Csongrád Megyei Hírlap, 1982. augusztus (39. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-26 / 199. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! " CSONGRÁD * MEGYE/ 39. ÉVFOLYAM, 199. SZÁM ÁRA: 140 FORINT 1982. AUGUSZTUS 26., CSÜTÖRTÖK Csúcsforgalomra készül a vasút Munkahelyi vezetők és szakszervezeti bizalmiak tanácskozása Késnek az expresszvonatok Több konténer Olyan szerény eredményeket értek el az év első felében a vasutasok, mintha csak bizonyítani akarták volna, mennyire indokolt a legutóbb bejelentett viteldíjemelkedés. Országos viszonylatban a tervezettnél 3,1 százalékkal kevesebb utast szállítottak és megközelítően 10 százalékkal kevesebb árut fuvaroztak célba. S miután jelentős mértékben romlottak az eszközkihasználási mutatószámok is, sok száz millió forinttal szerényebb üzemi eredménnyel kell beérnie a legnagyobb magyar vállalatnak. Bár a MÁV nagy gépezetén belül a szegedi igazgatóság dolgozói viszonylag jobb eredményeket értek el, azért javítani való bőséggel van. S hogy az év hátralevő részében — tulajdonképpen a hagyományos őszi csúcsforgalom idején — ténylegesen javuljanak is a MÁV Szegedi Igazgatóságának több mint ötezer dolgozója által produkált eredmények, annak érdekében tegnap, szerda délelőtt munkaértekezletet tartottak a megyeszékhelyen. A megjelenteket — az igazgatóság szolgálati helyeinek vezetőit, a szakszervezeti bizalmi testület tagjait, valamint a párttitkárokat — Acsay Mihály, a Vasutasok Szakszervezete területi bizottságának elnöke köszöntötte. Kevés importáru érkezett Az értekezleten referátumot tartó Lovász Lázár, a MÁV Szegedi Igazgatóságának vezetője igen sok adattal tette érzékletessé, miként csökkentek a vasút teljesítményei az egy évvel korábbi fényekhez képest. Már most csupán a Dél-Alföld forgalmát bonyolító egységről szólva: csaknem 11 millió utast szállítottak az első félévben, s ez lényegében megegyező a tavalyival. Sokkal vegyesebb a kép az árufuvarozásban. Az 5,3 millió tonnás szállítási tervet például csupán 97 százalékra teljesítették. Főleg azért, mert az importból származó és vasúton a Dél- Alföldre érkezett árumenynyiség 35,6 százalékkal, az átmenőforgalom pedig 12 százalékkal elmaradt a tavalyi évi teljesítmény mögött. Világos beszéd ez: a gazdaság lassan forgó kerekei bizony a kisebb fuvarmennyiségekben tükröződnek. Meggyűlt a vasutasok baja az ötnapos munkahéttel is. A termelő vállalatok nem szívesen fogadnak, s még kevésbé szívesen raknak meg tehervagont szombaton vagy vasárnap. Ami persze a különböző gyárak részéről némiképpen érthető magatartás is, hiszen a törvényes munkaidőn túli rakodás többe kerül, mint a hétköznapi, ráadásul a túlóradíj a különben sem vastag bérkeretet terheli. Bizonyosan belejátszik ez a tény a summába, amely azt mutatja, hogy az év első felében a hétré- Népszerűek az irányvonatok Próbált-e a vasút szolgáltató vállalatként valamit tenni a rakodási gondok enyhítéséért? A szakszervezeti bizalmiak előtt elhangzott referátum szerint igen. Jelentős mennyiségű előszállításra kötöttek szerződést a legnagyobb volumenű árutömeget fogadó és feladó vállalatokkal. Huszonhárom százalékkal több értéket továbbítottak korszerű, könynyen kezelhető konténerekben, és irányvonalból is 25 százalékkal többet indítottak, mint egy évvel ezelőtt. Mindez azonban nem tudta ellensúlyozni a másik tényt: az igazgatóság hat hónap alatt több ezer vagont nem tudott kiállítani megbízói számára a szerződés szerinti napra. Első az export A második félévben még megoldásra váró feladatok igen nagyok. Önmagában a 11,8 millió tonna áru célbajuttatását előíró terv teljesítése is érzékelteti, hogy a vasutasok számítanak a hagyományos őszi csúcsforgalomra. Ennek zavartalan bonyolítása érdekében rengeteg intézkedést kell életbeléptetni a szegedi igazgatóságon. Igen fontosnak tekintik például a menetrendszerűség növelését mind a személy- mind pedig a teherszállításban. Minden körülmények között biztosítani akarják az exportszállításokhoz szükséges vagonok termelővállalati igények szerinti kiállítását, a nemzetközi vagongazdálkodási egyenleg javítását, és a lehető legnagyobb mértékben Számos korszerűsítési munkát is be akarnak fejezni a szegedi igazgatóság dolgozói. Ezek közé sorolják a szegedi konténerrakodó pályaudvar bővítését, a térközbiztosító berendezések üzembiztonságának fokozását, a mozdony és vagonjavítási idők lehetőség szerinti csökkentését, valamint az energiafelhasználási előírások betartását. Gyorsabban rakodni Nem lesz könnyű dolguk az elkövetkező hónapokban a vasutasoknak. Az idei, több mint kétszázfős létszámcsökkenés következtében a helytállókra, vasút mellett kitartókra lényegesen több munka hárul, mint eddig. Számítanak például arra, hogy az emelkedő személyszállítási díjak ellenére az utasok kulturáltabb utazási körülményeket igényelnek, s ha ezt nem kapják meg, gyorsabban tesznek majd panaszt minden társadalmi és állami fórumon. Hasonló meggondolásból kell csökkenteniük a gyors- és expresszvonatok még mindig elég magas késési arányán. Az összevont munkaértekezleten számos szolgálati hely vezetője, szakszervezeti bizalmija szólalt fel. Közülük többen is elmondták, hogy a népgazdaság jelenlegi, csöppet sem könnyű helyzetének javításáért a vasutasok készek minden emberileg teljesíthető feladat megoldására. A napokon belül meginduló őszi csúcsforgalom zavartalan bonyolításához azonban még szükségük van a fuvaroztatók, a vállalatok segítségére is. Ez elsősorban a nagyobb rakóírási készségben nyilvánulhat meg. B. N. ízeken mintegy hat százalék- igyekeznek csökkenteni a kar alacsonyabb volt a ra- külföldi vasúti kocsikarkodási arány, mint tavaly tózkodási idejét az igazgaugyanazon időszakban, tóság területén. A tíztonnás konténert is könnyedén teszi tengelyre a daru (Fotó: Pintér József) Gyenes András Heves megyében Gyenes András, a Magyar Szocilista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke szerdán Heves megyébe látogatott. Egerben, az MSZMP székházában fogadták és tájékoztatták a megye politikai, társadalmi és gazdasági helyzetéről. Délután Kiskörére utazott ahol megtekintette a terebélyesedő víztárolót és a Tisza —2 vízlépcsőt. A KEB elnöke ezután Detkre látogatott, a négy község határát átfogó és hatezer hektáron gazdálkodó Magyar—Bolgár Barátság Tsz-be. Vásárhelyi kiadás Közszükségleti cikkek 168 millió rubelért Bővül a KGST-tagországok belkereskedelmi árucsere-forgalma A KGST-tagországok a lakosság jobb áruellátása, a választék színesítése, az ellátásban mutatkozó hiányok enyhítése, illetve megszüntetése érdekében évről évre növelik az egymás közötti belkereskedelmi választékcsere-forgalmat. Hazánkban 1981-ben az import 18 százalékát, ebben az évben már 20 százalékát teszik ki az importált cikkek, amelyekért hasonló értékű termékekkel fizetünk. Különösen az elmúlt 5 év alatt növekedett jelentősen — mintegy kétszeresére a választékcserét annak eredményeként, hogy 1977-ben a KGST-tagországok belkereskedelmi minisztereinek nemzetközi tanácskozásán jóváhagyták a „választékcsererendje” című dokumentumot. A belkereskedelmi választékcsere-forgalom ebben az évben több mint 168 millió rubel értékű árut biztosít a hazai fogyasztásicikk-kereskedelemnek, s ugyanilyen értékben juttatja a magyar termékeket a KGST-tagországokba. Korszerűsödő széllövelés Készülnek a nagyüzemek és a kistermelők a szőlőszüretre, feljavítják a szállítóeszközöket, tisztítják, fertőtlenítik a hordókat, a préseket, a legtöbb helyen a szedési menetrend pontos terve is kész, s összeálltak a munkabrigádok. Néhány korai érésű fajta — mint az irsai, a Csabagyöngye, a korai csemege — máris beérett —, szüretelhető, a munkák nagyobbik része azonban szeptember első napjaiban kezdődik. A várható jó terméshez az elmúlt évek tervszerű telepítései, a rekonstrukciós munkák is hozzájárulnak. Az idén is 4500 hektár új telepítésű, most termőre fordult szőlőben kezdődhet a szüret, s ugyanennyi területen ültettek fiatal hajtásokat. A magyar bor továbbra is keresett termék, jól eladható cikk a külpiacon, az átvételi árak is kedvezők, ami végső soron a termelési kedvet élénkíti. A fajtaváltásnál a szaporítóanyag-előállítók messzemenően figyelembe veszik a piaci igényeket. Általános törekvés a minőségi borok arányának növelése, a rizlingek, furmintok nagyobb arányú telepítése, a vörös bor alapanyagául szolgáló kadarka, az oportó, a kékfrankos, a merlot és a burgundi szélesebb körű elterjesztése, összességében több mint 50 értékes hazai nemesítésű és külföldről átvett fajta közül válogathatnak a szőlőtelepítők. Mind általánosabbá válik a korszerű technológiák alkalmazása. Az új telepítéseknél többnyire műszerrel pontosan bemérik a talaj tápanyagszükségletét, s a metszésnél is a tudományos eredményekre támaszkodnak a termésátlagok további növelésére. Kiegyensúlyozott tanácsi gazdálkodás Vásárhelyen Tegnap, szerdán délután — Lehmann Istvánnak, a tanács általános elnökhelyettesének vezetésével — ülést tartott a vásárhelyi városi tanács végrehajtó bizottsága. A testület korábban hozott határozatai végrehajtásának áttekintése után, megvitatták a költségvetési gazdálkodás és fejlesztési alap tervének első félévi végrehajtását. Ezt követően, a soron következő tanácsülés előkészítéseként, megvitatták a tűzrendészeti feladatok megvalósításáról, az ötnapos munkahét, eddigi tapasztalatairól, majd a város területi tervéről szóló tájékoztatókat. A testület végül személyi ügyeket tárgyalt, amelyekben ugyancsak a legközelebbi ülésén hoz majd határozatot, illetve dönt a városi tanács. A költségvetés első félévi bevételi előirányzatait a helyi tanács és intézményei 59,4 százalékra teljesítették. A saját és a megosztott bevételek teljesítése időarányos. A testület megállapította, hogy az első félévben a városi tanács és intézményei mindenkor fizetőképesek voltak, fedezethiány nem fordult elő. Vásárhelyen is általános gond az áremelkedések költségnövelő hatása. Az intézményi gazdálkodás legfeszítettebb területei az élelmezés, a textilutánpótlás, a gyógyszerbeszerzés, az orvosi műszerek utánpótlása és az energiaköltségek biztosítása. Másik probléma, hogy a nem alapellátású szerveknek a központi költségvetés csak részben tudja biztosítani az áremelkedések fedezetét. A tanácsi kezelésben levő utak, hidak, járdák fenntartását megfelelő ütemben végzik. Az év végére várható tervteljesítés előre láthatóan eléri majd a 100 százalékot. Az intézmények az évi bérfejlesztési kereteiket már felhasználták. A betöltetlen álláshelyek száma legmagasabb a kórház bérgazdálkodási körébe tartozó intézményeknél és az oktatási intézményeknél. A bérfelhasználás kedvező. A fejlesztési alap felhasználását elemezve, a testület megállapította, hogy a célcsoportos beruházású lakásépítés a tervezettnek megfelelően alakult az első félévben. A telepszerű többszintes magánlakásépítés évi terve 168 lakás, ebből az első félévben átadtak 98-at. A tervezett 100 családi házból az első félében 25 készült el. Az egyes ágazatok pénzfelhasználása egymástól nagyon eltérő, de többnyire az ütemezések szerint alakult. A beruházási célú felhasználás 40,8 százalékos. Összességében az 1982. évi fejlesztési alap 43 százalékát használták fel az első félévben. A tervezett beruházások a megfelelő ütemben valósulnak meg. Jól alakult a társadalmi munkák megvalósítása is. Az 1982-re tervezett közvagyont gyarapító és fenntartó társadalmi munkák 53,5 százaléka, a lakosság pénzbeli hozzájárulása 256 százalékban valósult meg; ezek együttes értéke több, mint 29 millió forint. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke az első félévben 538 forint. A tanácstagok, a kerületi társadalmi szervek által szervezett és a lakosság által végzett társadalmi munka értéke közel 12,5 millió forint. A tervek végrehajtását tárgyalva, a testület végül megállapította, hogy az állami lakóházak felújítását és fenntartását ellátó Hódmezővásárhelyi Városgazdálkodási Vállalat az 1982. évi tervét időarányosan teljesítette. A tanács vb pénzügyi, terv- és munkaügyi és műszaki osztályainak közös beszámolóját és az előterjesztett határozati javaslatot — a vitában elhangzott észrevételek figyelembe vételével — a testület elfogadta. Z. B.