Csongrád Megyei Hírlap, 1982. március (39. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-28 / 74. szám

Méma­­lévi munka A TIT vásárhelyi szervezetének közgyűlésén Közgyűlésen értékelte az eltelt ötéves ciklusban végzett tevékenységét a TIT vásárhelyi városi szervezete. Az ese­ményen, amelyet a városi tanácsház dísztermében rendeztek meg,Földesi Ferenc, a közgyűlés elnöke köszöntötte a részt­vevőket, köztük dr. Jeney Jenőt, a filozófiai tudományok kandidátusát, a TIT főtitkárhelyettesét, dr. Szalontai Jó-­­­zsefet, a városi pártbizottság első titkárát és Holler Lösz- UN­ICISGtuS696n . . . Jenő tanácselnök-helyettest. Ezt követően dr. Dömötör Já­nos, a városi szervezet elnöke számolt be az elmúlt öt év­ben végzett munkáról. A szervezet tevékenysége az elmúlt időszakban mind szervesebben kapcsolódott a társadalmi változásokhoz. Az elnökség kereste a megvál­tozott körülményeknek job­ban megfelelő tudományter­jesztő munka tartalmi, mód­szerbeli és szervezeti lehető­ségeit. Külön is foglalkoz­tak a közművelődési tör­vényből adódó feladatok elemzésével, valamint az is­meretterjesztés mennyiségi és minőségi javításának kér­déseivel. E munka eredmé­nyeként tartalmilag korsze­rűsödött az ismeretterjesz­tés. Tükrözik ezt az előadá­­­sok és foglalkozások címei, a társadalmi aktualitásokra való gyors reagálás, a világ­nézeti következetesség erő­södése és a helyi szükségle­tekre való fokozottabb épí­tés is. A TIT tevékenységének egyik jellemzője a tudomá­nyok népszerűsítéséről a ré­teg-ismeretterjesztésre való fokozatos áttérés. Kiemelke­dő a mezőgazdasági, műsza­ki, környezetvédelmi, csilla­gászati, valamint — a társa­dalomtudományi ismertek sorában — a nemzetközi­politikai, a várospolitikai, helytörténeti, jogi, zenei és irodalmi rendezvények ará­nya. Rendkívül népszerűek a szabadegyetemek előadásso­rozatai, amelyek magas szín­vonalon elégítik ki a részt­vevők érdeklődését Előtérben a munkásművelőd­él jelentős mértékben emel­kedett az egyes rendezvé­nyek hallgatóinak létszáma, s ezen belül a fizikai dolgo­zók aránya. Az összetételben mind jobban tükröződik, hogy a munkásművelődés ügye fontos politikai kérdés. A fizikai dolgozók művelt­ségi szintjének emelésében a legeredményesebben a szo­­d­alista brigádok Munka és műveltség kulturális moz­galmára támaszkodnak. Évente mintegy 250—300 személyt készítenek fel a kü­lönböző tartalmú és szintű vetélkedőkre. A dolgozók alap- és szakmai képzésé­nek segítésére öt vállalat­nál összesen, 15 csoportban, közel 200 személyt készítet­tek fel általános iskolai osz­tályozó vizsgára. A nagy­üzemek igényeinek megfele­lő,n intenzív, nyelvvizsga­előkészítő tanfolyamokat, ahol pedig szükséges, kihe­lyezett nyelvtanfolyamokat működtetnek. Kiemelt feladatként fog­lalkozott a városi elnökség az ifjúság körében folyó is­meretterjesztéssel. Igyekez­tek kialakítani az e korosz­tály számára vonzó formá­kat: baráti köröket, vitafó­rumokat, klubösszejövetele­ket, vetélkedőket. Új forma­ként lépett be a gyakorlat­ba például az óvodások nyelvtanfolyama. Tíz cso­portban közel 160 gyerek ta­nulta az orosz és az angol nyelv alapjait. Az általános iskolás korosztály nevelését segíti a kis matematikusok baráti köre, valamint a honvédelmi előadássorozat is. A középiskolákban külö­nösen a rendhagyó órákat kedvelik a diákok. Tények, adatok Az elmúlt ciklusban egyen­letesen emelkedett a ren­dezvények száma. Az ezer lakosra jutó programok órái­nak átlagát tekintve a me­gye városai és járásai kö­zött Vásárhely a második helyen áll. Még kedvezőbb a kép, ha az országos adatok­kal vetjük össze az ered­ményt: az országos átlag 70 óra, a vásárhelyi 230.... A növekvő feladatok vég­rehajtását a városi szerve­zet igyekezett a tagság lét­számának növelésével is biztosítani. Elérték, hogy el­sősorban azok a szakembe­rek lépjenek be a társulat­ba, akikre az új feladatok végrehajtásánál szükség van. A taglétszám 1981-ben 279 volt. A legnagyobb a peda­gógusok számaránya. Az is­meretterjesztés strukturális változásával párhuzamosan növekszik az orvos, jogász, agrár- és műszaki szakem­berek szerepe. Az ismeret­­terjesztés ma már az értel­miség minden rétegének fel­adata. A városi TIT csak egyike azoknak a szervezeteknek és intézményeknek, amelyek is­meretterjesztéssel foglalkoz­nak, de az egyetlen, amely­nek ez a kizárólagos felada­ta. Munkáját csak más szer­vezetekkel való hatékony együttműködéssel végezheti eredményesen. A városi pártbizottsággal, a városi ta­náccsal, a Németh László könyvtárral, a Petőfi Műve­lődési Központtal, a Haza­fias Népfronttal, a KISZ vá­rosi bizottságával és mások­kal való jó kapcsolat hasz­nos segítője annak a sike­res munkának, melynek nyomán a TIT városi szer­vezete jelentősen hozzájárult a lakosság műveltségének fejlesztéséhez. Az eredmények birtoká­ban továbbra is fontos fel­adatnak tekinti a TIT az ideológiai-politikai-világné­­zeti követelmények megtar­tását, a szocializmus gya­korlatának tudományos is­meretekkel való segítését. Fokozott gondot fordítanak a módszerek korszerűsítésére is. Még nagyobb szerepet kaphat az üzemi szervezetek és tagcsoportok segítése. Rendszeresebbé kell tenni a tagság művelődéspolitikai és metodikai felkészítését. A jövőben is az ipari és mezőgazdasági fizikai dol­gozókat és az ifjúságot te­kintik a legfontosabb befo­gadó rétegnek. Az évfordu­lókhoz kapcsolódva — ezek közül is első helyen a Szán­tó Kovács János születésé­nek 130. évfordulójához — foglalkoznak majd a helyi munkásmozgalommal is. Új lehetőségek jelentkez­nek az ötnapos munkahét beveztésével a szabad­idő kulturált eltöltésére. Ez to­vábbi feladatokat jelent a TIT-munka számára. Az említett törekvések csak az érdekelt más szer­vezetekkel való összehangolt tevékenységgel valósíthatók meg. Az együttműködés vál­lalásán túl, kölcsönösen ke­resni kell a megvalósítás ha­tékonyabb eszközeit, mód­szereit. Vélemények, javaslatok A beszámolót követő vitá­ban elsőként dr. Horváth Mihály szólalt fel. A Gor­­zsai Állami Gazdaságban fo­lyó eredményes TIT-munká­­ról számolt be. A gazdaság, értelmiségi gárdája évek óta folyamatos közművelődési tevékenységet folytat. Ren­dezvényeik 80,5 százalékát fizikai dolgozók, illetve az ifjúság számára szervezik. Vári Ernő megvilágította, milyen hasznos kiegészítést nyújtanak a rendhagyó órák a tantervi anyaghoz. A po­litikai ismeretterjesztéssel kapcsolatban javasolta, hogy az üzemi klubokba gyakran meghívott, országosan is­mert külpolitikai szakembe­reket szélesebb körben is hallani lehessen. Serbán László őrnagy a hadtudomá­nyi szakosztály előadóinak segítségét ajánlotta fel. Hon­védelemről, haditechnikai, katonapolitikai kérdésekről tartott előadásaikkal segít­hetik az iskolákban folyó honvédelmi nevelőmunkát. A városban 23 KMBK (Kis matematikusok baráti köre) működik, közel 470 gyerek részvételével — mondotta hozzászólásában Rohony Pál­­né. A foglalkozások növelik az oktató-nevelő munka ha­tékonyságát. Dr. Kovács Pé­ter Pál tartalmasnak ítélte meg, és elfogadásra javasol­ta a beszámolót. A TIT me­gyei elnöksége nevében dr. Jakucs László elismerően szólt a vásárhelyi TIT-mun­­káról és annak irányításáról, amelyben kiemelkedő helyet foglal el Szél Elemérné tit­kár szervező tevékenysége. Molnár Péterné az intenzív nyelvvizsga-előkészítő tanfo­lyamok nehézségeit vázolta, Kragy Ernő pedig a TIT és a KISZ együttműködéséről szólt. Dr. Szalontai József a vá­rosi párt-vb minősítését tol­mácsolta, amikor megállapí­totta, hogy a TIT városi szervezete helyesen értelme­zi helyét, szerepét a szocia­lista kultúrpolitika előtt álló feladatok végrehajtásában; az eltelt ciklusban a fejlő­dés egyenletes volt. Java­solta, hogy a közgyűlés jegy­zőkönyvi formában is is­merje el a társulat, kiemel­ten pedig a titkár eredmé­nyes munkáját. Kiemelkedő­nek minősítette az elmúlt öt év tevékenységét dr. Jeney Jenő is. Oklevelek átadása A vita összefoglalása után dr. Jakucs László a megyei elnökség elismerő oklevelét nyújtotta át kimagasló is­meretterjesztő munkájukért dr. Benczédi Ferencné, Bíró József­né, Földesi Ferenc, Gál József, Hézső Ferenc, dr. Horváth Sándor, Kapu Pál, Nagyülés Mihály, dr. Nagy Lajos, dr. Sallai Lázár, Sza­bó Sándor, Szigeti János, Vári Ernő és Vörös Géza TIT-tagoknak. Ezt követően a közgyűlés újjáválasztotta az elnöksé­get és megválasztotta a me­gyei küldötteket. Az elnök­ség tagjai: dr. Dömötör Já­nos, dr. Benczédi Ferencné, dr. Mayer Gyuláné, Szél Elemérné, dr. Borbáth Ár­pád, dr. Csatordai Antal, Gajdács József, dr. Horváth Mihály, dr. Nagy Lajos, Sze­­menyei Sarolta, Oláh János, Gál József, Kiszely Zsolt, Nagyillés Mihály, Holler Lászlóné, Dura Gézáné, Ka­­lapisné Kovács Ágnes, Be­­rezvai Ferencné, Faddi László. Az első ülésen megválasz­tott ügyvezető elnökség: dr. Dömötör János (elnök), dr. Benczédi Ferencné és dr. Mayer Gyuláné (alelnökök), Dura Gézáné, Gál József, Oláh János (tagok). Megyei küldöttek: dr. Dö-­­­mötör János, dr. Borbáth Árpád, Oláh János, Nagyil­lés Mihály, Serbán László, dr. Horváth Sándor, Hézső Ferenc, dr. Horváth Mihály, Vári Ernő, dr. Mayer Gyula, Szappanos Jánosné, Vörös Géza, Földesi Ferenc, dr. Benczédi Ferencné, Szél Ele­mérné, Sisák Imre, Berényi Géza, dr. Seres András, dr. F. Kiss Zoltán és Holler Lászlóné, K. O. A fiatalok történelme Fejezetek Csongrád megye haladó ifjúsági mozgalmának történetéből A fiatalok mindig döntő részt vál­laltak a történelem alakításában —, hangoztatjuk — szinte közhelyszerű­en — ezt az alapjában igaz megálla­pítást Mégis kevés olyan tudományos igénnyel készült könyvet, tanulmány­­kötetet találunk a könyvtárak polca­in, amelyek a tények pontos ismere­tében, az összefüggések feltárásával támasztanák alá ezt a tényt. Ez a hiány részben érthető is, mivel a tör­ténelem nem tesz különbséget fiata­labbak és idősebbek közt; a győztes, vagy netán elbukott forradalmakat jelző évszámok is elmossák a generá­ciós határokat. Mégis mindig érdek­lődésre tarthat számot egy olyan pró­bálkozás, amely az ifjúság mozgal­mainak történetét, annak egyes feje­zeteit dolgozza fel. Ezért is jelentős az a v­áilalkozás amely Csongrár­ me­gye haladó ifjúsági mozgalmának el­múlt 60 évét dolgozza fel, s amelyet először a KISZ megalakulásának 25. évfordulóján vehetett kezébe az ol­vasó. A kiadvány dr. Hegyi András, a kötet szerkesztőjének­ köszöntőjével indul, míg a különböző fejezetek ösz­­szefoglaló bevezetőjének tekinthetjük dr. Koncz János A pártnak, a társa­dalomnak lelkiismereti ügye az ifjú­ság­­ című írását. Az első két feje­zet tanulmányai az 1919—1945 közötti korszak forradalmi ifjúsági törekvé­seit, a KIMSZ, a MÉMOSZ, az OIB megyei tevékenységét, a szegedi egye­temisták szervezeteinek munkáját, a város fiataljainak művészeti törekvé­seit vázolják. De helyet kaptak itt az ifjúmunkás-mozgalom kiemelkedő alakjainak életét, munkásságát elem­ző írások is. A felszabadulás utáni időszak ifjú­ságmozgalmi harcait felvázoló tartul­­mányok a megyei áttekintés mellett külön fejezetet szentelnek a makói és a szegedi fiatalok mozgalmi munká­jának. A kötet negyedik fejezete pe­dig a KISZ elmúlt 25 éves megyei munkájának részletes, a mozgalom szinte minden területére kiterjedő he­lyét adja. Szól a tanulmány Komócsin Zoltán munkásságáról, a KISZT újjá­szervezéséről és zászlóbontásáról, a vezetőképzés megyei történetéről, a középiskolás és felsőoktatási intézmé­nyekben folyó mozgalmi munkáról, a szövetség kommunista jellegének erő­sítéséről, az ifjúság testi neveléséről, s a vásárhelyi úttörőmozgalom törté­netéről. A kötet, amelyet Hódi György, elő­szava és Kmetykó Lajos, a KISZ szegedi politikai képzési központja igazgatójának utószava foglal keretbe , jól összeválogatott, érdekes kép­anyaggal egészül ki. A márciusi meg­jelenés ürügyén külön is szólni kell Tandi Lajos tipográfiai és képszer­kesztői munkájáról, fedélzervéről, va­lamint a Szegedi Nyomda KISZ-szer­­vezetének munkájáról, ugyanis nekik köszönhető hogy szinte példátlan gyorsasággal teremtettek a kéziratok­ból színvonalas, külső formájában is figyelemre méltó kötetet. BÁTYI ZOLTÁN vas Annaf, 1982. MÁRCIUS 28. Visszanéztünk filad nélkül? Lapozgató: Több kötet­nyi a vásárhelyi Város­gazdálkodási Vállalat Má­jus 1. szocialista brigád­jának brigádnaplója. Ké­pek és bejegyzések, kö­szönő levelek, elismeré­sek. Minden szép, egyen­letes a fejlődés: zöldko­szorús fokozat, bronz, ezüst, most már megvan az arany is. Érdemes tár­sadalmi munka kitünte­tés és így tovább.­­ * Oldalkosár utca. Kristó András művezetőt találom a lezárt munkaterületen. A szállítócsiga felszerelé­sét ellenőrzi. •— Lakásfelújításokat csinálunk. Ez most ki­emelt feladat a vállalat­nál. Lehetőleg úgy kell megoldani, hogy minél kevesebb gondot jelent­sen ez a lakóknak. Bizo­nyára nehezen viselik, hi­szen a lakótér-felhaszná­lás csökken, de a körül­ményekhez alkalmazkod­va, igyekszünk mindenki­nek kedvébe járni. Időközben az egyik ab­lakból sikerül lecsalogat­ni a brigádvezetőt, Ke­resztes Józsefet. Mutatom a két évvel ezelőtti írást. Akkor megegyeztünk, hogy újra találkozunk. Arról faggatom, válto­zott-e valamit a brigád élete? — A létszám nem. Déncs elment, Csuka jött helyette. A munkánk fő részét a felújítások tették ki. Tavaly az I-es építés­­vezetőség a lakóház-fel­újításokban végzett mun­káért vállalati kitüntetést kapott, ennek részese volt a brigád is. Közel 100 la­kás felújítását végeztük el. Azóta megkaptuk Hód­mezővásárhely város fej­lesztéséért ezüst díszokle­velet. A vállalat kiváló brigádja lettünk. A bri­gádtagok közül négyen Kiváló Dolgozó kitünte­tést kaptak. A brigádvezető nemré­giben kapta meg az Aranykoszorús KISZ-jel­­vényt. — Többen szakmai és politikai továbbképzése­ken vettünk részt — mondja Hunyák János.— Én például pártiskolán voltam. Rendszeresen részt veszünk előadóként és hallgatóként az ifjúsá­gi vitakörben. — Szerénytelenség nél­kül mondhatom veszi át a szót a brigádvezető —, hogy a társadalmi munkákból alaposan ki­vesszük a részünket. Hoz­záteszem, hogy örömmel és nagy igyekezettel. Ál­landó kapcsolatunk van a Ságvári Endre Általános Iskolával, a Bajcsy-Zsi­­linszky utcai és a Pál ut­cai óvodákkal és most kötöttünk szocialista szer­ződést az Árpád utcai óvodával. A brigád tavaly, a rok­kantak évében Székkuta­son, Baksa Sándor rok­kantnyugdíjas brigádtag házának teljes felújítását és karbantartását csinál­ta meg. Az új munkarend nem hozott számukra külö­nösebb változást, mert mondják, az építőipari szakmunkásokra mindig szükség van. Ezért na­gyobb részt a „szabad” időben is dolgoznak. Leg­többet társadalmi munká­ban vagy egymás segíté­sére. A jobb minőségű munka érdekében beve­zették, hogy a munka vé­geztével megcsinálják elő­re a műszaki átadást, az ott talált hibákat azonnal kijavítják, ,így a hivata­los átvételkor szinte sem­mi reklamáció nincs. Jó a lakóknak, jó a brigád­nak és a vállalatnak is. Hiába erőltetem a gon­dokat, a nehézségeket, a válasz egyértelmű: — Furcsa, de nincs sem­mi gondunk. Egyszerűen nem lehet. A problémá­kat azonnal a nagy kö­zösség elé visszük, ahol a vállalat vezetőségével együtt, mindig találunk megoldást. Egyéni bajain­kat magunk orvosoljuk, mármint a brigád. Tud­juk, kinek mire van szük­sége, hol kéne segíteni. Néha kérés nélkül is me­gyünk. Ha kell, házat építünk, ha kell, egysze­rűen csak együtt vagyunk. Szóban és tettben közös az egyetértés.­­Így is lehet. Gond nél­kül. Hasznosan. O. L. — Családi esem­ények­­ Vásárhelyen Született: Kirtyán Béla és Pintér Évának (Felszabadu­lás u. 3/B) Krisztián; Bagi László és Simon Máriának (Tanya 868.) Mariann Éva; Sipos László és Kiss Mária Katalinnak (Rudnay Gyula u. 43.) Georgina; Kun Gá­bor és Badényi Erzsébetnek (Oldalkosár u. 13.) József; dr. Kovács Péter Pál és dr. Tandari Magdolnának (Ko­tlán György u. 5.) Orsolya; Bogár Tibor és Bába Évá­nak (Rudnay Gyula u. 39.) Tibor; Verók Attila és Rácz Jusztina Erikának (Tanács­­köztársaság tér 71.) Attila; Vecseri János és Koválcsik Mária Margitnak (Felszaba­dulás u. 3/A) Anikó Kata­lin; Rózsa Imre és Goes Editnek (Szántó-Kovács Já­nos u. 35.) Imre; Molnár Lajos és Juhász Mária Gyöngyinek (Róka u. 30.) Zsolt; Bodrogi Sándor és Kis Julianna Zsuzsannának (György u. 20.) Attila Zsolt; Dudás János és Almási Franciskának (Simonyi u. 23.) Csaba; Sárfi László Já­nos és Gausz Máriának (Kiskőrös, Batthyány La­jos u. 4.) Mária Ildikó; Oláh István János és Mészáros Etelka Erzsébetnek (Mali­novszkij u. 23.) Nóra; An­gyal Pál és Borbás Editnek (Lévai u. 63.) Pál nevű gyermeke. Házasságot kötött: Kis László (Székkutas, Móricz Zsigmond u. 6.) és Nagy Irén (Székkutas, Jókai u. 48.); Gajda János Antal (Szegvár, Ady Endre u. 2.) és Dani Ida (Gerle u. 36.); Török István (Árpád u. 6.) és Szitás Olga Jolán (Posz­tós Sándor u. 84.); Zubánics János (Kossuth tér 7.) és Árkus Ida Mária (Lenin u. 48.). Meghalt: Kis Lajos (Rá­­­kóczi u. 27.); Varga Pál (Batida, Kossuth­­ u. 22.); Hochheiser Sándor (Benőfy u. 7.); Surinya Ferenc (Ma­kói országút 35'A); Kovács Ferenc (Dózsa György u. 5.); Nagy Elemér (Berzsenyi u. 2.); Gajdács János (Fürst Sándor u. 19.); Jánoska Bá­lint (Szalay u. 18.); Hegedűs József (Szél u. 14.); Nagy Imre Péter (Nádor u. 4.); Kecskeméti Rozália (Kiser­dő sor 11/A); Pólyák Já­nosné Forrai Mária (Üllés, József Attila u. 3.); Vida András (Mártély, Rákóczi u. 1.); Soós Károlyné Veres Mária (Fáncsy u. 10/A). ■ 5

Next