Csongrád Megyei Hírlap, 1982. február (39. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

Negyvenkét millió rubeles szerződés Szovjet export Újabb ketreces tejóháza­­tot adott el a Komplex kül-­s kereskedel­ni vállalat szovjet partnerének a Traktoroex­­portnak. A napokban aláírt 42 millió­ rubeles szerződés alapján az idén 138 kétszin­tes berendezést szállítanak a Szovjetunióba. Eddig több mint 2500 ilyen farmot léte­sített a Komplex a Szovjet­unióban, amelyekben 73 mil­­ió tojót helyezhetnek el- Az idén szállítandó tojóházakba csaknem 8 millió csirkét te­lepítenek. A szovjet piacon kivitt ezek a tojóházak kere­settek más szocialista orszá­gokban, Csehszlovákiában és Romániában is, valamint, több közép- és közel-keleti, valamint ázsiai országban. ­ „Szabad Nap"-jubileum Negyven évvel ezelőtt, 1942. február 1-én jelent meg először a Szabad Nép, akkor a Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának ille­gálisan terjesztett újságja, amelynek hagyományát folytatja — immár negyed század óta — a Népszabad­ság, az MSZMP központi lapja. Az évforduló alkal­mából a Népszabadság szer­kesztősége hétfőn ünnepsé­get rendezett, amelyen Óvá­ri Miklós, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet, majd le­leplezte a Szabad Nép meg­jelenésének és első főszer­kesztőjének, Rózsa Ferenc­nek emléket állító dombor­művet a Népszabadság-szék­ház előcsarnokában. A Szabad Nép egykori szerkesztőinek, munkatársai­nak, a mai magyar sajtó vezető képviselőinek jelen­létében Óvári Miklós fel­idézte Rózsa Ferenc kom­munista újságírói alakját, munkásságát, s társainak hősies helytállását, amely ak­kor, a háború rendkívül ne­héz viszonyai között lehető­vé tette a lap megjelenését és terjesztését. A Szabad Nép — mondta — hitet tett amellett és bizonyította, hogy Magyarországon is vannak olyan erők, amelyek készek felvenni a harcot a fasizmus barbársága ellen. S nemcsak megírta, hanem szervezte is a harcot a füg­getlen demokratikus Ma­gyarországért. Az évfordu­lón nemcsak a négy évtized alatt megtett útra emléke­zünk, hanem fel kell idéz­nünk a harc közben elkerül­hetetlen és elkerülhető ne­hézségeket és a tanulságokat is. A párt és a nép ma azt várja az MSZMP köz­ponti lapjától, kommunista sajtónktól, hogy közös fele­lősségünk tudatában segítse a mai kor feladatainak mi­nél színvonalasabb megoldá­sát. A lap születésnapján — hangsúlyozta a Központi Bi­zottság titkára — a múltra emlékezve, figyelmünket a jelen feladataira összponto­sítva kell a jövőbe tekinte­nünk, teljesítenünk a párt­sajtó nemes küldetését. Az ünnepség végén a Fló­zsa Ferenc portréjával éke­sített dom­borművet — Kalmár János alkotását — megkoszorúzták az MSZMP Központi Bizottsága, a Nép­­szabadság szerkesztősége és pártalapszervezete, valamint a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének képvise­lői. Kötetlenebb formában őszintébb a légkör Ifjúsági parlament a HÓDGÉP-nél A HÖDGÉP fiataljainak tanácskozásával zárult le szombaton délelőtt az ifjú­sági parlamentek sora Vá­sárhelyen. A vállalat egysé­geiben 1981 októberében és novemberében hét helyen tartottak munkahelyi páriá­rm­e lehet. Az ezeken a fóru­mokon megválasztott kül­döttek gyűltek össze a törzs­gyár ebédlőjében, hogy most már vállalati szinten vitat­hassák meg az ifjúsági tör­vény végrehajtásáról készült írásos anyagot, ennek szóbe­li kiegészítését, valamint a következő két évre szóló in­tézkedési tervet. Nyílt, őszinte légkör jelle­mezte kezdettől fogva a ta­nácskozást. Nyámádi Gábor igazgató szóbeli kiegészítőjé­ben hangsúlyozta, milyen je­lentős helyet töltenek be a harminc éven aluliak a vál­lalat közösségében, de el­mondta kritikai megjegyzé­seit is. Kifejtette, hogy az igények benyújtása mellett „illik” az elképzelések meg­valósításában is nagyobb szerepet vállalni. A sport­kombinát megvalósításának „tervére” célzott: ennek lét­rehozásához az anyagi fel­tételeket biztosította a vál­lalat, a létesítmény azonban még mindig nincs kész. A legutóbbi társadalmi munka­akció során a résztvevők között nem volt döntő az ifjúság aránya... A fiatalok szakmai képzé­se, a szakmunkásképzésben az elméleti és gyakorlati ok­tatás fejlesztése jelentős he­lyet foglal el a vállalat tö­rekvései között. Több egység — Sándorfalva kivételével, ahol nincs tanműhely — bá­zisa egyes szakmák városi szintű gyakorlati oktatásá-­ nak. Mészáros András (Kis­kun dorozsmai kérdésére — köthetnek-e ösztöndíjas szerződést a gyáregységek a szakmunkástanulókkal, ha azok érdemesnek bizonyul­nak erre a kedvezményre — igenlő választ kapott. Dorozsmán megindult va­lami, érdemes fokozott fi­gyelemmel kísérni az ottani fiatalok tevékenységét. Ez tűnt ki Szőke István fel­szólalásából is. Rámutatott, milyen fontos egy aktív mag kialakítása ahhoz, hogy ké­sőbb minél többen legyenek hajlandóak a megnövekedett gazdasági feladatok mellett anyagi haszonnal nem já­ró elfoglaltságokra áldozni az idejüket.Ilyen például a szakmai továbbképzés. Kissné Bor­bás Éva a KISZ és a szakszervezet kö­zös véleményét mondta el a beszámolóról. Mint emlí­tette, szükséges lenne, hogy a pályakezdőkkel való fog­lalkozás módszerének kiala­kításában a vezetés az eddi­gieknél jobban vegye figye­lembe az ifjú szakemberek elképzeléseit. Figyelmet ér­demel az a tény is, hogy a szakszervezeti bizalmiaknak adott jogkörök időnként ,,el­homályosítják” a KISZ-es jogköröket. Elismeréssel szólt a vállalatnak a lakás­­helyzet megoldására irá­nyuló tevékenységéről: 1979 —81. között a lakáshoz ju­tottak között 65 százalék volt a 30 éven aluliak ará­nya. Ez 25 százalékkal több a tervezettnél. Maczelka Imre (fejlesztő gyáregység) rendhagyó kér­dést vetett fel, amikor a ta­nácskozások módszerének megváltoztatására tett ja­­­vaslatot. (Ez egyébként — mint a válaszadás során ki­derült — találkozott a vál­lalat vezetőjének egyetérté­sével is.) Túlságosan mere­vek, kötöttek a megbeszélé­sek. Ezektől a formáktól (el­nökség, levezető elnök, szi­gorú napirend) megszabadít­va, százszor haszn­osabb le­het egy-egy oldott légkörű beszélgetés. A fizikai és alkalmazotti állományú fiataloknak nyúj­tott lakástámogatás közötti nagy különbséggel foglalko­zott felszólalásában Kor­mány László (Dorozsma). Kérdése: várható-e a jövő­ben változás? Úgy érzik, a beszámoló „visszadobta a labdát” azoknak, akik a munkahelyi parlamenteken felvetették a vállalati gar­zonlakások ügyét. A munka­feltételek hiányossága, hogy nincs megfelelő laboratóri­um, így lényeges próbákat már csak a kész gépeken le­het elvégezni. A felszólaló nemcsak feltette, nagyrészt meg is válaszolta a kérdést: miért mennek el a vállalat­tól a fiatalok. Nagyrészt azért, mert nem tudnak­­ ki­jutni” a garzonból, és nem mindig kapnak önálló, ké­pességeiknek megfelelő mun­kát. Elgondolkodtató tényeket sorolt fel a szakmunkásta­nulókkal és a pályakezdők­kel való foglalkozással kap­csolatban Kajtár Lajos (törzsgyár). Ha a szakmun­kástanulóval a gyárban töl­tött első 3 napján kizárólag a legelhanyagoltabb állapot­ban levő gépeket mosatják, nem valószínű, hogy ez a leendő munkahellyel való megfelelő érzelmi kapcsolat erősítését szolgálja. Hasonló „baklövés” az is, ha az újon­nan belépő munkatársat az éppen „ráérő” süketnéma segédmunkással vezettetik körbe az üzemben. (Megtör­tént.) — A társadalmi munka és a politikai képzés meg­szervezésénél egyaránt na­gyobb körültekintéssel, idő­beni tájékoztatással lehet jobb eredményt elérni, mondotta a hozzászóló. Lengyel Antal (fejlesztő gyáregység) az idegen nyelv tanulásának támogatását, nyelvvizsga és anyagi elis­merés kapcsolatát vetette fel. A kérdés különösen a vevőszolgálat dolgozóit érin­ti érzékenyen. Az ifjúsági parlament megállapította, hogy összes­ségében megvalósult az 1970- ben elfogadott intézkedési terv, jó alapot nyújtva az ifjúság helyzetének, nevelé­sének előbbre viteléhez. A beszámolót és az intézkedé­si tervet, a hozzászólásokra adott válaszokkal együtt, a küldöttek egyhangúlag elfo­gadták, majd megválasztot­ták küldöttjüket a felsőbb szintű­­parlamentre. Az ága­zati tanácskozáson, március 25—26-án Kissné Borbás Éva, a vállalat KISZ-titká­­ra képviseli­­ majd a HÖD­­GÉP fiataljait. KEDD,­­ FEBRUÁR . Tagsági tanácskiírások­ ­ a fogyasztási szövetkezeteknél A szövetkezeti ágazatok közül az áfész-ek rendelkez­nek legnagyobb taglétszám­mal megyénkben. Mintegy 65 ezer a taglétszámuk, ám a 14 fogyasztási szövetkeze­ten kívül 14 takarékszövet­kezet és 47 lakásszövetkezet is tevékenykedik vidékün­kön. A három ágazat össze­sen 127 ezer tagot számlál és e héttől kezdve tagérte­kezleteken, részközgyűlése­ken és közgyűléseken érté­kelik az elmúlt évi munkát, valamint hagyják jóvá a VI. ötéves terv helyi programját Néhány fogyasztási szö­vetkezetnél, mint Makón, Szentesen, Csongrádon le­járt a tisztségviselők man­dátuma és itt közgyűlésen­­választanak új vezető testü­ltet. Ahol a helyi intéző és ellenőrző bizottság megbíza­tása is véget ért, ott új vá­lasztásra vagy a tisztségvi­selők, kiegészítésére kerül sor. A lakásszövetkezetek egy­ségesen közgyűléseket tarta­nak a tavalyi munka érté­kelésére, a takarékszövetke­zetek többsége tagértekezle­tet hív össze a pénzügyi te­­vékenység, a szövetkezetpo­litikai munka tavalyi mérle­gének jóváhagyására. A közgyűlések, illetve a részközgyűlések sorozata márciusban küldöttgyűlések­kel zárul. _____ JEGYZET ______________________________________________________________________ ül öntvényektől a tiroksekig Bizonyára nem ismeret­len a következő jelenség: az értekezleten egységes cselekvést igénylő felada­tot ismertetnek, méghozzá egyeztetés, összhangterem­tés céljából. A résztvevők, komoly megbízatású embe­rek, egy-egy munkaterület felelős vezetői­­ nagyokat bólogatnak, látszólag min­dennel egyetértenek. S mi történik ezután? Többen kijelentik: elvileg helyes­ük ugyan mindazt, amit hallottak, de ... ők kivéte­les helyzetben vannak, nem tudnak a többiekkel „együttlépni”, mert... Bajban vagyunk a fogal­makkal is, pontosabban ér­telmükkel, értelmezésük­kel. Néha úgy takarékos­kodunk, hogy, az fölér a pazarlással, de ezért rit­kábban szólnak ránk, mintha semmit sem ten­nénk. Tudnunk kell kimoz­dulni a megszokott hely­zetekből. Ezt ma kor­pa­rancsnak is nevezhetjük. A HÉT-ben látott riport legtöbbünket gondolkodás­ra késztetett, noha a tény­leges megoldásra, nem lé­vén szakértők, nem tudunk javaslatot tenni. Arról van szó, hogy az öntvények fe­lét le kell forgácsolni, míg elkészül belőle a tennék. Az ok egyszerű: az öntöde nem vállalkozik arra, hogy kisebb méretűt szállítson. Az okok láncolata miatt alakult ki ez a gyakorlat, melyet lehet magyarázni, de tudomásul venni — mint meg nem változtat­ható!­ — aligha lehet. Arra kényszerít bennün­ket az élet, hogy kevesebb anyagból, kevesebb ener­giával és idő alatt hozzunk létre különféle értékes dol­gokat. Aki sokat forgácsol, lassan halad. S nemcsak túlméretezett öntvények nehezítik dolgunkat, ha­nem túlságosan megdagadt akták, beszámolók, mely­ből a lényeget kihámozni bizony nagyon időrabló foglalatosság. Azt mondják, aki sze­gény, az pazarol. Van eb­ben igazság, nem tagadom. Gyakran azzal magyaráz­zuk tétovázásunkat, hogy „erre nincs pénzünk”! Át­meneti megoldásokon pe­dig, főleg kényelemszere­tetből, nem gondolkodunk. A jobb szervezésben, az ösztönzőbb bérezésben rej­lő lehetőségekről lemon­dunk. Noha tudjuk, sem anyaggal, sem energiával nem tudunk ésszerűen gaz­dálkodni, ha érdekeink nincsenek szinkronban ten­nivalóinkkal. Panaszko­dunk : „elmennek legjobb szakembereink”, de arról hallgatunk, nem jó a lég­kör a műhelyekben, az irodákban, s nem akarjuk magunk elé idézni a kö­­vetkezményeket sem: ilyen körülmények között szét­­forgácsolódik az alkotóerő, az újítani akarók-szeretők fantáziája és lendülete ... — bálint — A csongrádi MIRKÖZ Szövetkezetből Hitebútorok — sorozatban A csongrádi MIRKÖZ Szövetkezet gyártmányfejlesztésének újabb produktumai láthatók képünkön: az MFG—1 típusú, tárolóval egybeépített fagylaltgépek. A konstrukció új vo­nása, hogy a tégelyből a megfagyasztott massza alulról fo­lyamatosan üríthető. A gép teljesítménye öt kilogramm fagylalt óránként, aminek a tökéletes keverés miatt a ko­rábbinál jobb az íze A képen látható, MKR jelű kombinált áruházi hűtőpult iránt jelenleg komoly kereslet mutatkozik, mind belföldön, mind a szocialista országokban. A MIRKÖZ többféle kivi­telben is gyártja. Közös jellemzőjük, hogy alsó, burkolt ré­szük mélyhűtésre alkalmas, míg fölül légfüggöny tartja alacsonyan a hőmérsékletet A korábban már jelentős piaci sikereket elért KST típusú, gördíthető mélyhűtő újra a csongrádi szerelőszalagra ke­rült. A Szovjetunióba idén ötszáz darabot szállít a szövet­kezet, jövőre pedig a megrendelés megnégyszereződésére* számítanak. (Fotó: Enyedi Zoltán) Kombinált gyorsvonatok Hétfőn útnak indították az első kombinált — Diesel­elektromos — gyorsvonato­kat a Szegedi MÁV Igaz­gatóság területén. A Sze­gedről Budapestre és Mis­kolcra indított gyorsvonato­kat ezentúl Kiskunfélegyhá­záig Diesel-mozdonyokkal vontatják, ott pedig a sze­relvényeket átadják a vil­lamos mozdonyoknak. A bu­­dapest—szegedi vonal vil­lamosítása ugyanis Kis­kunfélegyházáig már el­készült. Májustól, amikor a vonal teljes villamosításai befejezik, az egész vonalot a gazdaságosabb villanyi mozdonyok szolgálják a vor­­tatást. 3

Next