Csongrád Megyei Hírlap, 1983. január (40. évfolyam, 1-25. szám)

1983-01-03 / 1. szám

HÉTFŐ. Az MSZMP Hódmezővásárhely városi Bizottságának C ElIcisffoglcalcisca o város gazdaságának 1982. évi fejlődéséről és az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt Hód­mezővásárhely városi Bizottsága az 1982. december 28-i ülésén megtárgyalta a vég­rehajtó bizottság jelentését az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásá­ról és a vb javaslatait az 1983. évi fel­adatokra. A pártbizottság a jelentést, a hozzáfűzött kiegészítést és a vitában el­hangzott megállapításokat elfogadta, az alábbiak szerint: Az 1982. évi gazdaságpolitikai feladatok meghatározásakor alapvető célul tűztük ki, hogy a város gazdasági egységei a ren­delkezésre álló lehetőségek optimális ki­A város gazdaságának fejlődése a külső és belső körülmények egyre kedvezőtle­nebbé válása mellett valósult meg.­­ A vállalatok és ipari szövetkezetek *" termelési értéke — a HÖDIKÖT, az Agyag- és Szilikát­esz kivételével — a bázishoz képest általában növekszik. A legnagyobb volumennövekedés a gépipari vállalatoknál várható, ahol a tervet több mint 2 százalékkal teljesítik túl. A nem rubelelszámolású export a vártnál kedve­zőtlenebbül alakult. A tőkés piaci igé­nyekhez való alkalmazkodás (műszaki és kereskedelmi területen) még nem kielé­gítő, és az áruk nem minden esetben ver­senyképesek. A belföldi értékesítésre kedvezőtlenül hatott a beruházások visszafogása. A bá­zishoz képest 21 százalékkal, a tervhez viszonyítva 16 százalékkal növekedett a szocialista országokba a kivitel. A nem rubelelszámolású export visszaesése álta­lános a város iparában. A tőkés export majdnem felét a porcelángyár adja, ahol viszont a bázishoz képest 12 százalékos növekedést tudtak elérni. 1982-ben a gazdálkodó egységek az elő­ző évben elért nyereségnél kevesebbet realizáltak. A vártnál is kevesebb nyere­ség részben az év, közben életbe lépett szabályozóváltozás következménye. A jö­vedelmezőségi mutató is rendkívül eltérő, nagy a szóródás a vállalatok között. Év közben­­— az időarányos eredmények­ ismeretében, a módosult szabályzók hatá­sainak értéksúlyozása érdekében — a kín­ért- ö­t­vöző intézkedések szü­lettek. Ezek azonban nem tudták teljes mértékben ellensúlyozni a negatív hatásokat. 1982-re a megelőző évi beruházások 43 százalékát irányozták elő a vállalatok és szövetkezetek. Dinamikáját és volumenét tekintve a HÓDIKÖT kiemelkedik beru­házási tevékenységével. A fejlesztő beru­házások legjelentősebb területei az ener­giaracionalizálás és a számítástechnika. A gazdasági feltételek nehezedése, a szűkülő fizetőképes kereslet és a romló piaci pozíció a vállalatok pénzügyi hely­zetét jelentős mértékben befolyásolta. A szövetkezetek gyorsabban és eredménye­sebben alkalmazkodtak a felgyorsult vál­tozó körülményekhez. A termelő egységek többnyire az 1982. évi létszám kismértékű csökkenését vagy stagnálását irányozták elő. A teljes mun­kaidőben foglalkoztatottak száma csök­kent A termelés növekedését csak részben biztosította a munka termelékenységének emelkedése. Átlagosan 4 százalékos bérszínvonal­­növelést terveztek, mellyel szemben közel 5 százalékost tudtak megvalósítani.­­ Az igények csökkenése az építővál­l­­lalatokat termelési szerkezetük meg­változtatására, illetve a megyén kívüli munkák nagyobb arányú vállalására kész­tette. A meglevő kapacitások, valamint az új igények területi és szakmai összhangja nem volt minden esetben biztosított. A személyszállítási költségek emelkedé­se nyereségcsökkentő hatása mellett ve­szélyezteti a feladatokhoz szükséges lét­szám biztosítását. A növekvő nyereség el­lenére csökkentek a fejlesztési lehetősé­gek, amelyek csupán néhány pótlólagos jellegű beruházás fedezetét biztosították. A CSOMIÉP 1982. július 1-től szaksze­­relőipar-szolgáltató leányvállalatot alapí­tott a felújítási munkáknál jelentkező ka­pacitáshiány enyhítésére. A­ CSOMIÉF-nél vállalati gazdasági munkaközösség alakult. Az éves célkitűzéseket az ágazat telje­sítette. A tervezettet meghaladóan nőtt az Építőipari Szövetkezet termelési értéke, míg az állami szektoré tervszinten alakult. A CSOMIÉP-nél tovább emelkedett a felújítási munkák aránya, amely megkö­zelíti a tevékenység 40 százalékát. A vállalati jövedelmezőség és nyereség a tervezettet meghaladóan növekedett. Változatlan probléma az egyre csökkenő létszám és az egyes szakmákban már kró­nikussá vált szakmunkáshiány.­­ A város mezőgazdasága a nehezebbé váló gazdasági és a többnyire ked­vezőtlen időjárási körülmények ellenére tovább fejlődött, használásával járuljanak hozzá a népgaz­dasági egyensúly javításához. A vállala­tok és ipari szövetkezetek folytassák az igényekhez igazodó termékszerkezet-vál­tást, valósítsák meg az ésszerű munkaerő­gazdálkodást. Emelkedjék a munka ter­melékenysége, javuljon a termékek minő­sége és a hatékonyság. Gazdasági helyze­tünkkel összhangban csökkenjen az im­portanyagok és -alkatrészek felhasználása, és minden területen valósuljon meg az ésszerű takarékosság. A gazdasági felada­tok eredményes megvalósulása segítse elő a dolgozók életszínvonalának megőrzését. A növénytermesztési ágazat feladatai, a kalászosok kivételével, mindenütt teljesül­tek. A vetésszerkezetben 1360 hektárral nőtt a kukorica vetésterülete és a termés­átlag minden eddigit meghaladta. A megelőző évihez hasonló nagyságú te­rületen valamivel kevesebb búza termett. A cukorrépa az aszály ellenére is magas termést adott. A kender és a napraforgó hozamai is meghaladták a megelőző évit. Szálas- és tömegtakarmányokból a szük­ségletnek megfelelő mennyiség áll rendel­kezésre. Nőtt a szarvasmarha- és a sertésállo­mány, változatlan maradt a juhlétszám, míg jelentősen csökkent a nagyüzemi ba­romfitartás. Az egy tehénre jutó tejterme­lés 5,8 százalékkal növekedett, és megha­ladta az 5100 litert. Tovább nőtt a kocák­­száma, és az egy kocára jutó hústermelés közel 2 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági üzemek termelési ér­téke folyóáron közel 10 százalékkal, árbe­vétele 8 százalékkal haladja meg a bázist. A szövetkezeti bruttó jövedelem összege a megelőző évivel azonos,­­míg a vállalati, szövetkezeti eredmény elmarad attól. A termelésnövekedés döntően a termelékeny­ség növekedéséből adódott. A beruházásokra 229 millió forintot for­dítottak, melyből építkezésre 86,6 millió, gépvásárlásra 70 millió, meliorációs mun­kákra 64,5 millió forintot használtak fel A ^termelők . lesben változatlan • volt. a­ • termelési kedv. "nA 'Ai-.személyfo*gmaiai' j-Bienetrendszerű^. sége a követelményeknek megfelelt. A helyi köztekedésben gondot okozott a csúcsidőben tapasztalt zsúfoltság, mivel a vállalatok nem tartják be a lépcsőzetes munkakezdést. A MÁV körzeti üzemfő­nöksége teljesíti a célkitűzéseket.­­ A gazdasági feladatok végrehajtásá­­hoz a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádok legjobbjai nélkülözhe­tetlen segítséget nyújtottak. A vállalásaik teljesítésével hozzájárultak az exportképes termékek gyártásának bővítéséhez, a ter­méshozamok növeléséhez, a minőség javí­tásához, a takarékossági célkitűzések meg­­­­valósításához. Még mindig nincs kihasz­nálva a mozgalomban rejlő valamennyi le­hetőség,­­ a lakosság pénzbevételei az előző évinél mérsékeltebben, de a központi előirányzatoknál nagyobb ütemben (7,1 százalékkal) nőttek, amelyet különösen a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételeknek a növekedése eredményezett. Az OTP-betétállomány növekedési üteme mérsék­lődött. Számottevően nőtt a mezőgazdasági hitelkihelyezés. Az 1982. évi várospolitikai, településfej­lesztési célkitűzések jól valósultak meg. Használatba adtak 60 tanácsi bér-, 60 ta­nácsi értékesítésű, 88 OTP- és 94 lakás­építő szövetkezeti lakást. Felépült 86 csa­ládi ház is. Az állami lakóházak felújítása­­ során 102 lakás megújítása történt meg, 19,7 millió forint költséggel. Folytatódott a kórház felújítása, mintegy 3,5 millió fo­rint költséggel; terven felül került kiala­kításra a siketek, csökkentlátók, mozgássé­rültek klubja, illetve napközi otthona. A volt mentőállomás helyén 1982-ben kör­zeti orvosi rendelő létesült. Kútvölgyön és Kakasszéken jelentős felújítás valósult meg. Elkészült az Árpád utcai 16 tanter­mes általános iskola; a Dózsa György is­kolánál terven felül, társadalmi összefo­gással 2 új tanterem épült. Ugyancsak ter­ven felül, a VII. körzetben új pártszékház és MÁV-művelődési ház épült. Javult a kommunális ellátás; 4,5 kilométer gázve­zeték, 3,3 kilométer vízvezeték, 2,4 kilo­méter villanyvezeték, 15,7 ezer négyzetm­é­­ter új út, 6,3 ezer négyzetméter új járda épült. A lakosság kereskedelmi ellátása nem­ fejlődött a kívánt ütemben. Az alapvető élelmiszerek kínálata kiegyensúlyozott volt. A város egyes peremkerületeiben az ellá­tás romlott a kereskedelmi létszámgondok, valamint a hús- és tejtermékek kistételű kiszállításának, hűtési lehetőségeinek hiá­nya miatt. . Az 1982. január 1-től általánossá vált 5 napos munkahét bevezetése nagyobb zök­kenők nélkül valósult meg.­­ Az 1983. évi gazdaságpolitikai fel­­­­adatok az iparban alapvetően nem térnek el az 1982. évi célkitűzésektől. Főbb vonalaiban már ismertek a szabályzóvál­tozások alapelemei, azokat figyelembe vé­ve kell a vállalatoknak és ipari szövetke­zeteknek elkészíteni a terveiket. A piaci helyzetben számottevő pozitív irányú változás nem várható. A belföldi beruházási források csökkenése továbbra is korlátozza a gépipari vállalatok volu­mennövelési lehetőségeit. A könnyűipari vállalatok is a belföldi igények mennyisé­gi csökkenésével kell, hogy számoljanak. Ezért reális célkitűzés a belföldi piacon a szinten tartás. Az ágazatban további fel­adat a termékek minőségének javítása, az esztétikus csomagolás megoldása, a szállí­tási határidők csökkentése. Az exportpiacokon a jelenlegi termék­­szerkezettel reális cél a meglevő pozíció megtartása. A vállalatoknak és szövetkezeteknek a meglevő belső tartalékok folyamatos fel­tárásával, termékszerkezetük korszerűsíté­sével, a költséggazdálkodás javításával kell emelni gazdálkodásuk eredményességét. A munkaerő-létszám várhatóan tovább csökken, illetve — a jövedelmi viszonyok eltérése miatt — annak átcsoportosulása várható. A kedvezményes bérfejlesztés mértéke nagyrészt a jövedelmezőségtől függ. Ezért is szükséges annak elsőbbségét biztosítani a gazdálkodásban.­­ Az építőipari szervezetek 1983. évi eredményes gazdálkodásának felté­é­tele az új körülményekhez való gyors­­és rugalmas alkalmazkodás. Ennek érdeké­ben: A termelés volumene — a beruházási igények figyelembevételével — az 1982. évihez hasonlóan alakuljon. — Tovább kell bővíteni a felújítások és a szolgáltatási munkák arányát, azok ha­táridőre, jó minőségben történő megvaló­sítását. — A munkakörülmények javításával és , .egyéb intézkedésekkel mérsékelni kell a I l£te»4wscskkenést. javítani Idill egyes hi­­t ájjy^za^fpíikbap.. .munkaerő-ellátottságot ! — Szigorítani kell a költséggazdálko­dást, az anyag- és energia-felhasználás el­lenőrzését. — Tovább kell szélesíteni az egyéni ér­dekeltség fokozását, a munka szerinti differenciáláson alapuló bérrendszert. — A fejlesztési tevékenységben előtérbe kell helyezni az energiaracionalizálást, az élőmunkát megtakarító gépesítést. 2 A mezőgazdaságban a termelés fel­­tételeinek még jobb felhasználásá­val az országos és a megyei átlagot meg­haladó növekedést kell elérni. Az alkalma­zott agrotechnika tökéletesítésével kell biztosítani, hogy a növénytermesztés az állattenyésztést meghaladó mértékben fej­lődjön. Továbbra is törekedni kell a kis­gazdaságokban rejlő lehetőségek mind tel­jesebb kihasználásával. Az ágazatban kiemelt feladatok: — A föld termőképességének megőrzése, javítása, a termelés biztonságának­ fokozá­sa a melioráció továbbfolytatásával; — a termelvények minőségének javítá­sa, a költségek csökkentése, — a hatékonyság emelése, az ésszerű takarékosság megvalósítása,­­• az üzemi, szövetkezeti demokrácia szélesítése, a munkavégzés körülményei­nek javítása. A növénytermesztésben a kalászosok ve­tésterületének kismértékű növelése mel­lett a hozamok emelésére, az üzemek és a táblák közötti indokolatlan terméskülönb­ségek csökkentésére kell törekedni. Még gondosabb termesztéssel stabilizálni, illet­ve a lehetséges mértékben növelni kell a kukorica hozamait. Az agrotechnikai eljá­rások maradéktalan betartásával emelni­­ kell a cukortartalmat. A szálas és tömeg­­takarmányok hozamainak növelésével csökkenteni kell azok vetésterületét a ga­bona és az ipari növények javára. Javíta­ni kell a rét- és legelőgazdálkodás színvo­nalát, emelni a hozamokat. Fokozni kell a melléktermékek és a hulladékanyagok fel­­használását, szélesíteni az energiakímélő betakarítási és tárolási módokat. Az állattenyésztésben a férőhelyek tel­jes kihasználásával valósuljon meg az ál­lomány megőrzése, szerényebb mértékű növelése. A termelés a tenyésztési, tartási, takarmányozási és gondozási feltételek ja­vításával fokozható. A szarvasmarha-ága­zatban csak mérsékelt számbeli gyarapo­dás indokolt A tó­termelésnek az előző évvel azonos nagyságú növekedé­si üteme biztosítható Növelni kell a bor­­jaszaporulatot. A vágóállat-termelés az indokolatlan különbségek megszüntetésé­vel növelhető. A juh- és a baromfite­nyésztésnek az igényekhez igazodva kell alakulni.­­ A közlekedés teljesítményei az igé­­nyekhez igazodjanak. Az árufuvaro­zásban biztosítsák az exportszállítások el­sőbbségét. Javítsák a közlekedés kulturált­ságát jobb szervezéssel biztosítsák a me­netrend pontos betartását. Fordítsanak fo­kozott gondot az energiatakarékosságra, a fajlagos üzemanyag-felhasználás csökken­tésére. Ís A szocialista munkaverseny-mozga­­lom jobban segítse elő a vállalati célok megvalósítását. A verseny szervezé­séért felelős gazdasági vezetők segítsék a különböző versenyformák kibontakozását biztosítsák a munkaverseny üzemi feltéte­leit A szocialista brigádok vállalásaiban kapjon nagyobb szerepet a hatékonyság növelése, a helyi lehetőségek még jobb ki­használása, az anyag- és energiatakaré­kosság, a minőség javítása. A verseny­­mozgalom járuljon hozzá a beruházások, felújnítások szervezettségének javításához, a szolgáltatások, a kereskedelmi munka színvonalának emelkedéséhez. Nagyobb figyelmet kell fordítani a településfejlesz­tésre irányuló társadalmi munkaakciók ió megszervezésére.­­ A népgazdasági helyzetet figyelembe véve, továbbra is következetesen kell munkálkodni a VI. ötéves terv tele­pülésfejlesztési feladatainak megoldásán. Épüljön fel 60 célcsoportos, 45 OTP- és 45 lakásépítő szövetkezeti lakás. Száz ha­gyományos és 22 korszerű, telepszerű csa­ládi házat kell felépíteni. A 83 állami la­kás felújítását a takarékosság és a minő­ségi követelmények fokozottabb érvénye­sülésével kell, megoldani. Folytatni kell a kórház felújítását, s el kell kezdeni a 200 személyes szociális otthon és a 75 fős bé­­ketelepi óvoda építését. Lakossági hozzájárulással 5 kilométer gázvezetéket, 2,8 kilométer villanyvezeté­­ket, és szükség szerinti hosszúságú vízve­zetéket kell építeni. Két új kút üzembe helyezésével bővíteni kell a központi víz­mű kapacitását. Javítani kell az utak karbantartásának színvonalát, alkalmassá kell­­ tenni a Hód­tói utat az ipartelepre irányuló forgalom biztosítására. ",K ■••tMA A kereskedelmi forgalomban­ és a ven­déglátásban 1983-ban mérsékelt növeke­désre számolunk. A célkitűzések megvaló­sulása érdekében. — Az arra alkalmas üzletek szerződésbe adását folytatni kell. — Fel kell készülni a jövedelmezőségi és érdekeltségi rendszer új formájának beve­zetésére. — Üzembe kell helyezni a Kistópart ut­cai kereskedelmi és szolgáltató egységet. — A ruházati fellátás javítása érdekében a Kossuth téren, valamint az OTP-fiók helyén, a meglevő mellett más vállalatok­nak kell üzletnyitási lehetőséget biztosí­tani. — Javítani kell a külső kerületek élel­miszerüzleteinek áruellátását. — Biztosítani kell a helyi árualapokat. — A hiányosan ellátott területeken igénybe kell venni a magánszektor beru­házásait. A kereskedelmi vállalatok törekedjenek az áruválaszték bővítésére, a folyamatos ellátás biztosítására.­­ A Vendéglátó Vállalat készüljön fel az iskolai étkeztetés átvételére, szükség esetén a Tisza konyhájának bővítésével is.­­ A pártszervek és -szervezetek tuda­­­­­tosítják, hogy gazdaságpolitikai cél­jaink eléréséhez valamennyi párttag ak­,­tív politikai munkájára és személyes pél­damutatására van szükség. Tovább kell bővíteni a személyre szóló — termelést, gazdálkodást segítő — párt­megbízatások körét. A pártszervezetek adjanak a koráb­binál nagyobb erkölcsi támogatást azok­nak, akik kiemelkedő munkájukkal járul­nak hozzá az eredmények eléréséhez. Kap­jon fokozottabb, ösztönzést a kezdeménye­ző­készség kibontakoztatása. Tegyék hatér­konyabbá a párthatározatok végrehajtásá­nak ellenőrzését. A párt-, a társadalmi és a tömegszervezetek kiemelt feladata le­gyen a szocialista demokrácia fórumainak tartalmasabbá tétele a munkahelyi légkör javítása. Szorgalmazzák és segítsék elő a szocialista munkaverseny-mozgalom fel­lendítését. A KISZ- és a szakszervezeti szervek fordítsanak fokozott figyelmet a munka­erő-gazdálkodásra, támogassák a vállalati szövetkezeti mechanizmus korszerűsítését. A Hazafias Népfront városi bizottsága a településfejlesztés feladataira való mozgó­sítással, a háztáji és kisegítő gazdaságok, a kertbarát mozgalom támogatásával nyújt­son segítséget a feladatok végrehajtásához. Más társadalmi szervezetekkel együtt (MTESZ, Közgazdasági Társaság helyi csoportja TIT) ösztönözzenek a feladatok megoldására. Gazdasági fejlődésünk 1982. évi eredményei­ül! Az 1983. évi gazdaságpolitikai feladatok i. 5

Next