelmeim. Színes, olasz filmvígjáték. 14 éven felü­lieknek! II. helyárral! Kezdés: negyed 6 és fél 8 órakor. Szentes: Szabadság: A katona és az elefánt. Szovjet filmvígjá­ték. Kezdés: 4 órakor. A jégszi­get foglyai. I—II. rész. Színes, szovjet—olasz film. Dupla helyár­ral! Kezdés: 6 órakor. Szeged: vörös Csillag. Moszk­va nem hisz a könnyeknek. I—II. rész. Színes, szovjet film. 14 éven felülieknek! Dupla helyár­ral! Kezdés: délelőtt 10, délután negyed 4, negyed 7 órakor. Fák­lya: Katasztrófa földön-égen. I— II. rész. Színes, szovjet film. Dupla helyárral! Kezdés: három­negyed 3, háromnegyed 6 óra­kor. Szabadság: A játékszer. Szí­nes, olasz film. 16 éven felüliek­nek! Kezdés: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor. RÁDIÓMŰSOR KOSSUTH ADÓ 8.27 Korlát-lelet. I. réce. 1.02 Népdalcsokor. 9.44 Játsszunk r. billentyűkkel! 10.05 MR 10-14. 10.35 Lehoczky Éva operettdalo­kat énekel. 11.00 Kamaramuzsika. 11.40 A Vatikán titka — André Gide regénye folytatásokban. XV/2. rész. 12.35 Törvénykönyv. „Miért nem kaphatok nyugdí­jat?’* 12.50 Hangverseny délidő­­ben. 13.50 A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zenekara játszik. 14.35 Hiszé­kenység. Somlay Szabó József elbeszélése. Felolvassa: Patassy Tibor. 15.10 Angol madrigálok. 15.28 Nyitnikék — Kisiskolások műsora. 16.05 Csak megnyomok egy gombot. . . Pischler Ferenc riportja. 16.30 Magyar előadó­­művészek. 17.07 A műgyűjtő falu. Riporter: Kőszegi Gábor. 17.32 Sárdy János énekel. 17.45 A Szabó család. 19.15 Boross Lajos népi zenekara játszik. 19.40 Szintézis. 20.10 Olasz operahang­verseny. 20.59 Cserés Miklós ar­­ra emlékezünk. 22.20 Tíz perc külpolitika. 22.30 Arturo Bene­­detti Michelangeli zongorázik. Közben: 23.03 Szakértelem. Rap­­csányi László műsora. 0.10 Ket­tősök Nádor Mihály—Kulinyi Ernő: Babavásár című operettjé­ből. PETŐFI ADÓ 8.05 Fúvószene táncritmusban. 8.20 Tíz perc külpolitika. 8.33 Tár­salgó. 10.00 Zenedélelőtt. 12.35 Gyermekek könyvespolca. 12.33 Melódiakoktél. 13.28 A gyerme­keknek írta Bartók Béla. 14.00 Kettőtől hatig . . . 18.00 Tip-top parádé. 18.33 Operettegyüttesek 19.05 A hanglemezbolt könnyű­zenei újdonságai. 19.23 Az érse­bészettől a műemlékvédelemig. 19.33 Csak fiataloknak! 20.33 Ma­gányos utazás. Goda­ Gábor re­génye folytatásokban. XII/4. rész. 20.51 Örökzöld dallamok. 21.55 Verbunkosok, nóták. 23.20 A dzsessz a 70-es években. 3. MŰSOR 9.00 Iskolarádió. 9.30 Zenekari muzsika. Il.OS Külpolitikai köny­vespolc. 11.20 Folklór a városban. 11.50 Don Juan — részletek Mo­zart operájából. 13.07 Független emberek. Halidór Kiljan Laxness izlandi író regénye folytatások­ban. VIII/2. rész. 13.37 Dzsessz­­felvételekből. John Tropea gitá­rozik. 14.00 Bach-művek. 14.35 Zenekari muzsika. 16.15 Labirin­tus. 16.30 Játék- és ajándékmű­sor beteg gyerekeknek­. 17.06 Be­mutatjuk új kórusf­el­vételeinket. 17.34 Harminc perc alatt a Föld körül. 18.04 Nagy mesterek — vi­lághírű előadóművészek. 19.05 Iskolarádió. 19.40 Fiatal művé­szek hangversenyei. Közben: Kb. 20.25 A magyar Versailles. A fertődi Eszterházy kastélyt Szántó Zsóka mutatja be. Kb. 21.25 Operakettősök. 21.35 A bostoni szimfonikus zenekar ját­szik. TV-MŰSOR MAGYAR TFI­EVÍZIÓ 1. MŰSOR 8.00 Tv-torna. (Ism.) 8.05 ITV: Kémia. (AII. isk. 7. oszt.) Baran­golás a szerkezetben — 1. rész. 8.35 Magyar nyelv. (Alt. isk. 3. oszt.) Mi ma szellő, holnap or­kán. 8.50 Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) Játszik a krokodil. (Ism.) 9.10 Csata fekete-fehér­ben. Sakkműsor gyerekeknek. (Ism.) 9.30 Környezetismeret. (Alt. isk. 1. oszt.) Az anyag. 10.05 Magyar irodalom. (Közép­­isk. 1—2. oszt.) Ékes, érdes anya­nyelvűnk. Bánffy György mű­sora — 1. rész. 10.45 Rajz. (Alt. isk. 1—4. oszt.) Mesélj, rajzolj, játssz velünk! A varázsecset. 11.05 Csak gyerekeknek! Kisfilm­összeállítás. 13.50 ITV. Rajz. (Ism.) 14.10 Magyar nyelv. (Ism.) 14.20 Orosz nyelv. (Ism­.) 14.35 Környezetismeret. (Ism.) 15.05 Tuula és matti. Gyerekek Finn­országban. 15.35 Képmagnósok figyelem — 2. rész. (Ism.) 16.15 Hírek. 16.20 A kakukktojás. Dán ismeretterjesztő rövidfilm. (Ism.) 16.45 Kuckó. (Ism.) 17.15 Gólya­vári esték. XV/5. rész: A felvilá­gosult tudomány születése. 18.00 Csúzli. Burleszk-filmek gyere­keknek . VI/3. rész: Amilyen a stílus, olyan az ember. 18.10 Fo­tó: Lemez, körben felirattal. Bródy János és Szörényi Leven­te műsora. (Ism.) 18.80 Dél-alföldi krónika. A szegedi körzeti stúdió műsora. 19.00 Reklám. 19.10 Té­vétorna. 19.15 Est! mese. 19.30 Tv-híradó. 20.00 Az Oncoin csa­lád. Magyarul beszélő angol tévéfilmsorozat. XIII /6. rész.: A brazil arany. 20.50 Reklám­újság. 21.00 Stúdió. '81. 22.00 Szép magyar tánc. Verbunk és Csárdás. 22.05 Felkínálom. Nép­gazdasági hasznosításra. 22.45 Tv-híradó 3. 2. MŰSOR 20.01 André Görög zongorázik. Chopin: Etűdök. Op. 10. 20.30 Autó-motor sport. 20.50 Tv-híradó 2. 21.IP Beszédtéma — beszéljünk róla. Balogh Mária műsora. 21.50 Reklám. 22.00 A londoni hobby. Dokum­entumfilm. (Ism.) 4 A modern magyar szob­­­­­rászat megteremtője és európai hírű képviselője. Medgyessy Ferenc születésé­nek századik évfordulójára reprezentatív albumot jelen­tetett meg a Képzőművé­szeti Alap Kiadóvállalata. A könyv szerzője László Gyula régészprofesszor, aki évtizedeken keresztül közeli kapcsolatban, jó barátság­ban volt a művésszel. Ez­által olyan pályaképet raj­zolhat Medgyessyről, amely­ben saját, személyes tapasz­talatait is közreadja a mes­ter munkamódszereiről, mű­vészetről vallott nézeteiről, emberi magatartásáról Lász­ló Gyula több Medgyessy­­tanulmány írója. A mostani albumot megelőzően, 25 esz­tendő leforgása alatt három könyv került ki a kezéből, amelyben a szobrász élet­művét és életpályáját elemzi. Századunk egyik legran­gosabb magyar szobrásza, aki törekvéseivel új utakat nyitott a hazai képzőművé­szetben, mindenképpen érde­mes rá, hogy a korábbinál még alaposabb és árnyal­tabb összegzés kerüljön ró­la a közönség elé. Ez a szán­dék realizálódik az új Med­­gyessy-albumban. Tárgyila­gosságra törekszik a könyv, de szerzője nem is tagadja, hogy személyes emlékei nem szorulnak teljességben hát­térbe. Régebbi írásait csak helyenként használja fel a munkában. A Medgyessyről alkotott képünk gazdagítását több­féle módon szolgálja a könyv. Olvasható a kötet­ben Medgyessy Ferenc ön­portréja, amelyet 1944-ben írt, s benne rövidre fogva, olvasmányosan mondja el gyermekkora néhány érde­kes epizódját, művészetének indulását és fejlődésmenetét. László Gyula az önéletrajz­­hoz családtörténetet is fűz. Elemzései a nagy szobrász­egyéniség művészetéről sa­játos módon adnak részletes eligazítást a könyv olvasó­jának. Nem tisztán művé­szettörténeti elemzéseket nyújt — az egyes alkotások tárgyszerű bemutatását és leírását —, hanem beavat az alkotás műhelytitkaiba, megismertet a legfontosabb művek előtörténetével, létre­jöttének mozzanataival, jel­legének magyarázatával. Könyvszemle Nem az időrend elve sze­rint követi az elemzés Med­gyessy munkásságát, hanem különválasztva tárgyalja a rajzokat, a domborműveket és a szobrokat, anyaguk alapján is külön fejezetben a kőszobrokat és a bronz­szobrokat. A fejezeteken belül már az időrend érvé­nyesül az alkotásokat létre­jöttük egymásutánjában ele­mezve. A módszer kézen­fekvőnek tűnik, hiszen Med­gyessy életművében, szobrá­szati törekvéseiben kiemelt szerep jut például a rajz­nak, úgy is mint a plasz­tikai munkák alapjainak. A műfajbeli elkülönítés indo­kolt, ha így áttekinthetőb­ben mutatható be a művész tevékenységének minden fontosabb jellemzője. László Gyula eléri ezt a célt. Olyan, mindenki által ért­hető áttekintést ad Med­gyessy művészetéről, amely az egyes szobrok, plasztikák részletes elemzésekor sem nélkülözi a történeti utalá­sokat, a szobrászban élő korábbi hatások jelzését, sem a mű utóéletének felvázo­lását sem. A szerző tárgya­lásmódja nem hagyományos értelemben vett tanulmány­­jellegű, ezért is vállalkozik a műfajhatárok szerinti elemzéseket követően rövid kitekintésre, mintegy pót­landó a szokásos pályaösz­­szegzést. E kitekintésben a XX. század művészetében helyezi el Medgyessy szob­rászatét, a párhuzamokat és eltéréseket keresve az eu­rópai pályatársak munkás­ságával. K­­ülön értéke az album­­­­nak, hogy minden je­lentősebb szobor és dom­bormű reprodukciója helyet kapott benne, és ennél is hangsúlyozottabb érték a kortársi ismertetésekből és bírálatokból valamint a művész levelezéséből közölt bőséges válogatás. A függe­lékben szere­plő szobor,jegy­­zék — amelyet Sz. Kürti Katalin áll­ított össze — jól segíti az életműben való eligazodást. (László Gyula: Medgyessy Ferenc. Képző­­művészeti Alap Kiadóvállala­ta, Budapest 1981.) BECSEI PÉTER Századunk szobrásza KÉSZÜL A SZEGEDI KÖRZETI TV-STÚDIÓ ÚJ NÉPRAJZI FILMJE „Koronával koronázzák” Elindult a költő a nép­költészet forrásvidékére és merített a „tiszta forrás­ból” ... Ebből aztán egy forrás­ értékű könyv született. Címe: „Föld szülte fáját”. Alcíme: Szeged környéki rá­olvasások és népi imádsá­gok. Elindult a körzeti tv stú­diós stábja, Király Zoltán szerkesztő, Rozsnyai Aladár rendező-operatőr munkatár­saival együtt, hogy Polner Zoltánnal, alkotói közösség­ben képben és hangban is megörökítsék a szájról száj­ra hagyományozódott közös szellemi kincset, a népkölté­szet egyik ékes ágának áhí­tattal körüllengett szép vi­rágait. Ezek idős asszonyok száján nyílnak újra és újra, nyelvünk középkori ízeit, fordulatait villantják fel, ké­pi világuk pedig rokon a XIII. század végén keletke­zett Ómagyar Mária-siralom­mal, mely a legrégibb ma­gyar nyelvű vers. A „Koronával koronázzák” tévéfilm forgatásának ne­gyedik napján a színhely: Szeged-Tápé. Anna néni —* Laczi Jánosné — nyugodtan szembenéz a kamerával, s mondja: „Kakasok szólallak, Máriát kiáltanak. Kelj föl, kelj föl Mária, Szent fiadat megfogták. Zsidó viszi ke­­rösztfát, Úrjézus mén utána, Három csöpp vért kieresz­­tettek, Az angyalok fölszed­­ték, Arany tányérba tették. Fölvitték Krisztus urunk elébe. Krisztus urunk azt mondta: Múljon el a pohár neve. Aki eztel este­ reggel elmondja:’ Héthalál bűntül megmenekedik. Főd neveli fát, fa neveli bimbóját, Bim­bó neveli Máriát, Mária ne­veli kisfiát. Kisfia menjön, hirdesse ki ezt a fekete föl­dön ... Aki ezzel este­ reggel elmondja, hét halál bűntül megmenekedik .. A másodszori elmondáskor, a népi imádság szövege nem azonos az előbbivel. A me­mória zavara lenne? Vagy inkább annak bizonysága, hogy ez valódi népköltészet, még ma is élő, vagyis: for­málódó. — Anna néni, mi volt en­nek az imádságnak a neve? — Nem tudom... Én gyer­mekkoromban a szüleimtől tanultam meg. Elvégeztétek-e már az imátokat? — kér­dezték mindig. — Menjetek a kockótokba! A „kakasok szólanak” kezdetűt este­ reg­gel imádkoztuk... Rozsnyai Aladár, a rende­ző-operatőr mondja: — A téma érdekes, izgal­mas, olyan szellemi kincset örökítünk meg filmünkön, melyet népünk múltja, szel­lemi néprajza, népköltészete iránt érdeklődők, megkülön­böztetett figyelme kísér. Ez a munka­­beillik abba a néprajzi filmsorozatba, me­lyet évekkel ezelőtt kezd­tünk készíteni. A „Föld szülte fáját” be­vezető szövegében ezt írta a költő Csongrád megye 60 te­lepülésén végzett gyűjtő­munkájáról: „Feladatomnak a hiedelmek, ráolvasások, népi imádságok mentését tartottam. Költészetet terem­teni a szokások rítusából... és lejegyezni a suttogva mondott, papírra ritkán, vagy soha le nem írt imád­ságokat. Bejárni egy-egy fél­­nap­ járóföldnyi területet Csongrád megyében... Elő­találni az öregeket. Szóra bírni őket... A kivallatott kedves öreg m­ének egyhar­­mada ma már halott... Az archaikus apokrif imád­ságokról 1970-ig alig ejtett szót a néprajz. Erdélyi Zsu­zsanna fedezte fel a népi imádságokat és a Magyar Tudományos Akadémián 1970-ben tartott előadásán meghatározta ezek műfaji hovatartozását: „...legin­kább a népköltészet archa­ikus vallásos műfajaként említeném, mely mind a vi­lági lírával, mind a közép­kori vallásos költészettel mu­tat közös vonásokat. Szerző­je ismeretlen, minden vari­áns messzemenően kollektív alkotás... Nyelvi anyaga egyezést mutat az Ómagyar Mária-siralommal, egyes mo­tívumai Bornemissza Péter bájoló imáit idézik emlé­kezetünkbe.” A tv-szereplést vállaló idős asszonyok érzik, hogy nem vihetik magukkal a sír­ba örökölt imáikat, kincse­iket. Elmondják ezért a so­rokat lejegyző költőnek, nép­rajzosnak, a filmeseknek. Vívódásuk, lámpalázuk ért­hető. A szájról-szájra ha­gyományozás társadalmi, tu­dati feltételei elsorvadnak. A középkorban elindult folya­mat lassan a végéhez ér. A harmincperces népraj­zi filmen számos népi imád­ságot örökítenek meg­ múl­tunk értékes szeletkéjét, B. GY GY Felvétel Tápén (balról jobbra), Török Istvánná, Laczi Jánosné, Terhes Illésné és Dabig Jánosné. A jobb szélen­­ Polner Zoltán, a kamera mögött* Rozsnyai Aladár. (Fotó: Enyedi Zoltán) JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ BELGRÁD 1. / 17.10 Magyar nyelvű tv-napló. 17.30 Tv-napló. 17.45 Tarka világ — gyermekműsor. 18.15 Irodalmi klub. 18.45 Hagyomány. 19.15 Rajzfilm. 19.20 Valanófény. 19.30 Tv-napló. 20.00 Együtt — bel­politika. 21.05 Filmciklus. Királyi vadászat — indiai film. 22.45 Tv­­napló. ÚJVIDÉK 18.10 Nagy cselszövések — 3. 16.40 Tv-híradó szerb-horvátul, magyarul és a belgrádi stúdió­ból. 18.15 Literatúra. 18.45 Nép­zene. 19.15 Rajzfilm. 19.30 Tv­­híradó 2., magyarul. 20.00 Belpo­litika. 21.05 Játékfilm. 22.45 Tv­­híradó 2., szerb-horvátul. ROMAN TELEVÍZIÓ Helyi idő szerint. 16.05 Iskola­­tv. 17.15 Fiatalok klubja. 17.55 Politikai fórum. 18.20­­Úttörő­­híradó. 18.50 A legkisebbeknek. 19.00 Tv-híradó. 19.25 Gazdasági figyelő. 19.50 Tv-ankét. 20.20 Egy buzgó ember egy napja. Román tv-játék. 21.35 Harcban a békéért. 22.05 Népdalok. 22.20 Tv-híradó. SZERDA DÉLELŐTT TV-MŰSOR MAGYAR TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 8.00 Tv-torna. (Ism.) 8.05 ITV: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) A tö­meg. 9.05 Földrajz. (Alt. isk. 1. oszt.) A Tisza. 9.35 Magyar nyelv. (Alt. isk. 1. oszt.) 9.50 Stop! Köz­lekedj okosan! A rendőri for­galom irányítása. 9.55 Delta. (Ism.) 10.20 A hét aranyember. Magyarul beszélő olasz—francia­­spanyol film. (Ism.) 11.45 Lehet egy kérdéssel több? Vetélkedő­­műsor. (Ism.) KEDD, 1981 NOVEMBER 10.

Next