Csongrád Megyei Hírlap, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

I Kincskereső kluakönyvtár nyílt Darvas József születésé­nek 70. évfordulójáról szer­te az országban megemlé­keztek. Sírját elborították a szeretet és megemlékezés vi­rágai. Igaz szeretettel ragaszko­dott Csongrád megyéhez Darvas József; máig mara­dandó élményt jelent 1967. február 2-án, Hódmezővásár­helyen tett látogatása is. Érdeklődéssel, figyelemmel kísérte megyénk irodalmi életét, segítője, támogatója volt Hegedűs Andrásnak ab­ban, hogy irodalmi folyó­iratot indítson a gyerekek­nek. 1971-ben így köszönti az első számot: „...Kívá­nom a Kincskeresőnek, hogy azon az úton induljon el,­ amely az ifjú olvasó szí­vébe vezet, s az ifjú olvasó­nak pedig azt kívánom, hogy örömmel és haszonnal forgassa, olvassa e lapot!” A Németh László városi könyvtár és a Helyőrségi Művelődési Otthon a Kincs­kereső folyóiratot népszerű­síteni kívánja Vásárhelyen, új olvasói réteggel megise­mert­etni, ezért „Kincskere­ső’ ’névvel klubkönyvtárat nyitott. Ez a klubkönyvtár műhelye, otthona lesz az ol­vasást kedvelő gyerekeknek, és rajtuk keresztül újabb könyvbarátokat nyer meg. Változatos lehetőségeket kí­nál a szabad idő hasznos el­töltésére. Több ezer kötet könyv várja az olvasókat, lehetőség nyílik hangleme­zek hallgatására is. Könyvillusztrátorok cím­mel sorozatot indít, elsőnek Reich Károly Kossuth-díjas grafikusművész találkozik majd a gyerekekkel március 6-án 11 órakor, és dedikál­ja az általa illusztrált köny­veket. Népek zenéje címmel, né­pi hangszerek művészei mu­tatkoznak be. A klubkönyv­­tár ezzel a sorozattal ün­nepli majd Kodály Zoltán születésének 100. évforduló­ját. Vásárhelyi alkotók, mű­vészek címmel a városunk­ban született írók, művé­szek, képzőművészek, hely­­történészek, néprajzkutatók találkoznak a gyerekekkel Élő kapcsolatot alakít ki a könyvtár a folyóirat szer­kesztőivel, meghívja talál­kozókra,­ beszélgetésekre a lap munkatársait, szerzőit. Szerepel a programban képzőművészeti kiállítás is, amelyhez a Tornyai János Múzeum nyújt segítséget. A legkisebbeket bábelőadással, filmvetítéssel várja a klub­könyvtár. Érdekes vetélke­dőket rendeznek; ebben az évben elsőnek a munkásőr­ség megalakulásának 25. év­fordulójáról emlékeznek meg. A Testvérmúzsák című sorozatban a különböző mű­vészeti ágak találkozásáról cserélnek majd gondolato­kat a gyerekek, alkotókkal. Szeretnénk, ha valóra vál­na Sütő András üzenete: „A Kincskeresőnek: legyen a mi szavaink kincseskamráinak hűséges őrzője”. A klubkönyvtár kedden és csütörtökön 14 órától 17 órá­ig várja az olvasni vágyó gyerekeket! KAPU PÁL Csikós András kamarakiállítása — a porcelán­­gyárban A közelmúltban számol­­ tunk be a vásárhelyi Né­meth László városi könyvtár nagyszerű kezdeményezésé­­ről: Jámborné Balogh Tün­de batikművész képeiből rendeztek — a felfedezés örömével ható — kiállítást, és most újabb, sikeres ren­­rendezvényről szólhatok. Csikós András festőművész munkáit állította ki az Al­földi Porcelánsvár az ebéd­lőben. A vezetőség úgy tervezi, hogy kéthavonként újabb és újabb vásárhelyi művész mutatkozik majd be és utá­na beszélgetésen találkozik a klubban a képzőművésze­tet szerető és pártoló látoga­tókkal. A gyár dolgozói, párt- és állami vezetők, közművelő­dési intézmények képviselői, a művész barátai, ismerősei előtt dr Dömötör János, a Tornyai János Múzeum igazgatója megnyitójában is­mertette a fiatal kiállító művész életút­ját, képi vilá­gának főbb ismérveit, stílus­jegyeit — mindenekelőtt a felnevelő táj és az ott élő szorgos emberek szép, har­monikus viszonyát. Bár a képek jelentős ré­szét ismerem, mégis jó volt így együtt látni a kis kama­ratárlat anyagát, és mivel ré­gen volt. Csikós Andrásnak Vásárhelyen kiállítása, talán érdemes róla néhány mondat erejéig elidőzni. Csikós András alkotó ked­ve töretlen, aktivitása példa; a kishomoki kedves táj fölötti egyre fényesebb csillagként tündököl már, és legjobb munkái, úgy tűnik, a mara­­dandóság jegyeit hordozzák. Nem is olyan messzi, időnek látszik az, amikor elindult felfedező útjára, alig­ látszott ki a májusi záportól nagyra nőtt fű közül, s ma már ne­ve aranylóan cseng a sok fényes pályatárs mellett. Fia­talságot és közösségi erőt sugároz: nem véletlen, hogy kis megtorpanás után, első­ként ő jelentkezett, hogy se­gítse a munkásművelődést! Népszerűsége megengedi, hogy egyre mélyebben tű­nődjön el sorsáról (és sor­sunkról). A meghódított és soha el nem hagyott tót képzeletbeli csönd­ a italát magára zárva, fákkal, bok­rokkal, utakkal, dombokkal, barázdákkal beszél! Már a ködben fuldokló, párásé fás zegzugaiba is belát: meleg színekkel eleveníti meg a té­pett, felszaggatott föld fáj­dalmait — mintha mind­egyik képen az 5 magányos alak­ja bű­nna meg lopva, észrevétlenül. Egy régi Bálim Endre kri­tikát rá­ is jellemzőnek ér­zek: „Nincsenek bevált fogá­sai,. mint ahogy a horgász­ sem tudja, mit fog kihúzni, de a z­sinór húzása elárulja.., milyen küzdelmei lesznek. Képeinek a közvetlenség az igazi ereje és az affektáció­­roentes természetesség. Nagy­képűség nélkül közvetít, és nincs festészetében semmi kinyilatkoztatásszerűség, de annál inkább naív hit, ami igazi hitelt ad mondanivalói­nak.” Ismételten hangsúlyozza, az Alföldi Porcelángyár kezde­ményezését mindenképpen hasznosnak és fontosnak ér­zem, hiszen nem kevesebb­ről van szó, mint 1500 em­berről ! FENYVESI FÉLIX LAJOS : A kiállítás anyagából. (Fotó: Farkas Dezsőné) KEDD, 1982. FEBRUÁR 16. ) Kisdobosok karneválja A Magyar Úttörők Szövet­sége városi elnöksége és a Radnóti Miklós Úttörőház vezetősége és úttörőtanácsa rendezésében vasárnap dél­után került sor a kisdobo­sok hagyományos évi jelmez­báljára a hódmezővásárhelyi Béke­szállóban. Ha valaki minden év feb­ruárjában feljegyezné a kis­dobos és az úttörő karne­válokon felvonuló jelmezek­ nevét, megtudhatná, hogy évről-évre, melyek a gyere­kek legkedvesebb meséi. Az idén ugyanis Vuk és családja fogadta a kisdobo­sokat a Béke­szálló emeleti nagytermének plakátján, s a felvonuláson is sorra jelent meg Vük, családostul, vadá­szostul, (élő!) kacsával, vagy éppen anélkül. Míg tavaly ilyenkor a Barba és a Rum­­rájsz család voltak a legnép­szerűbbek, most Vük mellett Mirr-Murr, Kukori és Kot­­koda jelmezeinek láttán ál­longott leginkább az össze­gyűlt gyermekhad. Amikor pedig az általános iskolák úttörőc­sapatvezető-helyette­­seiből alakul zsűri Patócs József­né elnökletével azon tanácskozott, hogy a több, mint 100 nagyon szép és öt­letes jelmez közül kiknek ítélte a legjobb helyezéseket, a Galagonya névi zenekar szórakoztatta a vendégeket, majd Ghyczy Tamás makói bűvész mutatványain ámul­dozott a közönség apraja­­nagyja. A zsűri döntése szerint a legjobb egyéni jelmezes „Mirr-Murr” figurájával Prozlik András (Kertvárosi Általános Iskola) lett. Má­sodikként a ...Sündisznó”-t. (Ménesi Gábor, Kun Béla Általános Iskola), harmadik­ként pedig az ..alakos bu­­t­ella”-t (Koczka Edina, Csor­ba Mária Általános Iskola) jutalmazta a zsűri. A csoportos jelmezek kö­zül első lett­ a „Gyermekba­rátság” (Dózsa György isko­la tanulói), második helye­zést ért el Kukori és Kotko­­da (Ságvári Endre iskola) két kedves figurája, a har­madik legtökéletesebb, leg­­mókásabb jelmeznek pedig az „Ősember házaspár” (Zal­ka Máté iskola) bizonyult. A vidám karneváli délután befejező eseménye a tombo­­lasorsolás volt, amelyről a főnyereményt Nyíri Anikó vihette haza. A kellemes hangulatért kö­szönet illeti a Béke­szálló se­gítőkész vezetőségét és min­den dolozóját, a rendezés­nél, szervezésnél részt vevő általános iskolák tanárait, diákjait, a középiskolás ifi­vezetőket és természetesen minden elismerés a szülők­nek azért a sok szén jelme­zért, amelyekkel igazi kar­nevállá varázsolták a kisdo­bosok idei farsangi­­mulatsá­gát. GULYÁS MÁRTA : Újvároson,­­ Dusánban • Csökken a víznyomás Tegnap, hétfőn megkezdő­dött a vásárhelyi ipartele­pen működő vízmű egyik kútjának felújítása. A mun­kálatok miatt a berendezést kikapcsolták a víztermelés­ből, ezért várhatóan Újvá­ros és Susán városrész te­rületén a csúcsfogyasztási­­ időszakokban a nyomás csök­kenni fog. A felújítás előreláthatólag egy hónapot, vesz igénybe. Termékváltás­ sali csatlakozó, csuklás ge­rinc, ereszlezáró és más, a tetőfedéshez szükséges eter­nittartozékok gyártását kezd­ték meg hétfőn a nyerges­újfalui Eternit Művek selypi gyárában. A régi cement­gyárat — ahol gazdaságta­lanná vált a termelés —ala­kították át és tették alkal­massá az ilyen, mi út még hi­ánycikknek számító­­ tarto­zékok előállítására. A termékváltás az átszer­vezés során senkinek sem mondtak fel: továbbra is fo­lyamatos munkát biztosítot­tak valamennyi, csaknem 100 cementgyári munkásnak. Svájci tájak­ ra, kedden este 6 órai kezdettel dia­vetítéses él­ménybeszámolót rendeznek Vásárhelyen, a CSOMIÉP Tanácsköztársaság téri ifjú­sági klubjában. Török Jó­zsef, a Módszertani Inté­zet munkatársa svájci tája­kat mutat be az érdeklődők­nek. „Rally ’81” Ferjánsz Attila, dr. Tan­­dary János és Léky Sándor, az autósport kedvelőinek „Rally ’81” címmel tart él­­­ mény beszámolót holnap, s szerdán délután 6 órai kezd­s hettel a vásárhelyi HÓD­­­­GÉP-klubban. A rendezvé­­­­nyen két rövidfilmet is be­­­­mutatnak az elmúlt év nagy­­ versenyeiről. ­ : Hallottam egy hírt... Selejtes könyvszerkesztés A minap egy barátom ki­fakadt: én tényleg nem lab I­kásdisznek gyűjtöm a köny­­­­veket, de hát az esztéti­­­­kámra is jobban kellene a­­ könyvkiadóknak ügyelniük.­­ Az Akadémiai Kiadó­­ tényleg igényes könyveket­­ jelentet meg. Az „Új Ma­gyar Lexikon” A—C kötete 1962 végén került az olva­sókhoz, majd sorra megje­lent mind a 6 kötet. Ek­korra azonban oly sok volt a változás, hogy 1972-ben megjelentették 7. sorszám­mal A—Z-ig az első ki­egészítő kötetet. Az elmúlt évben megint kiegészítő kö­tet jelent meg, amely 1962 —80 közötti változásokat tartalmazza. A sorozatban ez lenne a 8. kötet, de ez a külső borítón nincs fel­tüntetve, s a borító más vonatkozásban sem egye­zik a sorozat többi köteté­vel. De ez nem egyedi pél­da. Más sorozatoknál is gyakori, hogy nincs a bo­rítón színazonosság vagy a grafikai megoldás hiányos (pl. a Magyarország felfe­dezése sorozatban Tüskés Tibor könyvének végolda­láról a sorozat címe lema­radt, a többin rajta van, ha nem is mind azonos betűnagyságból szedve.) A könyv nem napilap, ami nagyon gyorsan készül. Bár a napilapnál is meg­követelhető a pontosság. Egy csigalassúsággal készü­lő drága könyvnél különö­sen. Igazat adtam barátom háborgásának... (rácz) Közepes eredmények Zárszámadó közgyűlés a Méhész Szakszövetkezetben Mérsékelten jó eredmé­nyekről adhattak számot va­sárnap délelőtt zárszámadó közgyűlésükön a vásárhelyi Méhész Szakszövetkezet ve­zetői. Mózes László elnök beszá­molójában elmondta, hogy a közepes eredmények kiala­kulásához hozzájárult — a nehéz gazdasági év mellett — a szövetkezet kibővült feladatköre is. A múlt esz­tendőben ugyanis újabb hét ágazattal nőtt a meglevő négy főágazat, részben a le­geltetési bizotság átvételé­vel, részben a belső átszer­vezések útján. Mindez nem­csak körültekintőbb munkát, nagyobb aktivitást követelt a vezetőktől, hanem meg­változtatta a közös munká­ban résztvevők, illetve mé­hész tagok arányát is. Az ágazatokon belüli eredményekről szólva el­mondta, hogy tavaly decem­ber 31-ig is 27 mázsa mézet, vásároltak fel illetve érté­kesítettek Táblás lépesméz­ből, a tervezett 29 mázsá­val szemben 23,6 mázsát, vi­rágporból 6,23 mázsát adtak el, ami a tervezettnél egy kicsivel több. Viaszfelvásár­lásukat viszont nem sike­rült teljesíteni: a várt 13 mázsával szemben csupán 5 mázsát gyűjtöttek. A szállítási ágazat ugyan­akkor igen eredményes lett­­ a takarékos költségfel­használás következtében. Jobban sikerülhetett volna a szántóföldi növénytermesztés és legelőgazdálkodás, ha a közös szántóterületen idő­ben elvégzik az őszi szán­tást. A szövetkezet új tevé­kenységei közé tartozik a csibenevelés is. A kisterme­lőknek kiadott és a baromfi­­feldolgozó vállalatnál érté­kesített jószág mennyisége 1223 mázsa, nyeresége 131 ezer forint lett. Az elnök a továbbiakban beszámolt az ugyancsak új vállalkozásról, a kamion­szállításról, amely a HUN­­GAROKAMION Vállalattal kötött szerződés értelmében Irakba történt. Ismertette a szövetkezet kiskereskedelmi tevékenységét, valamint a géphasznosítási szakcsoport munkáját. Beszámolóját Keresztesi András főkönyvelő pénzügyi tájékoztatója követte, aki el­mondta többek között, hogy a Méhész Szakszövetkezet kollektívája végül is 682 ezer forint nyereséget pro­dukált. Az egy főre jutó bruttó jövedelem 61 ezer fo­rint lett. A későbbiekben be­számolt a főkönyvelő a szö­vetkezet idei pénzügyi ter­veiről és a várható fejleszté­sekről. A bizottságok tájékoztatóit hozzászólások követték. El­sőként dr. Ditrich Gábor, a megyei tanács vb mezőgaz­dasági és élelmezésügyi osz­tályának munkatársa jelle­mezte a szövetkezet megyé­ben betöltött helyét, szere­pét, sajátos feladatkörét. A közepes szintű eredmények ellenére is kedvezőnek ítélte a kollektíva tevékenységét és bizakodását fejezte ki jö­vőjét illetően. Varga Antal méhész a mézfelvásárlás, a kiskereskedelmi tevékenység eredményességéről kérdezte a vezetőséget. Bakos István a kezdő méhészek támoga­tásának lehetőségeiről ér­deklődött. Mónus Pál a jól gazdálkodó ágazatok jutal­mazásának módjáról érdek­lődött, míg Ivanics Ferenc a lépesméz idei felvásárlási le­hetőségeiről kérdezősködött, Angyal Mihály a kannák hiányát tette szóvá. Berta Sándor pedig az asztalos­üzem veszteséges voltát kér­dőjelezte meg. Felszólalt Gyovai Ferenc, a városi tanács termelés- és ellátásfelügyeleti osztályá­nak csoportvezetője is, aki újabb, a kistermelőket segí­tő szolgáltatások bevezetését ajánlotta a szövetkezet veze­tőségének­. Balogh Dániel, a MÉSZÖV méhészeti szaktit­kára a Csongrád megyei méhészet helyzetéről tájé­koztatta a jelenlevőket. El­mondta többek között, hogy a megyében tevékenykedő ezer méhész tavaly 60 va­gon mézet termelt. Ismer­tette továbbá az újabb ren­delkezéseket, szólt a fejlődés irányáról, valamint a közel­jövőben Magyarországon megrendezésre kerülő világ­­kongresszus jelentőségéről. Néhány kistermelő hozzá­szólása, valamint a szövet­kezet vezetőinek kiegészítő tájékoztatói következtek ezután. Végezetül oklevelet és pénzjutalmat adtak át a tíz legjobban dolgozó mé­hésznek. Asszonyszerint... Orvosi rendelőben meséli egy mellettem várakozó ember: — Látja, idejutot­­tam ... A doktor úr be akart utalni a kórházba Nem úgy megy az! Tanyán la­kom, sok a jószág, nem értik azt itt meg. Inkább ide já­rok be naponta in­jekcióra. Tudja, ja­vítgattam én magam otthon, de a boroga­tás annyit ért a lá­bamnak, mint döglött disznónak a pápaszem. Egyedül élek, öt éve itthagyott a fele­ségem. Hallja! Amíg élt, mi köztünk egy hangos szó nem esett. Azóta nősítgetni akarnak a szomszé­dok, kommendálják az asszonyokat. De mondja: minek nő­sülnek meg? A por­szívó fölszívja a port, a mosógép kimossa a ruhámat. Ha a gé­pek elromlanak, be­­hozom a szervizbe. De mit kezdene az ember egy rossz asz­­szonnyal? Asszony­szerviz még nincs . . . És mi történik, ha kiderül, hogy nem olyan, mint ahogy kommendálják? Raj­ta marad az ember nyakán. Nem igaz? Bajt az ember ne ke­ressen készakarva, úgyis megleli . .. Pu­gg Zsuzsa 5

Next