Csongrád Megyei Hírlap, 1982. május (39. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-27 / 122. szám

Vásárhelyi helytörténet Egy sütét korszak: a deportálások . Ettől kezdve nincs ■ nap, amikor ne hoz­nának valamilyen szigorú korlátozó rendelkezést. 1944. április 7.: Minden zsidó vállalattól szeptember végéig el kell bocsátani az alkalmazottakat. .. Április 9.: „a zsidók a magyar—német fegyvertest­vén hűség ellen áskálód­nak .. .......igenis örülünk már­cius 19-nek (a német meg­szállás kezdete, R. L) ... a magyar felszabadítás napja jött el” — mondotta a helyi lap szerint a hírhedt nyilas Fáclffy Fidél. Április 12.: Tizenöt öreg zsidót elfogtak, mert nem vi­selték a sárga jelvényt... Április 19.: Zár alá vették a zsidók vagyonát... ..A sárga csillag nem megoldás” — mondotta a később fel­akasztott Kolosváry-Borcsa Mihály, a Sajtókamara elnö­ke — „a likvidálás roham­ütemben fog végbemenni.. .” Április 21.: Jelvény nél­küli zsidókat fogtak el. .. zár alá vették a Kemény és Társa kereskedést.........Áldd meg Isten Hitleer Ve­zért!’ — köszöntötte f­­atal­­mas szalagcímmel az egyik helyi lap a fasiszta vezér 55. születésnapját. Április 22.: Azonnal be ket zárni a zsidó üzleteket. Április 23.: Zsidók vajat, tojást, rizst stb. nem vásá­rolhatnak ... „ ... zsidókkal veszik körül a bombázásnak kitett gyártelepeket. . .” Április 25.: Zár alá vet­te.. a zsidó üzletek árukész­letét ... Április 28.: Letartóztattak egy zsidó vagyonmentőt. Április 30.: ZS-betűvel látják el a zsidók élelmi­szerj­egyét ...­­ Május 2.: Este 7-től reggel 7-ig a zsidók nem léphetnek ki az utcára ... Május 3.: Folyik a zsidó írógépek és kerékpárok be­gyűjtése .. . Május 4.: Az éttermekben a zsidók csak a nap bizo­nyos óráiban tartózkodhat­nak ... Május 5.: A fényképező­gépek és távcsövek beszol­gáltatása . .. Május 6.: Háromezer pen­gőn felüli készpénz zsidónál nem tartható, be kell szol­gáltatni­. .. Május 7.: Zsidó tanuló rém viselhet iskolai forma­ruhát ... Május 12.: Felülvizsgálják a mentesítő iratokat... Május 13.: Megkezdték az elkobzott zsidó üzletek igénylését, nem sokan je­lentkeznek .. . Május 18.: Hét napon be­lül büntetlenül tehetnek be­jelentést a zsidóvagyon rej­tegetői... Május 27.: Internálják, akik zsidó házakba tojást és baromfit szállítanak ... Június 7.: Szálasi Ferenc Vásárhelyen. „Életem leg­boldogabb perce volt, ami­kor üdvözölhettem a Ver­zért” — mondotta egy nyi­las kisiparos. Június 25.: A zsidók gyü­mölcsfáinak bejelentése... – ettől a naptól kezdve ritkulnak a korlátozó rende­letek, mert ekkor már az áldozatok koncentrációs tá­borban voltak. De tovább folyik az uszítás, szórták a helyi lapok az antiszemitiz­mus mételyét Az egyik lap­szerkesztő megtiltotta, hogy zsidóktól gyászjelentést fel­vegyenek. A Magyar Orvo­sok Nemzeti Egyesületének helyi elnöke megtiltotta, hogy keresztény­ orvos zsidó beteget gyógyítson. Kun Bé­la, valamikor 48-as párti vá­sárhelyi képviselő, laptulaj­­donos a német megszállás után teljesen a fasizmus szolgálatába állt. 1944. má­jus 7-én vezércikkében ezt írta: „... vigyorog­ott kajá­nul a zsidó kártyakeverés, zsidó uszítás, démoni, luci­­feri ábrázata ..Ez már az őrülettel határos gyűlölködés vett. S miután a közvéle­mény aggódott az elhurcolt sok száz ember sorsa miatt, a helyi lap 1944. június 23- án ezt közölte: „...ellensé­ges oldalról terjesztett azon állítások, melyek szerint az európai zsidókkal való bá­násmódban súlyos visszásá­­gok történtek, nem más, m­in­t céltudatos hírverés és uszítás...” Sokat akkor még a köz­vélemény az igazságról nem tudott, de e cáfolat hazug voltát felismerte. Nem tudta, hogy akkor már a gázkamrákban több millió ember hamvadt el, és ez lesz a sorsuk újabb mil­lióknak . .. RÁCZ LAJOS (Folytatjuk.) Mártélyi pfldok az ipari szak­állotásban Összesen 21 szakember folytat kisipari tevékenysé­get Mártélyon. Ha azt vesz­­szük, hogy a község lakói­nak a száma alig éri el a másfélezret, bőven elegen­dőnek látszik a 21 kisiparos. A gyakorlat viszont alapo­san rácáfol erre. Egy részük nem lakik a községben. A környező helységekből ran­gálnak át hébe-hóba. Van olyan vélemény, hogy néhá­­nyan csak alibinek vagy anyagi biztonságból kértek ■ re működési engedélyt. Egyébként is bizonyos­ szak­máknál, például az építő­­parban, változó munkahely­­­­ek ismerik el a kisipar g­yakorlását, tehát más terü­­l­eten is dolgozhatnak. A község vezetői most ar­­r­a törekszenek, hogy a vá­s­árhelyi tanács vb ipari cso­portjával és a KIOSZ-cso­­porttal együtt megteremtsék a a kisipari lakossági szolgál­­tatás jobb feltételeit. Ezek között elsődleges, hogy mi­nél több kisiparost nyerje­nek meg a letelepedésre. Olyan körülményeket te­remtve számukra, amelyek biztosítják a nyugodt, anya­gilag kiegyensúlyozott mű­köd­ésüket-jelenleg a fent feltételek több kisiparos részére hiá­nyoznak. Emiatt van, hogy a férfi- és női fodrászat mű­ködése sem kielégítő. Kelle­ne helybenlakó villanyszere­lő, ács, lakatos, női szabó, bádogos, autószerelő, férfi­­fodrász, elektroműszerész. Nemrégiben foglalkozott a kisipari ellátottsággal a köz­ségi tanács végrehajtó bi­zottsága is. Azt szeretnék, ha két-három éven belül sike­rülne létrehozni egy kisebb méretű szolgáltatóházat, akár vegyes működéssel, például a kiskereskedelem bevoná­sával. A helyi tanács, erejé­hez mérten, támogatni tudná az erre a célra alakult épí­tőközösséget vagy szolgáltató munkaközösséget. Ugyanak­kor számít a lakosság, a he­lyi tsz. egy-egy szolgáltató vállalat és az illetékes fel­sőbb szervek támogatására. Enyhíti a lakossági szol­gáltatásban meglevő nehéz­ségeket az a körülmény, hogy besegít például a vásárhelyi fodrász szövetkezet. Jól mű­ködik az Elektrofém tsz ki­­szállásos és felvevőszolgála­tos tevékenysége. A gázké­szülékeket a Gelka szegedi üzeme javítja, s a Patyolat vállal Mártélyon mosást és ruhatisztítást. Ha nem is nagymértékben, de a Fürst Tsz szintén végez szolgálta­tást a faluban a termény da­rálással, favágással és az ap­róbb bognár-, kovácsmunkák vállalásával. Az egyik mártélyi közéleti ember mondotta, az ipar és kereskedelem irányítói job­ban figyelembe vehetnék, hogy Mártélynak jelentős az idegenforgalma. Tavasztól őszig százával, ezrével jön­nek a vidékiek ide. Renge­teg autó fordul meg az üdü­lőtelepen és környékén. Nem ritkaság, hogy még éjjel is bekopognak a magánházak ablakán segítségért, ben­zin-, alkatrészhiány vagy javítási okok miatt. Autósze­relő, autómosó nincs. Élel­mes kisiparosok, kiskereske­dők, butikok vagy akár szo­cialista szektorok is, jó öt­letekkel, kitűnő kereseti for­ráshoz juthatnának a szezo­nális kitelepülésükkel. Megvan tehát a reális le­hetősége annak, hogy Már­télyon tovább javuljon a la­kossági szolgáltatás, de eh­hez a külső kezdeményező­készség és a haszon fejében némi áldozathozatal is szük­séges. KOVÁCS IMRE CSÜTÖRTÖK, 1982. MÁJUS 27. HALLOTTAM EGY HÍRT ... Állampolgári jogként Hallottam: egy idős em­berre­s oda-vissza szóló re­­plila egyet küldött testvére az USA-ből. A meghívott sérvével évtizede bajlódott, de műtétre nem szánta rá magát, s kint elővette a baj... Mit csináljanak? Az Egyesült Államokban egy műtét több ezer dollár, nem számítva a drága klinikai ápolási napokat, meg külön a gyógyszereket. Az idős testvére nem él rosszul, de így betegség költségeit na­gyon megérezné. Olcsóbb volt még egy repülőjegyet venni: testvérét gépre ültet­te, visszaküldte, itthon meg­műtötték, és felépülése után visszarepült látogatóba ... Csupán a magyar állam­polgár számára tűnik az eset különlegesnek. Hiszen, ha nálunk valaki megbeteg­szik, nem munkavállalóként vagy családtagként, hanem állampolgári jogként a nyó­­giyításához szükséges intéze­ti ápolást, műtétet, gyógy­szereket ingyen megkapja. A család anyagilag ebbe nem rokkan bele. A szocializmusnak sok olyan előnye van az egyén számára amit mi már ter­mészetesnek veszünk, s nem is becsüljük kellően. Jó lenne pedig ezen is elgondolkodni, különösen akkor, amikor nyugati turis­tautakon, a fényes kirakatok vagy vastag árjegyzékek el­kápráztatnak bennünket, és eközben elveszítjük a józan összehasonlítási alapot, mér­cét. Sohase tagadtuk, hogy a legfejlettebb nyugati álla­mok sok mindenben előt­tünk járnak még, mert előbb is indultak el. Sok minden­ben azonban nem tudnak ve­lük versenyezni. Például a szociálpolitiká­ban ... (1. 1.) Közsé­yfejlesztés a lakosság közreműködésével Tanácsülés Székkutason Tegnap, szerda délután tartotta soros ülését a szék­­kutasi községi tanács. Ez­úttal az 1981. évi pénzügyi gazdálkodásról és a szemé­lyi változások révén meg­erősödött szakigazgatási szerv működésének eddigi tapasztalatairól tárgyaltak. Ezt követően Fejes Sándor tanácselnök a korábban ho­zott határozatok végrehajtá­sát ismertette és a tanács­tagok előző ülésen elhang­zott javaslatai ügyében tett intézkedésekről adott jelen­tést. A tanácsülésen részt vett és felszólalt Toma­i László, a szentesi járási hi­vatal pénzügyi osztályának vezetője. A tanácsülésen egyöntetű volt a vélemény, hogy a múlt évi gazdálkodás ki­egyensúlyozott volt , min­den területen érvényesült a takarékosságra való törek­vés. A megfontolt tervezést bizonyítja, hogy év közben nem kellett a költségvetés­ben számottevő módosításo­kat végrehajtani. Kiemelten szóltak arról az örvendetes tényről, hogy a lakosság, va­lamint a tsz és a községben működő gazdasági szerveze­tek mind erőteljesebben se­gítik társadalmi munkával és egyéb módon a község fejlesztését. Tavaly 1 millió 600 ezer forint értékű volt ez a támogatás, amelynek több, mint egyharmada az Új Élet Tsz tagjainak, szo­cialista brigádjainak társa­dalmi munkájából szárma­zott. A falu összefogásának egyik hajtóereje, szervezője a községi népfrontbizottság, s mind hatékonyabban kap­csolódnak ebbe a tevékeny­ségbe az ifjúságot mozgósító KISZ-szervezetek. A tanács az 1981. évi pénzügyi tervek végrehajtá­sát az alábbiak szerint hagyta jóvá: A költségvetés összege 9 millió 846 ezer forint bevé­tellel és 9 millió 166 ezer forint kiadással; a fejleszté­si terv 4 millió 84 ezer fo­rint bevétellel és 3 millió 300 ezer forint kiadással zá­rult. Az 1981. évi fejlesztési alap pénzmaradványát, a 784 ezer forintot az egészségház építésének a megkezdésére tartalékolják. Elismeréssel fogadták az ülés résztvevői a tanács szakigazgatási szervének ja­vuló munkáját. A tanácsi apparátus megerősítése (Gombos Gabriella szemé­lyében új vb-titkár van a szakvezetés élén), s az appa­rátuson belüli munkakörök jobb elosztása révén gyor­sabb, kulturáltabb lett az ügyintézés, eredményesebb a tanácsi szervek, intézmények gazdasági működtetése és szorosabb a tanács és a la­kosság közötti kapcsolat. A tanácsülés végén Fejes Sándor tanácselnök tájékoz­tatta a megjelenteket a fon­tosabb intézkedésekről, va­lamint az előző tanácsülésen és más fórumokon elhang­zott lakossági javaslatok sor­sáról. Elmondotta, hogy el­készült a község vízhálóza­tának építési terve. Jelenleg öt utcában bővítik a hálóza­tot. Az ABC-áruház előtti üzemképtelen, kerekes kutat felújítják. Az Új Élet Tsz karbantartó szocialista bri­gádja vállalta, hogy társa­dalmi munkában megjavítja és­ üzembehelyezi a kutat. Több javaslat ügyében tett intézkedésről is beszámolt még az elnök, majd a vb- s titkárnő előterjesztése alap­ján elfogadta d­r. Horváth Sándor fogorvos községi fog­orvossá való kinevezését, aki ez év szeptember 1-től tölti be Székkutason ezt a mun­kakört. Teljesül tehát a székkutasi lakosság többéves kívánsága, hogy legyen a falunak önálló fogorvosa. Ülepítik munkában — saját találmányukkal Makóról elindulva Hódme­zővásárhelyre a 44—15-ös úton csakhamar útépítőkkel találkozhat a járókelő. „Nagy technikával” vonult fel ide mostanában a KPM Csongrád megyei Közúti Igazgatóságának makói sza­kaszmérnöksége. Behemót kavics- és kőzúzalék-terítő gépek, úthengerek, súlyos te­hergépkocsik róják nem mindig a kilométereket, ha­nem csak a métereket, mert az útépítés még ilyen mo­dern technikával is fölöttébb időigényes munka. Barát Szilvesztertől, az itt tevékenykedő Petőfi Sán­dor útépítő szocialista bri­gád művezetőjétől több ér­dekességet is megtudtunk az építkezésről és az igazgató­ság munkás és műszaki kol­lektívájáról. Megadtuk egyebek között azt is, hogy a képünkön látható automa­ta zúzalékterítő gép az igaz­gatóság műszaki gárdájának közös szolgálati találmánya. Elmondták azt is, hogy a hódmezővásárhelyi javító üzemben házilag­ gyártot­ták. A „licencet” tavaly már a HÓDGÉP hódmezővásár­helyi központi gyára is át­vette, s összesen 23 példányt gyártott e Csongrád megyei találmány alapján az ország megyei közúti igazgatóságai­nak megrendelésére. Ezáltal nagy összegű nyugati valuta kiadásától mentesítették a népgazdaságot Ugyanis az útépítő gépek berendezések zömét eddig tőkés piacokon vásárolták. A másik újdonság pedig az, hogy a Makót Hódmező­vásárhellyel, úgymond, lég­vonalban összekötő 30 kilo­méteres közút utolsó szaka­szának rekonstrukciója kez­dődött meg mostanában Ma­kó határában. A régi, négy méter széles úttestet nem­csak hogy jelentősen meg­erősítik, hanem további 2 méterrel kiszélesítik. Ha majd elvonul a szorgalmas kis csapat, öröm lesz itt az utazás a két város között mindenkinek. Eddig bizony csak bosszúság volt. Az in­goványos altalajon helyen­ként megsüllyedt a keskeny úttest. Járművet és embert egyaránt próbára tett, meg­viselt­ itt ezelőtt az utazás. Munkában a házi készítésű, saját találmányt­, „neve sincs még” útburkoló, kőzúzalék-te­­rítő gép.­­ Befejezéshez közeledik Makó határában a 44—15-ös műút rekonstrukciója, a szilárd burkolat négyről hat méterre való kiszélesítése. (Fotó: Pintér József) Könyvbemutató Könyvbemutatóval kezdő­dik az ünnepi könyvhét programja Vásárhelyen. Má­jus 28-án, pénteken este 6 órakor a városi könyvtárban Kocsis Rózsa Minőségesz­­mény Németh László szép­írói műveiben című köny­vét ismerhetik meg az ér­deklődők. A rendezvény vendégei lesznek: Grezsa Ferenc és Cs. Varga István irodalom­­történészek, valamint Né­meth László özvegye. Köz­reműködnek: Berek Kata­lin és Fülöp Zsi­gmond szín­művészek, Berdál Valéria operaénekes, zongorán kí­sér Simon Ferencné. Diaképek, hanglemezek Ma, csütörtökön este 8 órakor Lelkes István fes­tőművész lesz a vásárhelyi Egészségügyi klub Híres ember a vendégünk” című sorozatának előadója, aki legkedvesebb diaképeit, és hanglemezeit mutatja be. 5

Next