Csongrád Megyei Hírlap, 1982. június (39. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

Győri Imre előadása Szegeden Szegedre érkezett tegnap, hétfőn Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a KB osztály­­vezetője. A délelőtti órák­ban a megyei pártbizottsá­gon tett látogatást, ahol Gyárfás Mihály, a megyei pártbizottság titkára és Sza­bó Sándor, a megyei tanács elnöke tájékoztatták me­gyénk időszerű politikai kérdéseiről. Délután a Csongrád me­gyei Tanács továbbképzési központjában tartott elő­adást Győri Imre az ideoló­giai, világnézeti kérdésekkel foglalkozó pedagógusok, ve­zető propagandisták előtt. Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese kö­szöntötte az előadót; az el­nökségben helyet foglalt dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára. Az előadó az MSZMP po­litikájának fejlődéséről szól­va áttekintette e politika főbb céljait, azok érvénye­sülését, az eredményeket és a feladatokat. Három nap a természetben Sikerrel zárt az országjáró fiatalok megyei tábora Az időjárásra nem lehet panaszunk , hallatszottak a megnyugodott hangok péntek délben Ópuszta­sze­ren, az országjáró diákok megyei találkozóján. Az idő pedig a sátorveréstől a va­sárnapi táborbontásig méltó maradt a dicséretre. Persze, nemcsak ennek köszönhető, hogy három nap után elége­detten utazhattak haza a természet, a kirándulás Csongrád megyei barátai. Az 500 középiskolást ugyanis gondosan előkészített és pontosan lebonyolított prog­ramok várták a nap minden szakában. A rendezők azt is jó előre tudták, hogy több kilométeres futóversenyek, vagy mondjuk a környezet-­ ismereti verseny tesztlapjai­nak kitöltése után nincs olyan fiatal, aki ne vállalna egy éjszakába nyúló tábor­tüzet, diszkót, vagy mond­juk ne hallgatná szívesen a Bluegras Pilgrims Band country koncertjét. A kultu­rális programnak nevezett, most felsorolt, és szombat estére kínált választék nem keveset segített abban, hogy a tájékozódási futóverseny, a főzőverseny, a természet­járó akadályverseny után maradt erő a kispályás lab­darúgó-bajnokságra is. Természetesen a verse­nyek során akadt olyan csa­pat, amelyik nem kimagasló eredménye miatt fog jószív­vel emlékezni az ópusztasze­ri három napra, sőt „nem értékelhető” bejegyzést is találtunk néhány jegyző­könyvben, de ennek ellené­re úgy tűnik, jól felkészült csapatok képviselik majd megyénket júniusban a Ba­­laton-parti Kiliántelepen az országjáró diákok országos találkozóján. Végül érdemes néhány szót ejteni a boldog győzte­sekről. A lányoknál a ter­mészet­járó akadályversenyt a szegedi Radnóti gimnázi­um I. csapata nyerte, meg­előzve a Kőrössy József szakközépiskola II. és a Radnóti gimnázium III. csa­patát. A fiúknál a szentesi Pollák szakközépiskola sze­rezte meg az I. helyet a makói Erdei Ferenc szakkö­zépiskola és a szegedi Ved­res István szakközépiskola csapata előtt. Tájékozódási futásban a lányok versenyét a szentesi Közgazdasági Szakközépiskola II. csapata nyerte, a szegedi Radnóti és a Frankel Leó Szakközépis­kola I. csapata előtt. A fi­úk sorrendje: 1. Kossuth (Vásárhelyi, 2. Radnóti (Sze­ged), 3. Bethlen (Vásárhelyi. A környezetismereti ver­senyben a lányok között a szegedi Radnóti gimnázium, a Gutenberg szakközépisko­la és a Radnóti gimnázium III. csapata végzett a dobo­gón, míg a fiúknál Radnóti III., Radnóti II. és Erdészeti I. volt a sorrend. Vasárnap már csak a szo­kásos társadalmi munka várta a fiatalokat, majd Turcsikné Süli Mária, a me­gyei KISZ-bizottság titkárá­nak zárszava után hazautaz­tak a csapatok. Az idény­nyitó nagy tábor tehát be­fejeződött. De úgy is mond­hatnánk: a természet bará­tai számára most kezdődött a nyár. B. Z. A délutáni kánikula árnyékba űzte a legedzettebb táboro­­zókat is. (Fotó: Enyedi Zoltán) KEDD, 1982- JÚNIUS 1 Június 8—10-e kézött: Ipari építészeti konferencia Hétfőn a Magyar Újság­írók Országos Szövetségé­nek székházában Fülöp Im­re, az Iparterv igazgatója sajtótájékoztatót tartott a június 8—10-e között meg­rendezésre kerülő IV. ipari építészeti konferenciáról. Emlékeztetett arra, hogy a 7 évvel ezelőtti hasonló konferencia jelentős ered­ményeket hozott az építés iparosításában, s az ipari épületek karbantartási mód­jainak, eszközeinek megha­tározásában. Elmondta, hogy a mostani konferenciára mintegy 250 résztvevőt vár­nak, több mint 60 magyar, és több külföldi szakember tart előadást a belső épület­­gépészeti és technológiai berendezések összehango­lásának módjairól, a felújí­tás, a rekonstrukció és a rehabilitáció kérdéseiről, s szó lesz az ipari létesítmé­nyeknek az emberi környe­­zetre gyakorolt hatásáról is. A konferencia a hazai épí­tészek számára jó alkalom lesz arra is, hogy összeves­sék az ipari épületek felújí­tásának hazai gyakorlatát a nemzetközi módszerekkel. E területen ugyanis Európa­­szerte hasonlóak a gondok, mert a tecnhológiai rend­szerek olyan gyorsan vál­toznak, hogy nem mindig alkalmazhatók a meglevő létesítményekben, új ipari csarnokok építése azonban nem lenne gazdaságos. Ezért szükséges, hogy minél kisebb ráfordítással és mi­nél hatékonyabban alakítsák át az elmúlt 30 év alatt épült üzemeket, ipari épü­leteket. A konferencián szó lesz a beruházók, a tervezők, a kivitelezők hatékony együtt­működésének lehetőségeiről is. A hazai gyakorlatban az ipari üzemek létesítésének e három fázisa élesen elkülö­nül egymástól, bár az épí­tészek évek óta szorgalmaz­zák, már a beruházási el­képzelések kialakításában is részt vehessenek, s aktívan közreműködjenek a kivitele­zés befejezéséig. A konferenciával egy idő­ben szakmai kiállításon mu­tatják be az utóbbi 5-6 év­ben felépített jelentősebb magyar ipari létesítménye­ket. Parlamenti tisztségviselők tanácskozása Hétfőn a Parlamentben tanácskozást tartottak az országgyűlés tisztségviselői, az állandó bizottságok elnö­kei, a megyei képviselőcso­portok vezetői. Az eszme­cserén , amelyen részt vett Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára . Apró Antal, az ország­­gyűlés elnöke adott tájé­koztatást a soron következő, nyári ülésszak előkészüle­teivel kapcsolatos teendők­ről. A tanácskozáson Madara­­si Attila pénzügyminiszté­riumi államtitkár a Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehaj­tásáról tájékoztatta a részt­vevőket. Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter a belkereskedelem és az ide­genforgalom helyzetéről szá­molt be. Megyei párt küldöttség utazott Lengyelországba A sok éve fennálló test­vérmegyei kapcsolatok kere­tében tegnap, hétfőn délelőtt elutazott Budapestről a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei Bizottságá­nak négytagú küldöttsége a lengyelországi Lódzba. A Lengyel Egyesült Munkás­párt ottani megyei bizottsá­gának meghívása alapján Lódzba látogató delegáció vezetője dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára. Tagja a küldöttségnek Juhász Péterné, a Szegedi Ruhagyár szb-titkára; La­­bádi Sándor, a szentesi vá­rosi pártbizottság első titká­ra; dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára. A négynapos látogatásra tegnap elutazott Csongrád megyei pártdelegációt Buda­pesten, a Ferihegyi repülő­téren Papdi József, a me­gyei pártbizottság titkára búcsúztatta. OSZT-elnökség ülése Az OSZT elnöksége hétfőn Rév Lajos elnökletével meg­tartott ülésén megvitatta a szövetkezetek jogi szabályo­zásának továbbfejlesztésé­ről készült tájékoztatót. El­határozta, hogy a beszámolót s az elnökség indítványait az OSZT legközelebbi tel­jes ülésén napirendre tűzi. Foglalkozott az elnökség a szövetkezetek nemzetközi szövetsége oktatási prog­ramjával, a fejlődő országok szövetkezeti mozgalmát se­gítő kutatási tapasztalatok rendszeres közzétételével, ebben a magyar szövetkezeti mozgalom közreműködésé­vel. Elismerését fejezte ki a 25. évfolyamába lépő — r.­gy nyelven megjelenő, a világ minden részébe eljutó — Magyar Szövetkezetek cí­mű folyóirat szerkesztő bi­zottságának. Az elnökség el­határozta, hogy az OSZT teljes ülését július 3-ra Szol­nokra összehívja. Kitüntetései, átadása­ i a gyermeknap alkalmából A nemzetközi gyermeknap alkalmából a Magyar Úttö­rők Szövetségének Orszá­gos Tanácsa kitüntetéseket adományozott az úttörő­munkában élenjáró általá­nos iskoláknak, a gyermek­­intézményeket támogató, ki­emelkedő munkát végzett vállalati közösségeknek. A KISZ KB Vörös Selyem­zászló csillagja kitüntetést kapta a szegvári Hámán Kató úttörőcsapat. KISZ KB Vörös Selyemzászló kitünte­tést kapott a csongrádi Szé­chenyi úti általános iskola úttörőcsapata. Kiváló Úttörő Munkáért kitüntetésben ré­szesült a makói Szoboszlai általános iskola és az üllési általános iskola úttörőcsapa­ta. Gyermekekért kitüntető plakettet kapott a sándor­­falvi Ruházati Szövetkezet Petőfi Sándor, a szentesi Pankotai Állami Gazdaság József Attila, a makói váro­si fürdő Hámán Kató szo­cialista brigádja és a vásár­­helyi Alföldi Porcelángyár KISZ-bizottsága. Szentesen a hét­v­égén kis­­dolobokat és úttörőket avat­tak a gyermeknap alkalmá­ból. Ezeken az ünnepsége­ken a következő csapatokat tüntették ki: az úttörőszö­­vetség megyei elnökségének Dicsérő oklevelét, a Kossuth téri általános iskola és a berekháti általános iskola úttörőcsapata kapta. A KISZ KB Vörös Selyemzászló sza­lagja kitüntetésben a Köz­társaság téri általános isko­la úttörőcsapata részesült. A szalagot Bódi György, a KISZ KB tagja, az ifjúsági szövetség megyei bizottságá­nak első titkára kötötte a zászlóra. Az ünnepségeken felnőtt vezetőket is kitüntettek. Di­csérő oklevelet kapott Mi­­kula Kálmánná, dr. Benedek Tiborné (Damjanich utcai általános iskola), Csige Ist­vánná (Petőfi Sándor általá­nos iskola). Kiváló Úttörő­­vezető lett Brindza Józsefné (Deák Ferenc utcai általá­nos iskola). Úttörővezetői Érdemérmet kapott Márkus Ílászló (berekháti általános iskolai. Kiváló Ifjúvezetői Munkáért kitüntetést Cza­­gány Tünde, Tóth Judit, Papdi Márta kapta. Újra szabályozták a mindszenti piacok rendjét Mindszent nagyközségi Ta­nácsa a közelmúltban vál­toztatta meg a településen tartott piacokról és vásárok­ról szóló rendeletet, amely 1972-től volt érvényben. Az új helyi rendelkezéssel a településbeli szokásokat a központi szabályokkal hoz­ták összhangba. Mindszenten a jövőben évente négy alkalommal, januárban, áprilisban, júni­usban és októberben, e hó­napok negyedik szombatján tartanak országos állat- és kirakodó vásárt. Ennek he­lyét, pontos idejét és jelle­gét időben tudatják a fo­gyasztókkal, a vásárlókkal és az érintett hatóságokkal. Piacot hetente kétszer, szer­dán és szombaton tartanak. Amennyiben ezek közül va­lamelyik ünnepnapra esik, akkor az azt megelőző hét­köznapokon, amiről a lakos­ságot legalább nyolc nap­pal korábban tájékoztatják. A vásárok és a piacok a Petőfi utcán a kijelölt he­lyeken lesznek, a lábas jó­szágok a Petőfi ut­ca északi végén, a vá­sártéren árusíthatók. A forgalomba hozható és til­tott áruk körét elsődlegesen a 14/1968. (XII. 21.) BKM számú rendelet szabályozza. A mindszenti országos állat- és kirakodó vásárra helyből és más községből, városból élő állatot hajt­hatnak, árusíthatnak állati termékeket, terményt, vala­mint használt cikket. Az állategészségügyről szóló rendelkezéseket azonban be kell tartani. A heti piacokon lábon felhajtott,­­ felvezetett, vagy odaszállított élő állatot az állatok­on, a piactéren pe­dig élelmiszert, kisebb élő állatot (nyulat, baromfit, galambot stb.), élő- és mű­virágot, mezőgazdasági ter­méket, terményt és egyéb más árucikket és használt tárgyakat árusíthatnak; olya­nokat amelyek forgalmát jogszabály nem tiltja. Sem a vásáron, sem a piacon nem hozható forga­lomba nemesfém, gyógy­szer, látásjavító szemüveg, tűzveszélyes robbanó- és robbantószer. A vásáron és piacon ter­méket az hozhat forgalom­ba, aki erre, illetőleg ilyen tevékenység folytatására jogosult. Magánszemélyek kizárólag személyi haszná­lati tárgyaikat kínálhatják fel eladásra. A használt cik­keket árusítók helyét a töb­bi árustól külön jelölik ki. Az elfoglalt terület nagysá­ga után mindenki hely­pénzt köteles fizetni, azok is, akik járva-kelve kínál­ják portékáikat. A helypénzbeszedő a vá­sáron és a piacon felmerült panaszok, az eladók és ve­vők között keletkezett vi­ták, továbbá a helykijelölés kérdésében intézkedik. Dön­tései ellen a nagyközségi ta­nács vb szakigazgatási szer­véhez lehet fordulni. S. L. B. — Ibű­vé lesz negyedszá­­* *­zad múlva a munka? A célszerű emberi tevé­kenység átalakulásának ezernyi jelét és következ­ményét már bőrünkön érez­zük. A­ gépek sokasága vesz bennünket körül, s miköz­ben a fizikai munka tiszte­letére, neveljük több-keve­sebb sikerrel utódainkat, magunk is eltöprengünk azon, hogy a fizikai erőki­fejtés presztízsvesztése, meg­becsültsége hogyan aránylik a kényelmesen elért (illet­ve elérhető) eredményekhez. A japánok úgy vélik, hogy a huszadik század vé­gére megszüntetik a fizikai munkát, vagyis olyan gépe­sített világot teremtenek, melyben az ember csak szellemi munkával jólétet, biztosíthat magának és csa­ládjának. Ezt pedig száza­dunk ipari forradalma idézi elő, mely megállíthatatlan. A mikroelektronika fejlő­dése, mint erről a HÉT- ben hallhattunk, képezi az előrelépés erős rugóját. A tv-riportban megszólaltatott, Ausztriában tevékenykedő lengyel filozófus a mikro­elektronika viharos elterje­dése kapcsán épp ezért fog­lalkozik terjedelmes tanul­mányában azzal a kérdéssel, hogy mi történik az embe­riséggel, ha megszabadul a Jegyzet­eivetü­lés­i­ieléről mai értelemben vett mun­kától, azaz: „munkátlanná” válik, s az okos gépek által kiszolgálva él. Nem könnyű elképzelni, hogyan él majd. Miféle értelmet kap az ak­kori emberi lét? Sokan vélhetik úgy, hogy ez a válaszkeresés a mi tár­sadalmi-gazdasági körülmé­nyeink között túl korai még. Mit felelhetünk erre? A világban végbemenő vál­tozásoktól — kezdjük meg­tanulni — nem zárkózha­tunk el. A termelés auto­matizálásában megnyilvá­nuló fejlődési tendenciákat jó felismerni időben, s al­kalmazkodni a változó kö­rülményekhez. A felismerés könnyebb (talán?), az alkal­mazkodás nehezebb. Gondoljuk csak meg! A munka minősége, értéke ho­gyan aránylik a mennyiség­hez? A „termelj többet” jelszó mintha túlontúl mély gyökeret vert volna a fe­jekben. A minőség — az új és az újabb követelmény — sem állandó valami, ez is folyton változik. Sokszor­­ szükséges vizsgálni, mi az­­ érték, mi az értékes? A munka mind több em­ber számára sikerélményt ad. Erről olykor mégis el­feledkezünk, amikor vitat­kozunk. Miről is? Az érté­kesebbé váló munkatelje­sítmények ösztönzőbb anya­gi-erkölcsi elismeréséről, néha-néha többet beszélünk, mint érdekében teszünk. A kiugró teljesítményeket job­ban vizsgálgatjuk, mint a szégyenletes lemaradókat, akik a „munkátlanságot” legszívesebben holnap be­vezetnék. Régi bölcsesség: saját árnyékát senki nem ugorhatja át. A jövőt lehet, sőt szükséges kutatni és a tudós prognózist is készít­het. Ám nekünk most és itt — e hazában — a legfon­tosabb dolgunk a munkál­kodók élvonalában jutni, felzárkózni anélkül, hogy a minőséget, az okos gépeket fetisizálnánk. V­agyis: éljünk hamis­­ illúziók nélkül, fizi­kai és szellemi erőinket pontosan felleltározva, a munkát szeretők (nem a temetők!) érdekeit és vá­gyait pontosan ismerve. Ez a jövő felé vivő szocialista út. A jövőképet ezek nél­kül aligha tudjuk józanul kémlelni... (bálint) 3

Next