Csongrád Megyei Hírlap, 1982. április (39. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-27 / 97. szám

Kiváló vállalat a CSOMITERV CSOMITERV, azaz Csong­­rád megyei tanácsi Tervező Vállalat. Hosszú évek jó munkája után, 1981. évi ki­emelkedő eredményeiért megérdemelten kapja meg a kollektíva a Kiváló Vállalat címet. A lakossággal olyan köz­vetlen kapcsolatban nem áll, mint a DÉLTERV, a tö­meges lakásépítések, a pa­neles technológia alkalma­zásának tervező vállalata. A CSOMITERV ugyanis az építőipari műszaki terve­zésre, a régi épületek fel­újítási-rekonstrukciós jelle­gű munkáira, valamint köz­­intézmények, szolgáltató lé­tesítmények tervezésére sza­kosodott. A vállalat egyéb­ként 1960-ban alakult meg, előtte az ÉVM Szegedi Ter­vező Vállalat megyei irodá­jaként működött. Látványos fejlődés A CSOMITERV fejlődése, tevékenységének bővülése szorosan összefügg a megye településeinek és városainak fejlődésével. Hiszen a 60-as évektől kezdve szerepel na­pirenden a városközpontok rekonstrukciója, a múlt érté­keinek megóvása modern eszközökkel, korszerű lakó­házak beépítésével. Az el­telt húsz-egynéhány évben a vállalat Hódmezővásár­hely, Szentes, Csongrád és Makó városközpontjának re­konstrukcióját sikeresen ol­dotta meg. Megtartva a tör­ténelmileg kialakult szerke­zetet, az értékes városképet jórészt megőrizve, az új épületek egyedi formálásuk­kal jól illeszkednek a vá­rosképbe, figyelembe véve a települések eltérő sajátossá­gait. A régebbi épületek kö­zül meg kell említeni Csong­rád új főutcájának házait, Makón a csipkeházsort, Hódmezővásárhelyen és Szentesen a főteret. A tavalyi év legkiemel­kedőbb munkái közül elis­merést érdemelnek a szen­tesi Nemzeti Bank székhá­zának tervei, a vásárhelyi, jelenleg épülő OTP-fiók, és a 48 lakásos ház dokumen­tációi, Makón pedig a főtér utolsó foghíjainak beépítési tervezetei. Szintén 1981-ben tervezte meg a vállalat az Ópusztaszeri Nemzeti Em­lékpark múzeumépületét, ahol a Feszty-körképet fog­ják elhelyezni. Szegeden el­készült a Csongrád megyei tanács továbbképző intézete, a 624. számú Ipari Szak­munkásképző Intézet új is­kolarésze, valamint hamaro­san átadják Újszegeden a megyei KÖJÁL-székházat is. Az elmúlt évek során a CSOMITERV jelentős ered­ményeket ért el egyedi fel­adatok megoldásában, s e te­vékenység egyik kiemelkedő sikereként lehet elkönyvelni a szakmunkásképző intéze­tek megtervezésére kialakult témát. A kollégiummal és tanműhellyel egybeépített szakmunkásképzők országo­san is nag­y elismerést kel­tettek, eddig 20 iskolát ter­vezett a CSOMITERV Ma­gyarországon. Különösen Szeged vonat­kozásában került előtérbe a felújítási munkák korszerű­sítésének szükségessége, el­sősorban a födémcserés épü­letek rekonstrukciójánál. A vállalat erre a célra létre­hozott szakosztálya jelentős anyag- és élőmunka-megta­karítást ért el egy, a födém­cserékre kialakított modern technológiával. A kísérletek első szakasza is lezárult, a továbbiakban pedig — az ÉVM támogatásával — egy teljes épület összes födéme­it ezzel a technológiával cse­rélik majd ki. A számok tükrében: 1981 A múlt év nehezebb gaz­dasági körülményei a terve­ző vállalatnál is éreztették hatásukat. Csökkenő kapa­citással, mind nagyságában, mind műszaki színvonalában nagyobb termelési és gazda­sági feladatot kellett megol­dani. A szabályozók módo­sulása, a külső költségnöve­lő tényezők ellenére is nőtt azonban a nyereség. A vál­lalat árbevétele egyébként 43 millió forint volt. A CSOMITERV a műsza­ki fejlesztési tevékenységet 1981-ben az ágazati és nép­gazdasági célkitűzések meg­oldására összpontosította. Kidolgozta többek között a kis terhelésű szennyvíztisz­tító telepek ajánlati tanul­mánytervét. A rekonstruk­ciós feladatok igényei sze­rint (minimális felvonulási terület) a foghíjbeépítés ki­viteli terveit készítette el a tervező vállalat. Nagy je­lentőségű az a dokumentá­ció, amelynek megszületését a demográfiai változások, a tantermek hiánya inspirálta. Az iskolabővítések különbö­ző nagyságrendi fokozataira tehát könnyűszerkezetes. ..C” vázas tanulmányt dol­goztak ki az építészek. A csoportos korszerű családi házak építésére ajánlott terveket pedig összegyűjtöt­te a CSOMITERVe­lés me­gyei ajánlott, majd országos típustervvé kívánja fejlesz­teni. A METRIPOND Mér­leggyár által kifejlesztett elektronikus hídmérlegcsa­ládhoz pedig mérlegakna és mérleghíd szerkezeti és épí­téstechnológiai típustervet készített el a tervező kollek­tíva, a vásárhelyi gyárral létrejött együttműködési megállapodás alapján. Az elkövetkező időszak­ban még inkább megnöve­kednek az igények a fenn­tartási, felújító, rekonstruk­ciós tevékenység iránt. A feladat mind színvonalasabb végrehajtása érdekében „Területi rehabilitáció a műszaki tervezésben” cím­mel javaslatot dolgozott ki a CSOMITERV a tömbfel­újításokra, és a városrende­zési tervekre. Hasonlókép­pen fontos dolog, hogy a be­ruházások előkészítésében is szerepet kapjon a tervező. Ezért rendszerint az úgyne­vezett alternatív tervezést alkalmazza a vállalat, a ja­vasolt megoldásokat pedig gazdasági számításokkal tá­masztja alá, hogy a beruhá­zó a számára pénzügyileg kedvezőbbet választhassa ki. Az energiatakarékos megol­dásoknál a beruházás üze­melése során felmerülő üze­meltetési költségeket is fi­gyelemmel kísérik a terve­zők Színvonal A tervezési munka minő­ségét a belső szabályozáso­kon túlmenően (kötelező konzultációk, minőségellen­őrzés stb.) a minden évben kiadásra kerülő vállalati ní­­vódíjjal is ösztönzi a CSO­MITERV. A tervezők részt vehetnek továbbá országos tervpályázatokon is. A CSOMITERV jó kapcso­latokat épített ki a Bács, Békés és Csongrád megyei tervező vállalatokkal és a Szegedi Ingatlankezelő Vál­lalattal. Szoros együttműkö­dés alakult ki az UVA­­TERV-vel olajos szennyvíz­­tisztító, szűrő- és vízvissza­forgató berendezésekre, az ALUTERV-vel az ALUDON­­G­A-szerkezetek alkalmazá­sára, a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézettel, a CSOMIÉP-pel, valamint a DÉLÉP-pel. A vállalat már korábban is foglalkozott saját tervezé­sű épületei beruházásainak előkészítésével. Ezt a tevé­kenységét tovább kívánja fejleszteni, úgy, hogy a fő területek tervező munkála­tainak színvonala ne csök­kenjen. A szintentartást pe­dig — és ezt jól tudják a vállalatnál — csak a terme­lékenység növelésével, mun­ka- és üzemszervezéssel, valamint eredményes terve­zői-kivitelezői együttműkö­déssel lehet biztosítani. A CSOMITERV felkészül a piaci igények rugalmas ki­elégítésére. Mindent meg­tesz azért, hogy színvonalas, az átlagnál többet nyújtó, gazdaságos terveket készít­sen, a­ beruházás egész fo­lyamatában segítve a meg­bízót. A további műszaki fejlesztési feladatok pedig még sehol sem alkalmazott technológiák és szerkezetek megoldását tűzik ki célul. Ez a jövő egyetlen lehetsé­ges útja. FEKETE KLÁRA * O­rszágos tapasztalatok bi­zonyítják, hogy a lakás­­szövetkezetekhez tartozó épület valamennyi része cél­szerű, ha a szövetkezet, illet­ve annak tagjai tulajdoná­ban van. Jelenleg hódmező­vásárhelyi viszonylatban a garázsok nem egyértelműen osztják az épület többi ré­szének jogi sorsát, ezért bo­nyodalmak előidézői lehet­nek. A tanács által kiutalt ga­rázsokat az OTP-n keresztül értékesítik első ízben. Ezek a garázsok Hódmezővásárhe­lyen zömmel a Centrum La­kásfenntartó Szövetkezeti ta­gok tulajdonába kerülnek. Azonban a vevőként kijelölt személyek nem feltétlenül tagjai a szövetkezetnek, hi­szen más lakáselosztási for­mában is kielégítést nyerhet lakásigényük. Vannak taná­csi (tehát állami tulajdonban levő) bérgarázsok, és saját erőből építettek is, de ezek kihasználása tárgyunk szem­pontjából mellőzhető. A „szövetkezeti garázsok” jogi helyzete az épület egé­széhez képest már sokszor az első vásárláskor is ellent­mondásos. E garázsok tulaj­donosai nem feltétlen tagjai a szövetkezetnek, csupán a térmérték alapján előírt hoz­zájárulást kötelesek havonta megfizetni a vételáron felül. A garázstulajdonos ,,szövet­kezeti érdekeltsége” ezért meglehetősen csekély, ha ugyan nem feszül érdekel­lentét közte és az épület „gazdája” között. Kedvezőbb a helyzet, ha lakásszövetke­zet egyik tagja lesz a „szö­vetkezeti garázs” tulajdono­sa is Több szempontból jelent problémát, ha másodszor is eladják a garázst mivel azt — az esetek jelentős részé­ben — anyagi előnyök szer­zése végett teszik. Nem egy esetben a tulajdonlók meg­szerzésének évében magas feláron (40—50 százalék) ad­ják el azokat, kihasználva az, esetlegesen kínálkozó kon­junktúrát. Az újólag épített lakások számával nő a kielégítetlen garázsigények száma, noha az új épületekben is van bi­zonyos számú férőhely To­vábbi indok a kínálat és ke­reslet egyenetlenségére, hogy a házak átadására nem fo­lyamatosan, hanem lakótöm­bönként, gyakorlatilag éven­te egy-két esetben kerül sor Vásárhelyen. A garázsok el­adói — bármilyen szándék­kal teszik is — ha nem szö­vetkezeti tagnak adják el tu­lajdonukat, úgy felhígítják a lakásszövetkezet állományát mind jogi, mind pedig tár­sadalmi vonatkozásban. Ele­gendő arra hivatkozni, hogy a szövetkezeti tulajdonban levő épületeknek esetenként csak nagyobb részét képezi a szövetkezet, illetve annak tagja tulajdonát, ami nem kívánatos tendenciát tükröz. Az igazgatósággal a közös költségek fizetését illetően az új tulajdonosnak, ha nem tag meg kell állapodnia. Nem vonatkozik azonban ez a megállapodás a lakásszö­vetkezet érdekében tett egyéb társadalmi kötelezett­ségvállalásokra, amelyek a szövetkezet célkitűzéseihez, előrehaladásához nem kis­mértékben szükségesek ,­inthogy jelenleg nem szükséges a garázsokra kötött adásvételi szerződése­ket a lakásszövetkezetnél jó­váhagyó záradékolás végett bemutatni, nincs mód az esetleges tartozások rendezé­sének tisztázására sem. Mindezek a szövetkezetnek és a vevőnek egyaránt sok , kellemetlenséget okozhatnak. Nem lehet megakadályozni a nyerészkedést sem, hiszen eladni szabad áron lehet, akár közületnek is. Az eladó esetenként még az évben új garázsvásárlásra fordíthatja­­ a vételár egy részét. Néhány műszaki szempont is ide kí­vánkozik. A meghibásodásra hajlamos szerelvények jelen­tős része a garázsokban és más olyan helyen található, amely az állampolgárok tu­lajdonában áll. A hiba elhá­rítása a lakásszövetkezet fel­adata. Ha a garázsok lakás­­szövetkezeten kívül álló sze­mélyek tulajdonába kerül­nek, úgy azokat szükség ese­tén csak nagy nehézségek árán lehet a hiba elhárítása végett bejutni. Az érdekek egyeztetése ilyen esetben kü­lönösen nagy gondot jelent. A garázsok, amennyiben kizárólag szövetkezeti érde­keltségben állnának, úgy könnyebben megközelíthetők, továbbá a meghibásodott szerelvények a nagyobb ká­rok bekövetkezése előtt ne­hézség nélkül elháríthatók lennének.­­Kívánatos a hármas tulaj­­donosi rendszer elhatárolha­tó fenntartása a garázsokat illetően is. A tiszta jogi hely­zet­ és az egyértelmű érde­keltség ugyanis csak ez eset­ben valósítható meg. A tel­jes mértékben magán- és az állami kézben levő garázs­egységek a tulajdonjog, illet­ve használati jog átruházása szempontjából nem okoznak semmiféle gondot Nem így a lakásszövetkezeti házak­nak, ahol komoly összegek rendszeres befizetése adja meg a tagok vagyonbizton­ságát, az esetleges és a „kö­zös helyiségeket” érintő ká­rosodások kijavítását, a­ fel­újítás feltételét. Követendő példaként em­lítjük meg, hogy van, ahol a városképi szempontból is megfelelő tagolást nyújtó, önálló garázsokat építtetnek. Ezeket a tulajdonos soron­ként azonos módon haszno­síthatja, függetlenül attól, hogy a legközelebbi épület milyen érdekeltségi rend­szerbe tartozik. Vásárhelyi példaként a kertvárosi gará­zsokat lehet megemlíteni. Szövetkezeti tulajdonú há­zakban levő garázsok vi­­szonteladásához a szövetke­zet engedményező nyilatko­zata lenne szükséges, mint a lakások esetében. Számos ok indokolja, hogy az eladni kívánt garázsokra a szövetkezetnél is előjegy­zésbe vett tagok elővételi jo­got élvezzenek, annak hiá­nyában pedig maga a szövet­kezet gyakorolhassa ezt a jo­got. A­z is jó gyakorlat, hogy a szövetkezeti garázsokat, ha erre van pénzügyileg le­hetőség, a lakásszövetkezet vásárolja meg, mint első tu­lajdonos, és működési, illet­ve alapszabálya szerint adja át tagjainak. Ennek módja lényegében többféle lehet, aminek kidolgozása a lakás­szövetkezeti vezetés feladata. Mindenképp szem előtt tar­tandó a nyerészkedések lehe­tőségének kiküszöbölése. Nem hanyagolható el az sem, hogy a szövetkezeti vagyon egységes és sértetlen marad­jon, sőt, erősödjön. Nem ve­zet célra ha a lakásfenntar­tó szövetkezés előnyeit, a szövetkezeti tulajdon egyne­műségét a lehetséges jogügy­letek megkötése elhomályo­síthatja. HAMPEL TAMÁS : Gondok és prazsok KEDD, 1982. ÁPRILIS 27. Vöröskeresztes tanácskozás. A Vöröskereszt alapszer­vezeteinek beszámolói után tegnap, hétfőn délután meg­tartotta soros ülését a Vö­röskereszt városi vezetősége is. A megjelenteket Kiss La­­josné titkár köszöntötte, majd Kuti Paine, a HÖD­­GÉP I-es számú vöröske­resztes alapszervezetének titkára tartotta meg a tájé­koztatóját. Beszámolt a HÓDGÉP vöröskeresztes alapszervezete munkájáról. Felszólalt a tanácskozáson Farkas Pál, a gyár pártbi­zottságának tagja is. A vezetőségi ülésen Kiss Lajosné titkár ismertette az elmúlt években, az V. kong­resszus óta végzett vöröske­resztes munkát, valamint a beszámoló és vezetőségvá­lasztó taggyűlések tapaszta­latait. Végül dr. Kószó Pál fő­­­­orvos, a Vöröskereszt váro­si vezetőségének elnöke megköszönte a vezetőségi tagok eddigi munkáját és okleveleket, valamint virá­got adott át a legjobban dolgosaiknak. Gorzsán: Kitüntetések átadása A nemzetközi munkásmoz­galom nagy ünnepének tisz­teletére kibővített igazgatói tanácsülést tartottak tegnap a Gorzsai Állami Gazdaság­ban. Az eseményen dr. Hor­váth Sándor igazgató kitün­tetéseket adott át a legjob­ban dolgozóknak. Az Egyetértés szocialista brigád a MÉM-ágazat kiváló brigádja kitüntető címet kapta. Kiváló Munkáért mi­niszteri kitüntetéssel jutal­mazták Gothárdi Györgyöt, üzemanyag-szállító,­­ Somodi Mihály állattenyésztési fő­­ágazatvezetőt és id. Pikali Antal gépkocsivezetőt. A vállalat Kiváló Dolgo­zója kitüntetést 13-an kap­ták meg. Jutalomban része­sítették a dicséretesen helyt­álló szocialista brigádokat, a törzsgárdatagokat és a munkásőröket. Kollár István fotóművész kiállítása a porcelángyárban Jegyzetek, képekben .......feljegyzései egy mun­kanapló fényképezőgéppel megírt bejegyzéseivel azono­síthatók” — mondta Jászai Sándor, Kollár István fotó­művész kiállításának meg­nyitóján. A fiatal fotós hagyomány­rendező, múltat mába veze­tő, a jelen személyes él­ménnyé sűrűsödött valóságát ismerteti képein. Nem bántó szó ebben az esetben az is­mertetés, inkább elismerés. Az élményekben való „la­pozgatás” egyszerűségével, olykor kísérletező kedvvel megjelenített képei mindig találkoznak az ember közel­ségével. Hol szűkre fogott optikával, hol szélesre nyi­tott lencsével vagy ábrándo­zó líraisággal, de minden esetben a humánum hang­ján. Érzékeny finomsággal vesz részt a történésekben, nem kívülállóként, hanem együtt­­élőként. A Szerelem I., II. képei a fogantatás és gyer­mekvárás közelségét idézi, a című egy szülői kiké­rő levél másolata, és a ház­tájiban foglalatoskodó, isko­lából otthon maradt gyer­mek tényábrázolása. A szi­­kakállói cigánytelep gyerme­kei kétkedő, zárkózott vagy magamutogató, lencsébe bá­mészkodó tekintetei figyel­meztetnek a tennivalóra. Tükör a múlttal és az idő­vel, vagy a fehér, szinte légüres térben lebegő Bar­­csay középre centrált alak­ja, a két lakótömb szigorú zártságából az égig törekvő fa találkoznak a gondolat­ban a megközelíthetőség ha­tárainál. Kollár István képei arról tanúskodnak, hogy látó op­tikát használ. Az Alföldi Porcelángyár és az Esztergomi Labor MIM közös rendezésében a vásárhelyi porcelángyár ebédlőjében láthatók a fotó­művész alkotásai. O. L. A kiállítás megnyitóján Jászai Sándor, Kollár István és Dura Gézáné (Fotó: Lökös Sándor) Előadás a lótenyésztésről A MAE Csongrád megyei szervezete, a Hódmezővásár­hely és környéke ÁFÉSZ verseny- és sportlótenyésztő szakcsoportja, a főiskola Bercsényi lovasszakosztálya, a Délkelet-magyarországi Lovasszövetség és az Állat­orvostudományi Egyetem állategészségügyi főiskolai kar közös rendezésében ló­­tenyésztési előadásra kerül sor Vásárhelyen. A filmvetítéssel egybekö­tött rendezvényt április 28- án, szerdán délután 2 órai kezdettel a főiskola 1. öné­let 51. számú előadótermé­ben tartják. A sportlóte­nyésztés helyzetéről dr. Ocsay Imre tudományos ta­nácsadó, címzetes egyetemi tanár, a versenylótenyésztés és a lóversenyzés hazai és nemzetközi eredményeiről dr. Fehér Dezső igazgató, címzetes egyetemi tanár tart előadást 5

Next