Csongrád Megyei Hírlap, 1982. szeptember (39. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-01 / 204. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD * HEGYEI IH^BSH3Q^B3QB^^9DEHEB9EI3ES3E^EEDDII^BBfhHHi 3«. ÉVFOLYAM, 204. SZÁM ÁRA: 1.40 FORINT 1982. SZEPTEMBER 1., SZERDA Megyei kiadás Szervezetek, samságtsabb a közúti közlekedés — állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén — dr. Petrik István, a megyei tanácselnök általános helyettesének vezetésével — több közérdekű kérdéssel, üggyel foglalkozott. A vb ipari osztálya által készített jelentés alapján tájékozódtak annak a határozat,nak a végrehajtásáról, melyet a testület múlt év júniusában hozott a kisiparosok tevékenységének segítése céljából. Mint a jelentésből kiviláglik: a kisiparosok tavaly 120—130 ipari tanulót szerettek volna foglalkoztatni, azaz szakmára tanítani, de ez csak 85 százalékban teljesült. A nem divatos szakmákra továbbra sem lehet rábeszélni a fiatalokat. A kontárok elleni fellépés azért nem eredményes, mert leleplezésükhöz a lakosság nem ad kellő támogatást a tanácsnak. Az iparosok tevékenységét a városi és a községi tanácsok részben az adómentesség megadásával segítik, természetesen elsősorban a szolgáltatószakmákban, továbbá helyiség biztosításával, illetőleg szolgáltatóházak építésével támogatják. Szentesen már épül a szolgáltatóház, Szegváron pedig megkezdődik az építés. .Mórahalmon műhelyépítő szövetkezet alakulásához adtak támogatást. Szegeden, az új városrészekben, előnyben részesítik a helyiséget kérelmező kisiparost. Lényegében mindenkit érdeklő és érintő területről számolt be — írásban — dr. Petrik István, amikor a közúti közlekedés szervezésének tapasztalatait, a közlekedésbiztonság helyzetét elemezte, összegezte és felvázolta a tennivalókat. A közúti közlekedés helyzetéről, a baleset-megelőző tevékenységről és az új KRESZ érvényesülése érdekében tett intézkedésekről 1976-ban számolt be a megyei rendőrfőkapitányság. Az akkor hozott határozatok — a végrehajtásért felelős szervek jó együttműködésével — megvalósultak. A közlekedés szervezése egyrészt a KPM Szegedi Közúti Igazgatósága, másrészt a vb építési, közlekedési és vízügyi osztályának a feladata. E két szerv jól együttműködik. Ez a tevékenység folyamatos munkát igényel, mivel igazodniuk szükséges a változó körülményekhez. Épp ezért a soron következő főbb tennivalóik közé tartozik a forgalmi rendek ismételt, átfogó felülvizsgálata. Ezt azzal a céllal végzik, hogy a forgalmi körülmények változásaihoz igazíthassák a közlekedési hálózat további fejlesztését. Még ebben az évben Csongrádon és Makón látnak hozzá ehhez, majd a többi városban is. A közútivasúti katasztrófák megelőzése érdekében a vasúti átjárók megfelelő biztosítása nagyon lényeges, mindemellett a gyalogos közlekedés, ezen belül a gyermekek és idősek biztonsága sem fog kimaradni a forgalomszervezés mindennapos tennivalói közül. Az nyilvánvaló, hogy a közlekedés biztonsága nemcsak a tárgyi feltételektől — utak, lámpák — függ, hanem közlekedésben résztvevőktől, vagyis mindannyiunktól. Megyénkben több mint 93 ezer közúti gépjármű van. Az utóbbi időben megnőtt a kerékpárok és segédmotorosok aránya a forgalomban. Épp ezért gond, hogy a jelenlegi helyzetben a kerékpárosok és a segédmotor-kerékpárosok részére nagyobb biztonságot adó külön utak megépítésére kevés anyagi lehetőség van. De ezek építéséről, például társadalmi összefogással, nem lehet lemondani. Igen tanulságosak, elgondolkodtatóak megyénk baleseti számai. 1980-ban 709, 1981-ben 707 személyi sérüléssel járó baleset történt. Ezek 85 százalékát a járművezetők, 11 százalékát pedig a gyalogosok okozták. Ami nagyon szomorú a dolog, minden negyedik baleset gyalogos elütése. A felgyorsult forgalomhoz az öregek és a 14 éven aluli gyerekek tudnak legrosszabbul alkalmazkodni-A közúti közlekedés szervezőinek nagy a felelőssége, mivel azt, el kell érniük, hogy tárgyi feltételek miatt ne következhessék be baleset. Nem kis pénzbe kerül az útkereszteződések átépítése a forgalmi lámpák elhelyezése. A biztonság érdekében ezekre szükség van. Persze a gyorsaság is lényeges kiváltképp a munkába való járáshoz nélkülözhetetlen tömegközlekedési eszközök menetidejének rövidítése. Ez főként Szegeden, a nagyvárosban ad feladatokat a forgalomszervezőknek. A vb megállapította, hogy az elmúlt években az arra hivatott szervek, együttműködve jól szervezték a közúti közlekedést, a forgalmi rendek kialakítása megfelelt ,a növekvő igényeknek. Az eddigi eredmények mégsem arra adnak alapot, hogy ezt nem lehet jobban csinálni Ellenkezőleg: a baleseti okok tanulmányozásával feldolgozásával még jobban ki kell szűrni a veszélyforrásokat, a közlekedők kulturáltságát, felkészültségét javítani, ugyanis a közlekedő ember nagyobb fegyelmezettségére is szükség van ahhoz, hogy megyénk közútjain kevesebb baleset történjen. Az időskorúak helyzetének javításáról tájékoztatta a testületet dr. Rózsa József, a vb egészségügyi osztályának vezetője. Ennek alapján megállapítható, hogy javuló, helyzetről lehet beszámolni, de a gondoskodás intézményes formáit továbbkell javítani, mégpedig az igények figyelembevételével. A családi ünnepségeket szervező irodák tevékenységéről dr Kulcsár Sándor. r, vb igazgatási osztályának vezetője tájékoztatta a testületet. B. GY GY. Rufiáskosarak ■— külföldre Az ikervári Kosárfonó Háziipari Szövetkezet termékeinek felét tőkés piacokon értékesíti. Száztízféle terméket — kosarat, fonott széket, bútort — vásárolnak töltik a külföldi partnerek. A szövetkezet az idén önellátóvá vált: maguk termelik meg az alapanyagot, a fűzvesszőt. Kénünkön: készül a ruháskosár. (MTI-fotó : KS) A csongrádi pártbizottság elése Kibővített ülést tartott kedden a csongrádi városi pártbizottság , a helybeli gazdasági egységek vezetőinek részvételével. A tanácskozáson, amelyen ott volt dr. Györffy László, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese is, Eszenyi Lászlónak, a párt-végrehajtó bizottság tagjának megnyitója után dr. Szűcsön Sándor, a városi pártbizottság első titkára adott tájékoztatást: az MSZMP Kft 1932. június 23-i, valamint a megyei pártbizottság 1982. augusztus 4-i üléséről, majd a városi pártbizottság 1982. január 15-i ülésén hozott határozatok időarányos végrehajtásáról. A téma vitájában felszólalt Lovas István nyugdíjas, dr. Alács Sándor tanácselnökhelyettes, Lovász László, a TBV igazgatója és dr. Györffy László. A hozzászólásokban elhangzottakat dr. Szucsán Sándor foglalta össze, majd a pártbizottság a határozati javaslatot elfogadta. Ezt követően a városban foglalkoztatott alkalmazotti réteg munkájáról, helyzetéről készült beszámolóhoz fűzött szóbeli kiegészítést Sebestyén István, a városi pártbizottság titkára. E téma vitájában felszólalt, dr. Zoltai Zoltán rendelőintézeti igazgató-főorvos és dr. Bozó János, a Felgyői Állami Gazdaság igazgatóhelyettese. Az elhangzottakra Sebestyén István adott választ. A testület a beszámolót a kiegészítésekkel elfogadta. A tét: 4 millió dollár pp Káverexport Kuvaitba Szeptemberben indul a sorozatgyártás Manapság azt állítják a szakemberek, hogy nem megtermelni nehéz az árut, hanem eladni, jó, nyereséges üzleteket kötni. S ha alaposan belegondolunk, valóban művészet a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, az általános világgazdasági recesszió közepette találni egy rést a világpiacon. A hazai termékekkel megjelenni ott, ahol a nagynevű cégek is csak áron alul képesek megválni bizonyos iparcikkektől. Alapos megfontolást igényel tehát, hogy mit gyártson a magyar ipari és azta világ mely táján ajánlja föl eladásra. Csak versenyképes termékkel Természetesen az árutól nem minden áron kell megszabadulni. A tőkés exportot forszírozó magyar gazdaságnak sem célja a nyereség nélküli üzletkötés. A szerződések megkötését éppen ezért alapos piackutatás előzi meg; nagyjából tudjuk, mely piacokon, milyen országokban versenyképes a magyar ipar. Nem véletlen tehát, hogy a Szegedi Kábelgyár nemrégiben Kuvaittal került kapcsolatba. Kuvait 1981 végén pályázatot írt ki 190 kilométer hosszú telefonkábel megvásárlására, és a komplett telefonhálózat megépítésére. A pályázati feltételek eljutottak a Budavox Híradástechnikai Külkereskedelmi Részvénytársasághoz, amely üzletet sejtett az ajánlatok mögött. Megkereste hát a Magyar Kábel Műveket, mint gyártót és a Telefongyárat, mint lehetséges fővállalkozót a hálózat kiépítésére, és kérte, válaszoljanak a versenykiírásra. Mivel a Szegedi Kábelgyár már gyártott szerkezetében és technológiájában hasonlót, a vezetők megragadták a lehetőséget. A Budavox végül erős nemzetközi versenyben — több neves nyugat-európai és távol-keleti céget megelőzve — megnyerte a kuvaiti telefonkábel-hálózat építésére kiírt. versenytárgyalást. A Magyar Kábel Műveken belül a Szegedi Kábelgyár feladata lesz a közel-keleti export megfelelő előkészítése, a gyártási feltételek megteremtése és az export gondozása , az első szállítmányoktól az utolsóig. S hogy mi is az a termék, amely a kuvaiti fél számárra a legolcsóbbnak és műszakilag is a legmegfelelőbbnek bizonyult? A habosított polietilén elszigetelésű telefonkábel, amelynek a gyártmány- és gyártástechnológia fejlesztését január elején kezdték meg. Márciusban elkészült a prototípus,, júniusban és júliusban pedig 2 kilométer hosszúságban, lekerült a gépekről a nullszéria. A termék egyébként nagy munkaigényességű, magas műszaki színvonalon álló kábel, importból származó anyagot csak nagyon kis hányadban tartalmaz. A szerződés megkötésére augusztusban került sor, ekkor rögzítette a két fél a szállítási határidőket is. Ezek szerint a sorozatgyártás szeptemberben indul, tehát ebben az évben még 50 kilométer hosszú kábel értékesítésére is sor kerülhet. A kiszállításra kerülő összes kábel 4 millió dollárt hoz majd a Magyar Kábel Műveknek. A szállítások befejezése után a helyszínen szerelik össze a magyar szakemberek a hálózatot, várhatóan 1984 első nyegedévének végére. & " Gazdasági munkaközösség A gyárban valamennyi feltételt meg kell teremteni ahhoz, hogy a sorozatgyártás zökkenőmentesen megkezdődhessen. Külön az export teljesítése érdekében például szükség lesz egy 30 fős gazdasági munkaközösség létrehozására is, hogy a gépek teljes kapacitással, megállás nélkül dolgozhassanak. Valószínűleg megoldást talál a gyár arra is, hogy a karbantartók hasonlóképpen kisvállalkozás keretében gondozzák, javítsák az új, a gyártásra átalakított gépeket. Hiszen a zökkenőmentes termelés egyfajta garancia ar a*ra, hogy határidőre jó minőségű, termékeket szállítson a Szegedi Kábelgyár, és a sikeres debütálás a kuvaiti piacon előzménye legyen más egyéb megrendeléseknek is. Még ez is csak 2 százalék. . A Magyar Kábel Művek történetében egyébként ez az első jelentősebb dollárpiaci exportszállítás. Szegeden például egészen 1981-ig nem jutottak nagyobb összegű dollárbevételhez. Tavaly viszont már Líbiába szállítottak igen jelentős mennyiségű kábelt, s egy ugyanekkora tételt idén is várnak tőlük. A kuvaiti exporttal együtt 1982-ben 1 millió dollár lesz a Szegedi Kábelgyár tőkés exportjának értéke. De az összes termelési értéknek még ez is csak a 2 százaléka. F. K. Húszéves a Barátság-kőolajvezeték Húsz esztendeje annak, hogy a Barátság-kőolajvezetéken megindult a rendszeres kőolajszállítás Magyarországra. Ebből az alkalomból tanácskozás kezdődött kedden Hajdúszoboszlón a vezeték építésében és üzemeltetésében részt vevő országok — Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, az NDK és a Szovjetunió — szakembereinek részvételével. A megnyitó plenáris ülésen elmondták, hogy a „Barátság”kőolajvezeték rendszer az európai szocialista országok közötti integrációs folyamat egyik előhírnökeként épült meg. A vezetékrendszer északi ágán Lengyelországnak és a Német Demokratikus Köztársaságnak, déli ágán pedig Csehszlovákiának és Magyarországnak szállít a Szovjetunió kőolajat ,a Volga menti mezőkről. 1962-től ez év szeptemberéig 100 millió tonna kőolaj érkezett Magyarországra a „Barátság”kőolajvezeték rendszeren, a felhasználó négy országba együttvéve pedig több mint 700 millió tonna. A Barátság-vezetéken érkező olaj nélkül elképzelhetetlen lett volna a korszerű magyar kétolaj feldolgozó- és petrolkémiai ipar megteremtése. A tanácskozáson részt vevő szakemberek szekcióüléseken tárgyalják meg a két évtizedes működés tapasztalatait, s egyeztetik a következő időszak tennivalóit. (MTI)