Csongrád Megyei Hírlap, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-28 / 74. szám
Mémalévi munka A TIT vásárhelyi szervezetének közgyűlésén Közgyűlésen értékelte az eltelt ötéves ciklusban végzett tevékenységét a TIT vásárhelyi városi szervezete. Az eseményen, amelyet a városi tanácsház dísztermében rendeztek meg,Földesi Ferenc, a közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket, köztük dr. Jeney Jenőt, a filozófiai tudományok kandidátusát, a TIT főtitkárhelyettesét, dr. Szalontai Jó-zsefet, a városi pártbizottság első titkárát és Holler Lösz- UNICISGtuS696n . . . Jenő tanácselnök-helyettest. Ezt követően dr. Dömötör János, a városi szervezet elnöke számolt be az elmúlt öt évben végzett munkáról. A szervezet tevékenysége az elmúlt időszakban mind szervesebben kapcsolódott a társadalmi változásokhoz. Az elnökség kereste a megváltozott körülményeknek jobban megfelelő tudományterjesztő munka tartalmi, módszerbeli és szervezeti lehetőségeit. Külön is foglalkoztak a közművelődési törvényből adódó feladatok elemzésével, valamint az ismeretterjesztés mennyiségi és minőségi javításának kérdéseivel. E munka eredményeként tartalmilag korszerűsödött az ismeretterjesztés. Tükrözik ezt az előadások és foglalkozások címei, a társadalmi aktualitásokra való gyors reagálás, a világnézeti következetesség erősödése és a helyi szükségletekre való fokozottabb építés is. A TIT tevékenységének egyik jellemzője a tudományok népszerűsítéséről a réteg-ismeretterjesztésre való fokozatos áttérés. Kiemelkedő a mezőgazdasági, műszaki, környezetvédelmi, csillagászati, valamint — a társadalomtudományi ismertek sorában — a nemzetközipolitikai, a várospolitikai, helytörténeti, jogi, zenei és irodalmi rendezvények aránya. Rendkívül népszerűek a szabadegyetemek előadássorozatai, amelyek magas színvonalon elégítik ki a résztvevők érdeklődését Előtérben a munkásművelődél jelentős mértékben emelkedett az egyes rendezvények hallgatóinak létszáma, s ezen belül a fizikai dolgozók aránya. Az összetételben mind jobban tükröződik, hogy a munkásművelődés ügye fontos politikai kérdés. A fizikai dolgozók műveltségi szintjének emelésében a legeredményesebben a szodalista brigádok Munka és műveltség kulturális mozgalmára támaszkodnak. Évente mintegy 250—300 személyt készítenek fel a különböző tartalmú és szintű vetélkedőkre. A dolgozók alap- és szakmai képzésének segítésére öt vállalatnál összesen, 15 csoportban, közel 200 személyt készítettek fel általános iskolai osztályozó vizsgára. A nagyüzemek igényeinek megfelelő,n intenzív, nyelvvizsgaelőkészítő tanfolyamokat, ahol pedig szükséges, kihelyezett nyelvtanfolyamokat működtetnek. Kiemelt feladatként foglalkozott a városi elnökség az ifjúság körében folyó ismeretterjesztéssel. Igyekeztek kialakítani az e korosztály számára vonzó formákat: baráti köröket, vitafórumokat, klubösszejöveteleket, vetélkedőket. Új formaként lépett be a gyakorlatba például az óvodások nyelvtanfolyama. Tíz csoportban közel 160 gyerek tanulta az orosz és az angol nyelv alapjait. Az általános iskolás korosztály nevelését segíti a kis matematikusok baráti köre, valamint a honvédelmi előadássorozat is. A középiskolákban különösen a rendhagyó órákat kedvelik a diákok. Tények, adatok Az elmúlt ciklusban egyenletesen emelkedett a rendezvények száma. Az ezer lakosra jutó programok óráinak átlagát tekintve a megye városai és járásai között Vásárhely a második helyen áll. Még kedvezőbb a kép, ha az országos adatokkal vetjük össze az eredményt: az országos átlag 70 óra, a vásárhelyi 230.... A növekvő feladatok végrehajtását a városi szervezet igyekezett a tagság létszámának növelésével is biztosítani. Elérték, hogy elsősorban azok a szakemberek lépjenek be a társulatba, akikre az új feladatok végrehajtásánál szükség van. A taglétszám 1981-ben 279 volt. A legnagyobb a pedagógusok számaránya. Az ismeretterjesztés strukturális változásával párhuzamosan növekszik az orvos, jogász, agrár- és műszaki szakemberek szerepe. Az ismeretterjesztés ma már az értelmiség minden rétegének feladata. A városi TIT csak egyike azoknak a szervezeteknek és intézményeknek, amelyek ismeretterjesztéssel foglalkoznak, de az egyetlen, amelynek ez a kizárólagos feladata. Munkáját csak más szervezetekkel való hatékony együttműködéssel végezheti eredményesen. A városi pártbizottsággal, a városi tanáccsal, a Németh László könyvtárral, a Petőfi Művelődési Központtal, a Hazafias Népfronttal, a KISZ városi bizottságával és másokkal való jó kapcsolat hasznos segítője annak a sikeres munkának, melynek nyomán a TIT városi szervezete jelentősen hozzájárult a lakosság műveltségének fejlesztéséhez. Az eredmények birtokában továbbra is fontos feladatnak tekinti a TIT az ideológiai-politikai-világnézeti követelmények megtartását, a szocializmus gyakorlatának tudományos ismeretekkel való segítését. Fokozott gondot fordítanak a módszerek korszerűsítésére is. Még nagyobb szerepet kaphat az üzemi szervezetek és tagcsoportok segítése. Rendszeresebbé kell tenni a tagság művelődéspolitikai és metodikai felkészítését. A jövőben is az ipari és mezőgazdasági fizikai dolgozókat és az ifjúságot tekintik a legfontosabb befogadó rétegnek. Az évfordulókhoz kapcsolódva — ezek közül is első helyen a Szántó Kovács János születésének 130. évfordulójához — foglalkoznak majd a helyi munkásmozgalommal is. Új lehetőségek jelentkeznek az ötnapos munkahét beveztésével a szabadidő kulturált eltöltésére. Ez további feladatokat jelent a TIT-munka számára. Az említett törekvések csak az érdekelt más szervezetekkel való összehangolt tevékenységgel valósíthatók meg. Az együttműködés vállalásán túl, kölcsönösen keresni kell a megvalósítás hatékonyabb eszközeit, módszereit. Vélemények, javaslatok A beszámolót követő vitában elsőként dr. Horváth Mihály szólalt fel. A Gorzsai Állami Gazdaságban folyó eredményes TIT-munkáról számolt be. A gazdaság, értelmiségi gárdája évek óta folyamatos közművelődési tevékenységet folytat. Rendezvényeik 80,5 százalékát fizikai dolgozók, illetve az ifjúság számára szervezik. Vári Ernő megvilágította, milyen hasznos kiegészítést nyújtanak a rendhagyó órák a tantervi anyaghoz. A politikai ismeretterjesztéssel kapcsolatban javasolta, hogy az üzemi klubokba gyakran meghívott, országosan ismert külpolitikai szakembereket szélesebb körben is hallani lehessen. Serbán László őrnagy a hadtudományi szakosztály előadóinak segítségét ajánlotta fel. Honvédelemről, haditechnikai, katonapolitikai kérdésekről tartott előadásaikkal segíthetik az iskolákban folyó honvédelmi nevelőmunkát. A városban 23 KMBK (Kis matematikusok baráti köre) működik, közel 470 gyerek részvételével — mondotta hozzászólásában Rohony Pálné. A foglalkozások növelik az oktató-nevelő munka hatékonyságát. Dr. Kovács Péter Pál tartalmasnak ítélte meg, és elfogadásra javasolta a beszámolót. A TIT megyei elnöksége nevében dr. Jakucs László elismerően szólt a vásárhelyi TIT-munkáról és annak irányításáról, amelyben kiemelkedő helyet foglal el Szél Elemérné titkár szervező tevékenysége. Molnár Péterné az intenzív nyelvvizsga-előkészítő tanfolyamok nehézségeit vázolta, Kragy Ernő pedig a TIT és a KISZ együttműködéséről szólt. Dr. Szalontai József a városi párt-vb minősítését tolmácsolta, amikor megállapította, hogy a TIT városi szervezete helyesen értelmezi helyét, szerepét a szocialista kultúrpolitika előtt álló feladatok végrehajtásában; az eltelt ciklusban a fejlődés egyenletes volt. Javasolta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi formában is ismerje el a társulat, kiemelten pedig a titkár eredményes munkáját. Kiemelkedőnek minősítette az elmúlt öt év tevékenységét dr. Jeney Jenő is. Oklevelek átadása A vita összefoglalása után dr. Jakucs László a megyei elnökség elismerő oklevelét nyújtotta át kimagasló ismeretterjesztő munkájukért dr. Benczédi Ferencné, Bíró Józsefné, Földesi Ferenc, Gál József, Hézső Ferenc, dr. Horváth Sándor, Kapu Pál, Nagyülés Mihály, dr. Nagy Lajos, dr. Sallai Lázár, Szabó Sándor, Szigeti János, Vári Ernő és Vörös Géza TIT-tagoknak. Ezt követően a közgyűlés újjáválasztotta az elnökséget és megválasztotta a megyei küldötteket. Az elnökség tagjai: dr. Dömötör János, dr. Benczédi Ferencné, dr. Mayer Gyuláné, Szél Elemérné, dr. Borbáth Árpád, dr. Csatordai Antal, Gajdács József, dr. Horváth Mihály, dr. Nagy Lajos, Szemenyei Sarolta, Oláh János, Gál József, Kiszely Zsolt, Nagyillés Mihály, Holler Lászlóné, Dura Gézáné, Kalapisné Kovács Ágnes, Berezvai Ferencné, Faddi László. Az első ülésen megválasztott ügyvezető elnökség: dr. Dömötör János (elnök), dr. Benczédi Ferencné és dr. Mayer Gyuláné (alelnökök), Dura Gézáné, Gál József, Oláh János (tagok). Megyei küldöttek: dr. Dö-mötör János, dr. Borbáth Árpád, Oláh János, Nagyillés Mihály, Serbán László, dr. Horváth Sándor, Hézső Ferenc, dr. Horváth Mihály, Vári Ernő, dr. Mayer Gyula, Szappanos Jánosné, Vörös Géza, Földesi Ferenc, dr. Benczédi Ferencné, Szél Elemérné, Sisák Imre, Berényi Géza, dr. Seres András, dr. F. Kiss Zoltán és Holler Lászlóné, K. O. A fiatalok történelme Fejezetek Csongrád megye haladó ifjúsági mozgalmának történetéből A fiatalok mindig döntő részt vállaltak a történelem alakításában —, hangoztatjuk — szinte közhelyszerűen — ezt az alapjában igaz megállapítást Mégis kevés olyan tudományos igénnyel készült könyvet, tanulmánykötetet találunk a könyvtárak polcain, amelyek a tények pontos ismeretében, az összefüggések feltárásával támasztanák alá ezt a tényt. Ez a hiány részben érthető is, mivel a történelem nem tesz különbséget fiatalabbak és idősebbek közt; a győztes, vagy netán elbukott forradalmakat jelző évszámok is elmossák a generációs határokat. Mégis mindig érdeklődésre tarthat számot egy olyan próbálkozás, amely az ifjúság mozgalmainak történetét, annak egyes fejezeteit dolgozza fel. Ezért is jelentős az a váilalkozás amely Csongrár megye haladó ifjúsági mozgalmának elmúlt 60 évét dolgozza fel, s amelyet először a KISZ megalakulásának 25. évfordulóján vehetett kezébe az olvasó. A kiadvány dr. Hegyi András, a kötet szerkesztőjének köszöntőjével indul, míg a különböző fejezetek öszszefoglaló bevezetőjének tekinthetjük dr. Koncz János A pártnak, a társadalomnak lelkiismereti ügye az ifjúság című írását. Az első két fejezet tanulmányai az 1919—1945 közötti korszak forradalmi ifjúsági törekvéseit, a KIMSZ, a MÉMOSZ, az OIB megyei tevékenységét, a szegedi egyetemisták szervezeteinek munkáját, a város fiataljainak művészeti törekvéseit vázolják. De helyet kaptak itt az ifjúmunkás-mozgalom kiemelkedő alakjainak életét, munkásságát elemző írások is. A felszabadulás utáni időszak ifjúságmozgalmi harcait felvázoló tartulmányok a megyei áttekintés mellett külön fejezetet szentelnek a makói és a szegedi fiatalok mozgalmi munkájának. A kötet negyedik fejezete pedig a KISZ elmúlt 25 éves megyei munkájának részletes, a mozgalom szinte minden területére kiterjedő helyét adja. Szól a tanulmány Komócsin Zoltán munkásságáról, a KISZT újjászervezéséről és zászlóbontásáról, a vezetőképzés megyei történetéről, a középiskolás és felsőoktatási intézményekben folyó mozgalmi munkáról, a szövetség kommunista jellegének erősítéséről, az ifjúság testi neveléséről, s a vásárhelyi úttörőmozgalom történetéről. A kötet, amelyet Hódi György, előszava és Kmetykó Lajos, a KISZ szegedi politikai képzési központja igazgatójának utószava foglal keretbe , jól összeválogatott, érdekes képanyaggal egészül ki. A márciusi megjelenés ürügyén külön is szólni kell Tandi Lajos tipográfiai és képszerkesztői munkájáról, fedélzervéről, valamint a Szegedi Nyomda KISZ-szervezetének munkájáról, ugyanis nekik köszönhető hogy szinte példátlan gyorsasággal teremtettek a kéziratokból színvonalas, külső formájában is figyelemre méltó kötetet. BÁTYI ZOLTÁN vas Annaf, 1982. MÁRCIUS 28. Visszanéztünk filad nélkül? Lapozgató: Több kötetnyi a vásárhelyi Városgazdálkodási Vállalat Május 1. szocialista brigádjának brigádnaplója. Képek és bejegyzések, köszönő levelek, elismerések. Minden szép, egyenletes a fejlődés: zöldkoszorús fokozat, bronz, ezüst, most már megvan az arany is. Érdemes társadalmi munka kitüntetés és így tovább. * Oldalkosár utca. Kristó András művezetőt találom a lezárt munkaterületen. A szállítócsiga felszerelését ellenőrzi. •— Lakásfelújításokat csinálunk. Ez most kiemelt feladat a vállalatnál. Lehetőleg úgy kell megoldani, hogy minél kevesebb gondot jelentsen ez a lakóknak. Bizonyára nehezen viselik, hiszen a lakótér-felhasználás csökken, de a körülményekhez alkalmazkodva, igyekszünk mindenkinek kedvébe járni. Időközben az egyik ablakból sikerül lecsalogatni a brigádvezetőt, Keresztes Józsefet. Mutatom a két évvel ezelőtti írást. Akkor megegyeztünk, hogy újra találkozunk. Arról faggatom, változott-e valamit a brigád élete? — A létszám nem. Déncs elment, Csuka jött helyette. A munkánk fő részét a felújítások tették ki. Tavaly az I-es építésvezetőség a lakóház-felújításokban végzett munkáért vállalati kitüntetést kapott, ennek részese volt a brigád is. Közel 100 lakás felújítását végeztük el. Azóta megkaptuk Hódmezővásárhely város fejlesztéséért ezüst díszoklevelet. A vállalat kiváló brigádja lettünk. A brigádtagok közül négyen Kiváló Dolgozó kitüntetést kaptak. A brigádvezető nemrégiben kapta meg az Aranykoszorús KISZ-jelvényt. — Többen szakmai és politikai továbbképzéseken vettünk részt — mondja Hunyák János.— Én például pártiskolán voltam. Rendszeresen részt veszünk előadóként és hallgatóként az ifjúsági vitakörben. — Szerénytelenség nélkül mondhatom veszi át a szót a brigádvezető —, hogy a társadalmi munkákból alaposan kivesszük a részünket. Hozzáteszem, hogy örömmel és nagy igyekezettel. Állandó kapcsolatunk van a Ságvári Endre Általános Iskolával, a Bajcsy-Zsilinszky utcai és a Pál utcai óvodákkal és most kötöttünk szocialista szerződést az Árpád utcai óvodával. A brigád tavaly, a rokkantak évében Székkutason, Baksa Sándor rokkantnyugdíjas brigádtag házának teljes felújítását és karbantartását csinálta meg. Az új munkarend nem hozott számukra különösebb változást, mert mondják, az építőipari szakmunkásokra mindig szükség van. Ezért nagyobb részt a „szabad” időben is dolgoznak. Legtöbbet társadalmi munkában vagy egymás segítésére. A jobb minőségű munka érdekében bevezették, hogy a munka végeztével megcsinálják előre a műszaki átadást, az ott talált hibákat azonnal kijavítják, ,így a hivatalos átvételkor szinte semmi reklamáció nincs. Jó a lakóknak, jó a brigádnak és a vállalatnak is. Hiába erőltetem a gondokat, a nehézségeket, a válasz egyértelmű: — Furcsa, de nincs semmi gondunk. Egyszerűen nem lehet. A problémákat azonnal a nagy közösség elé visszük, ahol a vállalat vezetőségével együtt, mindig találunk megoldást. Egyéni bajainkat magunk orvosoljuk, mármint a brigád. Tudjuk, kinek mire van szüksége, hol kéne segíteni. Néha kérés nélkül is megyünk. Ha kell, házat építünk, ha kell, egyszerűen csak együtt vagyunk. Szóban és tettben közös az egyetértés.Így is lehet. Gond nélkül. Hasznosan. O. L. — Családi események Vásárhelyen Született: Kirtyán Béla és Pintér Évának (Felszabadulás u. 3/B) Krisztián; Bagi László és Simon Máriának (Tanya 868.) Mariann Éva; Sipos László és Kiss Mária Katalinnak (Rudnay Gyula u. 43.) Georgina; Kun Gábor és Badényi Erzsébetnek (Oldalkosár u. 13.) József; dr. Kovács Péter Pál és dr. Tandari Magdolnának (Kotlán György u. 5.) Orsolya; Bogár Tibor és Bába Évának (Rudnay Gyula u. 39.) Tibor; Verók Attila és Rácz Jusztina Erikának (Tanácsköztársaság tér 71.) Attila; Vecseri János és Koválcsik Mária Margitnak (Felszabadulás u. 3/A) Anikó Katalin; Rózsa Imre és Goes Editnek (Szántó-Kovács János u. 35.) Imre; Molnár Lajos és Juhász Mária Gyöngyinek (Róka u. 30.) Zsolt; Bodrogi Sándor és Kis Julianna Zsuzsannának (György u. 20.) Attila Zsolt; Dudás János és Almási Franciskának (Simonyi u. 23.) Csaba; Sárfi László János és Gausz Máriának (Kiskőrös, Batthyány Lajos u. 4.) Mária Ildikó; Oláh István János és Mészáros Etelka Erzsébetnek (Malinovszkij u. 23.) Nóra; Angyal Pál és Borbás Editnek (Lévai u. 63.) Pál nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kis László (Székkutas, Móricz Zsigmond u. 6.) és Nagy Irén (Székkutas, Jókai u. 48.); Gajda János Antal (Szegvár, Ady Endre u. 2.) és Dani Ida (Gerle u. 36.); Török István (Árpád u. 6.) és Szitás Olga Jolán (Posztós Sándor u. 84.); Zubánics János (Kossuth tér 7.) és Árkus Ida Mária (Lenin u. 48.). Meghalt: Kis Lajos (Rákóczi u. 27.); Varga Pál (Batida, Kossuth u. 22.); Hochheiser Sándor (Benőfy u. 7.); Surinya Ferenc (Makói országút 35'A); Kovács Ferenc (Dózsa György u. 5.); Nagy Elemér (Berzsenyi u. 2.); Gajdács János (Fürst Sándor u. 19.); Jánoska Bálint (Szalay u. 18.); Hegedűs József (Szél u. 14.); Nagy Imre Péter (Nádor u. 4.); Kecskeméti Rozália (Kiserdő sor 11/A); Pólyák Jánosné Forrai Mária (Üllés, József Attila u. 3.); Vida András (Mártély, Rákóczi u. 1.); Soós Károlyné Veres Mária (Fáncsy u. 10/A). ■ 5