Csongrád Megyei Hírlap, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-27 / 22. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! CSONGRÁD A HEGY 40. ÉVFOLYAM, 22. SZÁM növényvédelmi mérleg — Elmaradt mátrasvaskasok—Bócsé a háztájiban Növekvő terméshozamok, ügyeld felelősség Nagyszerű hozameredménynyel zárta az elmúlt esztendőt megyénk mezőgazdasága. Búzából gyakoriak voltak az 5—6 tonnás hektáronkénti átlagok, a kukorica sem egy helyen adta meg a 9—10 tonnát és a cukorrépa is kitett magáért a 45—48 tonnás eredménnyel. De a szőlősökről is levették a 10—12 tonnát, nem beszélve az almáról, a burgonyáról, a paradicsomról. A kedvező időjáráson, a jó fajtákon kívül nagyban részelt az eredményből megyénk növényvédelmi gárdája. Igaz, — ahogy ezt Surányi Róbert, a Hódmezővásárhelyen levő Növényvédelmi és Agrokémiai állomás igazgatója elmondotta, — szó sem lehetett volna tavalyolyan hatékony üzemi védelemről, ha nem tartják be oly szigorúan a technológiai előírásokat. Rendkívül nagy ugyanis az összefüggés a földdel dolgozó gépész munkája és az üzemi méretekben 3—5 millió forintot kitevő hatóanyag „érvényesülése” között. Azt az alapvető célt, hogy a termőföld ne a haszontalan gyomot, hanem az értékes kultúrnövényt táplálja, legbiztosabban kémiai úton lehet elérni. Ám mit sem ér a legdrágább készítmény, ha rögös földbe, gyermekderéknyi hantba kerül, s alája nem jut belőle. Ilyenkor foltosodik ki a vetés és kell megismételni a drága beavatkozást. Tavaly szerencsére már alig akadt példa erre. A magas hozameredmények egyre jobban növelik a növényvédők felelősségét, mert a 100 mázsás kukoricatermésnél 20 mázsát jelent a 20 százalékos terméskiesés, míg a 4 tonnásnál csak 8 mázsa a kár. Minél magasabb a termésszint, annál nagyobb a növényorvos felelőssége. Ezért van akkora jelentősége a megelőzésnek is. Való igaz, a rendelőbe akkor megy a páciens, amikor beteg. A jószághoz is akkor hívják az állatorvost, ha már erősen látszik rajta a bágyadtság , jele. Egyedül a növényorvosi gárda dolgozik egészséges anyaggal, azaz a kártevők, kórokozók fellépésének megelőzése a fő feladata. Tavaly 342 millió forintot tett ki megyénkben az üzemek növényvédő szerszámlája az előző évi 302 millió forinttal szemben. Ebben még nem játszott szerepet az áremelés, hanem a nagy hozamok elérésére tették teljesebbé a kémiai beavatkozást. Az elmúlt év mérlegéhez tartozik, hogy immár mindenütt háttérbe szorult a programszerű növényvédelem. Azaz, nem napokra meghatározott beosztás szerint permeteztek, akár esett, akár fújt, hanem az időjárás és a növényzet állapota alapján. A költségkímélő, a szükségszerű növényvédelem került tehát előtérbe, ám mindezt néhány Szeged járásbeli szövetkezetben kissé el is túlozták. A korai almák betakarítása után — a takarékosságra hivatkozva — elhagyták a lombozat további védelmét és a levélaknázó molyok ki is aknázták a technológiai láncszakadást, lekopaszították a fákat. Az idén a nagy- és kisüzemi kertészetekben szigorúbban ellenőrzik a védekezési előírások betartását, mert hiába áldozott óriási összegeket a növényvédelmi szolgálat a közterületek védelmére ha az elhanyagolt kiskertekből vígan támadt a szövőlepke. Erőteljes műszaki park, pontosabban 888 gép áll megyénkben az üzemi növényvédelem szolgálatában. Az idei tervekkel kapcsolatban érdemes szóvá tenni, hogy kezdenek elöregedni a berendezések. Az egy évvel korábbi 327-ről 380-ra emelkedett az öt évnél idősebb gépek száma. Pedig hatékony növényvédelemről csak modern és ütőképes műszaki felkészültség esetén lehet beszélni. Érdemes tehát a gépbeszerzést programba venni. A szakemberek hangoztatják, hogy az erős, életképes növényzet jobban ellenáll a betegségeknél a Satnyánál. A kifogástalanul fejlődő kalászosoknak is két hét kell csupán a vegyszeres védelemből és utána önmaguk elintézik a gyomot Sajnos az elmúlt őszön nem minden gazdaságban sikerült megvetni az idei bőséges termés alapját. Mintegy 9 ezer hektár kalászos területen maradt el valamelyik alapműtrágya használata és 3 ezerre egyáltalán nem került hatóanyag. Még roszszabb a helyzet a tavaszi talaj-előkészítéssel, 22 ezer hektáron fejezték be foghíjasan a talajerő-visszapótlást a szűkös műtrágyaválaszték miatt, s közel 14 ezer hektárra semmiféle hatószer nem került. Sajnos hiába volt pénz a közös kasszában, ha nem volt műtrágya. A kockázat igen nagy, mert gyenge termőágyból nem sarjad erős vetés. Mivel megközelítően 50 ezer hektárnyi területen kifogásolható a kémiai talajerő-visszapótlás, nagyon könynyen előfordulhat hektáronkénti 3—4 mázsás hozamcsökkenés. S olyan időszakban, amikor kormányzatunk gabonaprogramot is hirdetett az össztermés növelésére. Néha hiába sorakozik fel a termelő a népgazdasági feladatok végrehajtására, ha nem tudja földjét, annak termőképességét megfelelően kamatoztatni. Mintha drágán és rosszul szolgálná ki néha a mezőgazdaságot az ipar és a kereskedelem. ■ A kiskerti védekezés hatékonyságának növelésére az idei télen megszervezik a zöldövezetekben a gyümölcsfák lemosópermetezését Az állomás jól kihasználhatja a nagy teljesítményű berendezéseit, ha egy területen legalább egy napi munka akad. A szolgáltatás előkészítésében van nagy szerepük a kertbarát köröknek, a szakcsoportoknak. A nagy nyomással kipermetezett anyagot a magas fák legfelső részére is fel tudják juttatni, amihez a házi permetező nem elegendő. Az igényeket a vásárhelyi, Rárósi úti központba kell bejelenteni, és kedvezményesen, a termőfaegységek arányában vállalják a gépes brigádok a munkát. T. J. Vásárhelyi kiadás ÁRA: 1,40 FORINT 1983. JANUÁR 27., CSÜTÖRTÖK A Az Elnöki Tanács elnökének látogatása a TOT-székházban Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke szerdán a mezőgazdasági szövetkezetek házába látogatott el. A vendéget Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke és Eleki János, a TOT főtitkára fogadta. A vendég találkozott a TOT elnökségének tagjaival és meghallgatta Szabó István tájékoztatóját a szövetkezeti mozgalmat foglalkoztató fontosabb kérdésekről, az elmúlt év gazdálkodásának tapasztalatairól, továbbá az idei tervekről. A TOT elnöke elmondotta, hogy az elmúlt évi eredményes gazdálkodás tanulságait ezekben a napokban a tsz munkahelyi közösségek, a küldöttgyűlések és a zárszámadó-tervtárgyaló közgyűlések sokoldalúan vitatják meg. A tanácskozásokon kifejezésre jutott, hogy a tavalyi sikereket nemcsak a kedvező időjárás hozta, hanem a szövetkezeti parasztság erőfeszítésén és munkaszeretetén túl az egész gazdaság és a társadalom növekvő segítsége. Az eredményekhez hozzájárult az a helyes agrár- és szövetkezetpolitika, amely a szövetkezeti mozgalomnak már több évtizede ad bizalmat és támogatást. A TOT elnöke szólt arról is, hogy az elmúlt évben a kedvezőtlen adottságú üzemek gazdálkodásában a stabilizálódásjelei mutatkoztak. Beszámolt a helyenként mutatkozó értékesítési gondokról is — egyebek között 1982-ben az almatermés egy részét, továbbá az exportra hizlalt bárányok nagyobb mennyiségét nehezen tudták a termelők átadni. Javasolta, hogy ezt a jelenséget minden részletében alaposan vizsgálják meg. Utalt arra is, hogy 1982-ben sokat javultak a tsz-ekben dolgozók élet- és munkakörülményei. Az elmúlt két évben nőtt a tagok és az alkalmazottak száma, ami azt jelzi, hogy egyre többen látják a tüzeket a megélhetés biztos gazdasági bázisának. Ismertette a közös gazdaságokban a generációváltás egyre jobban felerősödő folyamatát, amelynek során a népi indíttatású vezetők nagy része átadja helyét a fiatalabb korosztálynak, a magas fokú képesítéssel rendelkezőknek. Végül kifejezte meggyőződését, hogy a termelőszövetkezetek az idén is kellő mértékben járulnak hozzá a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A mezőgazdasági szövetkezetek érdekképviseleti szervei, a TOT és a területi szövetségek tudják, hogy a szemléletben és a cselekvésben mutatkozó egység ,az idei eredményeknek is fontos záloga lehet. Losonczi Pál ezután időszerű politikai és gazdasági kérdésekről tájékoztatta a TOT elnökségének tagjait. Foglalkozott a tsz-ek munkájával is, elismerését fejezte ki a gazdálkodási eredményekért, hangsúlyozva, hogy a sikerek a szövetkezeti mozgalom társadalmi megítélésében is jól tükröződnek. Az Elnöki Tanács elnöke ezt követően megtekintette a mezőgazdasági szövetkezetek házát, a Szabadsághegy tetején, a Normafánál emelkedő ötemeletes tetszetős épületet, amely továbbképzési és üdültetési központként működik. Az új létesítményben képzik tovább a tsz-ek tisztségviselőit, itt tartják az érdekképviseleti szervek és társulások értekezleteiket, tanácskozásaikat. A nyári idényben a központban üdülnek a tsz-ek tagjai (MTI) Tűzen- és építőanyag-ellátás Ülsrelp Ütést tartott a városi tanács vb Tegnap délután ülést tartott a vásárhelyi városi tanács végrehajtó bizottsága. Először Csizmadia Sándorné dr., a tanács elnöke beszámolt a testületnek a vb legutóbbi ülése óta tett intézkedéseiről, majd áttekintették a vb korábban hozott határozatainak végrehajtását. A végrehajtó bizottság ezután Lehmann Istvánnak, a tanács elnökének általános helyettese vezetésével megtárgyalta a TÜZÉP Vállalat tevékenységéről szóló beszámolót, majd a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységéről és segítésük módszereiről előterjesztett tájékoztatót. A lakosság tüzelő- és építőanyag-ellátását, illetve a lakossági szolgáltatások helyzetét értékelő beszámoló vitájában Szép Károly, az Alföldi Tüzelőszer és Építőanyag-kereskedelmi Vállalat igazgatója is részt vett. A testület a TŰZ ÉP tevékenységének áttekintéséhez igénybe vette a városi NEB segítségét is. A népi ellenőrzés feltárásait és javaslatait, valamint az élénk és szenvedélyes vitában elhangzott észrevételeket is figyelembe véve azt a TŰZÉP Vállalat vezetőinek a figyelmét több hiányosságra is felhívta. A testület különösen szükségesnek látja a lakoság igényeinek alaposabb megismerését és a telep, valamint a boltok körülményeinek javítását, a tárolófeltételek végleges kialakításának megtervezését és megvalósítását, a telepvezető kapcsolatainak szélesítését a gyártó vállalatokkal. A vb intézkedést sürgetett annak érdekében, hogy a Tégla-és Cserépipari Vállalat vásárhelyi téglagyárában elő- állított kisméretű téglából minél nagyobb mértékben elégítsék ki a helyi igényeket A háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységével kapcsolatban a testület megállapította, hogy jelentős szerepet játszanak a lakosság ellátásában, hozzájárulnak az élelmiszergazdasági exportfeladatok teljsítéséhez is. A város nagyüzemei, az áfész, a felvásárló és ellátó vállalatok, többsége jól teljesítette a kistermelést segítő feladatát. Ezen a területen azonban még további tartalékok vannak, amelyek feltárásával kapcsolatban az illetékes szervek figyelmét a segítségnyújtás fokozására hívta fel a testület. Népfront—NEB együttműködés lakossági összefogással A HNI megyei elnökségének ülése A Hazafias Népfront és a Csongrád megyei Népi Ellenőrzési Bizottság együttműködésének eredményeiről feladatairól tárgyalt tegnap ülésén a politikai tömegmozgalom megyei elnöksége A tanácskozáson — melye Nagy István elnök nyitot meg — részt vett és felszólalt Szögi Béla, a megye pártbizottság osztályvezetője is. A MNP megyei és helybizottságai és a népi ellenőrzés területi szervei között a hatvanas évek második felétől kezdődően alakult k tartalmas és sokoldalú együttműködés — állapította meg többek között referátumában a tegnapi tanácskozáson dr. Kakuszi László megyei NEB-elnök. A népfrontaktivisták közvetlenül is részt vettek egész sor közérdekű kérdésekkel foglalkozó vizsgálatban — így például abban, amely a lakossági áruellátást kísérte folyamatosan figyelemmel, s megnövekedett létszámú gyermek korosztályok iskolába lépésének előkészítésével foglalkozott; az élelmiszertörvény egyes rendelkezései végrehajtásának vizsgálata, különös tekintettel a fogyasztói érdekvédelemre; a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások hatékonyságának elemzése; annak felmérése, mennyiben elégítik ki a lakossági fuvarigényeket; milyen az egészségügyi intézmények integrációjának és működési rendjének hatása a gyógyító munkára; továbbá: annak vizsgálata, hogyan halad az állampolgárok ügyeinek munkaidőn kívül való intézése? Bevált és nagy segítséget nyújtó fórumok a helyi népfrontbizottságok által szervezett lakossági ankétok, amelyekre a nyílt, őszinte légkör, az aktivitás, a kritikus szemlélet, a problémák megoldásának a keresése a jellemző. Vizsgálták például — mint már említettük — a gyermeknevelést szolgáló társadalmi juttatások hatékonyságát. Itt vetődött fel, hogy nem egyforma a jegyes tejre való jogosultság lehetősége a nagyvárosokban, illetve a többi településen lakó családok tekintetében. Az ügyben 1982-ben intézkedtek az illetékesek. Hasonlóképpen népfrontrendezvények adtak lehetőséget olyan valós gondok megfogalmazására is, mint amilyen a vásárhelyi, a Szentes és környéki települések tej-, tejtermék-, sajtellátási gondja, a községek lakóinak tüzelő-, illetve építőanyag-problémái. Fórumokat is szerveztek, hogy segítsék a felvetődött közérdekű problémák mielőbbi — közmegelégedésre való — megoldását, így Vásárhelyen a lakosság egészségügyi ellátásának vizsgálatánál, Csongrádon az idős korúak helyzetének javításánál , figyelembe vehették az elhangzott véleményeket. (Előbbi helységben erre is tekintettel lévén módosították a körzetorvosi határokat.) Az előrelépés irányát, a fő feladatokat tekintve a tanácskozás résztvevői megállapították : szervezettebbé kell tenni a városi, városijárási NEB-ek, valamint a városi népfrontbizottságok közötti együttműködést, amelynek körébe az elkövetkezendőkben be kell vonni a nagyközségi és községi népfrontbizottságok tisztségviselőit, aktíváit is. A népfront továbbra is feladatának tekinti a lakosság tömegeit érintő gazdasági, kulturális és más kérdésekkel foglalkozó NER- vizsgálatokban való részvételt.